Esti Hírlap, 1996. november (41. évfolyam, 220-226. szám)
1996-11-01 / 220. szám
1996. november 1., péntek_________________________________TEGNAP ÉS MA_____________ EZ TÖRTÉNT A TISZTELT HÁZBAN •EX ' 74 változatlanság költségvetése Tegnap délután fejezte be az e heti maratoni hosszúságú ülését a parlament, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját lezárva. A vitát megszakítva az ülésen Gál Zoltán házelnök jelentette be, hogy Gyulán elhunyt Gyurkó János (44) képviselő, korábbi környezetvédelmi miniszter. A költségvetés általános vitájának első felszólalója Bauer Tamás (SZDSZ) egyetértett az ellenzéki véleményekkel, amelyek a változatlanság költségvetéseként értékelték a jövő évi büdzsé tervezetét, ő azonban ezt a javaslat erényeként értékelte. Abban szerinte a két koalíciós párt által a kormányprogramban is meghatározott gazdaságpolitika folytatódik akkor is, ha már a jelenlegi kormány harmadik pénzügyminisztere terjesztette azt be. A képviselő szerint a gazdaság növekedéséhez egyrészt több beruházásra van szükség, de elengedhetetlen annak megakadályozása is, hogy a szociális feszültségek kezelhetetlenné váljanak. Bauer Tamás szerint ezt célozza javaslatuk, amely az adókedvezmény helyett a családi pótlék emelését szorgalmazza. Burány Sándor (MSZP) bejelentette, hogy a szocialista frakció is arra tette le voksát, hogy azt a 7 és fél milliárd forintot, amit adókedvezményre szánt a kormányzat, inkább a családi pótlék emelésére fordítsák. Ennek mondott ellent Dobos Krisztina (MDF), hiszen szerinte éppen az a felfogás hiányzik a tervezetből, amely a jövő generációját tekintené a legfontosabbnak, és ennek jegyében sokoldalúan segítené a családokat. Sándorffy Ottó (FKGP) azt állította, hogy ez a javaslat nem az Országgyűlés számára készült, hanem a valutaalapnak. Úgy vélte, az előterjesztés több ponton is megsérti a számviteli törvényt, sőt szerinte az abban megjelenő vagyonkezelés kimeríti a Btk. hűtlen kezelésről szóló paragrafusát. Lampert Mónika (MSZP) az önkormányzatok helyzetét szem előtt tartva vizsgálta a költségvetési törvényjavaslatot, úgy vélte: olyan büdzsére van szükség, amely segíti a különböző feltételekkel rendelkező és eltérő helyzetű önkormányzatok közötti különbségek csökkentését. Mint mondta, éppen emiatt van szükség a megfelelő kiegyenlítő funkciók beépítésére. Fekete György (KDNP) hiányolta a művelődési tárca hatáskörébe tartozó szakmai törvények előkészítését, és bírálta a nemzeti kulturális alapot érintő intézkedéseket. Sümegi Csaba (Fidesz) elismerte, hogy a csúszóárfolyam-politika korábban hasznos volt, de jelenleg inkább már az inflációt gerjeszti. Kulin Ferenc (MDNP) úgy vélte, hogy a jelen előterjesztés alapján nem várható, hogy az oktatásban a hétköznapi munka feltételei számottevően javuljanak, és a dolgozók életszínvonala sem válik kedvezőbbé a tervezett bérfejlesztések ellenére sem. HANKÓ FARAGÓ SZERINT NEM VISSZAVÁGÁS a Vizsgálat a székházakról Várhatóan már a jövő héten megkezdi munkáját az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának albizottsága, amely a pártok részére történt ingatlanjuttatásokat vizsgálja majd. A testület létrehozását az SZDSZ képviselője, Hankó Faragó Miklós javasolta. A szabaddemokrata honatya elmondta, hogy a bizottság munkájában négy szocialista, két szabaddemokrata és pártonként egy-egy ellenzéki képviselő vesz majd részt. Hankó Faragó Miklós megmosolyogtatónak nevezte Áder Jánosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének azt a kijelentését, miszerint a kormánypártok a régi történésekben való vájkálással akarnak visszavágni a Fidesznek az úgynevezett Tocsik-ügy kirobbantásáért. Az SZDSZ- es politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanjuttatásokkal kapcsolatos előterjesztés kidolgozása már hónapok óta tart, és a munka most került az Országgyűlés bizottsága elé. Elmondta azt is: a kormánypártok azért nem támogatták a Fidesznek azt a javaslatát, hogy az albizottság a pártok vagyongazdálkodását is elemezze, mert ennek vizsgálata nem a parlamentre, hanem az Állami Számvevőszékre tartozik. Egy kérdésre válaszolva Hankó Faragó Miklós visszautasította azt az állítást is, miszerint összefüggés van javaslata és a Tocsik-ügyet vizsgáló albizottság munkája között. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a privatizációs botrányt elemző testület szerepe immár megszűnt, hiszen az alkotmányügyi bizottság alapos feltáró vizsgálatot végzett az üggyel kapcsolatban. Szerdán nyilvánosságra hozott jelentése pedig elég részletes, ezért nem valószínű, hogy a jelentésben foglaltakon túl bármilyen új érdemi tény vagy momentum kerülne nyilvánosságra a jövőben. ra leljek ismét, amelyen nem fog az idő. És csakugyan, két utazással eltöltött nap, egy-egy új város megismerése lassítja az események rohanását. Két nap valamely új országban felér harminc olyannal, amelyet megszokott helyen ! Rohan az idő ! Múlik az idő, egy óra hatvan perc, egy perc hatvan másodperc. Csakhogy az idő I múlása relatív, nem egyformán múlik. Mert a fiatalok napjai telítve vágyakkal, I tervekkel, munkával, a változások, vál- I toztatások, utazások és máshol élések I korlátlannak tűnő lehetőségeivel. Az új I és új élmények, tapasztalatok sokasága, | változó baráti társaságok, szerelmek, | pályamódosítások közepette egyetlen | nap huszonnégy órája a temérdek esemény miatt sokszor negyvennek hato 1 nekik. Az idősek ideje viszont, rohan, mert | nincs már előttük új cél, új tennivaló, új | remény, egyik nap olyan eseménytelen, olykor sivár, mint a másik. Tegnap volt a hétfő, és máris itt a vasárnap. „Abban a korban vagyok, amelyben az óra csak I néhány percig tart, s a negyedórákat I már mérni sem tudjuk.” — így ír Ionesco naplójában. Hogyan lehet mégis védekezni a szomorú jelenség ellen: az élet alkonyán kevés már az idő — és a valóságosnál még kevesebbnek tűnik — az életre. És ez a kevés, események híján, hihetetlen gyorsasággal rohan tova. Egyik napilapunkban olvastam egy pszichológus nem éppen bölcsnek tűnő tanácsait. Szerinte az idős, azaz nyugdíjjas ember tervezze meg az életét. Jó előre f ossza be a napját, hánykor kel, mikor reggelizik, mikor mennyit sétál, mikor mennyit lesz az unokákkal... Ha valami, akkor ez a fegyelmezett tervezés sivárítja el a napokat s nem enged lehetőséget a meglepetésekre, váratlan örömszerző időtöltésre, új élmények keresésére. Ami a legjobb gyógyszer az idő gyors múlása ellen: az utazás. Ismét Ionescot idézem: „Utazom, hogy olyan érintetlen világ töltünk el, s amelyet összezsugorít a megszokás...” Igen ám, csakhogy az utazás költséges időtöltés. Egyre kevesebben engedhetik f meg maguknak, hogy — Ionesco szavai- I val — új országban, új városban töltse- I nek napokat, heteket. Csakhogy nem feltétlenül új ország- 1 ban kell keresni a kikapcsolódás lehető- I ségét, a harcot az idő rohanása ellen. I Meggyőződésem: szinte senki nincs, aki például ismeri hazánk minden gyönyörű, érdekes szegletét. És az utazás itthon nem drága az időseknek: a hetven felettiek ingyen utaznak, a fiatalabb nyugdíjasok nagy kedvezményt kapnak. Néhány nap Zemplénben vagy az Őrségben jelentősen csökkenti a vágtató idő sebességét. De maradjunk Budapesten. Új áruházak, új üzletek, kiállítások, parkok — az évtizedek óta itt élők sem ismerik, nemcsak az új, a régi szépségeket sem. A múzeumokba, kiállításokra, hetvenen felül ingyen lehet menni, a fiatalabb nyugdíjasok kedvezménnyel léphetnek be. Egynapi barangolás Szentendrén, Esztergomban, kirándulás a budai hegyekbe — mindenkinek elérhető örömök. — Nem unatkozol, mióta nyugdíjas vagy? — kérdezte 65 éves, ezelőtt tisztvi- selő, elvált asszony barátnőjét, Katit, s négy unoka nagymamáját egy volt kollé- I ganője, Kati nevetett. — Unatkozni? Soha! Nem kell már főnökhöz alkalmazkodnI nőm, rohanni reggel, hogy ne késsek egy I percet sem, vigyázni, hogy ne aludjak el az unalmas értekezleteken. Akkor kelek, fekszem, amikor akarok, akkor, oda megyek, akivel, ahová akarok. Néha délben, máskor délután ebédelek. Ha kedvem van és jó könyvem, átolvasom az éjszakát. Sokszor utazom Pécsre a lányommékhoz, mindig váratlanul. Hol két napot, hol két hetet maradok. Soha ilyan szabad nem voltam. Pongrácz Zsuzsa :?. ............................................... HACK PÉTER A VIZSGÁLATRÓL • A Tocsik-ügy lezárult Történelmi jelentőségűnek nevezte Hack Péter, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke csütörtökön a testület által az úgynevezett Tocsik-ügyben lefolytatott vizsgálatot. A szabaddemokrata politikus utalt arra: a rendszerváltás óta most első ízben történt meg, hogy egy konkrét ügyben vizsgálatot folytató parlamenti bizottság minisztereket hallgatott meg, és kormányzati szervek felelősségét elemezte. Hack Péter úgy vélte, a Tocsik-ügyben végzett csaknem 20 órás bizottsági meghallgatás során megfelelő volt az együttműködés a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Hozzátette azonban, hogy a vizsgálatot lezáró jelentés elfogadását megelőző vitában több olyan ellenzéki felvetés is elhangzott, amely nem volt összhangban a vizsgálat során érezhető szakmai és politikai korrektséggel. Az alkotmányügyi bizottság elnöke nem tartotta érthetőnek azt az ellenzéki felvetést, hogy a bizottság jelentésében ne vonjon le következtetéseket. Úgy fogalmazott: nem lehet csupán azért lemondani a következtetések megfogalmazásáról, mert a vizsgálat során nem igazolódtak egyes előzetes elképzelések. Nem tartotta megalapozottnak azokat az ellenzéki véleményeket se, amelyek szerint a felelősök sorát ki kellene egészíteni a miniszterelnökkel, illetve a belügyminiszterrel. Kiemelte: a bizottság birtokába nem jutott egyetlen olyan információ sem, amely alapján Horn Gyula vagy Kuncze Gábor felelősségére lehetne következtetni. A. M. X209 NO\leV\ br£Yl^ Gutfirá^t H Sárga krizantémok Halottak napja előtt megosztom a lelkem: előbb szülővárosomba indulok szüleim, nagyszüleim, nővérem, unokabátyám sírjához, hogy letegyem a kegyelet virágait. Másnap, a Farkasréti temetőben folytatjuk a megemlékezést. Mint sok mindennek az életben, ennek is rítusa van, amire édesanyám tanított gyerekkoromban. — Ha meghalok — hallom vissza még most is szavait — a legszebb virágot hozzad a síromra! Hadd lássa mindenki, milyen jó fiam vagy te nekem, és mennyire szeretsz, holtomban is. Mert tudd meg, mindig az a legfontosabb: a szép virág! Nehogy sajnáld a pénzt, mint apád. Ne hagyd apádnak se, hogy kerti virágot hozzon! Tudod ugye, hogy az én kedvencem a hatalmas fejű, sárga krizantém? Nincs szebb virág nála a világon! Erre tanított és én csakugyan jó fia vagyok édesanyámnak, mert tartom az akkor tett ígéretem. Úgy viszem a legszebb sárga krizantémokat, hogy ne legyen senkinek ilyen Dugonics András, a kegyesrendi szerzetes és író sírja közelében, ahol édesanyám is fekszik — a 12 évvel később, ugyanazon a novemberi napon meghalt — édesapámmal közös sírban. Hogy ebben nincs semmi különös? Hogyne lenne. Hiszen édesapám, nem sokkal anyám halála után megnősült, megpróbálta a mondás igazát, miszerint: „Élőnek élő, halottnak halott a párja. ” Azután mégis édesanyám mellé kívánkozott, s így apám is nézi (ha látja) a sárga krizantémokat. Mondhatja valaki: kibeszélem a szüleimet. Dehogyis. Amikor hazamegyek s körbejárom a sírok világát (majdnem egy bokorban van eltemetve minden valaha élt szerettem), beszélgetek velük. Az én imám ez a beszéd, hiszen ha van túlvilág, ott is kell érteni a szívből jövő szavakat, s tudatni kell a rosszat is, meg a jót is. A virágokra is titkokat bízok, hadd adják tovább. Bizony kell a gyász és a sírás. A holtakra emlékezve, felöltöztetjük a szívünket a gyász színeibe, magunkra vesszük az emlékezés örök palástját. Járjuk a temetőket... Külsőségeink: a virág és a gyertya. A virág örök hódolat, még jelképezi is az emberi élet gyönyörű kibomlását és hervadását. A gyertyaláng pedig a mindent megemésztő tűz varázslatos jelképe. Sokféle temetői élményem közül hadd idézzem fel a hajlottakra emlékezés utolsó délutánját. Ilyenkor a Farkasréti temetőt járjuk, ahol feleségem édesanyja nyugszik. A I virágot mindig Sári veszi s hozza. Kifelé jövet megállunk a bejárati nagy körnél, ahol ezer és ezer gyertya fénye lo bog, halk gyászzene szól s itt emlékeznek a jelenlévők a [ valahol, a távolban eltemetett szeretteikre. Ez a hatalmas virág és fénygyűrű az emberi élet örök jelképe, akárcsak maga a kör. Valahonnan elindulunk s ugyanoda visszaérkezünk. Miért? Rejtély. Ki felel rá? Senki. A minden szomorúságot feloldó zenéből, a lobogó lángtengerből és a virágcsokrok sokaságából örök megbékélés árad. Takács Tibor Pénztelen a sereg Németország szívesen adna át ingyenesen újabb katonai eszközöket Magyarországnak, de a honvédségnek jelenleg arra sincs pénze, hogy ezeket működtesse. Erről Fodor István honvédelmi politikai államtitkár beszélt csütörtökön Budapesten, miután német partnerével, Bernd Wilzel aláírta a magyarnémet haditechnikai együttműködési megállapodást. Fodor hozzátette: a honvédségnek szüksége volna különféle katonai felszerelésekre, de ezek rendszerbe állítása és működtetése igen költséges lenne. AZ IPARI TÁRCA A KUKORICAEXPORTRÓL • Nem drágulhat az állattartás Mindössze néhány százezer tonna a véleménykülönbség az 1996. évi kukoricaexport-lehetőség megítélésében a termelők képviselői és Lakos László FM-miniszter között — nyilatkozott az Esti Hírlapnak Horváth Gábor MOSZ-főtitkár az Országos Szövetség vezetői és az FM-miniszter között folytatott egyeztetésről. Mint elmondta, a miniszter elfogadta a termelők azon véleményét, hogy a kukorica fizikai piaci ára elérte azt a lélektani minimumot, amelyet tovább állami korlátozó intézkedésekkel lefelé szorítani már rendkívüli felelősséggel jár. A kukorica jelentős árzuhanásának a termelők képviselői szerint az exportkorlátozás az oka, amellyel a kormány nem engedi külpiacon értékesülni azt a többletet, amelyre hazai szükséglet már bizonyosan nem jelentkezik. Az ilyen korlátozás nem fogadható el a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek miatt, nem szolgálja az ország érdekeit, mert elérhető devizabevételek realizálását akadályozza, és sérti a kukoricatermelők érdekeit is. A novemberi piaci árak 16 000 forint, esetenként ez alatti szintje már a termelők költségeit sem fedezi, amelyben igen magas a szárítási energia díja. Megtévesztők azok az önköltségszámítások, amelyek az idei jó termésre alapozódnak azt feltételezve, hogy ekkora hozamszintre rendszeresen lehet számítani. Ez merő tévedés, hisz az általában számítható hektáronkénti hozam 5 tonna körül van. Az idei kukoricatermésmennyiségét a MOSZ információs rendszere a betakarítás utolsó felében már jól becsülhetően 5,6 t/ha-os termésátlag mellett, 6 millió tonna feletti összes termést jelez. A MOSZ a hazai szükségleteken felül mintegy 1 millió export lehetőségét látja az árualap oldaláról megalapozottnak. A miniszter és a MOSZ vezetői között teljes az egyetértés, hogy sürgősen fel kell oldani a kukoricaexport tilalmát. Véleménykülönbség abban van, hogy 700 ezer vagy 1 millió tonna export lenne-e kívánatos. A termelőkképviselői figyelmeztették a minisztert, hogy minden nap késlekedés rontja az idei export esélyeit, a termelők közül pedig azokat különösen kiszolgáltatottá teszi, amelyeknél a hitelek lejárata, a költségvetési kötelezettségek teljesítése kikényszeríti a kukorica értékesítését, akkor, amikor vevők nincsenek a piacon. Lakos László ígéretet tett sürgős, részéről akár azonnali intézkedésekre. Ez azonban nem elégséges — sajnos —, mert ehhez az ipari miniszter egyetértése is szükséges. A termelők véleménye szerint igen furcsa lenne, ha további időveszteséget és így anyagi hátrányt, okozna az ipari miniszter késlekedése. Hisz nem pénzt kérnek a termelők és az FM, hanem dollárt akarnak hozni az államkasszába, amire valószínűleg szüksége is lenne. Most tehát az ipari tárca gazdáján és már közben a kereskedőkön a sor a jóminőségű magyar kukorica külpiaci elhelyezésében. (M) Mozgó rámpák Együttműködést kezdeményezett a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete különböző cégekkel és az OTP Bankkal, melynek értelmében mozgatható rámpákat adnak a cégeknek, és így biztosítani tudják a mozgáskorlátozottak bejutását üzleteikbe. Az új kezdeményezés célja a mozgáskorlátozottak életminőségének javítása, az önálló ügyintézés lehetővé tétele MTI FELVÉTELE