Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

iE Gu­ffireu/t A Alain Delon visszatekint­e 0 \ ■ Éltem, szenvedtem, szerettem Alain Delon 60 éves. A francia lexikon szerint Párizs egyik leg­népszerűbb filmszínésze. De híres a vállalkozásairól, s ez egyaránt vonatkozik a műtárgy-kereskede­lemre és a divat világára is. De arra is volt példa, hogy a bulvársajtó bűnügyi krónikáiban tűnt fel a neve. Ki is voltaképpen Alain Delon, aki, ha Franciaor­szágban tartózkodik, elvonul az 50 hektáros, erdőnek tűnő vidéki birtokára? A Paris Matchnak adott interjúban azt mondta, hogy nem egyszerűen színésznek tartja magát, hanem olyan mű­vésznek, mint amilyennek Jean Gabint, Lina Venturát és Burt Lancastert ismerte a világ. „A színész és a művész között az a különbség, hogy az előbbi meg­tanulja a mesterséget, az utóbbi viszont teljes egyéniségét a sze­rep szolgálatába állítja.” Szerelemgyerekként egyik kollégiumból a másikba vándo­rolt. A magányosság szinte a­ ter­mészetes állapota, s elege lévén önmagából, 17 évesen önként je­lentkezett katonának. Három évet írt alá, de ahhoz, hogy az akkori francia fennhatóság alá tartozó Vietnamba vigyék, szülői engedély kellett. S amikor visszatért, egyenesen a touloni börtönbe vezetett az útja, tilos fegyverviselésért. „Semmilyen elhivatottság sem volt bennem. Mindössze­ azt tud­tam, hogy visszajöttem Indokí­­nából, s hogy mindegy, mit fogok ezután csinálni. De amit csinálni fogok, abban a legjobb legyek. Amikor megérkeztem Párizsba, ott álltam a pályaudvaron egy metrójeggyel, és még annyi pén­zem sem volt, hogy egy kiflit ve­gyek. Nem volt hová mennem. Arról szó sem lehetett, hogy visszamenjek az anyámhoz, a mostohaapámhoz. Volt egy have­rom, aki akkor rendőrvizsgára készült. Milyen lehetőségem adó­dott? Vagy visszamegyek a had­seregbe, vagy beállok rendőrnek. A harmadik utat választottam, ami akkor azt jelentette, hogy a semmit... Számomra semmi sem volt idegenebb, mint a film. És a film jött el értem. Egy napon az utcán megkérdezték, hogy nem akarok-e filmben játszani. Ilyen egyszerű volt. És amikor először jelentem meg a kamera előtt, azonnal rádöbbentem, hogy ez az én igazi formám, a színészpá­lya.” És ez a pálya mindent meg­adott, amiről egy színész az in­duláskor csak ábrándozhat. Jó szerepeket, pénzt, hírnevet, szép nőket... Romy Schneider öt évig volt az élettársa. Aki, ha hinni lehet a szép osztrák színésznő partnerének a Sissi című film után, nos, Rommyt sokkolta, amint egy napon, váratlanul ha­zatérve, intim helyzetben találta Delont­­ egy férfival. Tíz évig élt Mireille Darc francia színésznővel, törvényes felesége volt Nathalie Barthé­­lemy — akitől fia is született —, s immár 1987 óta az egykori hol­land manöken a társa. Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza 60 évesen is vonzó egyéniségét, így válaszolt: „Csi­náltam 87 vagy 88 filmet. Min­den egyes alkalommal a külön­böző típusok életét éltem. Nem volt időm megöregedni. Éltem, szenvedtem, szerettem, de soha­sem voltam önző. Igazán szeret­tem. S úgy akarok meghalni, mint egy oroszlán, aki bárány módjára él...” Egyébiránt megrendelte már a majdani sírfeliratát is, Alfred de Musset egyik darabjából: „Gyak­ran szenvedtem, néha csalódtam, de szerettem. És én magam él­tem, nem pedig a gőgöm szülte képzelt báb”. Boldog idő Romy Schneiderrel Alain Delon, az önkéntes. Útban Indokínába (elöl, középen) Karikafrász A karikás szem beteges kinézést kölcsönöz az arcnak. Néhány egy­szerű kozmetikai fogással eltüntet­hetjük a szem alatti karikákat. Kré­mezzük be az arcunkat nappali krém­mel, majd a szem alá tegyünk könnyű fedőkrémet, és pontosan kenjük szét. Ezután egy leheletnyi púdert tegyünk rá. Ha hajlamosak va­gyunk a ráncosodásra, akkor ezt mel­lőzzük, mert a púder kiemeli a ránco­kat. Szemhéjfestékünk pasztell ár­nyalatú, csillogó hatású legyen. A matt szürke vagy barna színek kihan­gsúlyozzák a karikás szemet. A gon­dosan és szépen kifestett száj elvon­ja a figyelmet a problémás területről. Sajtos szeletek Hozzávalók: 8 db kicsontozott rövidkarajszelet, 5 dkg vaj, diónyi zsír, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 dl tejföl, 20 dkg sajt (lehet többféle is). A karajszeleteket alaposan kiverjük, besózzuk és a megforrósí­­tott vajban hirtelen kisütjük. Amíg még forrók, zsemlemorzsában megforgatjuk a húsokat, majd tűzálló tálba rakjuk őket egymás mel­lé és tetejére. A tálat előtte zsírozzuk ki. A húsokra szórjuk rá a re­szelt sajtot, a tetejükön simítsuk el a tejfölt, és tegyük forró sütőbe, ahol addig süssük, amíg a tejföl meg nem pirul a tetejükön. Köret­ként készíthetünk hozzá rizst vagy sült burgonyát. Aki szereti a kü­lönlegességeket, dióbelekkel megszórva is tálalhatja. h. á. ■ A kukás minden reggel ötkor indult kukázni. Előtte gondosan megberotválkozott, megfésül­­ködött és kiglancolta a cipőjét. Volt rá lehetősége: egy komfortos pincében lakott, a fűtő jóvoltából. A kukás azelőtt mérnök volt. Aztán leépítették. A felesége egy idő után kidobta. Eladta az autóját és albérletbe költözött. Akkor még nem kukázott, csak miután minden tartalékját fölélte. Akkor kezdett kukázni, amikor a kazánházba költözött. Ott őrizte a diplomáját is. Aznap reggel is öt órakor indult kukázni. Volt egy jókora háztömbje. Ott más nem kukázott. Egy darabig ment is minden a maga szokásos módján. Begyűjtött néhány üveget, némi karton­papírt, három klasszikus regényt és egy egészen újszerű felöltőt. Aztán a negyedik kapualjban érte a meglepe­tés. Marcona köztisztasági legény rivallt rá: — Hát maga mit csinál itt jó ember?! — Én, kérem, kukázok. — Mi az hogy kukázik?! — Guberálok, kérem, ebből élek. — Hát maga csak ne kukázzon azonnal hagyja abba! — Ugyan miért? — Hátidefigyeljenalakosságszemételszállítási­­díjatfizetavállalatnakmipedigteljesítménybendol­­gozunkkilóraezzelminketrövidítmeg.­­Én­ e? — N­a idefigyelj­en hapsikám ne gondolj ahogy ma­­ga csak úgy adómentesen kukázhat itten vagy nekünk perkál vagy visszük az árut és ha sokat okvetlenkedik­­magával együtt. é­v magazin 1995. december 16., szombat Képtelen tárgyak Mottó: „E földi világon két dolog hiányzik: létra a mennybemenetelhez, fedő az óceán beborításához.” Mongol közmondás Periszkóp gyermekkocsihoz Kisgyermekes anyák figyel­mébe ajánljuk. Ez az optikai szerkezet lehetővé teszi, hogy a táj szépségei többé ne maradjanak rejtve gyer­mekük szeme előtt.­­ Verseny-gyermekkocsi A hagyományos négy kerék helyett ennek a gyermekko­csinak csak két kereke van, így rendkívül könnyen irányít­ható a városi forgalomban. Testi épség s erő csarnoka 125 éves a „Szpari" klubháza Százhuszonöt esztendeje, hogy a­ közhasználatnak átadták a valamikor Nemzeti Tornaegy­­let dicsőséges s nagy múltú csarnokát, napjaink Sparta­­cus-klubházát. Méltán nagy múltú nemzeti sportmozgalmunk eme valósá­gos sportfellegvárát itt, a VIII., Szentkirályi utca 26. szám alatt valójában „Szpari”-klub­­házként emlegeti a közismeret immár évtizedek óta. Ezúttal azonban a jeles s hírneves OKISZ-klubház igen­csak mozgalmas jelen, napjai helyett most inkább a patinás történelmi épület évszázados históriájából idézünk, s annak megszületése körülményeiről emlékezünk... Jóllehet, mostanra valóságos labirintussá változott a számos belső leválasztáson átesett, s igencsak lelakott épületegyüt­tes. S ezért is ünneprontás len­ne a sokak által hangoztatott kifogásoknak itt s most helyet szorítani... Ehelyett inkább felidézzük a hírneves építmény egykori aranykorát. S méghozzá annak kapcsán, hogy most jubilál a Szpari klubháza, s amelyet ép­pen százhuszonöt esztendeje, hogy átadtak rendeltetésének a nemzeti tornasport javára. Egykoron itt, a történelmi Józsefvárosban, s ahogyan ak­koriban nevezték, az Ősz utcá­ban épült eme eklektikus jegye­ket hordozó valamikori Nemze­ti Tornacsarnok. Amelynek a kapuján belépőt fekete már­ványtábla emlékezteti — balra, ott fenn, jó magasan — kerek egy és negyedszázada az itt tör­téntekre: „A testi épség és erő e csarnokát az 1863. évben ala­kult Egylet, a Nemzet, Pest vá­rosa és egyesek adakozásából és Matolay Elek engedhetetlen szorgalmú elnöke közreműkö­désével felépítette, és 1870. de­cember 4-én közhasználatnak átadta. Szolgáljon e csarnok mindenkor a nemzet javára!” Majd ugyancsak itt — egy ké­sőbb kihelyezett, — s úgyszin­tén márványba foglalt sorokat betűzgetett a minap ezen sorok megilletődött krónikása: „A Nemzeti Tomaegylet tomata­­nárképző intézete 1868-tól 1925-ig képezte és képesítette a magyar testnevelő tanárokat.” Mármint a TF elődjeként fél év­századig! Egykoron Matolay Elek 1869-től a Nemzeti Tornaegylet elnöke, aki, mint Pest város képviselője, s akinek a kezde­ményezésére létesült ezen Nem­zeti Tornacsarnok, voltaképp a tornászat általánossá tétele cél­jából. S ugyanitt a hírneves ha­zánkfia, Matolay Elek mell­szobra fogadja a látogatót... El­lenben az emlékezet valamiféle koszorúját s frissen kihelyezett jelét bizony hogy hiányoltuk a most 125 éves sportlétesítmény ezen historikus időket megélt előcsarnokából. Mint ahogyan a közeli na­pokban minden bizonnyal ba­bérkoszorút kap ama emléktáb­la, amely itt a Szentkirályi utca 26. homlokzatát díszíti, s éke­sen hirdeti az utókor számára, hogy kerek évszázada eme ház falai közt alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság! Kép és szöveg: Bozó Emil ■ Jubiláló Spartacus-klubház

Next