Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
iE Guffireu/t A Alain Delon visszatekinte 0 \ ■ Éltem, szenvedtem, szerettem Alain Delon 60 éves. A francia lexikon szerint Párizs egyik legnépszerűbb filmszínésze. De híres a vállalkozásairól, s ez egyaránt vonatkozik a műtárgy-kereskedelemre és a divat világára is. De arra is volt példa, hogy a bulvársajtó bűnügyi krónikáiban tűnt fel a neve. Ki is voltaképpen Alain Delon, aki, ha Franciaországban tartózkodik, elvonul az 50 hektáros, erdőnek tűnő vidéki birtokára? A Paris Matchnak adott interjúban azt mondta, hogy nem egyszerűen színésznek tartja magát, hanem olyan művésznek, mint amilyennek Jean Gabint, Lina Venturát és Burt Lancastert ismerte a világ. „A színész és a művész között az a különbség, hogy az előbbi megtanulja a mesterséget, az utóbbi viszont teljes egyéniségét a szerep szolgálatába állítja.” Szerelemgyerekként egyik kollégiumból a másikba vándorolt. A magányosság szinte a természetes állapota, s elege lévén önmagából, 17 évesen önként jelentkezett katonának. Három évet írt alá, de ahhoz, hogy az akkori francia fennhatóság alá tartozó Vietnamba vigyék, szülői engedély kellett. S amikor visszatért, egyenesen a touloni börtönbe vezetett az útja, tilos fegyverviselésért. „Semmilyen elhivatottság sem volt bennem. Mindössze azt tudtam, hogy visszajöttem Indokínából, s hogy mindegy, mit fogok ezután csinálni. De amit csinálni fogok, abban a legjobb legyek. Amikor megérkeztem Párizsba, ott álltam a pályaudvaron egy metrójeggyel, és még annyi pénzem sem volt, hogy egy kiflit vegyek. Nem volt hová mennem. Arról szó sem lehetett, hogy visszamenjek az anyámhoz, a mostohaapámhoz. Volt egy haverom, aki akkor rendőrvizsgára készült. Milyen lehetőségem adódott? Vagy visszamegyek a hadseregbe, vagy beállok rendőrnek. A harmadik utat választottam, ami akkor azt jelentette, hogy a semmit... Számomra semmi sem volt idegenebb, mint a film. És a film jött el értem. Egy napon az utcán megkérdezték, hogy nem akarok-e filmben játszani. Ilyen egyszerű volt. És amikor először jelentem meg a kamera előtt, azonnal rádöbbentem, hogy ez az én igazi formám, a színészpálya.” És ez a pálya mindent megadott, amiről egy színész az induláskor csak ábrándozhat. Jó szerepeket, pénzt, hírnevet, szép nőket... Romy Schneider öt évig volt az élettársa. Aki, ha hinni lehet a szép osztrák színésznő partnerének a Sissi című film után, nos, Rommyt sokkolta, amint egy napon, váratlanul hazatérve, intim helyzetben találta Delont egy férfival. Tíz évig élt Mireille Darc francia színésznővel, törvényes felesége volt Nathalie Barthélemy — akitől fia is született —, s immár 1987 óta az egykori holland manöken a társa. Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza 60 évesen is vonzó egyéniségét, így válaszolt: „Csináltam 87 vagy 88 filmet. Minden egyes alkalommal a különböző típusok életét éltem. Nem volt időm megöregedni. Éltem, szenvedtem, szerettem, de sohasem voltam önző. Igazán szerettem. S úgy akarok meghalni, mint egy oroszlán, aki bárány módjára él...” Egyébiránt megrendelte már a majdani sírfeliratát is, Alfred de Musset egyik darabjából: „Gyakran szenvedtem, néha csalódtam, de szerettem. És én magam éltem, nem pedig a gőgöm szülte képzelt báb”. Boldog idő Romy Schneiderrel Alain Delon, az önkéntes. Útban Indokínába (elöl, középen) Karikafrász A karikás szem beteges kinézést kölcsönöz az arcnak. Néhány egyszerű kozmetikai fogással eltüntethetjük a szem alatti karikákat. Krémezzük be az arcunkat nappali krémmel, majd a szem alá tegyünk könnyű fedőkrémet, és pontosan kenjük szét. Ezután egy leheletnyi púdert tegyünk rá. Ha hajlamosak vagyunk a ráncosodásra, akkor ezt mellőzzük, mert a púder kiemeli a ráncokat. Szemhéjfestékünk pasztell árnyalatú, csillogó hatású legyen. A matt szürke vagy barna színek kihangsúlyozzák a karikás szemet. A gondosan és szépen kifestett száj elvonja a figyelmet a problémás területről. Sajtos szeletek Hozzávalók: 8 db kicsontozott rövidkarajszelet, 5 dkg vaj, diónyi zsír, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 dl tejföl, 20 dkg sajt (lehet többféle is). A karajszeleteket alaposan kiverjük, besózzuk és a megforrósított vajban hirtelen kisütjük. Amíg még forrók, zsemlemorzsában megforgatjuk a húsokat, majd tűzálló tálba rakjuk őket egymás mellé és tetejére. A tálat előtte zsírozzuk ki. A húsokra szórjuk rá a reszelt sajtot, a tetejükön simítsuk el a tejfölt, és tegyük forró sütőbe, ahol addig süssük, amíg a tejföl meg nem pirul a tetejükön. Köretként készíthetünk hozzá rizst vagy sült burgonyát. Aki szereti a különlegességeket, dióbelekkel megszórva is tálalhatja. h. á. ■ A kukás minden reggel ötkor indult kukázni. Előtte gondosan megberotválkozott, megfésülködött és kiglancolta a cipőjét. Volt rá lehetősége: egy komfortos pincében lakott, a fűtő jóvoltából. A kukás azelőtt mérnök volt. Aztán leépítették. A felesége egy idő után kidobta. Eladta az autóját és albérletbe költözött. Akkor még nem kukázott, csak miután minden tartalékját fölélte. Akkor kezdett kukázni, amikor a kazánházba költözött. Ott őrizte a diplomáját is. Aznap reggel is öt órakor indult kukázni. Volt egy jókora háztömbje. Ott más nem kukázott. Egy darabig ment is minden a maga szokásos módján. Begyűjtött néhány üveget, némi kartonpapírt, három klasszikus regényt és egy egészen újszerű felöltőt. Aztán a negyedik kapualjban érte a meglepetés. Marcona köztisztasági legény rivallt rá: — Hát maga mit csinál itt jó ember?! — Én, kérem, kukázok. — Mi az hogy kukázik?! — Guberálok, kérem, ebből élek. — Hát maga csak ne kukázzon azonnal hagyja abba! — Ugyan miért? — Hátidefigyeljenalakosságszemételszállításidíjatfizetavállalatnakmipedigteljesítménybendolgozunkkilóraezzelminketrövidítmeg.Én e? — Na idefigyeljen hapsikám ne gondolj ahogy maga csak úgy adómentesen kukázhat itten vagy nekünk perkál vagy visszük az árut és ha sokat okvetlenkedikmagával együtt. év magazin 1995. december 16., szombat Képtelen tárgyak Mottó: „E földi világon két dolog hiányzik: létra a mennybemenetelhez, fedő az óceán beborításához.” Mongol közmondás Periszkóp gyermekkocsihoz Kisgyermekes anyák figyelmébe ajánljuk. Ez az optikai szerkezet lehetővé teszi, hogy a táj szépségei többé ne maradjanak rejtve gyermekük szeme előtt. Verseny-gyermekkocsi A hagyományos négy kerék helyett ennek a gyermekkocsinak csak két kereke van, így rendkívül könnyen irányítható a városi forgalomban. Testi épség s erő csarnoka 125 éves a „Szpari" klubháza Százhuszonöt esztendeje, hogy a közhasználatnak átadták a valamikor Nemzeti Tornaegylet dicsőséges s nagy múltú csarnokát, napjaink Spartacus-klubházát. Méltán nagy múltú nemzeti sportmozgalmunk eme valóságos sportfellegvárát itt, a VIII., Szentkirályi utca 26. szám alatt valójában „Szpari”-klubházként emlegeti a közismeret immár évtizedek óta. Ezúttal azonban a jeles s hírneves OKISZ-klubház igencsak mozgalmas jelen, napjai helyett most inkább a patinás történelmi épület évszázados históriájából idézünk, s annak megszületése körülményeiről emlékezünk... Jóllehet, mostanra valóságos labirintussá változott a számos belső leválasztáson átesett, s igencsak lelakott épületegyüttes. S ezért is ünneprontás lenne a sokak által hangoztatott kifogásoknak itt s most helyet szorítani... Ehelyett inkább felidézzük a hírneves építmény egykori aranykorát. S méghozzá annak kapcsán, hogy most jubilál a Szpari klubháza, s amelyet éppen százhuszonöt esztendeje, hogy átadtak rendeltetésének a nemzeti tornasport javára. Egykoron itt, a történelmi Józsefvárosban, s ahogyan akkoriban nevezték, az Ősz utcában épült eme eklektikus jegyeket hordozó valamikori Nemzeti Tornacsarnok. Amelynek a kapuján belépőt fekete márványtábla emlékezteti — balra, ott fenn, jó magasan — kerek egy és negyedszázada az itt történtekre: „A testi épség és erő e csarnokát az 1863. évben alakult Egylet, a Nemzet, Pest városa és egyesek adakozásából és Matolay Elek engedhetetlen szorgalmú elnöke közreműködésével felépítette, és 1870. december 4-én közhasználatnak átadta. Szolgáljon e csarnok mindenkor a nemzet javára!” Majd ugyancsak itt — egy később kihelyezett, — s úgyszintén márványba foglalt sorokat betűzgetett a minap ezen sorok megilletődött krónikása: „A Nemzeti Tomaegylet tomatanárképző intézete 1868-tól 1925-ig képezte és képesítette a magyar testnevelő tanárokat.” Mármint a TF elődjeként fél évszázadig! Egykoron Matolay Elek 1869-től a Nemzeti Tornaegylet elnöke, aki, mint Pest város képviselője, s akinek a kezdeményezésére létesült ezen Nemzeti Tornacsarnok, voltaképp a tornászat általánossá tétele céljából. S ugyanitt a hírneves hazánkfia, Matolay Elek mellszobra fogadja a látogatót... Ellenben az emlékezet valamiféle koszorúját s frissen kihelyezett jelét bizony hogy hiányoltuk a most 125 éves sportlétesítmény ezen historikus időket megélt előcsarnokából. Mint ahogyan a közeli napokban minden bizonnyal babérkoszorút kap ama emléktábla, amely itt a Szentkirályi utca 26. homlokzatát díszíti, s ékesen hirdeti az utókor számára, hogy kerek évszázada eme ház falai közt alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság! Kép és szöveg: Bozó Emil ■ Jubiláló Spartacus-klubház