Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-18 / 87. szám

Szombat, 1925 április 18 Németh Mária első vendégfellépése Németh Mária csütörtökön este abban a­­szerepben kezdte meg budapesti vendégjáté­kát, amelyben először jelent meg az Opera­ház közönsége előtt: Sába királynőjében Szulamithot énekelte. Első operai fellépése­kor — 1923 őszén —­ azokkal az értékekkel hódította meg a közönséget, amelyek Isten kivételes kegyelméből váltak osztályrészévé hangjának hasonlíthatatlan, szívbe markoló egyéni szépségével, megjelenésének fejedel­mi pompájával. Most, hogy visszatért, ven­dégszereplésének első estjén művészetével indította ellenállhatatlanul tapsra a zsúfolt nézőteret. Az első ütközet, 1923 októberében nem ígérkezett biztos sikernek. Hiszen anny klikk, művészklub, magánérdek érvényesü­lését veszélyeztette ez a zalaszentgróti fiatal énekesnő ! De mindenen győz az igazi tehet­ség, Németh Máriából már 1923-ban, egy csapásra híres énekesnő lett. A második­­— tegnap esti — ütközet sikere már több volt, mint kétséges. A felkelő napnak ten­gern­yi ellensége van. Ellenségei az összes Chanteclerek, akik elaludták a napfelkeltét és most meg vannak sértődve, amiért a nap az ő kukorékolásuk nélkül is felkelt. Mert felkelt. Az intrikák és a rosszhiszemű plety­kák pergőtüze ellenére ott ragyog már a Németh Mária napja az európai zenei élet horizontján. Még nem ért el a zenithez. Még kiszámíthatatlan, előre nem látható, hogy ragyogó pályáján milyen magasságba ível, de az már egészen bizonyos, hogy ez a nap­ a legcsodálatosabb zenei tünemények közül való. Egyetlenegy példányban létező drágakő a Németh Mária hangja, olyan drá­gakő, amelynek a csiszolás nem ártott. Sőt Tüzét, fényét megsokszorozta. S ma már azok, akik azt várták, hogy ez a dunántúli Kohinoor majd szétmálik a nagy nyugati kultúrák csiszolóműhelyeiben, ma már azok is látják, hogy ez a magyar gyémánt­ gyé­mántnak igazi és csak százszor szebbé válik, ha olyan kézbe kerül, amely ért a csiszolásá­hoz. Az ellenénekesnők és az ellenénekisko­lák számára, sajnos, immár nincs vigasz. Németh Mária nem fog letörni, mert ami megtanulható, azt megtanulja, meg tudja ta­nulni, sőt, sokban már meg is tanulta, a hangja és énekes ösztöne viszont megszerez­­hetetlen és elsajátíthatatlan értékek, amelyek előtt minden közönség csodálattal áll. Csü­törtök este váratlan finomságok sorával lepte meg Németh Mária a közönséget, amely har­madik felvonásbéli könyörgését öt percig tartó, az előadást megakasztó, fergeteges tapssal jutalmazta. Az előadás a legjobbak közé tartozott Szemere méltósággal teljes királya, Székely­­hidy daliás Asszádja, Haselbeek Olga im­pozáns királynője, Kálmán Oszkár ü­nne­­pies főpapja , kimagasló alakítások, de emelte az előadás szépségét Kruyswyck Annie Ásztárútja és Palotai Bál banánja is. Fleischer tűzzel, az ellentétek hatásos ki­emelésével, hévvel és erővel vezette az elő­adást, amely beszédesen szemléltette, ho­gyan kellene szanálni az Operaházat ? Úgy, hogy jó operákat kitűnő előadásban olyan művészekkel kellene megszólaltatni, ■kik — mint Németh Mária — személyük Varázsával, társadalmi akciók nélkül is fű­egtöltik a nézőteret. Fodor Gyula. * Az első látogatás és a Boubouroche sze­replői. Szombaton mutatja be a Kamara­­színház Dumas fds „Az első látogatót“ című egyfelvonásos vígjátékét és Courteline: „Bou­bouroche“ című kétfelvonásos bohózatát „Az első látogatás“ szereposztása a követ­kező: Gaston de Cignerol, Petheő Attila, Fer­­nande: Aghy Erzsi, De Maronne-né: Cs. Aczél Ilona, Le Bonnard: Nagy Adorján, dajka : Rozsos Gizella, inas : Vándorig Géza. A Boubouroche szereplői: Boubouroche: Hor­váth Jenő, egy öreg úr: Pethes Sándor, Adél: Cs. Aczél Ilona, André: Garamszeghy Sán­dor, Patache: Gabányi László, Róth: Szőke Lajos, Foueh­ard: Szatmári Lajos, Amedée: Gyergyai István, egy úr: Tábori Imre. * A Vígszínház az idén már csak két új­donságot hoz. Úgy értesülünk, hogy a Víg­színház ebben a szezonban már csak a „Fanny és a cselédkérdés" című darabot mutatja be, utána pedig operettel fog ked­veskedni a közönségnek. Az operettben a Vígszínház tagjai lépnek majd fel, mint annak idején a „Csereberédben. ” A Magyarországi Újságírók Egyesülete (Rá­kóczi út 10. I. em.) helyiségében szombaton, április 18-án rendezi ez évben az utolsó mű­vészestét. Közreműködnek : D’Arrigó Kornél, Kondor Ibi, Sándor Böske, Dolinay Ilona, Pal­lós Tivadar, Serák Márta, Relle Gabriella, Bo­­ross Géza, Kővárig Gyula, Sárossy Mihály. Kez­dete 9 órakor. Belépődíj nincs. Műsor után tánc. A StfOhti Péntek A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK DIREKTORAI ma, holnap és holnapután küldik szét színé­szeiknek a felmondó levelet. A levél, amelyet minden budapesti színész kézhez kap, így szól „A Budapesti Színigazgatói­ Szövetsége egyhangú megállapodással elhatározta, hogy a „Budapesti Színészek Szövetségé"-vel a jövő színházi évre kollektív szerződést nem köt. A Szövetség e határozata a kebelében levő összes igazgatókat arra kötelezi, hogy a jövő színházi évre egyetlen taggal se kössön vagy újítson meg oly szerződést, amelynek alapjául az eddigi kollektív megállapodás szolgál. , Alulírott színigazgató a kötelezettségnek eleget téve, a kollektív szerződés XII. szaka­szának rendelkezése szerint tisztelettel érte­síti Nagyságodat, hogy a jövő színházi évre az ott előírt szerződést megkötni nem kí­vánja. Kiváló tisztelettel igazgató." Ezt a levelet a színészek természetesen nyílt hadüzenetnek tekintik és így mától kezdve beáll az ostromállapot a színészek és a színházdirek­torok között.♦ LÁBASS JUCIVAL beszélgetek : — Szóval, kedves művésznő .. . ? — Szóval egyelőre rámasztották Gilbert ope­rettjének, „A bíborruhás hölgy"-nek címszere­pét, de egyelőre még nem bizonyos, hogy el­játszom, mert egyelőre úgy érzem, hogy rette­netes fáradt vagyok. — Még szerencse, hogy csak egyelőre. — Igen, egyelőre, mert ebben a világban, amiben mi élünk, sohasem biztos semmi. De most az a helyzet, hogy nem játszom. Nem bírok játszani. Ez az­­esztendő szörnyen megviselt en­gem. — De a „Marka" sikere ? — Nahát istenem, a Mark­a *.Kere ... Az igaz! Az már volt valami! De még­se lehet, hogy estéről estére játsszam. Ha azonban a „Szibill" és „A bíborruhás hölgy" között kapok legalább kétheti szabadságot, hogy elutazhas­sam a tenger mellé, akkor minden rendben van. — Hiszen most volt a tenger mellett! — Igen. De hazasürgönyöztek a „Szibill" miatt. — Egy sikerért mindent meg kell tenni. — Ezt maga mondja nekem. De hogy mond­jam én, meg ugyanezt az idegeimnek ? Külön­ben is azt már előre megmondom, a jövő esz­tendőtől kezdve nem kötök éves szerződést. Most is bánom, hogy aláírtam. Csak szerepekre fogok szerződni, egyszer ide, egyszer oda. Azt hiszem, így mégis jobb lesz. * A RÁKOSI-DÍJJAL kitüntetett Makláry Zol­tánt a Renaissance­ Színház színpadán ünnepel­ték, összegyülekeztek a színház tagjai, akik előtt Beöthy László méltatta a fiatal színész ér­demeit. Majd Makláry Zoltán jelentkezett szó­lásra és beszédében meghatott hangon, köny­­nyezve, a következőket mondta: — Nagyon köszönöm, hogy a kitüntetésre méltónak találjak. Szívem mélyéig való meg­hatottságomban, e rám nézve feledhetetlen pil­lanatban fogadom, hogy amíg szememet a ha­lál le nem zárja örök időkre, lelkes és buzgó katonája leszek a magyar színpadnak. Buzgó katonája leszek, de persze — kollektív alapon. A meghatott pillanatban a most folyó harcra vonatkozó és nem várt rögtönzés természetesen nagy derültséget keltett s a kollektív alap egyik hatalmas ellenfele, Beöthy László, az ünnepi szónok, maga is nevetett. * MAKLÁRY ZOLTÁNRÓL, a Rákosi-díj nyer­teséről egyébként legendák keringenek a ku­lisszák között. Lelkiismeretes pontossága a mai idők zűrzavaros forgatagában valósággal hihe­tetlen, meseszerű. Róla mesélik, hogy amikor az egyik filmvállalathoz szerződött, az „Egri csillagok" című film lekötő törökjének szere­pére, dús haját tövig levágatta, egyetlenegy hajfürtnek kegyelmezett csak meg amely tar koponyájáról villámhárítóként meredt az ég­nek. Így járt-kelt a városban Makláry, leborot­vált fejjel és hónapokig nem merte levenni kalapját, mert ahol meglátták, mindenütt han­gos kacajt fakasztott a komikus török frizura. * SIMON MAROSA a legbüszkébb színésznő ma Magyarországon. Hogyne volna büszke, mikor szerinte a Belvárosi Színházban minden dara­bot róla neveznek el. Az első, amely a belváro­siak szerint Simon Marosától kapta nevét a „Simone est comme ca" (az Én már ilyen va­gyok), a másik meg az új Bíró-darab, a Mariska, Simon Mariska, máskép Simon Marosa. * EZT A BÍRÓ-DARABOT is hasonló sors érte egyébként, mint újabban a többi darabo­kat: a címében nem tudtak megállapodni. Elő­ször így hívták: „A szegény kis Mariska élete és halála." Ez a cím azonban nem tetszett a színháziak­nak, mert azt mondták, nagyon szomorú és ekkor a Bíró-darabot újból megkeresztelték erre a névre: „A szegény Mariska." — Nem kellene odaírni, hogy szegény — mondták a színészek — ma úgyis mindenki szegény. A cím megváltozott tehát és a Bíró­darabot így emlegették a kulisszák között: „Mariska." — Ez nem mond semmit — szóltak erre a benfentesek — újból keresztelőtanácskozásra ültek össze és a Bíró-darab megkapta végleges címét. Ezt: „Mariska, vagy a házasságtörés iskolája." * RÁTKAI MÁRTON amióta nem próbál, kora reggel autóra ül és a friss hajnali levegőben körreutazza a város környékét. Este előadás után újból autótúrát tesz, mert a friss levegő után nagyszerűen esik az alvás. Az autó tehát kora reggel és késő este ott zúg, zakatol, mor­mog Rátkai Szondy uccai lakásának kapuja előtt és a Szondy utcai ház lakói bizony nem jó szemmel nézik, jobban mondva nem jó fül­lel hallgatják Rátkai pompás Mercedesének hangoskodását. A minap aztán Rátkai valószí­nűen a ház egyik lakójától névtelen levelet kapott. A levélben ez állt: ..Gépeddel alszom el, Gépeddel ébredek, Kimondhatatlan az. Mit érted szenvedek." ♦ ILOSVAY RÓZSI nem akart szerepet vállalni Farkas Imre „Májusi muzsika" című daljátéká­ban a Renaissance­ Színházban, mert férjével Olaszországba akart utazni. Az aranyszívű Farkas Imre kérésének azonban mégis eleget tett azzal a kikötéssel, hogy a próbák ideje alatt egyetlenegy rövid kis hetecskére mégis el­utazik a férjével. A Renaissance­ Színházban Rajna Sándor karnagy vezetésével tíz nap óta próbálják már a Farkas-operettet és bizony már olyan jól megy a darab, hogy akár ma estére is kitűzhet­nék a premiert. Igen ám, de Holvay Rózsi hol­nap reggel elutazik, egy hétig távolmarad és így a bemutatót csak e hónap 29-én tartja meg a színház.* GÁBOR ERNŐ, a Városi Színház tagja a mi­nap megjelent Sebestyén Géza igazgató irodá­jában és elpanaszolta, hogy nem kapott sze­repet a Dolly című pompás operettben. — Légy nyugodt, — mondta Sebestyén — még a mai nap folyamán megkapod szerepe­det, jelentkezz csak este Csillag úrnál, a fő­­ü­gyelőnél. Gábor természetesen nagy örömmel tett eleget Sebestyén Géza parancsának és este hat órakor már a színház előtt várta Csillagot, aki át is adott neki egy hatalmas köteg papírt, amelyre a rendező ráírta : „Dolly apja — Gábor Ernő." Gábor izgatottan rohant fel öltözőjébe a szereppel, mert mingyárt neki akart látni a tanulásnak, legnagyobb meglepetésére azonban egyetlen betű írást sem talált a hatalmas íveken. — Kérem szépen, igazgató úr, — mondta Sebestyén direktornak, akit természetesen azonnal felkeresett — üres papírt kaptam, azon egy szó szerep sincs. — Hát persze, hogy nincs, édes barátom, — mondta mosolyogva Sebestyén, — mert ha a próbákon jelen lettél volna, tudnád, hogy Dolly apja, a szerep szerint, már tíz esztendő­vel ezelőtt , meghalt. Lakások és berendezések poloska és moly­hot teljes felelősséggel ciános vagy szénköne­­ges gázokkal vegyészmérnökök ve­zetése mellett végzi a Fischer Vacuum rt. VII., Dob ucca 90. Telefon : József 10-72, József 60-88 Szerecseniccai MM hozzávaló nagy pincével, berendezéssel és telefonnal­azranik­a AU41. Uj webbet telefón 61—35 szám alatt. 9. oldal Somogyi Nusi — drámai színésznő Szom­baton lép fel először a „Csibi‘‘-ben A „Csibi" eddig több, mint huszonötször ment a Magyar Színházban, még­pedig nem kis izgalmak mellett. Először Csortos Gyula lett beteg, majd Bajor Gizi nem jelenhetett meg az előadáson betegsége miatt. Bajor szerepét odaadták Forgács Annának, aki néhány estén át játszotta is a címszerepét, szombattól kezdődően azonban új szereplőt kap a Csibi : Somogyi Nusit, akinek ez lesz az első fellépése drámai színpadon. Somogyi Nusi, a kitűnő operettszínésznő természetesen nagy izgalommal várja első drámai szerepét. Reggeltől estig próbál, ta­­nul és azt mondja, hogyha fellépése beválik, drámai színésznő lesz. Otthagyja az ope­rettet. — Soha életemben még ilyen lámpalázam nem volt, — mondja Somogyi Nusi — még nö­vendékkoromban sem, amikor először léptem a színpadra. Pedig most a legforróbban óhajtott álmom válik valóra, hiszen amióta operettszí­­nésznő vagyok, mindig csak arra vágytam, hogy majd egyszer „komoly ” prózai színpadon is játszhassam. — A „Csibi" főpróbája után arra kértem Szi­­ládi vezért, hogy ha csak egyszer is, engedje meg eljátszani a „Csibit". De akkor még operettben játszottam a Blaha Lujza Színházban és így nem is mertem arra gondolni, hogy Faludi igazgató teljesíti kérésemet. — A véletlen azonban segítőtársamul szegő­dött és így szombaton bemutatkozom az első prózai szerepben. Hiszem, hogy utána jön a többi. * Hangverseny. Tellér Frigyes gordonka­művész növendékei szerdán este hangverse­nyeztek a Zeneművészeti Főiskola előkelő kö­zönséggel teli nagytermében. A növendékek sorából két kiváló tehetség emelkedik ki : Kötsky Jolán és Radó Magda, akik az új gor­donkás-generációnak kétségkívül legtehetsége­sebb tagjai közé tartoznak. Mind a ketten kö­rülbelül 14 esztendősek lehetnek, de zenei ér­zékük, ízlésük és készségük oly fejlett, hogy bármely „felnőtt" művésznek becsületére vál­nék. Kötsky Jolán ragyogó dologbeli készsége különösen a Saint-Saëns versenymű előadásá­ban ragadta el a hallgatóságot, Radó Magda pedig Popper Magyar Ábrándjának hangulatos előadásával bizonyította be, hogy nemcsak ki­tűnően ismeri hangszerét, de kedélye is költői, mély. A két kis művésznőn kívül még Merényi Ágnes és Péteri László szolgáltattak szereplé­sükkel meggyőző bizonyosságot Tellér Frigyes pedagógiai tehetsége mellett. (Fia.) * Beomlott a szolnoki színház mennyezete. Szolnokról jelentik: A szolnoki színház mennyezete ma éjszaka beomlott és így Csáky színházigazgató társulata nem tudja megkezdeni működését nyári állomásán, ahová a társulat tegnapelőtt érkezett meg Kecskemétről. A szolnoki színház a vidék egyik legszebb színháza, az emlékezetes tiszai harcok idején azonban, amikor a ro­mánok Budapest felé vonultak, a színházat összelövöldözték és ettől az időtől kezdve állandóan hullott a mennyezete, úgyhogy mindig tartani lehetett a beomlástól, ami most be is következett. A színház titkára most visszautazott Kecskemétre és a­ városi tanácsnál bejelentette, hogy a színház meny­­nyezetének beszakadása miatt a társulat Szolnokon nem játszhat és így még egy ideig Kecskeméten maradnak. Urcrini, a világhírű illuzionista mester teg­nap­­hetedszer ragadta csodálatra a Vigadó zsú­folásig megtelt nagytermének közönségét. Bá­mulatos ügyessége, káprázatos trükkjei, az egész társulat nagyszerű összjátéka, Fredy, az első asszisztens lekötelező modora és kedves­sége sohasem téveszti el hálását. A közönség nem győzte csodálni a mágikusan elővarázsolt pazar színű virágos kertet, az emberek eltünte­tését, a csontvázak csárdását, a bűvös arany­golyót és a sok látnivalót, amit a 3 felvonás magában foglal. Zajos tapsokkal hívták mind­nyájukat a függöny elé és tetszéssel fogadták Fricsay zenekarát is. (*) Vigh Manci —­a „Dolly"-ban egy ragyogó és temperamentumos szidi réti szerepben gyara­pítja eddigi sikereit a Városi Színház szombati premierjén. (*) „Fri­skita“ első délutáni előadása vasár­nap lesz a Városi Színházban. A belyárak mér­sékeltek. és társulatának világhírű bűvészrevüje t 3 felvonásban, a Vigadófeajj. J1OUldttl, f „ I április 18 8 órakor Rendes helyárak Vasárnap, ~ ’ április 19 5 órakor Mers. helyárak Vasárnap, 1n , " ~ április 19 29 órakor Rendes helyárak Hétfő, 77~ április 20 8 órakor Rendes helyárak­­ Kedd, ~~ M április 21 8 órakor Rendes helyárak B •Jegypénztárak s CORVIN (Vájna, Váci ucca 28), SZÍNHÁZI­­ELET (Erzsébet körút 29),ZIPSER és KÖNIGI

Next