Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)
1996-07-25 / 152. szám
• Két nagy erejű pokolgép robbant tegnap egy vonaton a Srí Lanka-i fővárosa közelében. A robbanásban legkevesebb 70 ember meghalt, a sebesültek száma pedig eléri a kétszázat. A merénylet elkövetését eddig semmilyen szervezet nem vállalta magára, de a kormány a tamilokat vádolja az akció elkövetésével. • A szerkesztőség és a kiadó közötti nézeteltérések miatt egyelőre bizonytalan ideig nem jelenik meg az orosz Pravda. A lapmegjelenés szüneteltetéséért a felek egymást vádolják. A szerkesztőbizottság levélben követelt magyarázatot a kiadótól arra, hogy milyen jogon szegi meg a lap folyamatos megjelentetésére vállalt kötelezettséget. • David Lévi, az izraeli diplomácia vezetője megkérte Jasszer Arafatot, hogy közölje a damaszkuszi vezetéssel, Izrael kész tárgyalni Szíriával. Lévi ma érkezik a szír fővárosba. Izrael reméli, hogy Szíria változtat a békét hátráltató irányvonalán. ______________________________KÜLFÖLD_______________________ TÖRÖK POLITIKAI FOGLYOK ÉHSÉGSZTRÁJKJA Hárman már meghaltak Törökországban tegnap immár a harmadik éhségsztrájkoló politikai fogoly vesztette életét a két hónapja tartó önéheztetéstől. Ezzel egy időben ismeretlen tettesek tegnap virradóra támadások sorozatát intézték török tulajdonban lévő üzletek és intézmények ellen Németország és Svájc területén. Bár a tettesek minden esetben ismeretlenek maradtak, a német rendőrség feltételezi, hogy a török érdekeltségek elleni támadások összefüggenek a politikai foglyok éhségsztrájkjával. Az első haláleset vasárnap történt, a második kedden. Több száz török politikai fogoly próbálja kicsikarni ilyen eszközzel fogva tartásának jobb körülményeit. A gyújtogatások következtében a németországi Baden-Würtemberg állam területén több százezer márkás anyagi kár esett török érdekeltségekben, de személyi sérülés nem történt. Támadást intéztek a svájci Bázelben is egy török utazási iroda ellen. Gyújtogatások tanúi voltak Isztambul lakosai is a szerdára virradó éjszakán. Négy álarcos felgyújtott egy autóbuszt, és feltehetőleg az is gyújtogatok műve, hogy lángra kapott egy bankfiók. Két másik bankfiók előtt pokolgép robbant. Csak kisebb anyagi károk keletkeztek. A börtön előtt tüntetők legtöbbjét letartóztatták FOTÓ: REUTERS Ki tuti többet Magyarországról? Kovács László külügyminiszter tegnap délután Bonnban megbeszélést folytatott Karsten Voigttal, az Északatlanti Közgyűlés elnökével. A találkozón a NATO bővítéséről esett szó a legújabb fejlemények fényében.Voigt megerősítette, hogy az év végéig összegezik az egyéni konzultációk tapasztalatait. A német politikus megítélése szerint a jövő év elején megszületik a döntés a bővítésbe bevonni kívánt országok első köréről, és meggyőződése szerint Magyarország is ezen országok között lesz. Egyetértettek abban, hogy az orosz álláspont figyelemre méltó módon változott az elmúlt egy évben. Oroszország — Voigt megfogalmazása szerint — nem helyesli, de tudomásul veszi a NATO bővítését, és a magyar külügyminiszter osztotta ezt a véleményt. Házkutatás Huszeinnél Tömegpusztító fegyverek után kutatott az ENSZ szakértői csoportja Szaddám Huszein iraki elnök egyik magánpalotájában, miközben a rettegett elnöki testőrség, a köztársasági gárda tartózkodóan a háttérből figyelte az eseményeket. A fegyverfeltáró akciót vasárnap hajtották végre, de tegnap számoltak be róla a jordániai fővárosban, Ammanban élő, nevüket titokban tartó iraki emigráns források. Ez volt az első eset, hogy ENSZ-szakértők betehették a lábukat Szaddám Huszein számos palotájának valamelyikébe azóta, hogy 1991- ben, az Öböl-háború befejezése után elkezdték küldetésüket. Mint a számkivetettségben élő irakiak az AP- nek elmondták, a hét ENSZ- munkatársból álló csoport mintegy három órát töltött Szaddám Huszein legnagyobb palotájában a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. A kutatást Nyikita Szmidovics orosz rakétaszakértő vezette. Az iraki elnök és családja nem volt a palotában. A csoport már korábban, július 16-án akarta végrehajtani a házkutatást, akkor azonban a köztársasági gárda egységei feltartóztatták a világszervezet szakembereit, arra hivatkozva, hogy a palotához vezető út külföldiek számára tiltott terület. A ház átkutatásáról végül is olyan feltétellel született megállapodás, hogy az ENSZ-szakértői csoport látogatásának tényét nem hozzák nyilvánosságra. Az AP által idézett források elmondták, hogy tudomásuk szerint a világszervezet ellenőrei végül nem kutathatták át az egész épületet, mert az elnöki testőrség emberei azonnal eltávolították őket, amikor a ház pincéi és az ott található alagutak iránt kezdtek érdeklődni. Tallózás a TTMA -ból Szinte valamennyi napi- és hetilap sok ezer cikkéből ismét gazdag válogatás olvasható a TALLÓZÓban. A közéleti lapszemle e heti rovat- és cikkeiméiből: A HÉT TÉMÁJA: FÉLIDŐ — Az ígéret szép szó... KORMÁNYFŐI GESZTUSOK — Szépítő számvetés ELEGYES ESETEK — Az udvari bolond kenyere ÖT KARIKA — Olimpia, az erkölcstelen szépség ZEMPLÉNYI-RETÚR — Zemplényi bűnbán, és hallgat A MI KIS ÜGYEINK — A baba ára ZSARUK, CSIBÉSZEK — Motorizált zsiványok PROFIK — Aki életre keltette Winnetout HEJ, SZÍNMŰVÉSZ! — A ravasz asszony SVÉDASZTAL — Dániel, a bomba nő A NAP TV-ben Arnold Mihályt a vámügyekről faggatták a főszerkesztők. A TV3-ban Pörzse Sándor Bajor Imrével és Hámori Eszterrel beszélgetett. A Magyar Rádió Tizenhat Óra című műsorában összeállítás hangzott el Flaisz Imre keceli vállalkozó rendőrségi ügyéről. A rádió- és tévéműsorok szerkesztett változata, valamint a Petőfi rádió Manapság című programjában elhangzott két jegyzet is olvasható a legújabb TALLÓZÓban, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál. 1996. július 25., csütörtök~| A csecsen béke Lebegyre vár A csecsen szakadárok tegnap körülzárták az ellenállás jelképének számító Bamut településnél állomásozó orosz csapatokat a köztársaság nyugati részén. Utóbb a szövetségi erőknek sikerült a csecsen gyűrűt áttörni, viszont életét vesztette négy orosz katona, hat pedig megsebesült. Bamut elfoglalását már kedden bejelentették a felkelők, de ezt cáfolta a szövetségi parancsnokság, amely szerdán azt állította, hogy a csecsen támadás ellenére teljesen ellenőrzik a helyzetet a település körzetében. A szakadár fegyvereseket szétszórták és átfésülik a falu környékét, ahonnan még tavasszal, elkeseredett harcok után verték ki a lázadókat. A bamuti harcokon kívül kedden és szerdán 32-szer támadták a szakadárok az orosz állásokat: 2 katona meghalt és 17 megsebesült. Argun városában ismeretlen fegyveresek elraboltak szerda hajnalban 13 omszki építőmunkást, köztük öt nőt. Szerdán elmaradt Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök és Anatolij Kvasnyin tábornok, az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnokságának találkozója. Orosz részről „technikai okokat” említettek. Ezt megerősítette Tim Guldimann, az EBESZ grozniji képviseletének vezetője moszkvai sajtóértekezletén. A svájci diplomata szerint a megbeszélésre később sor kerül. Guldimann szerint Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács vezetőjének küszöbönálló csecsenföldi látogatása lendületet adhat a rendezésnek. TILTAKOZNAK AZ AMERIKAIAK Lobby nélkül Rákövetkező napon, hogy az amerikai törvényhozás megszavazta Romániának meghatározatlan időre a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, Iliescu államfő nyilvánosan szemrehányást tett Emil Constantinescunak, a legerősebb ellenzéki tömörülés vezetőjének, államelnökjelöltjének. Iliescu azt kifogásolta, hogy az ellenzéki politikus az egyesült államokbeli tartózkodása idején nem lobbyzott az állandó kedvezmény odaítéléséért. Az államelnök kijelentése maga után vonta két amerikai törvényhozó kemény véleménynyilvánítását. Egyikük, Christopher Smith kéri szándékozik Clinton elnököt, hogy ne írja alá a határozatot, hanem halassza ezt el egy későbbi időpontra. Smith levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben azzal indokolja szándékát, hogy az államfő ígérete ellenére kampánycélokra használta a kereskedelmi kedvezmény véglegesítését, összemosva az ország belügyeivel. Smith, aki az amerikai Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Tanácsának társelnöke, egyik ellenzője volt a legnagyobb kedvezmény véglegesítésének, éppen, mert attól tartott, hogy ez előnyöket szerezhet a jelenlegi hatalomnak az őszi választásokon. A másik amerikai törvényhozó, Frank Wolf szintén úgy véli, hogy a kereskedelmi kedvezményt felhasználták kampánycélokra. Wolf Constandinescuhoz intézett levelében megírta, hogy a kereskedelmi kedvezmény meghatározatlan időre terjedő odaítéléséért szavazott, de nem azért, hogy ezt valamelyik politikai tábor a maga javára fordítsa. Tegnap Iliescu elnök tárgyalt Emil Constandinescuval és Petre Romannal, a szintén ellenzéki Demokrata Párt elnökével. Az államfő és a két elnökjelölt megegyeztek, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény az országnak, a népnek szól, és a jövőben egyikük sem használja kampánycélokra. Simon Februárban per A TASR szlovák hírügynökség tegnap esti jelentése szerint a hágai Nemzetközi Bíróság bejelentette: a jövő év február 27-én kezdi meg a Magyarország és Szlovákia közötti pereljárást. A jelzett napon a bős- nagymarosi vízlépcső ügyében kialakult jogvitát a nemzetközi jogi fórum az eljárás szóbeli részével nyitja meg. A per kezdetének időpontjáról az érintett két országot tegnap a hágai Nemzetközi Bíróság írásban is tájékoztatta — olvasható a szlovák külügyminisztériumi forrásra hivatkozó pozsonyi jelentésben. A legnagyobb tömegsír Még mindig tart a Srebrenica mellet feltárt tömegsír vizsgálata. A balkáni háború legnagyobb tömegmészárlására egy CIA kémműhold derített fényt még tavaly, ám a sír feltárását csak nemrégiben kezdhette meg a hágai törvényszék szakértői csoportja. A feltételezések szerint ezernél is több áldozatról van szó fotó reuters