Esti Hírlap, 1996. június (41. évfolyam, 114-133. szám)

1996-06-03 / 114. szám

1996. június 3., hétfő 23. HETI PÉNZFORGÓ Szűken mérik az osztalékot Az elmúlt hetet aligha tarthatjuk a tőzsdei befek­tetések örömünnepének. A különböző banki közgyűlé­seken ugyanis sorra olyan döntés született, hogy nem fizetnek osztalékot a rész­vényesek számára az 1995. év után. A Budapest Bank Rt. például, amely nyeresé­ges évet zárt, úgy döntött, hogy közel hárommilliárd forintos adózott nyereségé­nek 10 százalékát az általá­nos tartalékba helyezi, így sem a nagyrészvényesek, sem a 17,4 százalékot bir­tokló magánbefektetők nem jutottak hozzá az osz­talékhoz. De nem jártak sokkal jobban a Fotex-cso­­port részvényesei, és az ugyanehhez az üzleti cso­porthoz tartozó Domus be­fektetői sem. Ahol fizettek osztalékot, mint például a Mal Rt.-nél, ott is mind­össze a részvények 9 ezrelé­két juttatták vissza a be­fektetőknek. Üdítő kivétel­nek számít a Zwack Uni­­cum Rt. 15 százalékos osz­talékával. Ez annál is di­cséretesebb, mivel a társa­ság a csökkenő hazai piac miatt megtalálta a megfele­lő kivezetési utat, ugyanis a szomszédos országokba, va­lamint a FÁK-országok pi­acán helyezi el közismert termékeit. Ez az akció annyira sikeresnek tűnik, hogy az sincs kizárva, idén az éves exporttervüket már az első félévben teljesítik. Mindez természetesen aligha téríti el azokat a be­fektetőket, akik a tőzsdei piacot tekintik spekuláció­ik céljának. Osztalékhoz ugyan nem nagyon juthat­nak, viszont az árfolyam­­nyereségük folyamatosan emelkedik. Az Észak-ma­­gyarországi Áramszolgálta­tó Rt. e héten kezdődő 244 ezer darab 10 ezer forintos névértékű részvénycsomag­jára kárpótlási jegyért ettől a héttől lehet jegyezni. Mindössze tíz nap áll a be­fektetők rendelkezésére, hogy ezt a döntésüket meg­hozzák. Az eddigi tapaszta­latok alapján feltehetően elkel majd 1:1-ben történő csere során valamennyi fel­kínált értékpapír. Az alanyi jogosultságú befektetőknek jut a felkínált részvények majdnem fele, 50 ezer dara­bot vásárolhatnak a külföl­di kárpótoltak, és ezúttal az önkormányzatoknak, a me­zőgazdasági szövetkezetek­nek és a kárpótlási jegy­­hasznosítóknak is jut 30-30 ezer darab részvény. Ha ezek a befektetőcsoportok nem jegyeznék le a felkínált mennyiséget, akkor azt megvásárolhatja bárki, aki­nek birtokában kárpótlási jegy van. Az áramszolgálta­­tórészvény-vásárlók számá­ra mindenesetre elgondol­kodtató, hogy a hasonló módon értékesített Dél-ma­­gyarországi Áramszolgálta­tó Rt. részvénycsomag ma­gánbefektető tulajdonosai, amennyiben meg kívánnak válni értékpapírjuktól, azt kizárólag a tőzsdén kívül tehetik meg, ami jelentős bizonytalanságot rejt ma­gában. B. M. BELFÖLD TILOSBAN JÁRÓ REKLÁMOK A védőnőknek nincs pelenkáiuk Egyre-másra tűnnek fel a reklámokban olyan fog­paszták, pelenkák, szappa­nok, amelyeket orvosok, vé­dőnők, esetenként a szak­mát összefogó szervezetek ajánlanak. A fehér köpeny­be ugyan bárki belebújhat egy hirdetés erejéig, de pél­dául az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nevének elhang­zása már szigorú szabá­lyokhoz van kötve. Nem túl hosszú ideig le­hetett látni a képernyőn a Magyar Védőnők Egyesüle­tének ajánlásával és emblé­májával reklámozott egy­szer használatos bébikellé­ket. Az országos vezető vé­dőnő, Horváth Mónika ma­ga is meglepődött, amikor a hirdetésben a saját szerve­zetével találkozott. Hogy az egyesület ilyen célra a ne­vét adja, már csak azért sem elképzelhető, mert a köztisztviselők és a közalkalmazottak sem­mit nem népszerűsíthet­nek véleményükkel nyil­vánosan — fejtette ki kérdésünkre a védőnő. Nem is hagyták annyiban az ügyet: ma a pelenkagyártással foglalko­zó cégek egyike sem hasz­nálja fel a védőnői csoport tekintélyét azért, hogy a mamák szívére hasson. Fertőtlenítő hatású szap­pan mellett tanúskodik a köztiszteletnek örvendő ÁNTSZ Fővárosi Intézete. Ez az igazolás azonban mindössze annyit jelent, hogy a szolgálat megvizs­gálta a szóban forgó ter­méknek a megrendelő által kért tulajdonságát, és a la­boratóriumi körülmények között igazolódott az össze­tevő baktériumölő képessé­ge — tudtuk meg dr. Ütő István fővárosi tisztiorvos­tól. A munka vállalásának alapvető feltétele náluk a forgalmazási engedély fel­mutatása, amivel igazolják, hogy a magyar piacra szánt áru már átesett a minőség­­ellenőrzésen. Az ÁNTSZ térítés ellenében számos vizsgálatot végez rend­szeresen, ezt a szolgálta­tásukat bárki, akár egy nagy cég is igénybe vehe­ti. Amennyiben az eredményt, illetve annak egy részét reklámban kívánják fel­használni, szerződést köt­nek a két fél vezetői. A megfogalmazott hirdetés szövegéhez a szolgálatnak mindig hozzá kell járulnia, és a nagyközönség elé kerü­lő reklám soha nem tartal­mazhat a nevükhöz kap­csolt minősítést. Kovács Orsolya CSAK A NÉMETEK ÁLLTÁK A HŐGUTÁT Kietlen Balaton-part (Folytatás az 1. oldalról) Június elsejével a naptár szerint kezdetét vette az idei nyár, s erre az időjárás sem cáfolt rá: napsütés és harminc fok feletti meleg várta a nyaralni szándéko­zókat — már aki egyálta­lán június első hétvégéjén akart nyaralni. A siófoki Aranypart Ho­telben semmi jel nem mu­tatott a forgalom fellendü­lésére. A 200 szobából alig hú­szat vettek birtokba a Németországból, Auszt­riából és Hollandiából érkezett turisták. S ha ezt tudták volna, ta­lán nem bajlódtak volna azzal, hogy hazájukban már jó előre lefoglaltassák szállásukat. A szállodában nem emlékeznek arra, mi­kor volt ilyen gyér a for­galmuk. Az okokat maguk sem tudják, hiszen áraikat tavaly óta nem emelték: egy kétágyas szoba hazai vendégeknek 3900 forint, míg a külföldieknek 5200 forintba kerül. Aggódni egyelőre nincs okuk, hi­szen a jövő hét végén már telt házra számítanak, mert Németországban munkaszüneti nap lesz. A balatonlellei szabad­strandon 15-20 napozót számláltak. Hiányoztak ezen a hét­végén a lacikonyhák és a büfék is. Talán úgy gondolták, még nem ér­demes kínálgatniuk por­tékájukat. S valóban: nekik volt süt­­nivalójuk, s nem azoknak, akik mégis­ felhúzták bó­déjukon a rolókat. A Balaton északi partja is elég lehangoló képet mutatott. A balatongyörö­­ki strandon néhány tucat ember süttette magát. A büfések nem számolhattak be nagy fogásról, ahogyan a bosszús horgászok sem: a nyárfa virágzása miatt szennyezett öbölben nem tudtak hódolni kedvenc szenvedélyüknek. Balatonalmádiban az újonnan megnyitott Hotel Auróra tárt kapukkal vár­ta vendégeit. Bár többen érkeztek, mint a tavalyi év hasonló időszakában, így is a szobák alig több mint húsz százalékát foglalták el az erre vetődött, főképp német turisták. A határon túlról hozzánk érkezőknek a mostani előszezonban 52 német márkáért kínálnak kétágyas szobát, a hazai vendégeknek egyelőre 3600 forintot kell érte le­szurkolni. A hajdúszoboszlói gyógyfürdő munkatársai is inkább a régi idők forgalmáról ábrándoz­tak. Néhány éve még 10-12 ezer ember is összezsúfoló­dott egy-egy nyári napon, manapság azonban be kell érniük nyolcezer lubicko­­lóval. Persze, csak a nyári főszezon idején, hiszen jú­nius első hétvégéjén alig több mint háromezren for­dultak meg a fürdőben. A belépők árai is emelked­tek: egy felnőtt a tavalyi 180 forint helyett 220 fo­rintért juthat be, a gyer­mekek után 120 forint he­lyett idén 150 forintot kell fizetni. Új szolgáltatásként — s egyben diákcsalogató­ként — kedvezményes di­ákbérleteket kínálnak: egy hónapra a korlátlan számú belépés kétezer forintért váltható ki. A fővárosi strandok és gyógyfürdők hétvégi for­galma nem tért el lényege­sen az elmúlt évitől. A für­­dőzők közel 60 ezres szá­ma azt jelzi, kezdetét vette az idei szezon. A Dagály­ban több mint hétezren, a Palatinuson pedig csak­nem hatezren fordultak meg tegnap. A jegyárak nem emelkedtek jelentősen az elmúlt évhez képest: 170 forint körül mozog­nak. cs. bíró Kutyameleg volt FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Fstiffich­t 13 SZÜNETEL A VÉDŐOLTÁS Hiánycikk a szérum A fél év körüli gyermekek szülei és nagyszülei köré­ben új jelszó a Pedvax. Egészen pontosan a Ped­­vax-HIB, amely egy olyan baktérium ellen adandó, amely felelős lehet arc- és középfül-, torok- és man­dula-, sőt tüdőgyulladásért. Nem is szólva egy bizonyos fajta gennyes agyhártya­gyulladásról, amelyből ha ki is gyógyul a szerencsé­sebb gyerek, akkor sem ki­zárt a maradandó szövőd­mény. Mindez persze elég ijesz­tőnek tűnik, de aggodalom­ra semmi ok, hiszen van el­lene védőoltás. Egészen pontosan felfedezték már, csak éppenhogy nincs. Már­mint a hazai patikákban. Az oltás — jóllehet éppen fontossága miatt minden gyermekorvos ajánlja — nem kötelező. Kiváltható másik szérummal, ami még kapható is volna, ám a há­ziorvosok mégis a Pedvaxra voksolnak, hiszen az alter­natív szérum nemcsak drá­gább, de a gyereket három helyett ötször kell vele megszűrni. Az említett he­­mofilus baktérium elleni kezelés tehát nem úgyneve­zett kampányoltás, hanem folyamatosan, vagyis meg­felelő időben, illetve időkö­zönként kell beadni. A szé­rumot forgalmazó Phar­­maphontana illetékese, Farkas Tünde tájékoztatása szerint a szükséges mennyi­ség töredéke már kapható volt pár napig a gyógyszer­­tárakban, s több ezer gye­rek sorozatoltása meg is kezdődött. Ám, mert az im­portőr cég jelenleg nem szállít, a védőoltás folytatá­sára kevés a remény. Annak ellenére, hogy a gennyes agyhártyagyulladásos meg­betegedések száma a szer megjelenése óta jelentősen csökkent. A társadalombiztosítás, amely korábban nem, most 50 százalékkal támogatja a szérumot — még ha akara­tán kívül is —, vélhetően tekintélyes összeget takarít meg a hiánycikk miatt. Ha pedig egy gyerek maradan­dó fogyatékosságot szenved az oltás hiányában megje­lenő hemofilus baktérium okozta agyhártyagyulla­dástól, úgy nincs más fele­lős, mint a piacgazdaság. Schw- ALKALMI VOLT A „LENYÚLÁS’ Eltűnt az álhumanitárius — Az elszomorító bosz­niai vonatkozású eset el­lenére is állítható: a jelen­legi kormányzati ciklus­ban vége szakadt annak a jelenségnek, hogy a hatá­ron túli magyaroknak szánt alapítványi pénzek egy része botrányos körül­mények között tűnik el — tette mérlegre Petróczi Sándor, a kisebbségi ügye­kért felelős miniszterel­nökségi államtitkár kabi­netfőnöke az „Illyés Ala­pítvány—Drávaszög Ala­pítvány—boszniai magya­rok szervezete” képlettel leírható pénzátutalási mű­velet kudarcát. A kabinetfőnök kom­mentálása szerint az, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében fennálló Illyés Alapítványnak Tabaj­­di Csaba államtitkársága alatt alkuratóriumai jöttek létre a szomszédos orszá­gokban, kizárja a kinti fan­tomszervezetek, netán­­sze­mélyek jogtalan részesedé­sét az anyaországi támoga­tásokból. A romániai, szlo­vákiai stb. alkuratóriumok sokkal jobban meg tudják valósítani a pénzek elosztá­sát, illetve azok további út­jának ellenőrzését, lévén az alkuratóriumi tagok hatá­ron túli magyar személyisé­gek. Petróczi Sándor azt is közölte az Esti Hírlappal: a bosznia-hercegovinai ma­gyarok humanitárius szer­vezetével kapcsolatos, most kiderített eset csak azért történhetett meg, mert az ottani rendezetlen viszo­nyok s a magyarok kis szá­ma miatt lehetetlen Szara­jevóban alkuratóriumot lét­rehozni. Tabajdi Csaba kabinetfő­nökének olvasata szerint a következő történt: tavaly júliusban az Illyés Alapít­vány, eszközbeszerzés cél­jára anyagi támogatásban kívánta részesíteni a hábo­rú miatt temérdek szenve­dést átélt boszniai magyar­ság humanitárius szerveze­tét. Mivel Szarajevóba ban­ki átutalással nem lehetett a 720 ezer forintnyi devizát elküldeni, az Illyés Alapít­vány a horvátországi bara­nyai Drávaszög Alapít­ványnak — székhelye Bu­dapest — mint közvetítő­nek adta át a pénzt. Az összeggel olajra lépett, a boszniai szervezet által az­óta följelentett (szarajevói illetőségű) Török Tibor kö­zönséges csalóként lépett föl a Drávaszög Alapít­ványnál, hamis pecséttel, magát a humanitárius szer­vezet illetékesének hazud­va. Petróczi szerint a kinti magyar közösség közel­múltban szerzett traumáit némileg enyhíthette volna a magyar kormányzat sze­rény anyagi gesztusa. Joó István VÉDEKEZÉSBEN A MAGYAR BORÁSZAT Omlik a hamis nedű Az agrárgazdasági rendtar­tásról szóló törvényt módo­sítani szükséges. Erre hama­rosan sor kerül — mondta az Esti Hírlap munkatársának kérdésére Orosz Sándor (MSZP) képviselő, a parla­ment mezőgazdasági bizott­ságának elnöke Baján. A bácskai kisvárosban a hét végén tartották meg a kör­nyék legnagyobb magánvál­lalkozása, a Gibián Rt. ün­nepségét abból az alkalom­ból, hogy két évtizeddel ez­előtt itt alakult meg Ma­gyarország első sorrendje, a „Pax Corporis”. A bizottsági elnöktől meg­tudtuk azt is, hogy a szak­emberek közül aligha ellenzi bárki is Magyarország jö­vendő csatlakozását az Eu­rópai Unióhoz, azonban ezt siettetni nem szükséges. A célkitűzések nagy része azo­nos az EU-ban megkövetel­tekkel. Számunkra kedvező, hogy itt egyre nagyobb sze­repet kap majd a piacosság, a támogatás pedig folyama­tosan leépül. Az Országgyűlés mező­­gazdasági bizottságának el­nöke szerint a borágazat gondjait az okozza, hogy még mindig nagy mennyi­ségű hamisított bor van a piacon, és déli szomszéda­inktól — illegális csatorná­kon — ugyancsak érkezik nagy mennyiségű és rossz minőségű nedű. A hegyköz­ségekről szóló törvény nyo­mán lassan kialakul egy olyan ellenőrző szervezet, amely az illegális borforga­lom gátja lehet. A Magyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Rt. az új ag­rármarketing program je­gyében Londonban meg is nyitotta az első magyar bo­rirodát. Ennek nyomán többszörösére emelkedett a szigetországba irányuló magyar borok exportja. A Bács-Kiskun megyében működő Gilián Borászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-től megtudtuk, hogy há­romszáz katasztrális holdon gazdálkodnak. Az elmúlt évi árbevételük közel 500 millió forintot tett ki. Baján és kör­nyékén csak kis területen folytatnak szőlőgazdálko­dást, mivel az 1980-as évek végén sorozatosan előfordu­ló fagyok nyomán elpusztul­tak az ültetvények. Ezért a szekszárdi történelmi borvi­dékről, valamint Pécs és Ba­­latonfüred környékéről hoz­zák az Alföldre a bort. Leg­utóbb a VI. Alföldi Bor- és Párlatversenyen sikerült megszerezni a legeredmé­nyesebb termelő és a legma­gasabb pontszámot elérő bortulajdonos kitüntető cí­mét. B.M. BÍRÓSÁGON A KILENCEK Megtámadták a „rokker­eket ír Kilenc fiatal számára a bí­róságon folytatódnak a Di­áksziget tavaly augusztusi rendezvényei. A 14-19 éves ifjak — a most elkészült vádirat sze­rint — elhatározták, hogy a Filatorigát megállójában megvárják és megverik a nekik nem szimpatikus „rokkereket”. Augusztus 18-áról 19-ére virradó éjjel meg is tették ezt. Meg­szállták a HÉV-megállót, és várakoztak. Mindjárt belekötöttek egy fiatalem­berbe, aki a vonatra várva a padon üldögélt. Egyikük baseball-ütővel a fiú fejére sújtott, s amikor az a föld­re esett, hárman megrug­dalták. A társaság tagjai — a vádirat szerint — ká­romkodva, ordítozva vár­ták az újabb lehetőséget. Hamarosan jött is két fiú és két lány. A kilencek egyike odalépett az egyik fiatalemberhez, és meg­kérdezte tőle: „mi van, te büdös rokker?!” Majd szi­dalmazták, ütlegelték a másikat is. A két fiú rövid kórházi ápolásra szorult. A Fővárosi Főügyészség folytatólagosan és csopor­tosan elkövetett garázda­sággal vádolja a támadó­kat. Az ügyet a Pesti Köz­ponti Bíróság tárgyalja. K. A. Betörés Ellen Biztonság Simon-féle BIZTONSÁGI AJTÓ Minősítette: RENDŐRSÉG, MABISZ, ÉMI Megrendelhető a 06(27)341-134 telefonszámon

Next