Esti Hírlap, 1996. augusztus (41. évfolyam, 157-176. szám)

1996-08-01 / 157. szám

1996. augusztus 1., csütörtök ___________________________—AA. CL /W f\ (/ )*? ( (d TEGNAP ÉS MA X­___________________@^11^ MI LESZ VELED, GELLÉRT SZÁLLÓ? Hosszú távon hasznot hozhat (Folytatás az 1. oldalról) A részvények eladását megelőzte az ÁVÜ és a Da­nubius Hotels Rt. megál­lapodása arról, hogy a Gel­­lért Szálloda rendezetlen tu­lajdonviszonyai miatt a le­endő részvényeseket a be­fektetési kockázat alól men­tesíti.­­Erre azért volt szük­ség, mert ha a kezelői jogról szóló perek a részvényesek számára kedvezőtlenül vég­ződtek volna, akkor a befek­tetőket olyan anyagi kár ér­né, amelynek anyagi követ­kezményeit aligha vállalták volna. Az ÁVÜ-Danubius megállapodás nélkül ugyan­is a részvények eladása ku­darcba fulladt volna.) Zavaros tulajdon 1992 decemberében sike­resen le is zajlott a Danubius Hotels Rt. részvényeinek jegyzése, majd ezt követően két és fél évig mindenki a bíróság döntésére várt. 1995 májusában ez meg is történt, amikor a Fővárosi Bíróság — másodfokon — elismerte a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat kezelői jogát a Gellért Szállodára. Öt hónap múlva a szálloda­­vállalat megtette a vételi ajánlatot a Gellért Hotel tu­lajdonjogára. Ezáltal fel­gyorsultak az események, mert alig egy hónap múlva elkészült a szálloda vagyon­értékelése, és az ÁPV Rt. igazgatósága döntött a Gel­lért Szálló tulajdonjoga át­adásáról a Danubius Hotels Rt. javára. Most már csak fél évnek kellett eltelnie a már említett tulajdonjogi szerző­dés aláírásáig. Még 1980-ban — átszer­vezés nyomán — a Danubi­ust jelölték ki a hotel üze­meltetőjéül, de a kezelői jo­gát ingatlan-nyilvántartásba nem vezették át, mivel az ugyanitt működő fürdő keze­lői jogáról nem sikerült meg­állapodást kötni a Fővárosi Fürdőigazgatósággal. Mint már szó volt róla, a főváros és a kerület tanácsa 1990- ben ezért kérte a kezelői jo­got, amit a fővárosi köztár­sasági megbízott a Danubi­usnak, illetve a Fővárosi Fürdőigazgatóságnak ítélt a ténylegesen elválasztott funkciókat figyelembe véve. Ez a döntés azonban nem sokáig volt érvényben, mert a kezelői jog gyakorlója rö­videsen a Kincstári Vagyon­kezelő szervezet lett. A dön­tés ellen mind az ÁVÜ, mind a Danubius tiltakozott a bí­róságnál. A jogerős ítélet erősítette meg azt, hogy a szálloda kezelője a Danubi­us. A hotellánc tőzsdére vi­tele azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az ÁVÜ „megváltotta” a szállodavál­lalattól a Gellértet, majd a per megnyerése után „visszavásárolta” az ÁPV Rt.-től. A Danubius és az ÁPV Rt. között létrejött szerződés ér­telmében a szállodatársaság vállalta, hogy továbbra is eredeti funkcójában üzemel­teti a hotelt, és megőrzi an­nak műemlék jellegét. (A gyógyfürdő továbbra is a fő­városé maradt, amely idén július 1-jén új társaságot ho­zott létre az üzemeltetésére.) A lakók kedvelik Szemmel látható, hogy a Gellért Szálló épülete erősen elhasználódott. Egyes szá­mítások szerint 10-15 millió dollárt szükséges a felújítá­sára fordítani. A rekonst­rukció három évig tart majd, a Danubius úgy tervezi, hogy ezalatt sem zárja be a szálloda kapuit. A rekonst­rukció két éve már el is kez­dődött, sőt a Gellért-hegy felőli szárny felújítása talán idén már be is fejeződik. A vendégek kedvelik a Gellért Szállót, amit igazol, hogy hasonló kategóriájú fő­városi hotelekhez képest né­mileg nagyobb a kihasznált­sága, 66-68 százalékos. Nem számít a zaj A tavalyi üzleti évben 1,2 milliárd forintos bevételre tettek szert, így a Danubius számára hosszú távon kifi­zetődőnek látszik a hotel üzemeltetése. A vendégek számára némileg elfogadha­tó az a magas közlekedési zajszint is, amely a Szent Gellért tér környékén, illet­ve a Szabadság híd felől megzavarhatja a nyugalmu­kat, ugyanis mindezt kom­penzálja a házban működő nemzetközi hírű gyógyfürdő és fürdőkórház, valamint a közeli hegyvidéki zöldöve­zet. B. M. A szintbeni kereszteződé­sekben az utóbbi időben be­következett tragédiák miatt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szak­értői javasolják a KRESZ idevágó paragrafusainak módosítását. A még szakmai formaől felé kerülő tervezet lényege, hogy a vasúti átjá­rókat csak mérsékelt sebes­séggel és fokozott óvatosság­gal közelíthessék meg a jár­művek, s azokon késedelem nélkül át is haladjanak. A tervezet többek között kimondja: minden vasúti át­járót úgy kell megközelíteni, hogy a jármű sebessége az egysávos átjárót előjelző táb­la és a „vasúti átjáró kezde­te” jelzőtábla között — amennyiben a tilalmi jelző­tábla alacsonyabb sebességet nem határoz meg — a 40 km/órát ne haladja meg. Amennyiben a vasúti átjáró előtti útszakaszon vasúti át­járót előjelző táblát nem he­lyeztek el, akkor a 40 km/órás sebességkorlátozás a vasúti átjáró kezdetétől 50 méterre kezdődik és a „vas­úti átjáró kezdete” jelzőtáb­láig tart. Új meghatározás, hogy a jelzőberendezéssel el nem látott, illetve jelzőőrrel nem biztosított vasúti átjáró­ban a közútij­ármű-vezetőnek mindig vasúti forgalommal kell számolnia. Fontos kité­tel, hogy az ilyen vasúti átjá­róra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető — akár járművét megállítva — meggyőződött arról, hogy ott vonat nem közeledik. A kereszteződésekben be­következett tragédiák miatt az illetékesek úgy vélik, hogy az autóbuszok az uta­sok számától függetlenül, valamint azok a járművek, amelyekben a vezető szemé­lyét is beleértve négynél töb­ben tartózkodnak, a jelzőbe­rendezés átahaladást enge­délyező jelzése esetén is csak akkor hajthassanak a vasúti átjáróra, ha a vezető biztos abban, hogy a síneken sem­mi sem közeledik. 4__________ ál­l._iT~ 7" -----------------------G » Megállj az atlanában FELADÓ A VASÚTNÁL, VEVŐ AZ AUTÓBAN g y . S G . & Hangoskodik a sorompó, ha veszély lényegét A vasúti és közúti keresz­teződésekben bekövetke­zett balesetek számának visszaszorítását célzó köz­lekedésbiztonsági progra­mot neves szakemberek társaságában tekinti át ma Kovács Kálmán, a Közle­kedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium politi­kai államtitkára és Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezér­igazgatója. A szakmai gré­­mium többek között Érd, Dinnyés és Zirc térségében tanulmányozza a már megvalósított és a terve­zett biztosítóberendezése­ket, illetve a kísérleti rendszereket. A téma időszerűségét az is jelzi, hogy az idei év első felében 45 baleset történt a vasúti kereszteződések­ben, s huszonnyolcan vesz­tették életüket a tragikus ütközésekkor. A közleke­désbiztonsági szakértők úgy vélik, hogy ha megelő­ző intézkedések nem tör­ténnek, akkor az idén akár negatív rekordot is dönt­hetünk szerencsétlenség­ben, hiszen a statisztikák szerint általában egy év alatt 80-90 ilyen baleset élt­ fordult elő, negyven-negy­venöt halálos áldozattal. Az Országos Rendőr-fő­kapitányság munkatársai májusi közlekedésbizton­sági ellenőrzéseikkor a gépkocsivezetők viselke­désében számos kivetniva­lót vettek észre a vasúti át­járóknál, hiszen húszezer­ből 1500 esetben lassítás nélkül hajtottak át a síne­ken. Ezért az illetékesek úgy vélik, hogy a jogi, rendőrhatósági szabályo­zás mellett nem elhanya­golható az újszerű techni­kai módszerek és eljárások bevezetése sem. A Magyar Államvasutak több ezer kilométer hosszú­ságú hálózatát 5973 esetben keresztezik a közúti átjá­rók. Az iparvágányokat is beleértve ebből 3195 a so­rompó nélküli átjáró, fény- és félsorompó van 359-nél, fénysorompó pedig 128 ke­reszteződésnél működik. A helyben kezelt, úgynevezett teljes csapórudas sorompók száma 350, míg 246 csapó­rudas sorompót üzemeltet­nek a távolból. A MÁV tá­jékoztatási irodájától szár­mazó értesülések szerint a részvénytársaság évente át­lagosan 24 sorompót kor­szerűsített, de az idén 122- re nő ez a szám. Jövőre vár­hatóan további 100 közút­vasúti átjáróban helyeznek el korszerű berendezéseket. Tavaly a vonat és közúti jármű ütközéséből eredő 99 baleset közül 61 fényso­rompós útátjáróban követ­kezett be, a gépjárműveze­tők szabálytalan magatar­tása miatt. Fény- és félso­rompóval ellátott vasúti át­járókban ugyanilyen ok mi­att 10 rendkívüli esemény történt. Lezárt teljes csapó­rudas sorompó ellenére gépkocsival három alka­lommal is a sínekre hajtot­tak a meggondolatlan autó­sok, és ütköztek a vonattal. Ezeken a helyeken 42-en vesztették életüket és 60 személy szenvedett súlyos sérülést. A gépkocsivezetők egy részének felelőtlenségé­re a sorompórongálások számának növekedésére is utal. Amíg 1991-ben 678, addig tavaly már 914 eset­ben tették tönkre a sorom­pókat az autók. A közelmúltban bekövet­kezett tragédiák miatt a MÁV egy együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőr-főkapi­tánysággal. A májusi közös ellenőrzések mellett a MÁV vállalta, hogy tovább foly­tatja azokat a kísérleteket, amelyek célja, hogy a so­rompóval összeköttetésben lévő jeladó, illetve a közúti járművekben elhelyezett vevő segítségével már jóval a sorompó megközelítése előtt hang- és fényjelzés fi­gyelmeztesse a vezetőt a ve­szélyzónára. A kísérleti elő­jelző berendezések egyik fajtája felhívja a sofőr fi­gyelmét a sorompó közelsé­gére, ez az úgynevezett passzív forma, míg egy ko­molyabb berendezés a so­rompó helyzetéről és ad in­formációkat a gépkocsi ve­zetőjének. Érd alsó közelé­ben ilyen berendezést al­kalmaznak, a dinnyési átjá­róban a veszélyhelyzetre fi­gyelmeztető kombinált megoldást használják, míg Zircen a passzív előjelző­rendszert építették ki. j/1 G. Kirkovits István / A kutasi tragédia megrázta az országot FOTÓ: CZAGÁNy BALÁZS ­ Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál­­ a vállalkozókért A Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál rendkívüli, egyszeri lehetőséget kínál a vállal -­­­kozóknak a millecentenárium alkalmából. Ön egyszerre lehet a Millecentenáriumi Fesztivál vendége és támogatója. Augusztus 17- 18-19-20-án este reprezentatív fogadáson vehet részt a műsor kezdete előtt, majd a VIP-­­ tribünről megtekintheti a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál magas színvonalú műsorát, s amelyet a Lánchíd pesti hídfőjénél rendezünk. Egyúttal cége olyan hirdetési lehetőségek­hez juthat, melyhez foghatót Önnek sohasem ajánlottak.­­ Amit mi adunk: — 1 db VIP-jegyet, amely érvényes a fesztivál 4 napján a műsort megelőző fogadásokra és a műsor megtekintésére (a jegy átruházható) — őrzött parkolóhelyet vendégeink számára — belépőjegye részt vesz egy sorsoláson, ahol gazdára talál egy nagy értékű személygépkocsi és 10 db külföldi út — 10 000 forint értékű ajándékcsomagot minden belépőjegy tulajdonosának — az Ön cégének hirdetése 10 alkalommal megjelenik a Fővárosi Millecente­náriumi Fesztivál óriás kivetítőin, amelyeket egyenesen az atlantai olimpiáról szállítanak ide — a hirdetési lista szerinti érték több mint 200 000 forint — az Ön reklámfilmjét vagy általunk elkészített állóképét minimum 1 millió ember láthatja az alábbi helyszíneken: — 45 m2-es kivetítőn a Dunán, az Erzsébet és a Lánchíd között — Vörösmarty téren — Március 15. téren ! Amit Ön ad: — megvásárolja a Millecentenáriumi Fesztivál VIP-belépőjegyét 135 000 forin­­­­tos áfás áron . Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, hogy a részvételi lehetőség korlátozott,­­ ezért jelentkezéseiket érkezési sorrendben teljesítjük. pflgway | Várjuk érdeklődésüket a Fesztiváliroda telefonszámain: | 275-15-68,275-21-50 | | és faxszámán: 275-21-41 | SZÁZÉVES A TUNGSRAM kód Tv/UCSIJ-ZÁ­JSzabadságra esik az meg Az élet iróniája, hogy a csaknem 10 ezer embert foglalkoztató Tungsram Részvénytársaság dolgo­zói nélkül éli meg ma fennállásának 100. évfor­dulóját, ugyanis mindenki szabadságra ment. Az Egger B. és Társa cég — a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bankkal közö­sen — 1896. augusztus el­sején alapította meg az Egyesült Villamossági Részvénytársaságot, mely később nevét Egyesült Iz­zólámpa és Villamossági Rt.-re változtatta. Tungs­ram védjeggyel 1910 óta forgalmazza termékeit a gyár, s tizenkét éve mű­ködik Tungsram Rt. né­ven. Az újpesti központú vi­lágcég, a házon belüli fej­lesztések első sikereként, 1904-ben megkezdhette a volfrámszálas izzólámpák gyártását, s egy évtized múltán pedig tömegben bocsátotta ki a spirálizzó­­testű gáztöltéses lámpá­kat. A húszas években a gyorsan fejlődő rádiózás­sal összefüggésben hozzá­láttak az elektroncsövek fejlesztéséhez is. Az 1930- as év legnagyobb eredmé­nye a kriptontöltésű izzó­lámpa szabadalmaztatása, s gyártási technológiájá­nak kidolgozása volt. Az 1948-as államosítást kö­vetően új profilt vett fel a vállalat a vákuumtechni­kai gépgyártással, 1957 és 1970 között pedig fekete­fehér tévéképcsöveket is előállítottak. Ami a közelmúlt törté­néseit illeti, a 14 hazai vállalattal, s két külföldi közös vállalattal rendel­kező, 17 ezer 600 dolgozót foglalkoztató Tungsram Rt. részvényeinek többsé­gét az 1989-es privatizá­láskor a General Electric Co. vásárolta meg, s 1994- től immár százszázalékos részvénytulajdonosa lett a multinacionális cég. A szokásos évi három­hetes leállását tölti ezek­ben a napokban a Tungs­ram Rt. — tájékoztatta ér­deklődésünkre lapunkat Szabó Eszter sajtómene­dzser. Majd a kollektív szabadságolást követően, augusztus 8-án délután kettőkor emlékeznek meg ünnepélyesen az évfordu­lóról, a Váci úti gyár terü­letén lévő mártírok em­lékművénél. Bozó Emil Az Egyesült Izzó egykori újpesti telepe

Next