Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-25 / 152. szám

• Két nagy erejű pokolgép robbant tegnap egy vona­ton a Srí­ Lanka-i fővárosa közelében. A robbanásban legkevesebb 70 ember meg­halt, a sebesültek száma pedig eléri a kétszázat. A merénylet elkövetését eddig semmilyen szervezet nem vállalta magára, de a kor­mány a tamilokat vádolja az akció elkövetésével. • A szerkesztőség és a ki­adó közötti nézeteltérések miatt egyelőre bizonytalan ideig nem jelenik meg az orosz Pravda. A lapmegje­lenés szüneteltetéséért a fe­lek egymást vádolják. A szerkesztőbizottság levél­ben követelt magyarázatot a kiadótól arra, hogy mi­lyen jogon szegi meg a lap folyamatos megjelentetésé­re vállalt kötelezettséget. • David Lévi, az izraeli diplomácia vezetője meg­kérte Jasszer Arafatot, hogy közölje a damaszkuszi vezetéssel, Izrael kész tár­gyalni Szíriával. Lévi ma érkezik a szír fővárosba. Iz­rael reméli, hogy Szíria vál­toztat a békét hátráltató irányvonalán. ______________________________KÜLFÖLD_______________________ TÖRÖK POLITIKAI FOGLYOK ÉHSÉGSZTRÁJKJA Hárman már meghaltak Törökországban tegnap immár a harmadik éhség­sztrájkoló politikai fogoly vesztette életét a két hónap­ja tartó önéheztetéstől. Ezzel egy időben ismeretlen tette­sek tegnap virradóra táma­dások sorozatát intézték tö­rök tulajdonban lévő üzletek és intézmények ellen Német­ország és Svájc területén. Bár a tettesek minden eset­ben ismeretlenek maradtak, a német rendőrség feltétele­zi, hogy a török érdekeltsé­gek elleni támadások össze­függenek a politikai foglyok éhségsztrájkjával. Az első haláleset vasárnap történt, a második kedden. Több száz török politikai fogoly pró­bálja kicsikarni ilyen esz­közzel fogva tartásának jobb körülményeit. A gyújtogatások követ­keztében a németországi Ba­­den-Würtemberg állam te­rületén több százezer már­kás anyagi kár esett török érdekeltségekben, de szemé­lyi sérülés nem történt. Támadást intéztek a svájci Bázelben is egy török utazá­si iroda ellen. Gyújtogatások tanúi voltak Isztambul lako­sai is a szerdára virradó éj­­szakán. Négy álarcos fel­gyújtott egy autóbuszt, és feltehetőleg az is gyújtoga­tok műve, hogy lángra ka­pott egy bankfiók. Két má­­sik bankfiók előtt pokolgép robbant. Csak kisebb anyagi károk keletkeztek. A börtön előtt tüntetők legtöbbjét letartóztatták FOTÓ: REUTERS Ki tuti többet Magyarországról? Kovács László külügymi­niszter tegnap délután Bonn­ban megbeszélést folytatott Karsten Voigttal, az Észak­atlanti Közgyűlés elnökével. A találkozón a NATO bőví­téséről esett szó a legújabb fejlemények fényében.­­Voigt megerősítette, hogy az év végéig összegezik az egyéni konzultációk tapasz­talatait. A német politikus megítélése szerint a jövő év elején megszületik a döntés a bővítésbe bevonni kívánt országok első köréről, és meggyőződése szerint Ma­gyarország is ezen országok között lesz. Egyetértettek abban, hogy az orosz állás­pont figyelemre méltó mó­don változott az elmúlt egy évben. Oroszország — Voigt megfogalmazása szerint — nem helyesli, de tudomásul veszi a NATO bővítését, és a magyar külügyminiszter osztotta ezt a véleményt. Házkutatás Huszeinnél Tömegpusztító fegyverek után kutatott az ENSZ szakértői csoportja Szad­­dám Huszein iraki elnök egyik magánpalotájában, miközben a rettegett elnöki testőrség, a köztársasági gárda tartózkodóan a hát­térből figyelte az eseménye­ket. A fegyverfeltáró akciót vasárnap hajtották végre, de tegnap számoltak be ró­la a jordániai fővárosban, Ammanban élő, nevüket ti­tokban tartó iraki emigráns források. Ez volt az első eset, hogy ENSZ-szakértők betehették a lábukat Szaddám Huszein számos palotájának valame­lyikébe azóta, hogy 1991- ben, az Öböl-háború befeje­zése után elkezdték küldeté­süket. Mint a számkivetett­­ségben élő irakiak az AP- nek elmondták, a hét ENSZ- munkatársból álló csoport mintegy három órát töltött Szaddám Huszein legna­gyobb palotájában a bagda­di nemzetközi repülőtér kö­zelében. A kutatást Nyikita Szmidovics orosz rakétasza­kértő vezette. Az iraki elnök és családja nem volt a palo­tában. A csoport már korábban, július 16-án akarta végre­hajtani a házkutatást, akkor azonban a köztársasági gár­da egységei feltartóztatták a világszervezet szakembereit, arra hivatkozva, hogy a pa­lotához vezető út külföldiek számára tiltott terület. A ház átkutatásáról végül is olyan feltétellel született megállapodás, hogy az ENSZ-szakértői csoport lá­togatásának tényét nem hoz­zák nyilvánosságra. Az AP által idézett források el­mondták, hogy tudomásuk szerint a világszervezet elle­nőrei végül nem kutathatták át az egész épületet, mert az elnöki testőrség emberei azonnal eltávolították őket, amikor a ház pincéi és az ott található alagutak iránt kezdtek érdeklődni. Tallózás a TTMA­ -ból Szinte valamennyi napi- és hetilap sok ezer cikkéből ismét gaz­dag válogatás olvasható a TALLÓZÓban. A közéleti lapszemle e heti rovat- és cikkeiméiből: A HÉT TÉMÁJA: FÉLIDŐ — Az ígéret szép szó... KORMÁNYFŐI GESZTUSOK — Szépítő számvetés ELEGYES ESETEK — Az udvari bolond kenyere ÖT KARIKA — Olimpia, az erkölcstelen szépség ZEMPLÉNYI-RETÚR — Zemplényi bűnbán, és hallgat A MI KIS ÜGYEINK — A baba ára ZSARUK, CSIBÉSZEK — Motorizált zsiványok PROFIK — Aki életre keltette Winnetout HEJ, SZÍNMŰVÉSZ! — A ravasz asszony SVÉDASZTAL — Dániel, a bomba nő A NAP TV-ben Arnold Mihályt a vámügyekről faggatták a főszer­kesztők. A TV3-ban Pörzse Sándor Bajor Imrével és Hámori Esz­terrel beszélgetett. A Magyar Rádió Tizenhat Óra című műsorá­ban összeállítás hangzott el Flaisz Imre keceli vállalkozó rendőr­ségi ügyéről. A rádió- és tévéműsorok szerkesztett változata, valamint a Pető­fi rádió Manapság című programjában elhangzott két jegyzet is olvasható a legújabb TALLÓZÓban, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál. 1996. július 25., csütörtök~| A csecsen béke Lebegyre vár A csecsen szakadárok tegnap körülzárták az el­lenállás jelképének számító Bamut településnél állomá­sozó orosz csapatokat a köztársaság nyugati részén. Utóbb a szövetségi erőknek sikerült a csecsen gyűrűt áttörni, viszont életét vesz­tette négy orosz katona, hat pedig megsebesült. Bamut elfoglalását már kedden bejelentették a fel­kelők, de ezt cáfolta a szö­vetségi parancsnokság, amely szerdán azt állította, hogy a csecsen támadás el­lenére teljesen ellenőrzik a helyzetet a település körze­tében. A szakadár fegyvere­seket szétszórták és átfésü­lik a falu környékét, ahon­nan még tavasszal, elkese­redett harcok után verték ki a lázadókat. A bamuti harcokon kívül kedden és szerdán 32-szer támadták a szakadárok az orosz állásokat: 2 katona meghalt és 17 megsebesült. Argun városában ismeret­len fegyveresek elraboltak szerda hajnalban 13 omszki építőmunkást, köztük öt nőt. Szerdán elmaradt Aszlan Maszhadov csecsen vezér­kari főnök és Anatolij Kvasnyin tábornok, az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnokságának találkozója. Orosz részről „technikai okokat” említet­tek. Ezt megerősítette Tim Guldimann, az EBESZ grozniji képviseletének ve­zetője moszkvai sajtóérte­kezletén. A svájci diploma­ta szerint a megbeszélésre később sor kerül. Guldi­mann szerint Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács vezetőjének küszö­bönálló csecsenföldi látoga­tása lendületet adhat a rendezésnek. TILTAKOZNAK AZ AMERIKAIAK Lobby nélkül Rákövetkező napon, hogy az amerikai törvényhozás megszavazta Romániának meghatározatlan időre a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, Iliescu ál­lamfő nyilvánosan szemre­hányást tett Emil Cons­­tantinescunak, a legerő­sebb ellenzéki tömörülés vezetőjének, államelnök­jelöltjének. Iliescu azt kifogásolta, hogy az ellenzéki politikus az egyesült államokbeli tartózkodása idején nem lobbyzott az állandó ked­vezmény odaítéléséért. Az államelnök kijelentése ma­ga után vonta két amerikai törvényhozó kemény véle­ménynyilvánítását. Egyi­kük, Christopher Smith kéri szándékozik Clinton elnököt, hogy ne írja alá a határozatot, hanem ha­lassza ezt el egy későbbi időpontra. Smith levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben azzal indokolja szándékát, hogy az államfő ígérete ellenére kampány­célokra használta a keres­kedelmi kedvezmény vég­legesítését, összemosva az ország belügyeivel. Smith, aki az amerikai Kong­resszus Európai Biztonsági és Együttműködési Taná­csának társelnöke, egyik ellenzője volt a legnagyobb kedvezmény véglegesítésé­nek, éppen, mert attól tar­tott, hogy ez előnyöket sze­rezhet a jelenlegi hatalom­nak az őszi választásokon. A másik amerikai törvény­hozó, Frank Wolf szintén úgy véli, hogy a kereske­delmi kedvezményt fel­használták kampánycélok­ra. Wolf Constandinescu­­hoz intézett levelében meg­írta, hogy a kereskedelmi kedvezmény meghatáro­zatlan időre terjedő odaíté­léséért szavazott, de nem azért, hogy ezt valamelyik politikai tábor a maga ja­vára fordítsa. Tegnap Iliescu elnök tár­gyalt Emil Constandines­­cuval és Petre Romannal, a szintén ellenzéki Demok­rata Párt elnökével. Az ál­lamfő és a két elnökjelölt megegyeztek, hogy a leg­nagyobb kereskedelmi kedvezmény az országnak, a népnek szól, és a jövőben egyikük sem használja kampánycélokra. Simon Februárban per A TASR szlovák hírügy­nökség tegnap esti jelentése szerint a hágai Nemzetközi Bíróság bejelentette: a jövő év február 27-én kezdi meg a Magyarország és Szlovákia közötti pereljárást. A jelzett napon a bős- nagymarosi vízlépcső ügyé­ben kialakult jogvitát a nemzetközi jogi fórum az el­járás szóbeli részével nyitja meg. A per kezdetének idő­pontjáról az érintett két or­szágot tegnap a hágai Nem­zetközi Bíróság írásban is tájékoztatta — olvasható a szlovák külügyminisztériu­­mi forrásra hivatkozó pozso­nyi jelentésben. A legnagyobb tömegsír Még mindig tart a Srebrenica mellet feltárt tömegsír vizsgálata. A balkáni háború legna­gyobb tömegmészárlására egy CIA kémműhold derített fényt még tavaly, ám a sír feltárá­sát csak nemrégiben kezdhette meg a hágai törvényszék szakértői csoportja. A feltételezé­sek szerint ezernél is több áldozatról van szó fotó reuters

Next