Esti Kurir, 1924. szeptember (2. évfolyam, 182-204. szám)

1924-09-30 / 204. szám

1924. szeptember 30., kedd. / § MN£mak Operaház. Felj­egy­ezni valóan sivár és dísztelen keretek között ülte meg szombat este megnyitásának negyve­nedik évfordulóját az Operaház. A csil­lár s a nézőtér lámpáinak ünnepi fé­nye szürke zakkóruhákra tűzött le és a páholyokban csak az Operaház tag­jai képviseltették magukat.­­ Közéle­tünk úgynevezett jelesei szerfelett gyér számmal jelentek meg a magyar kul­túra e jelentőséges ünnepen. A negy­ven év előtt lefolyt megnyitó előadás műsorát ismételték meg, a Himnusz­­szal kibővítve. Az előadás színvonala a békebeli előadások átlagos színvona­la alá csak ritkán sülyedt. Új jelenség­gel csak eggyel találkoztunk: Székely­­hidy Ferenc először énekelte a Lohen­­grin címszerepét a dalmű első felvoná­sában, amely a műsor végső száma volt. Örömünk telt benne, mert a Lo­­hengrin magyar, stílusban előkelő, kulturáltságban mély. De Székelyhidy hangjához még­sem illik ez a szerep, amelynek heroikusabb tolmácsolásá­hoz szokott a budapesti közönség. Va­sárnap este Az álarcosbál került szín­re. Az apród szerepét ez alkalommal először Kruyswick Annie énekelte. Kedvesen, kellemesen. * A Kamaraszínház legközelebbi programja. A Kamarszínházban hol­nap este M­o­l­i­é r­e „Misantrop“-ja és Tóth László „Májusfá­ja“ kerül szín­re. Azután Szigligeti Ede ,,A mama11 című vigjátéka következik. A programon szerepel még Shaw „Can­­didá“-ja, Calderon „Két szék közt a pad alatt11 címü vigjátéka. C­u­r­e­l „Új bálvány“-a és a „Pry Pál" című kacagtató angol bohózat. Beaumarchais „Szevillai bor­bélyba, G­i­a c o s a „Mint a faleve­lekbe és Shakespeare „Vízke­­reszt“-je is színre kerül még a szezon első felében. * Balogh matinál. Vasárnap délelőtt zsu­­folt nézőtér előtt jelent meg a Royal­ Apollóban Balogh Béla filmrendező legújabb alkotása, Molnár Ferenc vi­lághírű regényének, a „Pál­ utcai fiúké­nak filmváltozata. Balogh Béla egy izben már megcsinálta ezt a filmet, amelynek már akkor is óriási sikere volt, de azóta­­sokat haladt a filmtechnika s vétek lett volna, ha ez a világsikert remélő film azért nem futhatja meg útját a földön, mert némi fogyatékossága van. Ba­logh Béla most újra megcsinálta s tegnap bemutatta az uj Pál­ utcai fiukat. Az első, ami írói nézőpontból egyenesen szenzációs, azzal a felfogással szemben, hogy a rendezőnek kötelessége beledol­gozni a szerző munkájába, az, hogy Ba­logh Béla megmutatta Molnár Ferencet, a srót. A Pál­ utcai fiuk a valódi, a ha­­misi­tatlan Molnár Ferencet adja s ez biztosítja is a világsikert. Képekben Nagy Dezső és Bibén István a leg­tökéletesebbet nyújtják s a szereplők já­téka a legjobb, amit csak elképzelhe­tünk. A kis „Nemecsek Ernő*" szerepé­ben új csodagyermeket, Faragó Gyurit ismertünk meg, aki egyébként zongoraművész s a film előtt egy hang­versenydarabot játszott el a közönség­nek. A „Pál­ utcai fiúk“ kivitelben, já­tékban, rendezésben minden magyar film legelsői között áll. A közönség szűnni nem akaró tapssal üdvözölte a kitűnő rendezőt. * A puszipajtások a Blaha Lujza-Színházban. A Blaha Lujza-Színház új, műsorának, amelyet az eddigi tervek szerint a jövő héten mutatnak be, valósággal kiemelkedő száma lesz B­e­er Gusztáv, Marischka Ernő és Cesek cseh komponista operettje, amelyet nálunk „Puszipajtás11 címmel mutatnak be Harsányi Zsolt fordí­tásában és Pallós Tivadar magyar betétszámaival. A kis operettben, amelynek kacagtató meséjében Bécs­­ben hónapokig mulattak, Síró Anna játssza a főszerepet. A fiatal színésznő már nem egyszer bebizonyította képes­ségeit és most sokat vár tőle a szín­ház igazgatósága. Az operettet Szik­lai József rendezi. * Szerződtetések: Faragó Sárit, az Apolló Színház tagjai sorába szerződtette, Keleti Juliska pedig egy hónapos ven­dégszereplésre a Royal­ Orfeumhoz szerződ­­lött. * Amikor a Szm­ifflyi bizottság osztályoz. Azok a kedves vidéki szinügyi bizottsá­gok­­ ... Milyen nagyszerű érzés is lehet az, ha az ember városatyái gondjai mellett még az élet és halál pallosát forgathatja meg szegény treviolázó színészek és szí­nésznők feje fölött. De sok helyütt igen komolyan, lelkiismeretesen szólnak hozzá a színészek dolgaihoz, például Debrecen­ben is, ahol a Csokonai­ Színház társulatá­nak névsorát Csűrös Ferenc kulturtanácsos most mutatta be a Színügyi bizottságnak és — mint Debrecenből írják — örömmel jelentette, hogy tizenkét karhölgy helyett tizenhét kisasszony fog ezentúl énekelni a kórusban (ami valószínűleg igen kellemes híradás lehet a debreceni aranyifjúságnak is). Most következett a napirend szerint a színház új tagjainak elbírálása. Az egyik türelmetlen bizottsági tag keserűen jegyez­te meg, hogy még nem látta az új oszlo­pokat, de megvigasztalódott, mert Magos polgármester sem látta egyiküket sem, így azután helyreállott az egyensúly Debrecen­ben, amire a kulturtanácsnok az új tagok­ról a következő véleményt adta le: Gyöngyössy Mik­y, aki Kádár Böske he­lyére van szerződtetve, jó megjelenésű, szé­pen énekel, ügyesen játszik. Szilágyi Harcsa egészen fiatal, fejlődés­­képes színésznő, hangterjedelme nem nagy, ő azonban mozgékony és temperamentu­mos. Károlyi Vilmos ügyes táncos és nagy hangja van. Szigeti és Hortobágyi elsőrangú, jó szí­nészek, Berényi megfelelő. Amint látszik, az osztályozásban Beré­nyi húzta a legrövidebbet, akit, úgy lát­szik, csak szótöbbséggel képesítettek. Mi­kor Kardos Géza színigazgató szólásra emelkedett, a polgármester megkérdezte tőle: — Csak nem akarod­ védelmezni őket? Hiszen nem is volt hozzászólás. Amire Kardos Géza így felelt: — Nem kérem, hanem egy rám nézve ör­vendetes, a közönségre azonban szomorú kijelentést kell tennem. A budapesti Nem­zeti Szin­ház igazgatósága levelet irt, a­melyben közli velem, hogy értesülése sze­rint Debrecenben elsőrangú drámai társu­lat van s innen akar jövőre drámai tago­kat szerződtetni. Evégből rövidesen Debre­cenbe küldi dramaturgját. Ha a debreceniek mindezek után nem fogják zsúfolásig megtölteni a Csokonai­ Színházat, akkor Kardos Géza igazán nem érti a mesterségét. « Kék Midra ^ VI., Nagymez -n. 3(b___Tec 96-11. | Ma­gárápa | sggg®1­512ISI A FÜGGÖNY MÖGÖTT Hétfő Az Operaházban ma nincs előadás, a Nemzeti Színházban pedig a „Klasszikus hétfők“ során „Stuart Mária" kerül szinre Jászai Marival, Márkus Emíliával, Abonyi Gézával és Garamszeghy Sándorral. ■— A Belvárosi Színházban ma délben tartották meg a „Nagyhercegnő és a pincér" házi­­főpróbáját. A színpad világának ma kétségtelenül Molnár Ferenc „Üvegcipő"-je a legnagyobb szenzációja. Erről beszélnek manapság mindenütt. Az „Üvegcipő" első felvonása egy ütött-kopott józsefvárosi penzió búto­rozott szobájában játszódik le, ahol a kis cseléd (Darvas Lili) égő szerelemre gyul­lad­ Siposs Lajos műbátor-tervező iránt, aki a penzióban lakik. Ámde Siposs ló­eszre sem veszi a kis cselédet, hanem Adél őnagyságának (Varsányi Irén), a penzió tulajdonosnőjének udvarol. Csiszár Pál (Rajnay) úr azonban hevesebben tudja tenni a szépet őnagyságának, és ezért a második felvonásban a penzió udvarán már esküvőjüket tartják. A harmadik fel­vonás a főkapitányságon játszódik, az egyik rendőrtanácsos előszobájában, ahová egy rendőr behozza a szomorú cselédet, Darvas Lilit.* A színlap így tünteti fel a főszereplő­ket: Siposs Lajos műbátor-tervező: Hege­dűs Gyula, Irma: Darvas Lili, Adél penzió­tulajdonos: Varsányi Irén, Csiszár Pál: Rajnai Gábor, Viola: Vaszary Piri és még tizenhét szereplő.* A kidőlt-bedőlt józsefvárosi penzió Rasz­teres udvarán két kis cseléd beszélget. Irma, Darvas Lili, és Viola, Vaszary Piri. Darvas Lili égő lelkesedéssel meséli, hogy vasárnap délutánonként mindig a Nem­zeti Színházba megy, ahol a leggyönyö­rűbbek az előadások és az embernek csak úgy reszket a hive a nagy boldogságtól s a karzatról álmodozva nézhet lefelé a vil­lanysugárban ragyogó színpadra. A színé­szek szépeket mondanak, megható esemé­nyek játszódnak, de ez még mind semmi, az íróknak is gyönyörű a nevük. Az egyik­nek például, aki a leghosszabb darabokat írja, a vezetékneve ugyan nem szép, de a keresztneve pózol mindenért. — Hogy hívják őt? — érdeklődik kipi­rult arccal Viola. — Hát bizony, a vezetékneve egy kicsit nevetséges, úgy hivják, hogy Sekszp.­r. Ha­ nem aztán a keresztneve, az valami gyö­nyörű.­­—■ Micsoda? — Hát... hát... ciklus — feleli nagy elragadtatással a Józsefváros másik kis cselédje, Irma.* Mára készen lettek a „Marica grófnő" díszletei. Az ügyeskezű Básthy István pa­­pírmaséből valóságos kacsalábon forgó pa­lotákat mintázott. Az első felvonás egy ha­talmas parkban játszódik, a második ugyanott, csakhogy a palota szalonjában* A harmadik felvonásban pedig ugyancsak ezt a szalont látjuk, de már átalakítva, bárrá.* A Kamara­ Színházban tegnap este Vj­­vári Mariskát szereplése után a kapu előtt megvárta Kiss Irén. Össze-vissza öt percet várt csupán, mert Vízvári Mariska rövid öt perc alatt öltözött át színpadi kosztüm­­bői utcai ruhába.­­­ —­ Története van annak, hogy én ilyen­ gyorsan öltözöm — mesélte Vízvári Ma­riska. — Amikor a Nemzeti Színházban édesapámmal, Vízvári Gyulával együtt ját­szottam, mindig együtt mentünk haza. Öt perc alatt át kellett öltöznöm, mert az öreg úr nem várt rám sokáig. Persze, ha egy­ fél percet késtem, kijárt a „nyakleves", mert jó atyám­­—­ a legnagyobb kamikus — ebben az egyben nem ismerte a tréfát. »­­ Földes Imre évekkel ezelőtt megírta a „Tériké" című vígjátékát, azután követ­kezett a „Leányom". Most még két vígjá­ték csatlakozott az előbbi kettőhöz, a „Kis muszkák" és a „Várni kell". Ez a négy­ darab együtt Földes-ciklust ad: négy kis kép, négy hangulat, az életnek négy hűsé­ges fotográfiája. A „Kis muszkák" és a „Várni kell" alkalmasint a Renaissance­ Színházban kerül majd színre, de előbb Ilosvay Rózsit vissza kell hozni a szín­padra.* Egy sor a „Karamazov testvérek"-ből:­­ Grusenyi­a: A kisasszony le akart ke­­nyerezni kávéjával.» Vigh Miklós, a Teréz­ körúti Színpad tagja, búslakodva panaszkodik igazgatójá­nak, Salamon Bélának, hogy az új szezon­ban csak nyúlfarknyi szerepeket kap és így nem arathat olyan sikereket, mint sze­retne.­­ — De édes barátom, hogyan panaszkod­hat maga — mondja biztatón Salamon —, hiszen mindent elkövetek, hogy tehetsége érvényesüljön. Legutóbb is az egész estét a maga nevéről neveztem el. —­ Hogyan kérem? — érdeklődik megle­petve Vigh Miklós. — Hát maga még nem tudja, hogy ná­lunk Vig-játékesték vannak? — feleli mo­solyogva Salamon. LOTTA Mán Autóra Kölcsönt azonnal folyósítunk és ennek bizományi eladását is vállaljuk Budapesti Bank és Arubizományi R.-T. Nagymező­ utca 37—39. Telefon 126—37. esős 11. oldal . figivárosi Szilig BBBBvsiBnssHBHBexntfssDBviaaaflBa ■ a b a Páris legnagyobb vígjátéksikere ! J nini 1 ! él i iíiiT | ■ Savoir, a „Kékszakáll nyolcadik a • felesége" szerzője irta. -;i Példátlanul mulatságos, ragyogóan szellemes. ■ ■ ■ a Főszereplők s h Titkos Ilona, Mészáros Giza, a J Kertész Dezső, Z. Molnár, J­­ Rubinyi. . ............................V Mit játszanak ma és holnap a színházak, mulatók.____________ 77 Hétfő Nincs előadás Hétfö Cs6kolj°n meS Blahjl. s.,nh V*« Pest, Kabaré _ Megnyílik °Perahá2 Kedd 7 Aida ^ssance-S, ^ ^ Blah, L-Szinh. ^ Pesti Kabaré októberben ‘ Hétfő 7 Stuart Mária Hétfő i/ac Sasfiók Főv. Nyári Szinh 148 A kék róka Vidám Színpad 9 Cvéf^oSony7 Nemz. Színház ? Armyember Magyar Színház ^ %g Sa£fi6k (Budai Színkör) g.8 Pintyőke (Békeffy-kabaré) 9 * 1 *1.1 H405 WSSMSJft «««"" Kis Komédia » jjjjSNgflV’ Kedd__%8 Mittntmp______________Hétfa H8 Kreutzer-szon. Lujza Színház Talfun___________________8_ Rott Stemhidt ’ 1T, , _ , , , Hétfő 7 Mignon Hétfő i/28 Árvácska Teréz-köruti 129 A Rex Kodak Royal-Orfeum 8 KHauhiv“ésop^t °S * Kedd 7 Mikádó Király-Szinh 7 ^ Árvácska, Színpad Vs9 A Rex Kodak j. 121-68. 8 I ... . , . Hétfő 148 Cseresznyéskert Hétfő i/28 Drótostót , 8 Ecrontvi­f* te"Urla' Papagály- 11 Varieté-műsor | ^ Kedd i/28 Bunbury ’ °P‘ SZmh' Kedd y28 Drótostót P P 8 mutató » .Varieté-műsor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék