Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-10 / 141. szám

A -■ Bazársors a Károly körúton yUul voLUIG ácdj­a.‘ia*' -yr bp~ ~ ?sc~ Mint ismeretes, a napokban megkezdődött a "Városháza rekunsz"akciója. A munká­­latok kiterjednek a jelenle­gi Főpolgármesteri Hivatal teljes területére, sőt a ter­vek szerint a nyolcmilliárd forintos beruházásba még a Károly körúti bazársor le­bontása, illetve egy mo­dern, a pinceszintre terve­zett bevásárlóközpont meg­építése is belefér. A Károly körúti kereske­dők többsége ugyanakkor értetlenül áll az elképzelés előtt. Úgy vélik, a bevásár­lóközpontban aligha jut majd nekik hely, oda nyil­ván a pénzesebb cégek ke­rülnek. — Ránk senki sem gondol! — állítja Fogarasi Jánosné, a Képkeretbolt tu­lajdonosa. Nem hiszem el, hogy nem az adófizetők pénzéből megy a „buli”. Csak kábítanak minket, mi­közben mindenki a zsebére dolgozik. Ez már csak így szokás. A privatizáció mife­lénk a rablással egyenlő. — Hivatalos értesítést kaptak már? — Ugyan dehogy. Gyaní­tom, az utolsó pillanatban tudjuk meg, hogy mennünk kell. Történik mindez an­nak ellenére, hogy a Károly körút boltjai már beveze­tett, a külföldi turisták ál­tal is elismert üzletek. Rá­adásul az áraink is olcsók, képkeretezést például csak mi vállalunk ilyen potom áron Budapesten. A Gallery butik üzletvez­etője úgy véli, nevetséges az a terv, amely szerint az itt hoppon maradt kereske­dőknek helyet szorítanak a most épülő, pazar városházi bevásárlóközpontban. — Ugyan, ki megy le önszán­tából a föld alá? — veti fel ironikusan a nevét elhall­gatni kívánó hölgy. A díszállatbolt tulajdo­nosa már belefáradt a csa­tározásba. Az idős úr úgy ítéli meg, ebben az ország­ban csak a milliomos vállal­kozóknak és az állami cé­geknek kedveznek. A kiske­reskedők sorsára senki sincs tekintettel. Az Elega­ncia szövetáruda eladója ugyancsak szomorúan konstatálja, mindez aligha­nem munkahelye megszű­nését eredményezi. — Rossz az előérzetem, nem számí­tunk mi semennyit sem a hivatal óriási gépezetében — jegyzi meg egykedvűen. A Kés-olló szaküzlet ve­zetője szerint mindenki csak pletykák útján értesül a helyzetről. „Nem bízom a hivatalban!” — állítja. „A sorsunk lényegtelen a szá­mukra, a főváros vezetőit az sem zavarja, ha majd szépen, csendben éhen ha­lunk...” SZ. Z. A. hseel ev^ypr j & ■* Hoppon maradnak a kiskereskedők! fotó: Németh Gabriella Ltu.* MtrkJ­­sljiVa­o W tvJvJCv­ PRÓBATAKARÍTÁS PESTEN X­id% A kutyagumi csodafegyvere A technika legújabb vívmá­nyainak bevetésére készül a főváros a kutyapiszok ellen folytatott háborújában. A csúcstechnikát ezúttal egy kismotor képviseli, mely mö­gé egy két keréken guruló utánfutót kapcsoltak, egy, a porszívóéhoz hasonló szívó­csővel felszerelve. Az egy­előre próbaüzemben működő­­ csodafegyver állítólag nem olyan hasznos, mint a hagyo­mányos seprőgépek, viszont azoknál sokkal drágább. Sokak­ szerint Hillary Clinton látogatásán nem volt annyi újságíró, mint a kutya­gumiszívó sajtóbemutatóján. Igaz, hasonló demonstráció­ra már egy éve is sort kerí­tettek, bár ez a mostani szer­kezet némileg átalakítva vé­gezte ugyanazt a munkát, amit az akkori. Az új konst­rukciónak nem csupán a szí­vóereje nagyobb a réginél, de egy elmés rugós szerkezet is segíti az utánfutó elakadás­mentes járdára zökkenését. A kezdeményezés persze tel­jesen érthető, itt a turistasze­zon, a külföldiek lába bele­ragad a kutyapiszokba és rögtön meglesz a vélemé­nyük a magyarokról. Bubla Gyula, a Környe­zetvédelmi és Városüzemel­tetési Bizottság elnöke el­mondta, a főváros próbata­karítást rendelt a Bábolna Rt.-től, ám a kerületek, úgy tűnik, nem sietnek követni a jó példát. Eddig csupán a VII. és a XIII. kerület kötött szerződést a tisztításra, a többiek még gondolkodnak, vagy mint a kiemelten fon­tos helyet elfoglaló V. kerü­let, nem foglalkoznak a do­loggal. Persze, ha csak a szá­mokat nézzük, meglehetősen reménytelennek tűnik a helyzet. Jelenleg mintegy 200 ezer kutya él és főleg piszkít Budapesten, a becs­lések szerint mintegy har­minc-negyven tonna ürülé­ket termelve naponta, velük kellene felvennie annak az egyetlen, napi húsz kilomé­teres sebességgel haladó szarszívónak a versenyt. A főváros azonban a hozzá tartozó területeket kilométe­renként 1450 forintért ez­után is tisztíttatni fogja, erre állítólag havonta 700 ezer forint van a költségvetésben elkülönítve. A mostani pró­batakarítás egyébként az V., a VI., a IX. és a XIV. kerület fővárosi tulajdonban lévő játszótereire, járdáira, park­jaira terjed majd ki. Bubla Gyula mindenesetre reméli, a tapasztalatok alapján to­vábbi megbízásokat szerez­nek a bábolnaiak, akik ak­kor, immár méltón az atom­korhoz, munkába állíthatják a csodafegyver második ge­nerációs változatát, mely egy 200 köbcentis motor utánfutó nélküli változata lenne, fertőtlenítővel, szívó­karral, mindennel felszerel­ve. És miközben a repülők többszörös hangsebességgel haladnak odafönt, addig a földön is valami hasonló tör­ténne, hisz’ a szupermodern szerkezet akár napi 25 kilo­méteres sebességgel szip­panthat. Falusy Látod, ezt te csináltad FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ caona- Q __________^léagie'd'f V ■_____________&Lfh?!(!!)____________________________________________1996. július 10. szerda EURÓPAI ÚTPÁLYÁK Megemelik e remii hidat /Foly­tatás az 1. oldalról) Aki emlékszik még a Nagykörút tavalyi munká­lataira, az talán meg sem lepődik azon, hogy a lakos­ság eddigi türelmét köszön­ve, még egy kicsit kér abból a beruházó. Ez nem csoda, hisz a Körúton forgalomel­terelés ugyan nem lesz, vi­szont annak korlátozására, a forgalmi rend változására egy ideig számítani lehet. Az igazi móka persze való­színűleg a Petőfi híd felújí­tása lesz, bár a tervek sze­rint október 31-ig egészen az Irinyi József utcáig jut­nak el a munkások.­­ Tényleg óriási érzés, ha valaki a szülővárosát vará­zsolhatja újjá, ráadásul leg­feljebb egyszer adatik meg az ember életében az, hogy megemeljen egy hidat — mondja Pénzes István, a re­konstrukció fővárosi biztosa. Ne gondoljon azonban senki valami Nick Árpád­féle mutatványra, egyszerű­en arról van szó, hogy a Pe­tőfi híd budai oldala a sa­rucserével összefüggésben mintegy húsz milliméterrel feljebb kerül. Az ilyen trükkökön kívül azonban lesznek még egyéb látvá­nyosságok is. Az útpályák például olyan európaiak lesznek, hogy rajtuk akár az unióba menetelhetünk, a villamossínek szintén meg­újulnak, meg a járdák és egyáltalán, minden, ami csak megújítható. Hogy mindez mennyibe kerül majd a fővárosnak, azt egyelőre pontosan még nem tudni, de Pénzes úr szerint biztosan milliárdos nagy­ságrendű ez az összeg. f. zs. Budapest Székesfőváros Könyvesháza VL, Király u. 50. Tel.: 268-0292, fax: 268-0294 Ebben a könyvesboltban biztosan talál olvasnivalót: szépirodalmat, művészeti albumot, nyelvkönyvet, szó­tárt és sok mást. Ebben a könyvesboltban biztos, hogy pénzéért most többet vásárolhat, mint másutt, mert ezen a nyá­ron szinte minden könyvünket 20—70 % kedvez­ménnyel kínáljuk. Ebben a könyvesboltban volt először kapható (és még most is árusítjuk) Banner Zoltán: Teremtő önvé­delem című, az erdélyi magyar naiv művészetről szóló könyvet, amely szenzáció a szó legjobb értelmében. Ebben a könyvesboltban nem, de raktáráruházunk­ban viszonteladók és könyvesboltok jelentkezését is várjuk kedden, szerdán, csütörtökön 8—12-ig. Címünk: NOVOBOOK RAKTÁRÁRUHÁZ Xvn., Tátra u. 8. Tel.: 132-8165, fax: 131-5136. Könyvesház és kávéház: minden szinten szinte min­den — idézhetnénk a reklámszöveget, hiszen a legalsó szinten a kávéház-söröző, majd a földszinten és emele­ten a könyvesbolt nem hagy kívánnivalót maga után. — Az irodalombarátok rendszeresen betérnek hoz­zánk olvasnivalóért — mondja Simfai Ildikó igazgató — és megszerettek minket a nyelvtanulók, illetve az idegen nyelvet munkaeszközként használók is.­­ A legjobb angol-, német-, francia nyelvkönyvek , könnyített olvasmányok, a nyelvtanulást segítő video- és magnószalagok mellett kétnyelvű szótárak és egy­nyelvű (értelmező) szótárak szinte teljes választékát kínáljuk: választékunkban szerepel a többi között az Oxford, a Cambridge, a HarperCollins, a Heine­­mann, a Langenscheidt és a magyar Akadémiai Kiadó kínálata. — A vásárlási kedvet időszakos árleszállításokkal igyekszünk ébren tartani: jelenleg (egészen augusztus 20-ig) ez a kedvezmény könyvtől függően 20—70 %. Érdemes tehát „bespájzolni” akár nyári, akár a jövő tanévben szükséges kötelező olvasmányról van szó. Leg­frissebb kiadványunk Banner Zoltán az erdélyi magyar naiv művészetről szóló Teremtő önvédelem című könyve néhány napja került a kirakatba. A FŐVÁROS ZÖLD SZIGETE Strasbourgban a Weherle-telep A kispesti Wekerlét ma a fő­város zöld szigeteként emle­getik. A páratlan építészeti együttesnek nemcsak ha­zánkban, hanem egész Euró­pában híre van. A telepet bemutató, ván­dorló fotótárlatot Nagy Ger­gely építész, Szelényi Károly fotóművész, továbbá Vadas József művészettörténész rendezte. A kiállítás előzmé­nye egy francia—magyar kertvárosi kutatási program. A fotótárlat fő támogatója a strasbourgi Prof. Stéphane Jonas. A professzor hazájá­ban az idén ősszel az érdek­lődők a mi Wekerle-telepün­­ket is megtekinthetik. K. O. A közelmúltban szállították el a kispesti önkormányzat díszterméből a Wekerle- Kertváros fotótárlatot. A ki­állítás ezután európai körút­ra indul, és látható lesz a strasbourgi Európa Parla­mentben is. Lapunkban korábban részletesebben beszámol­tunk, a nagy hírű Wekerle­­telep történetéről. Építését a század elejére kialakult, sür­gős intézkedést követelő la­káshelyzet tette szükségessé. A kispesti munkástelep terve már Wekerle Sándor minisz­terelnök programjában is szerepelt. Később többen a szemére vetették, mire meg­született a kormánydöntés és megkezdődhetett a kivitele­zés, a miniszterelnök-pénz­ügyminiszter már mindent elrendezett az építés körül. A megvalósításnak csak az első világháború kitörése vetett időleges gátat. A villany 1926-ban ért el a telepre, négy évvel később pedig be­fejezték a teljes területtömb benépesítését földszintes és emeletes házakkal. A munkában neves politi­kusok és építészek vállaltak szerepet. A telep térbeli el­helyezkedésére jellemző, hogy a Fő tér köré sugársze­­rűen rendeződnek az utcák. Wekerle-telepi könyvtár FOTÓ: HORTOBÁGYI TIBOR LIBAMÁJPÁSTÉTOM ŐSZIBARACKBEFŐTTEL Anna-bál a Nemzeti Galériában (Folytatás az 1. oldalról)­­ — Egyrészt az idegenfor­galmi főszezonban akartuk szervezni a bált, másrészt olyan időszakban, amikor egyébként is kevés a társa­dalmi esemény — mondja Bakos Attila, a rendező Elektra Bt. ügyvezető igaz­gatója, hozzátéve, a bál része lesz a Magyarország ’96 el­nevezésű eseménysorozat­nak. A budapesti Anna-bálhoz legközelebb persze a füredi lesz a nyári társasági ubor­kaszezonban, ám míg az utóbbit csak első bálozóknak rendezik, addig a fővárosin mindenki részt vehet. Az est fővédnöke mellesleg Demszky Gábor lesz, de rajta kívül jó néhány politikus is részt vesz majd az esemé­nyen, melyre összesen négy­száz vendéget várnak. A je­gyek mintegy fele már elkelt, tizenöt-huszonkétezer forin­tos áron, ami a hozzáértők szerint átlagosan drágának mondható. Ezért többek kö­zött a bálozók libamájpásté­tomot őszibarackbefőttel, gyöngytyúkerőlevest, vala­mint tésztákon sült bélszínt kapnak portói mártással. A bálnak otthont adó Ma­gyar Nemzeti Galériát egyébként nem volt olcsó ki­bérelni, igaz a nyolcszázezer forintos díj még barátságos­nak nevezhető az Opera tí­zezer dollárjához képest. Ennek ellenére a szervezők hangsúlyozzák, munkájuk­hoz egyetlen fillér állami tá­mogatást nem kapnak. Ugyanők arról is gondos­kodtak, hogy megfelelően ti­tokzatos legyen az esemény. Még ma sem tudni például, mi lesz a gyermekklinikát segítő tombola fődíja, és a bálon fellépő művészek ne­vét is homály fedi. Az biztos, nem lesznek haknibrigádok, állítja Bakos úr, amit nem túl nehéz elhinni. Ennyi pénzért legalábbis. (szs) A Postamúzeum meghívója U JXJr ! A megszépült Andrássy út 3. szá­­mi mű épülete előtt piros, múlt századi­­Á ' i ' jJ levélszekrény és a fölötte elhelyezett felirat jelzi: itt található a Postamú­zeum. A kapu kockaköves küszöbébe épített réztábla szerint maga az épület is figyelmet érdemel. Ez a ko­ra eklektikus stílusú bérpalota Cziegler Győző tervei alapján 1884—1886 között épült. Építtetője, Saxleh­­ner András, a híres Hunyadi János keserűvíz forgal­mazója volt. A család egykori első emeleti lakosztá­lyában 1972-ben talált otthonra a múzeum. A kovácsoltvas lámpák fényében már a kapualj­ban, majd a lépcsőházban is Lotz Károly freskóiban gyönyörködhetünk. A múzeum két termét is Lotz Károly mennyezetfreskói díszítik. A Postamúzeum kiállítótermei az állandó és időszakos kiállítások mellett pompás környezetet adnak a kulturális, mű­vészeti rendezvények számára is. Jelenleg ezekben a termekben A magyar posta aranykora és Gervay Mi­hály emékezete, valamint a Budapesti telefónia a millennium és a millecentenárium évében című kiál­lításokat tekinthetik meg a látogatók. 1972 óta a mú­zeum gyűjteményei kinőtték a Saxlehner palotát. Látogatóink ma már hiába keresik a régebben itt látott képtelefont, vagy rádióadó berendezéseket. Az 1990-ben létrejött Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány napjainkban kilenc kiállítóhelyen mutat­ja be az egyetemes kultúra részeként, a posta- és táv­közléstörténet emlékeit. A szomszédos VII. kerületben (Hársfa u. 47.) a Bé­lyegmúzeum teljes világ-bélyeganyaggal, a Telefónia Múzeum a Várban, az Úri u. 49. szám alatti szép mű­emlék épületben várja az érdeklődőket. A rádió-­­és televízió-történeti anyag az 1995. december 1-én megnyílt Rádió- és Televízió-múzeumban tekinthető meg a Diósdi Rádióállomás épületében. Belső és sza­badtéri kiállításával, emlékparkjával átfogó képet ad napjainkig a magyar műsorszórás történetéről. Itt ál­lítottuk ki dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus, akusztikus postamérnök Hawaii Egyetemről haza­tért tudományos hagyatékát. Rendkívül gazdag tárgyi anyag került vidéki kiállí­tóhelyeinkre, így az ópusztaszeri Múzeumpostára, amely kívül-belül korhűen idézi a millennium körüli évek hangulatát, a debreceni Delizsánsz Kiállítóte­rembe (Múzeum u. 3.), a nagyvázsonyi és a balatonsze­­mesi Postamúzeumokba, valamint a Világörökség ran­gos címével felruházott Hollókő Postamúzeumába. Reméljük, ajánlataink színesítik olvasóink nyári programjait. A Postai és Távközlési Múzeumi Ala­pítvány és alapítói (Magyar Távközlési Rt., Magyar Posta Rt. és az Antenna Hungária Rt.) remélik, hogy soraik felkeltették érdeklődésüket és az Esti Hírlap olvasóit köszönthetik a múzeumokban.­ ­o.­­ ,1/

Next