Esti Hírlap, 1996. február (41. évfolyam, 27-49. szám)
1996-02-06 / 31. szám
iS Éde ! Bemutatkozik a Gripen (Folytatás az 1. oldalról) De vajon miért érdekli a kis Magyarországot ilyen fokozottan a svéd repülő, amikor leplezetlen NATO-tagsági törekvéséhez minden bizonnyal jobb belépőjegy lehetne bármelyik amerikai, esetleg francia gép? — tették fel a kérdést a svédek. Egybe kell vetni a katonai és az iparpolitikai tényezőket ahhoz, hogy érthetővé váljék a magyar elképzelés. Szentiványi Gábor, a külügyminisztérium szóvivője szerint a 6 és 10 milliárd korona közöttire méretezett üzlettől Magyarország elvárja, hogy a Gripen-vásárláson túl jelentős ipari együttműködés is kialakuljon a két ország között. A magyar vezetők mindenesetre érdekesnek találják a műszakilag magasan fejlett Svédországgal számtalan kooperációra lehetőséget nyújtó kapcsolatot. Igaz, hogy a Gripen 39 nem NATO-gyártmány, de amikorra hazai légtérbe kerül, a svédek felszerelik a szükséges NATO- frekvencián működő kommunikációs berendezésekkel, megoldják az Észak Atlanti Védelmi Szövetség szabványa szerinti üzemanyag-tankolási műszaki feltételeket is úgy, hogy a repülő minden tekintetben meg fog felelni a magyar és NATO követelményeinek. Ugyanakkor a SAAB repülőgépgyár vezetői nem rejtik véka alá, hogy továbbra is komoly vetélytársnak tekintik az amerikai F—16-os és 18-as harci repülőket, tekintettel a boszniai háború aktualizálta szorosabb magyar—amerikai katonai kapcsolatokra. Akárhogy is alakulnak a mai tárgyalások, már most ismert, hogy a nyáron hazánkba érkezik legalább egy svéd vadászgép, ha egyelőre nem is magyar felségjellel, ám bemutatkozó repülést hajt végre az otthoni katonai szakembereknek. Járay János (Stockholm) ■ <aM ' __________X \5 5____________________________________ 1996. február 6., kedd Tr-Jjfa~&0 háttér X ?■) & &' 1995 őszén látott napvilágot a hír, hogy a magyar kormány komolyan fontolgatja a honvédség repülőeszközeinek típusváltását. Azóta három komoly eladó jelentkezett a koalíciós kormánynál: a svéd SAAB cég a Jas-39 Gripennel, a francia Dassault nagyfőnökség a Mirage 2000—5-tel, és az amerikaiak az F—16 C Block 50-nel. Elsőként a svédek eszméltek s ők már Magyarországon is bemutatták a Gripent. Bizonyos sajtóértesülések szerint a kormány már politikai döntést hozott a svéd vasmadarak beszerzéséről. 1995 szeptemberében és októberében több delegáció utazott Svédországba, köztük egy katonai is, amelyik tárgyalt a Gripenekről. Ezzel egy időben Magyarországra érkezett az első Gripen. Korábban a lengyelek is gondolkodtak a Gripenek megvételéről. Árajánlatokat kértek a világ nagy repülőgépgyártóitól, s ez alapján kiderült: a legkisebb méretű és képességű Gripen meszsze a legdrágább a maga 35 millió dolláros árával. December végén érkezett Budapestre a franciák csapata, hogy Délibáb fedőnéven megkezdje a magyarországi tárgyalásokat. A franciák feltett szándéka, hogy ha kiírják a tendert, a Mirage 2000—5-öt benevezik. A franciák megesküsznek arra is, hogy ezt a típust még az ezredforduló után is gyártani fogják, sőt állítólag készek a magyar fizetési nehézségek figyelembevételére is a szerződés megkötésekor. Az amerikai gyártó már szintén elhozta gépeit a kecskeméti repülőtérre. A magyar vadászrepülők MiG—29-es gépeikkel több közös elfogógyakorlatot hajtottak végre németországi bázisról érkezett amerikai F—16-osokkal. Drága és sokba kerül A svéd kormány 1981-ben döntött egy új harci repülőgép kifejlesztéséről. Az elképzelés szerint a prototípusnak először 1987-ben kellett volna repülnie, csapatszolgálatba állítására pedig 1992-ben került volna sor. A fejlesztésre 25,7 milliárd svéd koronát szántak. A külföldi szállítóktól való függést igyekeztek megszüntetni, ez azonban nem sikerült, jelenleg is 40 százalékos a külföldi részvétel aránya. Az amerikaiaktól származik a kormányvezérlő, a navigációs rendszer, a franciák szállítják az energiaellátó egységet, s angol a gép katapultülése és hidraulikus berendezése. A prototípus építése az előzetes tervekhez képest 18 hónappal tovább tartott, ezért a gép csak 1988 utolsó napjaiban vált alkalmassá az első repülésre. Az első hat felszállást, a világon mindenhol megszokottal ellentétben, három különböző pilóta hajtotta végre, s így csak minimális tapasztalatra sikerült szert tenniük. A hetedik repülés szerencsétlenül végződött, a Gripen bal szárnyával leszállás közben földnek ütközött, kész szerencse, hogy a pilótát néhány ficammal és egy kartöréssel sikerült kimenteni. A szerencsétlenség után módosították a hibás egységeket, ám a következő 70 repülés után újabb malőr történt: túlmelegedés lépett fel az elektronikus blokkban. A második prototípus első repülését 14 perc után meg kellett szakítani. Ekkor, vagyis 1990-ben a Gripenprogram már 15 százalékkal többe került, mint az induláskor. Ráadásul a Gripen szerkezete sem úgy sikerült, ahogy eredetileg tervezték, s a svéd vasmadár 1992 szeptemberében mutatkozott be a nemzetközi újságíróhad előtt. Bár csak félkész állapotban volt a gép, mégis 1993 júniusában a sorozatgyártás megkezdése után a SAAB átadta az első Gripent a svéd légierőnek. Két hónappal később ez a gép egy berepülés során kormányozhatatlanná vált, a pilóta katapultált, a gép tönkrement. A baleset után újratervezték a gép teljes vezérlőrendszerét. Félkész termék A baleset teljes mértékben visszavetette a Gripen-programot. Miközben a legkiválóbb svéd mérnökök dolgoznak a hibák kijavításán, megkezdődik az első 30 darabos széria sorozatgyártása. Ezzel a svédek megalkotják a fából vaskarikát, hiszen úgy gyártják sorozatban a gépeket, hogy közben a típus berepülése még nem történt meg. Ekkor a program már kétszer annyiba kerül, mint azt az 1981-es induláskor tervezték. Ezt a be nem repült, félig kész gépet mutatták be a svéd mérnökök ’95. október 30-án Kecskeméten. A Gripen-szakértők szerint jelentősen át fog alakulni a sorozatgyártás során. Jelenleg a második széria gyártása folyik, s érdekes módon egyre több amerikai céget vonnak be a munkába. A hazai kudarcokkal egy időben a SAAB cég hatalmas marketingmunkába fogott a Gripenek külföldi — így magyarországi — eladása ügyében. A potenciális vevők körébe tartozott kezdetben Finnország és Svájc, illetve Ausztria és Magyarország. Az első két állam a gép megismerése után úgy döntött, hogy az amerikai F—18- asok rendszeresítését részesítik előnyben. Az osztrák szakértők a svájci és a finn döntés miatt szintén az amerikaiak felé fordultak, ám végső döntés még nincs. Jelenleg úgy tűnik, leginkább a magyar piac nyitott a Gripengépek iránt. Fekete Zoltán ■ (A szerző ezúton mond köszönetet a Top Gun magazin főszerkesztőjének, Tőrös Istvánnak a kollegiális segítségért.) Vadászgépkeringő A Gripenek berepülése még nem fejeződött be Fotó: Top Gun A Wallenberg-mamut A Wallenberg család ellenőrzése alatt álló vállalatcsoport Svédország legnagyobb ipari csoportosulása. A csoport nemzetközileg is fontos szerepet tölt be. Az érdekeltségi szférába tartozó vállalatok éves forgalma mintegy 600 Md SEK, s összesen mintegy ötszázezer munkatársat foglalkoztatnak. A tagvállalatok erős nemzetköziesedése következtében eladásaik 90 százaléka a nemzetközi piacokon realizálódik, s alkalmazottaik 70 százalékát is külföldön foglalkoztatják. A svéd tőzsdei forgalom, a svéd GDP meglepően magas hányadát (utóbbi 40 százalékát!) produkálják a különféle Wallenbergérdekeltségek. A gyökerek 1856-ra, a Stockholm Enskilda Bank megalapításához nyúlnak vissza. A vállalatbirodalom kialakulásának fontos állomásai: 1917-ben az Atlas Copco megalapítása, 1956-ban az Electrolux többségi tulajdonának megszerzése, amit sok hasonló siker követett. A Wallenberg-csoport jelenlegi vezetője dr. Peter Wallenberg (Raoul Wallenberg másod-uno- katestvére) számos svéd multinacionális, cég és intézmény igazgatótanácsának elnöke. A Wallenberg-csoporthoz tartozó legnevesebb vállalatok: Investor AB és Incentive AB holding szervezetek, Astra: gyógyszeripar , Atlas Copco: építőipari gép- és kompresszorgyártás, L. M. Ericsson AB: telekommunikáció, SKF AB: gördülőcsapágy, Stora AB: papíripar, Scania AB: autóbusz- és tehergépjárműgyártás, SAAB AB: katonai és polgári repülőgép, egyéb haditechnika, SAAB Automobil AB: személygépkocsi, Electrolux AB: háztartási, nagyüzemi, kerti gépek gyártása, ASEA Brown Boveri: villamosipar (25-33 százalék tulajdoni hányad), egyéb érdekeltségek a médiában, légiközlekedésben, banki szférában, üvegiparban, orvosi berendezések gyártásában, közlekedés és szállítás területén, környezetvédelmi berendezések előállításában, anyagmozgatásban, fényképészetben, energiaiparban, szállodaiparban stb. Magyarország a befektetett svéd tőke értékét tekintve megelőzi Lengyelországot és Csehországot. Ugyanakkor a svéd befektetések dinamikája lelassult és 1994 során már kevesebb svéd működőtőke áramlott Magyarországra, mint Csehországba vagy Lengyelországba. A Magyarországon befektetett svéd működőtőke értéke 300-330 M USD-ra tehető. A vegyes és svéd tulajdonú vállalatok száma megközelíti a 370-et. A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon az alábbiak: Electrolux, Skanska, Tetra-Pak, Ericsson, ABB, IKEA, NCC, Astra, Alfa-Laval, AGA, SKF, Mölnlycke (SCA), Swedish Match, Trelleborg, ITT Flygt, Scandecor, Gambro, Secab, Atlas Copco, Lindat, Oriflame, Largus, Lux, Pharmacia, Satellit. A svéd gép első magyarországi látogatása 1995-ben Fotó: Czagány Balázs/Esti Hírlap Az amerikai repülős szakfolyóirat, az Aviation Week 1995 telén kiszivárogtatta, hogy egy korábban elkészült svéd—magyar szerződéstervezet szerint a Gripenek szállítása 1999 végén kezdődne, évi 5 darabos mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy a tervezett kétszázadnyi gép 2005 előtt nem lesz hadra fogható. A szerződéstervezet állítólag még 30 gép beszerzését veszi tervbe.