Esti Hírlap, 1995. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

istis­ írot­t Bűnbe mártott vegyszerek Bemószerolt nepperek Elsőként B. Lászlót, nem sokkal később pedig tettestársát, N. Árpádot fogták el a zsaruk Szekszárdon. Az őrizetbe vettek betöréssorozattal gyanúsítható­­ak, melynek során több mint négymillió forint értékű ruhane­műt, műszaki cikket, vegyi árut zsákmányoltak tegnapig. A tolvajlásokat még a nyár elején kezdték. Elsősorban Tolna megye székhelyén, de a kis, vi­szonylag nyugodtnak mondható megye más tájékain is működött a betörőduó. Az elsődleges ki­hallgatásokból úgy tűnik, hatá­rozott munkamegosztás nem volt közöttük. Hol egyikük, hol mási­kuk lépett elő tippadónak, vég­rehajtónak vagy éppen orgazdá­kat, közvetítőket keresőnek. Amíg föl nem hajtották vásárlói­kat, addig közösen bérelt gará­zsokban rejtették el a cuccokat. Éppen ezért kérik a detektí­vek, hogy akiktől B. László vagy N. Árpád kivett autótárolót, rak­tárat, jelentkezzenek a főkapi­tányságon. B. László egyébként egy ru­tinellenőrzés kapcsán bukott le. Ford kocsijában halomnyi olyan holmit találtak a rendőrök, ame­lyekről a körözési tárgymutató olvastán csakhamar kiderült: lo­pott értékek. Ezt követően azon­nal házkutatást ejtettek meg a delikvens lakásán. Szinte kész raktárnak illett be B. László ott­hona. Itt bukkantak rá a nyomo­zók egy pécsi vegyi gyárban vég­rehajtott betörésből származó vegyszerekre is. Ezeket szintúgy alkalmi vevőknek akarták el­passzolni. Ezen ügylet nyélbe­ütésén fáradozott N. Árpád, mi­dőn meglepték a szekszárdi zsa­ruk­at és a reményteli neppere­ket. Miután az üzleti megbeszé­lés ily módon félberekesztetett, az „üzletembereket” egy másik tárgyalásra invitálták... A leendő orgazda természete­sen váltig azt állítja, hogy ő mit sem sejtett az áruk eredetéről. N. Árpád azonban — miként B. László — a maga szerepét igyek­szik kisebbíteni, s ennek során alaposan igyekeztek bemószerol­­ni vevőjüket is. A részletek tisz­tázása még folyik. tamás ■ Vonatdobálók — Egyelőre csak minden második dobás talál... Dluhopolszky László karikatúrája krimi 1995. november 1., szerda „Erős János hőstettei” — Gyere ki a fülkéből, te szemét kurva! — hangzott az éjszakában az üvöltés a Pong­rác út egyik telefonfülkéje mellől. A „barátságos” felszó­lítás G. Erzsébetnek szólt, akit az ordítozó kirángatott a fül­kéből, majd agyba-főbe verte, és végül hozzávágta a szemetes konténerhez. A fiatal nő né­hány másodpercre az eszméle­tét is elvesztette, s amikor ma­gához tért, észrevette, hogy támadója elvitte a táskáját. A rabló után iramodott, de az visszafordult és úgy megverte, hogy megint elájult. Mint utóbb kiderült, darabokra tört a térde, s azonnal meg kellett operálni. Szép emlékei vannak tehát az első napról, amit hosszú tá­vollét után hazájában töltött. Aznap jött haza ugyanis Svéd­országból, ahol egy étterem­ben dolgozott. A korán öz­vegységre jutott fiatalasszony két gyermekét a nagymamájuk nevelte itthon, bérelt lakásuk­ban. A legutolsó a Pongrác úton volt, ahol a gyanútlan nagymama fűnek-fának el­mondta, hogy a lánya nagy pénzt keres Svédországban, és hamarosan hazajön, így aztán nem csoda, hogy amikor G. Erzsébet megjött, még azon a napon kirabolták. Az esti órákban K. János, vagy ahogy a környéken hívták: „Erős Já­nos” kopogtatott nála. Megvé­telre ajánlott egy arany kar­perecet, de az asszony elküld­te. Néhány perc múlva azon­ban K. János most már az öccsével, Bélával együtt jött vissza, és egy papírt lobogta­tott, miszerint a lakás az ő tu­lajdonuk. Közölte, hogy ha G.­­ék továbbra is ott akarnak lakni, 50 ezer forintot kell fi­zetniük. K. Jánosnak termé­szetesen semmi köze a lakás­hoz. G. Erzsébetnek viszont gyorsan elege lett a cirkuszból. Összepakolt és lement a tele­fonfülkéhez, hogy taxit hívjon, és más szállást keressen. Ma­gával vitte a válltáskáját is, 350 ezer forinttal. Ekkor érte a támadás. A meginduló nyomozás so­rán előbb a verekedő öccsét, Bélát érte utol a rendőrség, va­lamivel később rejtekhelyéről előhozták az akkorra már igencsak megszelídült K. Já­nost. Sajnos az elrabolt pénz már nem került elő. A két test­vért őrizetbe vették. gab ■ Alacsony, fekete férfi, lötyögő zakóban? Nem kapkodta el a rendőr­ség annak az információnak a közreadását, miszerint a győri kórházból, ez év október 19-én 4 óra előtt pár perccel az egyik kórteremből megszökött Ismai­­li Nakmir 30 éves macedón ál­lampolgár. A férfit lopás és más bűncselekmények miatt tartóztatták le, ezalatt került kórházba. Személyleírása: 150 centiméter magas, köpcös test­alkatú, bőre kreol, haja fekete, fekete szemöldöke feltűnően dús. Magyarul nem tud, néme­tül törve beszél. Ruházata: szürke zakó, hozzá tartozó szürke vagy zöld pantallóval, mintás ing, fekete cipő. Szöké­sekor a kórteremben ápolt 180 centiméter magas betegtársa ruháit vette fel. A Győri Rend­őrkapitányság kéri mindazo­kat, akik a szökésben lévő fér­firól, illetve annak hollétéről információval rendelkeznek, azok a 06(96)317-024-es győri telefonszámon tegyenek beje­lentést. gara­x Ki lesz a szívatókirály? Versengés verőlegényekkel A minap két férfi kereste lakásán R. Istvánt. „A telkünket elönti a szennyvíz — mondták —, ha to­vább késik a szippantás. Negy­venezret fizetünk érte.” R. István vállalkozott a munkára. Noha jól tudta, hogy 7—17 óra között lehet csak szippantani. Szigorú a szabá­lyozás. És ugyan miféle megbí­zatás lehet az, amennyiért ennyit fizetnek? Hiszen egy művelet 1300-1500 forint. El­indult a XVI. kerületi lakásá­ból a szippantós IFA-val, a két férfi útmutatása szerint az M3- as irányába. A továbbiakat már a BRFK Kiss András ve­zette legendás 3-as akciócso­port jegyezte föl R. Istvántól. Egy kanyarban letértek a Szlovák útról. A két férfi ki­rángatta R.-t az IFA-ból, ala­posan elpáholta, majd az autó­val elhajtottak. R. ezután a Sárkányvár borozóig botor­kált, hogy a nevére írt, ám va­lójában a K. Ferenc tulajdoná­ban lévő IFA elrablásáról és egy fának ütköztetéséről tájé­koztassa Feri bá’-t. Az akciósok úgy vélték, fenntartásokkal kell fogadni R. István szavait, mivel erősen it­tas volt, mikor megtalálták. Nem zárható ki, hogy így akar­ja igazolni karambolját. A következő napok azonban még cifrább változatot szültek a történtekről. Az terjedt el, hogy R.-t korábbi munkáltató­ja, Cz. Ernő szippantós vállal­kozó az élesedő konkurencia­­harc közjátékaként verőlegé­nyekkel „figyelmeztette”, az IFA-t velük összetörette. K. Fe­renc, a Sárkányvár és az IFA tulajdonosa: — Azt még el is hinném, hogy Ernő megintette Pistát, de a kocsitörésre nem vetemedne soha. Csalódtam R. Istvánban. Ha tudom, hogy ilyen ember, nem veszem meg neki az IFA-t. Járt a nyakamra, rízt-kért, hogy munkanélküli, s a három gye­rek sorsa sanyarú. Hát megesett rajta a szívem... Aznap? Tény­leg volt itt három bérverő kül­sejű alak, 30 év körüliek, far­merben... Kérték tőlem azt a bizonyos szippantást 50 (!) eze­rért. Nem engedélyeztem, lévén este tíz. Erre megfenyegettek, hogy összetörik a borozómat. Én nem félek, mondtam. Nem haragszom Ernőre sem. Lehet, hogy el is adom az IFA-t. Cz. Ernő úgy véli, összehan­golt támadás célpontja. A kon­kurenciaharc kezd eldurvulni. Az engedély nélküli, számlák nélküli szippantások sem ritkák ma már. Még vidékről is jön­nek. Miközben a közművesítés miatt egyre kisebb a munkate­rület, ugyanakkor minduntalan emelkednek az árak. — R. Ist­vánt kétszer is kirúgtam — mondja —, több ok miatt alkal­matlannak tartottam. Ötvenhá­rom éve élek itt, az én nevem­hez még ennyi sem tapad! Negyvenezer forint?! Ennyiért Gyulára lehet menni. S vajon azt a szennylét, ami az IFA-ban volt az összetörés éjszakáján, honnan szippantotta ki? Külön­ben a kocsin nem volt komoly sérülés, miként Pistán sem. Másnap már dolgozott. Nagyon megnehezült ez az ipar, lehet, hogy én is más munka után né­zek. S ami még inkább lehet, hogy valakinek épp ez a célja. Ha ily módon kiiktatható a ver­seny, egyeduralkodóként valaki valóban szivatókirály lesz... T.T.B Kirúgtak három esztergomi rendőrt bízott vezetője. Döntését az elbocsátottak rendőri mun­kára való méltatlanságával indokolta. A három rendőr október 23-án, szabadidejében és erő­sen ittas állapotban egy viseg­rádi italboltban verekedésbe kezdett két helybeli férfival. Az egyik menekülni próbált, de a két rendőr utánarohant, s amikor utolérték, tovább bán­talmazták. A másik sértett az esztergomi rendőrkapitány­ságra sietett, hogy feljelentést tegyen bántalmazóik ellen. A harmadik ittas rendőr őt kö­vette. Szinte vele együtt ron­tott be a rendőrségi épületbe, és ott újból verni kezdte. Az ügyeletes rendőröknek kellett megfékezniük a dühöngő, egyébként már 25 éves rendőri múlttal rendelkező kollégáju­kat. Az ügy körülményeit a Ta­tabányai Ügyészségi Nyomo­zó Hivatal vizsgálja. A megye rendőri állományát megdöb­bentette az esemény, attól el­határolják magukat. Azonnnali hatállyal elbo­csátott állásából kedden há­rom esztergomi rendőrt Illés László alezredes, a Komá­­rom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság meg- Három baltacsapás végzen a tékozló fiúval Noha a nyolcadik iksz felé kö­zeledő I. Lajos oltotta ki a saját fia életét, lakóhelyén, Sámsonhá­­zán mégis mindenki őt sajnálja. Jogos elégtételnek mondják azt, hogy az öreg három baltacsapás­sal sújtott le alkoholmámorban alvó vérére. A negyvenedik évébe lépett fiú a családban sajátította el a sze­szelés szokását, s idővel már má­­konyművésznek számított, mivel odáig fejlődött, hogy lényegében egyetlen napra sem józanodott ki. „Kutya világ van! — dörmögte dühöngélve —, mit tehetünk a rossz ellen? Csak egy karcos feles, fröccs vagy valami más segíthet.” Ifjabb I. Lajos sajátos világlátásá­ról nem mondhatjuk el, hogy sze­mernyi igazság sincs benne. Az viszont visszataszító volt, hogy sorra eladott mindent a házból és időnként megverte édesapját. Az­nap halálosan megfenyegette, ha úgymond el nem takarodik az öregek otthonába. Tíz percet adott rá, közben ledőlt az ágyra, maga mellé rakta a baltát, és el­aludt. Vagy ő, vagy én! — villám­­lott át az apa agyán. S megmar­kolta a baltanyelet. Az ügyet a Nógrád megyei fő­­kapitányság vizsgálja. Egyszemélyes maffia Nem tud oroszul a Kapitány — Negyvenezer maki, különben hívom az orosz és ukrán barátai­mat! — dörögte a telefonba az is­meretlen férfihang. — Csak én tudlak megvédeni, érted, hallod, itt a Kapitány beszél! Október 12-től tegnapelőttig tucatnyi telefonhívás húzta fel B. M. bajai benzinnel, gázolajjal ke­reskedő vállalkozó idegeit. Mit tesznek majd vele és családjával, mi lesz az üzlettel, ki ez a rej­télyes kapitány?! Szerencsére a tettek mezejére lépett a vállalko­zó. Ismerőséhez fordult, aki a Pest megyei főkapitányság különleges részlegénél dolgozik. A szervezett bűnözés elleni szolgálat emberei felvették a kapcsolatot a Bács- Kiskun megyei kollégákkal. A Pest megyei és Bács-Kiskun megyei detektívek közösen szer­vezték meg a „több vezetékre kö­tött” robbanóakciót, ám addig is a háttérből irányították a bajai vállalkozót, hogy kellőképpen alakuljanak az események a tele­fonálások által is. Végül odáig fejlődtek a dolgok, hogy találko­zóra hívhatta a megzsarolt üzlet­ember a védelmi pénzt követelő ismeretlent, megígérvén termé­szetesen azt is, hogy a helyszínre magával viszi a 40 ezer német márkát is. Este tíz tájban a megjelölt benzinkútállomásra a megbe­széltek szerint begurult a Pest­ről árut fuvarozó furgon, benne a vállalkozóval. Valójában per­sze Kecskemétről érkezett az autó, belsejében küzdősportok­ban, fegyverforgatásban és spe­ciális elfogásban jártas nyomo­zókkal. A kormány B. M. kezé­ben volt. Igazán reflektorfény­ben kellett lavíroznia, hiszen a zsaroló éppúgy figyelte minden mozdulatát, mint az őt biztosí­tó detektívek. Az állomás egyik telefonjánál új utasítást kapott a vállalkozó. „Dobd ki a pénzt, mikor kihajtasz a benzinkútról, és tűnj el!” Kettőt-hármat for­dult a furgon (eközben szélse­besen kipattantak a SZBO- sok), azután nagy ívben repült egy táska, majd a kocsi elpor­zott. A zsaroló csak erre várt. Oda­ugrott a táskáért. Ám alig kapta fel, úgy érezte, hogy csoda történt az alföldi rónán, és hirtelen hegy nőtt ki, ami rögtön rá is omlott... Már csak arra ocsúdott fel, hideg karperec feszül karjaira. Hamarosan kiderült: M. István harmincéves bajai polgár a Kapi­tány. Egy helyi autókkal ügylete­lő kft. fantáziadús direktora, aki némi pénzzavarba került balul ki­ütött vállalkozásai miatt, és ily módon próbált felülkerekedni ne­hézségein. Egy szál maga ötölte és hajtotta végre a zsarolást. Mint megtudtuk, még csak oroszul sem tud... Tamás Tibor ■ Szökésben a késelők A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya emberöléssel gyanúsítja a szökésben lévő, 16 éves Serley Ot­tót és az egy évvel idősebb Csókási Sándort. A súlyos bűn­­cselekmény még október 24-én este történt Szegeden, a Tisza­­parti Boszorkány-szigeten. Egy szemtanú eddigi elmondása szerint a két fiatalember több késszúrással olyan súlyosan megsebesítte a 23 éves, szintén szegedi Farkas Józsefet, hogy az belehalt sérüléseibe. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást a szökésben lévő gyanúsítottak után, akik Oros­háza, Békéscsaba, majd Budapest felé vették útjukat. Az utol­só információt Budapestről a múlt héten szombaton kapta ró­luk a rendőrség, azóta nincs tudomásuk a fiatalokról.

Next