Esti Kurir, 1925. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-18 / 87. szám
Szombat, 1925 április 18 Németh Mária első vendégfellépése Németh Mária csütörtökön este abban aszerepben kezdte meg budapesti vendégjátékát, amelyben először jelent meg az Operaház közönsége előtt: Sába királynőjében Szulamithot énekelte. Első operai fellépésekor — 1923 őszén — azokkal az értékekkel hódította meg a közönséget, amelyek Isten kivételes kegyelméből váltak osztályrészévé hangjának hasonlíthatatlan, szívbe markoló egyéni szépségével, megjelenésének fejedelmi pompájával. Most, hogy visszatért, vendégszereplésének első estjén művészetével indította ellenállhatatlanul tapsra a zsúfolt nézőteret. Az első ütközet, 1923 októberében nem ígérkezett biztos sikernek. Hiszen anny klikk, művészklub, magánérdek érvényesülését veszélyeztette ez a zalaszentgróti fiatal énekesnő ! De mindenen győz az igazi tehetség, Németh Máriából már 1923-ban, egy csapásra híres énekesnő lett. A második— tegnap esti — ütközet sikere már több volt, mint kétséges. A felkelő napnak tengernyi ellensége van. Ellenségei az összes Chanteclerek, akik elaludták a napfelkeltét és most meg vannak sértődve, amiért a nap az ő kukorékolásuk nélkül is felkelt. Mert felkelt. Az intrikák és a rosszhiszemű pletykák pergőtüze ellenére ott ragyog már a Németh Mária napja az európai zenei élet horizontján. Még nem ért el a zenithez. Még kiszámíthatatlan, előre nem látható, hogy ragyogó pályáján milyen magasságba ível, de az már egészen bizonyos, hogy ez a nap a legcsodálatosabb zenei tünemények közül való. Egyetlenegy példányban létező drágakő a Németh Mária hangja, olyan drágakő, amelynek a csiszolás nem ártott. Sőt Tüzét, fényét megsokszorozta. S ma már azok, akik azt várták, hogy ez a dunántúli Kohinoor majd szétmálik a nagy nyugati kultúrák csiszolóműhelyeiben, ma már azok is látják, hogy ez a magyar gyémánt gyémántnak igazi és csak százszor szebbé válik, ha olyan kézbe kerül, amely ért a csiszolásához. Az ellenénekesnők és az ellenénekiskolák számára, sajnos, immár nincs vigasz. Németh Mária nem fog letörni, mert ami megtanulható, azt megtanulja, meg tudja tanulni, sőt, sokban már meg is tanulta, a hangja és énekes ösztöne viszont megszerezhetetlen és elsajátíthatatlan értékek, amelyek előtt minden közönség csodálattal áll. Csütörtök este váratlan finomságok sorával lepte meg Németh Mária a közönséget, amely harmadik felvonásbéli könyörgését öt percig tartó, az előadást megakasztó, fergeteges tapssal jutalmazta. Az előadás a legjobbak közé tartozott Szemere méltósággal teljes királya, Székelyhidy daliás Asszádja, Haselbeek Olga impozáns királynője, Kálmán Oszkár ünnepies főpapja , kimagasló alakítások, de emelte az előadás szépségét Kruyswyck Annie Ásztárútja és Palotai Bál banánja is. Fleischer tűzzel, az ellentétek hatásos kiemelésével, hévvel és erővel vezette az előadást, amely beszédesen szemléltette, hogyan kellene szanálni az Operaházat ? Úgy, hogy jó operákat kitűnő előadásban olyan művészekkel kellene megszólaltatni, ■kik — mint Németh Mária — személyük Varázsával, társadalmi akciók nélkül is fűegtöltik a nézőteret. Fodor Gyula. * Az első látogatás és a Boubouroche szereplői. Szombaton mutatja be a Kamaraszínház Dumas fds „Az első látogatót“ című egyfelvonásos vígjátékét és Courteline: „Boubouroche“ című kétfelvonásos bohózatát „Az első látogatás“ szereposztása a következő: Gaston de Cignerol, Petheő Attila, Fernande: Aghy Erzsi, De Maronne-né: Cs. Aczél Ilona, Le Bonnard: Nagy Adorján, dajka : Rozsos Gizella, inas : Vándorig Géza. A Boubouroche szereplői: Boubouroche: Horváth Jenő, egy öreg úr: Pethes Sándor, Adél: Cs. Aczél Ilona, André: Garamszeghy Sándor, Patache: Gabányi László, Róth: Szőke Lajos, Fouehard: Szatmári Lajos, Amedée: Gyergyai István, egy úr: Tábori Imre. * A Vígszínház az idén már csak két újdonságot hoz. Úgy értesülünk, hogy a Vígszínház ebben a szezonban már csak a „Fanny és a cselédkérdés" című darabot mutatja be, utána pedig operettel fog kedveskedni a közönségnek. Az operettben a Vígszínház tagjai lépnek majd fel, mint annak idején a „Csereberédben. ” A Magyarországi Újságírók Egyesülete (Rákóczi út 10. I. em.) helyiségében szombaton, április 18-án rendezi ez évben az utolsó művészestét. Közreműködnek : D’Arrigó Kornél, Kondor Ibi, Sándor Böske, Dolinay Ilona, Pallós Tivadar, Serák Márta, Relle Gabriella, Boross Géza, Kővárig Gyula, Sárossy Mihály. Kezdete 9 órakor. Belépődíj nincs. Műsor után tánc. A StfOhti Péntek A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK DIREKTORAI ma, holnap és holnapután küldik szét színészeiknek a felmondó levelet. A levél, amelyet minden budapesti színész kézhez kap, így szól „A Budapesti Színigazgatói Szövetsége egyhangú megállapodással elhatározta, hogy a „Budapesti Színészek Szövetségé"-vel a jövő színházi évre kollektív szerződést nem köt. A Szövetség e határozata a kebelében levő összes igazgatókat arra kötelezi, hogy a jövő színházi évre egyetlen taggal se kössön vagy újítson meg oly szerződést, amelynek alapjául az eddigi kollektív megállapodás szolgál. , Alulírott színigazgató a kötelezettségnek eleget téve, a kollektív szerződés XII. szakaszának rendelkezése szerint tisztelettel értesíti Nagyságodat, hogy a jövő színházi évre az ott előírt szerződést megkötni nem kívánja. Kiváló tisztelettel igazgató." Ezt a levelet a színészek természetesen nyílt hadüzenetnek tekintik és így mától kezdve beáll az ostromállapot a színészek és a színházdirektorok között.♦ LÁBASS JUCIVAL beszélgetek : — Szóval, kedves művésznő .. . ? — Szóval egyelőre rámasztották Gilbert operettjének, „A bíborruhás hölgy"-nek címszerepét, de egyelőre még nem bizonyos, hogy eljátszom, mert egyelőre úgy érzem, hogy rettenetes fáradt vagyok. — Még szerencse, hogy csak egyelőre. — Igen, egyelőre, mert ebben a világban, amiben mi élünk, sohasem biztos semmi. De most az a helyzet, hogy nem játszom. Nem bírok játszani. Ez azesztendő szörnyen megviselt engem. — De a „Marka" sikere ? — Nahát istenem, a Marka *.Kere ... Az igaz! Az már volt valami! De mégse lehet, hogy estéről estére játsszam. Ha azonban a „Szibill" és „A bíborruhás hölgy" között kapok legalább kétheti szabadságot, hogy elutazhassam a tenger mellé, akkor minden rendben van. — Hiszen most volt a tenger mellett! — Igen. De hazasürgönyöztek a „Szibill" miatt. — Egy sikerért mindent meg kell tenni. — Ezt maga mondja nekem. De hogy mondjam én, meg ugyanezt az idegeimnek ? Különben is azt már előre megmondom, a jövő esztendőtől kezdve nem kötök éves szerződést. Most is bánom, hogy aláírtam. Csak szerepekre fogok szerződni, egyszer ide, egyszer oda. Azt hiszem, így mégis jobb lesz. * A RÁKOSI-DÍJJAL kitüntetett Makláry Zoltánt a Renaissance Színház színpadán ünnepelték, összegyülekeztek a színház tagjai, akik előtt Beöthy László méltatta a fiatal színész érdemeit. Majd Makláry Zoltán jelentkezett szólásra és beszédében meghatott hangon, könynyezve, a következőket mondta: — Nagyon köszönöm, hogy a kitüntetésre méltónak találjak. Szívem mélyéig való meghatottságomban, e rám nézve feledhetetlen pillanatban fogadom, hogy amíg szememet a halál le nem zárja örök időkre, lelkes és buzgó katonája leszek a magyar színpadnak. Buzgó katonája leszek, de persze — kollektív alapon. A meghatott pillanatban a most folyó harcra vonatkozó és nem várt rögtönzés természetesen nagy derültséget keltett s a kollektív alap egyik hatalmas ellenfele, Beöthy László, az ünnepi szónok, maga is nevetett. * MAKLÁRY ZOLTÁNRÓL, a Rákosi-díj nyerteséről egyébként legendák keringenek a kulisszák között. Lelkiismeretes pontossága a mai idők zűrzavaros forgatagában valósággal hihetetlen, meseszerű. Róla mesélik, hogy amikor az egyik filmvállalathoz szerződött, az „Egri csillagok" című film lekötő törökjének szerepére, dús haját tövig levágatta, egyetlenegy hajfürtnek kegyelmezett csak meg amely tar koponyájáról villámhárítóként meredt az égnek. Így járt-kelt a városban Makláry, leborotvált fejjel és hónapokig nem merte levenni kalapját, mert ahol meglátták, mindenütt hangos kacajt fakasztott a komikus török frizura. * SIMON MAROSA a legbüszkébb színésznő ma Magyarországon. Hogyne volna büszke, mikor szerinte a Belvárosi Színházban minden darabot róla neveznek el. Az első, amely a belvárosiak szerint Simon Marosától kapta nevét a „Simone est comme ca" (az Én már ilyen vagyok), a másik meg az új Bíró-darab, a Mariska, Simon Mariska, máskép Simon Marosa. * EZT A BÍRÓ-DARABOT is hasonló sors érte egyébként, mint újabban a többi darabokat: a címében nem tudtak megállapodni. Először így hívták: „A szegény kis Mariska élete és halála." Ez a cím azonban nem tetszett a színháziaknak, mert azt mondták, nagyon szomorú és ekkor a Bíró-darabot újból megkeresztelték erre a névre: „A szegény Mariska." — Nem kellene odaírni, hogy szegény — mondták a színészek — ma úgyis mindenki szegény. A cím megváltozott tehát és a Bíródarabot így emlegették a kulisszák között: „Mariska." — Ez nem mond semmit — szóltak erre a benfentesek — újból keresztelőtanácskozásra ültek össze és a Bíró-darab megkapta végleges címét. Ezt: „Mariska, vagy a házasságtörés iskolája." * RÁTKAI MÁRTON amióta nem próbál, kora reggel autóra ül és a friss hajnali levegőben körreutazza a város környékét. Este előadás után újból autótúrát tesz, mert a friss levegő után nagyszerűen esik az alvás. Az autó tehát kora reggel és késő este ott zúg, zakatol, mormog Rátkai Szondy uccai lakásának kapuja előtt és a Szondy utcai ház lakói bizony nem jó szemmel nézik, jobban mondva nem jó füllel hallgatják Rátkai pompás Mercedesének hangoskodását. A minap aztán Rátkai valószínűen a ház egyik lakójától névtelen levelet kapott. A levélben ez állt: ..Gépeddel alszom el, Gépeddel ébredek, Kimondhatatlan az. Mit érted szenvedek." ♦ ILOSVAY RÓZSI nem akart szerepet vállalni Farkas Imre „Májusi muzsika" című daljátékában a Renaissance Színházban, mert férjével Olaszországba akart utazni. Az aranyszívű Farkas Imre kérésének azonban mégis eleget tett azzal a kikötéssel, hogy a próbák ideje alatt egyetlenegy rövid kis hetecskére mégis elutazik a férjével. A Renaissance Színházban Rajna Sándor karnagy vezetésével tíz nap óta próbálják már a Farkas-operettet és bizony már olyan jól megy a darab, hogy akár ma estére is kitűzhetnék a premiert. Igen ám, de Holvay Rózsi holnap reggel elutazik, egy hétig távolmarad és így a bemutatót csak e hónap 29-én tartja meg a színház.* GÁBOR ERNŐ, a Városi Színház tagja a minap megjelent Sebestyén Géza igazgató irodájában és elpanaszolta, hogy nem kapott szerepet a Dolly című pompás operettben. — Légy nyugodt, — mondta Sebestyén — még a mai nap folyamán megkapod szerepedet, jelentkezz csak este Csillag úrnál, a főügyelőnél. Gábor természetesen nagy örömmel tett eleget Sebestyén Géza parancsának és este hat órakor már a színház előtt várta Csillagot, aki át is adott neki egy hatalmas köteg papírt, amelyre a rendező ráírta : „Dolly apja — Gábor Ernő." Gábor izgatottan rohant fel öltözőjébe a szereppel, mert mingyárt neki akart látni a tanulásnak, legnagyobb meglepetésére azonban egyetlen betű írást sem talált a hatalmas íveken. — Kérem szépen, igazgató úr, — mondta Sebestyén direktornak, akit természetesen azonnal felkeresett — üres papírt kaptam, azon egy szó szerep sincs. — Hát persze, hogy nincs, édes barátom, — mondta mosolyogva Sebestyén, — mert ha a próbákon jelen lettél volna, tudnád, hogy Dolly apja, a szerep szerint, már tíz esztendővel ezelőtt , meghalt. Lakások és berendezések poloska és molyhot teljes felelősséggel ciános vagy szénköneges gázokkal vegyészmérnökök vezetése mellett végzi a Fischer Vacuum rt. VII., Dob ucca 90. Telefon : József 10-72, József 60-88 Szerecseniccai MM hozzávaló nagy pincével, berendezéssel és telefonnalazranika AU41. Uj webbet telefón 61—35 szám alatt. 9. oldal Somogyi Nusi — drámai színésznő Szombaton lép fel először a „Csibi‘‘-ben A „Csibi" eddig több, mint huszonötször ment a Magyar Színházban, mégpedig nem kis izgalmak mellett. Először Csortos Gyula lett beteg, majd Bajor Gizi nem jelenhetett meg az előadáson betegsége miatt. Bajor szerepét odaadták Forgács Annának, aki néhány estén át játszotta is a címszerepét, szombattól kezdődően azonban új szereplőt kap a Csibi : Somogyi Nusit, akinek ez lesz az első fellépése drámai színpadon. Somogyi Nusi, a kitűnő operettszínésznő természetesen nagy izgalommal várja első drámai szerepét. Reggeltől estig próbál, tanul és azt mondja, hogyha fellépése beválik, drámai színésznő lesz. Otthagyja az operettet. — Soha életemben még ilyen lámpalázam nem volt, — mondja Somogyi Nusi — még növendékkoromban sem, amikor először léptem a színpadra. Pedig most a legforróbban óhajtott álmom válik valóra, hiszen amióta operettszínésznő vagyok, mindig csak arra vágytam, hogy majd egyszer „komoly ” prózai színpadon is játszhassam. — A „Csibi" főpróbája után arra kértem Sziládi vezért, hogy ha csak egyszer is, engedje meg eljátszani a „Csibit". De akkor még operettben játszottam a Blaha Lujza Színházban és így nem is mertem arra gondolni, hogy Faludi igazgató teljesíti kérésemet. — A véletlen azonban segítőtársamul szegődött és így szombaton bemutatkozom az első prózai szerepben. Hiszem, hogy utána jön a többi. * Hangverseny. Tellér Frigyes gordonkaművész növendékei szerdán este hangversenyeztek a Zeneművészeti Főiskola előkelő közönséggel teli nagytermében. A növendékek sorából két kiváló tehetség emelkedik ki : Kötsky Jolán és Radó Magda, akik az új gordonkás-generációnak kétségkívül legtehetségesebb tagjai közé tartoznak. Mind a ketten körülbelül 14 esztendősek lehetnek, de zenei érzékük, ízlésük és készségük oly fejlett, hogy bármely „felnőtt" művésznek becsületére válnék. Kötsky Jolán ragyogó dologbeli készsége különösen a Saint-Saëns versenymű előadásában ragadta el a hallgatóságot, Radó Magda pedig Popper Magyar Ábrándjának hangulatos előadásával bizonyította be, hogy nemcsak kitűnően ismeri hangszerét, de kedélye is költői, mély. A két kis művésznőn kívül még Merényi Ágnes és Péteri László szolgáltattak szereplésükkel meggyőző bizonyosságot Tellér Frigyes pedagógiai tehetsége mellett. (Fia.) * Beomlott a szolnoki színház mennyezete. Szolnokról jelentik: A szolnoki színház mennyezete ma éjszaka beomlott és így Csáky színházigazgató társulata nem tudja megkezdeni működését nyári állomásán, ahová a társulat tegnapelőtt érkezett meg Kecskemétről. A szolnoki színház a vidék egyik legszebb színháza, az emlékezetes tiszai harcok idején azonban, amikor a románok Budapest felé vonultak, a színházat összelövöldözték és ettől az időtől kezdve állandóan hullott a mennyezete, úgyhogy mindig tartani lehetett a beomlástól, ami most be is következett. A színház titkára most visszautazott Kecskemétre és a városi tanácsnál bejelentette, hogy a színház menynyezetének beszakadása miatt a társulat Szolnokon nem játszhat és így még egy ideig Kecskeméten maradnak. Urcrini, a világhírű illuzionista mester tegnaphetedszer ragadta csodálatra a Vigadó zsúfolásig megtelt nagytermének közönségét. Bámulatos ügyessége, káprázatos trükkjei, az egész társulat nagyszerű összjátéka, Fredy, az első asszisztens lekötelező modora és kedvessége sohasem téveszti el hálását. A közönség nem győzte csodálni a mágikusan elővarázsolt pazar színű virágos kertet, az emberek eltüntetését, a csontvázak csárdását, a bűvös aranygolyót és a sok látnivalót, amit a 3 felvonás magában foglal. Zajos tapsokkal hívták mindnyájukat a függöny elé és tetszéssel fogadták Fricsay zenekarát is. (*) Vigh Manci —a „Dolly"-ban egy ragyogó és temperamentumos szidi réti szerepben gyarapítja eddigi sikereit a Városi Színház szombati premierjén. (*) „Friskita“ első délutáni előadása vasárnap lesz a Városi Színházban. A belyárak mérsékeltek. és társulatának világhírű bűvészrevüje t 3 felvonásban, a Vigadófeajj. J1OUldttl, f „ I április 18 8 órakor Rendes helyárak Vasárnap, ~ ’ április 19 5 órakor Mers. helyárak Vasárnap, 1n , " ~ április 19 29 órakor Rendes helyárak Hétfő, 77~ április 20 8 órakor Rendes helyárak Kedd, ~~ M április 21 8 órakor Rendes helyárak B •Jegypénztárak s CORVIN (Vájna, Váci ucca 28), SZÍNHÁZIELET (Erzsébet körút 29),ZIPSER és KÖNIGI