Esti Kurir, 1925. november (3. évfolyam, 247-270. szám)

1925-11-06 / 251. szám

* Új szereposztásban és új rendezésben kerül színre a Nemzeti Színházban a jövő héten a „Kaméliás hölgy". Az új előadásban a címszerepet először alakítja Várady Aran­ka. A reprízt Horváth Jenő rendezi. A többi főszerepeket Vizváry, Radó, Abonyi, Pethes, Uray, Fehér, Harasztos játsszák. * Földes Imre „Pántliká“-ja a Belvárosi Színházban. Bárdos Artúr színházában, a Belvárosi Színházban legközelebb magyar bemutatót tartanak. Színre kerül Földes Imre „Pántlika" című vígjátéka, Kürth­y Jó­zseffel, Mészáros Gézával, Balogh Elemérrel és Harsányi Rezsővel a főszerepekben. * A Színészek Színházának, a Művész­ Szín­padnak bemutatóját osztatlan tetszés kísérte. Urai Dezső pompás háromfelvonásos vígjátéka, a Méltóságos papa kitűnő főszerepeiben Ha­­raszthy Micit, Faragó Sárit, Toronyit, Jeneit, Várnait, Somfárt és Szentiványit a közönség percekig nyiltszini tapsokkal ünnepelte. Elő­adások má 8 órakor kezdődnek. Helyárak 8— 40.000-ig. Jegyek egész hétre válthatók a szín­ház pénztáránál és az összes jegyirodákban. * Marika: „Marika" a címe Zágon István háromfelvonásos vígjátékának, amelynek próbáit már megkezdték a Renaissance Színházban. A címszerepet Gál Franciska játssza, a többi szerepet pedig Somlay Ar­túr, Makláry Zoltán és Papp Jolán. * Beregiék nagy sikert aratnak Ameriká­ban. Beregi Oszkár amerikai turnéja, amely­ben Beregi Oszkáron kívül Tőkés Anna és Kurucz János is részt vesz, — amint nekünk jelentik, — a legnagyobb siker jegyében fo­lyik le. Beregiéket mindenütt, ahol előadá­sokat hirdetnek, nagy ovációval fogadják. Este zsúfolt ház közönsége köszönti őket, amelynek soraiban nemcsak a magyarok, hanem az angolok is ünnepük a kiváló ma­gyar művészeket. Az Egyesült Államoknak eddig majdnem minden nagyobb városát be­utazták már, most Délamerika felé vették útjukat. Az „Engem szeress“ attrakciói „Engem szeress" — Földi Mihály vígjátéka —­ a Magyar Színház legkitűnőbb szereposztá­sában: Titkos I„ Csortos, Tarnay, Tarnayné, Z. Molnár, Dénes, Dávid, Vendrey, Zátony. Titkos Ilona Balázs-nótákat énekel —„En­gem szeress" — Magyar Színház. Csortos Gyula magyar nótákat énekel — „Engem szeress" — Magyar Színház. Titkos Ilona és Csortos Gyula csárdást tán­colnak — „Engem szeress" — Magyar Színház Molnár László Kállay kettőse — „Engem szeress" — Magyar Színház. Lala Collins és Bona May világhirfi ango táncgörlök — Savanov jazz-bandja a Pele Mélből — „Engem szeress" — Magyar Színház Sas Náci — Csak a babám szeressen — Tit­kos Ilona —„Engem szeress" — Magyar Szín­ház.Grinzinger kamara-schramrali — „Engen szeress" — Magyar Színház. Vörös Jancsi cigánybandája — „Engem sze­ress" — Magyar Színház. Katonazenekar — „Engem szeress" — Ma­gyar Színház. Balázs Árpád legszebb dalai — „Engem Szeress" — Magyar Színház. * A néger revütársulat mérsékelt helyárakkal Vasárnap délután teljes esti műsorral zart elő­adást a Renaissance Színházban. (*) Hannover György hegedűestje. Kiváltsá­gos tehetség mutatkozik be holnap a Zene­­akadémián, akinek neve rövidesen nemzetközi érték lesz. Műsoron vannak Nardini és Men­delssohn hegedűversenyei. (Thalia.) (*) Székely Zoltán hegedűestje szombaton ,18-kor a Vígadóban. (Thalia.) (*) „Gloria in Excelsis", Kieselhausen Lucy legmagasztosabb, „Dimmy-dommy" a leghumo­rosabb, „Zu Ehren der Infantin" a legpoetiku­­sabb tánca, melyek mindkét estjén műsoron Vannak. Nov. 8. és 9. Vígadó. (Thalia.) (*) Bartók Béla és Székely Zoltán 16.-i szo­nátaestjére a külföld figyelme is ideirányul. Zsúfolt ház fogja ünnepelni a nagyszerű mű­vészeket. (Thalia.) (*) Robert Goldsand egyetlen zongoraestje nov. 15. (Thalia.) (*) Komor-kamarazenekar I. estje Földessy Arnolddal nov. 16. (Thalia.) Magát segíti, aki az Esti Kurírt segíti a liberalizmusért és demok­ráciáért vívott küzdelmében | Engem | | szeressg | V28-tól V20-ig | |j a Magyar Színházban | r­spiÍS Péntek, 1925 november 6 11. oldal A mic­cít Csütörtök GALSWORTHYT, az úriemberek kiváló és világhírű angol szerzőjét a Vígszínház igazga­tósága meghívta a tegnap esti jubiláris elő­adásra. Az angol író, sajnos, nem jött meg, maga helyett levelet küldött, amely így szól: „Mélyen tisztelt Igazgató úr ! Szíves meghívását nagy örömmel vettem, sajnos azonban nagy elfoglaltságom miatt nem utazhatom Budapestre. Kérem önt, tol­mácsolja hálás köszönetemet egész társula­tának. Remélem azonban, az ötvenedik elő­adáson én is megjelenhetek és tapsolhatok annak a kiváló együttesnek, amelynek neve nálunk sem ismeretlen. Maradtam tisztelettel John Galsworthy, író. * A NÉGER INVÁZIÓ, mint sejtettük­, nem ma­rad elszigetelt jelenség. Csak azt nem hittük, hogy ilyen gyorsan vonul majd a Renaissance Színházból a többi színházaink felé. Tegnap kérem szépen, a Fővárosi Operett­színház ügyelői tábláján ez állott: „10 órakor Miami, karmester Vincze Zsig­­mond, Petrovits Halmay Ujváry Lábass és 16 néger fiú.‘‘ Nosza lett nagy ijedtség a színházban. Hogy­ne ! Hát már ide is betolakodtak a négerek ? A szegény feketék iránti irigység csak akkor csillapult, amikor kiderült, hogy az ügyelői táblán összehívott tizenhat néger fiú nem a cso­­koládé-kiddiesek közül valók, hanem a mi fe­hér színészeinket fogják bemázolni majd feke­tére, hogy Jacobi Viktor Miami­ jának színpa­dán mint szerecsenek szerepelhessenek. * EKo„oL a Miami körül egyébként még nagy bonyodalmak várhatók. A próbatáblák jelen­tése szerint a női főszerepet Honthy Hanna játssza, a próbákon Honthy helyett Szokolay Olly jelenik meg, viszont a színház jelentése szerint a szerepet Biller Irén fogja játszani. Most légy okos Domokos ! * BRÓDY LÁSZLÓ, a fiatal költői gárda egyik legtehetségesebb tagja irta ezt a verset: Délelőtt a nézőtéren. A hús homály vacogva jár át A zsölyétől a páholyig. Vakon merednek rám a lámpák, Az erkély is alussza álmát, Tán ép Shakespearről álmodik". Most látom: oly kopott a bársony, Mely este vad skarlátsötét. Hol este láz ragyog parázslón, Most régi álmaim varázslóm És szívom szálló por kődét. A színpad (vágyak víg világa, Oh, szép világ, hazug világi) Sötétben néz most, csendben, fájva, Ború borult a homlokára És testén borzongás fut át. Riadtan néz, reszket a teste, Hideglelősen felkacag: No lásd, mi kastély fényes estve, Csak lécen csüng, vászonra festve, Csak talmi, festett rongydarab. És sírás hallik csendben, szépen, Minden kulissza sírdogál. Míg bámulok a tarka képen, A szomszéd kávéházban épen Álsózik Hamlet s Lear király. * NAGY ÖRÖMHÍRT KAPOTT Hágából Faze­kas Imre, az Altona szerzője, akinek Edward Watermann, a hágai Odeon Theater igazgatója levelet küldött, amelyben a többi között a kö­vetkezőket írja : „Október 20-án mutattuk be az Odeon Színházban az ön drámáját, az Altoná-t, amely mind a sajtó, mind a közönség elisme­rését teljesen megnyerte. A darabot decembe­rig sorozatosan adjuk, azután pedig társula­tommal Amsterdamba és Rotterdamba me­gyek vendégszerepelni, ahol szintén az Alto­­nát adjuk. Ügynökömtől hallom, hogy önnek a budapesti Vígszínház most mutatja be Ma­donna című új darabját. Nagyon kérem, a darab előadási jogát Hollandiára nekem en­gedje át".* A MADONNA SZEREPÉT egyébként már na­gyon régen kiosztották a Vígszínház tagjai kö­lött, még akkor, amikor a próbák megkezdé­séről szó sem volt. Egy szerep, a gárdista sze­repe maradt csak árván, mindenki, a szerző, az igazgató, a rendező, a színészek úgy véle­kedtek, hogy ezt a szerepet Hegedűs Gyulának kell játszani, hiszen úgy írták meg, mintha a szerző már akkor egyenesen Hegedűsre gon­dolt volna. Igen ám, de a gárdista szerepe kis szerep, amolyan szép, fontos, de parányi szerep és így a színház tájékán senki sem vállalkozott arra, hogy Hegedűsnek kikézbesítse ezt a kicsi sze­repet. Végre akadt egy bátor vállalkozó, Bárdi Ödön, aki Hegedűs Gyulához így szólott: — Rád férne már kedves Gyula egy új öltö­zet ruha. — Bizony, nem ártana — mondta Hegedűs. — Én tudnék egy módot, amelynek segítsé­gével egy hét múlva már kezdenék varrni szá­modra az új ruhát. — Mondd csak ki hamar! — Játsszad el a gárdista szerepét a „Madon­nádban. A gárdistának vadonat­új ruha dukál, ami azután a színészé marad. — Rendben van, — felelte mosolygósan He­gedűs — hiszen amikor elkezdted mondóká­dat, már tudtam, hogy valami hamisságon tö­röd a fejed. Bár azt mondom én neked, hogy akár a lódobogást is eljátszom, amikor magyar szerző magyar darabjáról van szó. AKI TEGNAP ott ült a Magyar Színház zsú­folt nézőterén és már megelőzően is látta az „Engem szeress"-t, konstatálhatta, hogy Tar­­nayék Juranek György vendéglős úr nyári ven­déglőjében egészen mást esznek, mint egyéb­ként. Miután a titok sokáig nem maradhat el­rejtve, sietve elmondom hát, hogy az új me­nüt Tarnayék kívánságára szervírozta a szín­ház. Eddig ugyanis halat vacsoráztak. A hal nagyszerű volt, brilliáns, pompás, de bizony a két művész nem lakott jól azzal, tegnap dél­előtt hat kérvényt nyújtottak be a színház igazgatóságához, amelyben azt kérelmezték, hogy a halnak csak előétel szerepe legyen és utána jöjjön az igazi sláger , a paprikás csirke. A színház udvarias igazgatósága természete­sen örömmel teljesítette Tarnayék kérését és tegnap estétől kezdődően már remekbe készült­­ paprikás csirke díszelgett az asztalon. AZ EGYIK SAROKBAN a Renaissance Szín­ház színpadán a két néger lurkó, úgynevezett csokoládé vígfickók, mr. With Robbind és mr. Chuek Horsey magyarul tanulnak. — Tudsz te magyarul! —b első kérdés. — Tudok — feleli a másik. — Szép város Budapest? — Nagyon szép város Budapest. Ezt kell megtanulniok, hogy a színpadon este kimondhassák. Valaki már felvilágosította őket arról, hogy nálunk ilyesmiért tűzbe megy a kö­zönség. A tanulás azonban szörnyű nehezen megy. Hatalmas izzadtságcseppek ülnek ki a szegény feketék homlokára, amíg a Budapest szót megtanulják. Hiába minden nyelvtörés, iz­­zadás, csak nem megy a magyar szó. Robbins úr hatalmas selyemsáljával törülgeti az arcát. — Terrible, abominable... Rettenetes, iszo­nyú, — jajgat a szegény fekete színész és már úgy látszik", sajnálja, hogy Pestre jött, ahol ek­kora nehézségekkel kell megküzdenie. Amikor a rendező látja, hogy Robbins nem boldogul a magyar szóval, legyint a kezével. — You are a donkye, my old fellom... sza­már vagy, fiam — mondja mosolyogva, azután parancsot ad a nyelvtanulás abbahagyására. BOLDOGULT SUTYÁKRÓL, a vándorló szí­nészek királyáról, a legtöbbet bolygó, népszerű Sutyákról elmondtam a minap egy históriát, álljon most itt egy másik, amit tegnap este hal­lottam a színészek törzsasztalánál. Sutyák­ vidéki szereplése közben egy alkalom­mal betévedt egy kávéházba, ahol éppen hu­­szonegyeztek. A jókedvű színész persze gondol­kodás nélkül beugrott a kompániába és elkez­dett játszani. Egyszer aztán valami nem stim­melt és Sutyákot alaposan elpáholták. Feldagadt arccal ment haza, s másnap ezek­kel a szavakkal állított be az előző napi társa­ság tagjaihoz . — Hallom, itt engem tegnap megvertek?! Jó lesz, ha máskor vigyáznak az urak. ,é Andrássy úti Színház - Tomboló siker 2] Mit írt Bernhard Shaw a „Chicagói kékszakáll" megtekintése után Ezzel a filmjével a faarcú komikus új veré­st adott az amerikai filmművészet ama jelleg­­etes műfajának, melyet burleszk néven is­mernek szerte a világban... írja Bernhard­haw a filmről — a „Forthnightly" revüben. És­hawnak mindig igaza van, még akkor is, ha em honfitársai félszegségét karrikirozza h­anem filmesztétikai igazságokat állapít meg, iszen Shaw ha esküdt ellensége is a mozinak, néha napján mégis csak beül egy londoni ci­­nemába. És Buster Keaton legújabb burleszkje A Chikagói Kékszakáll" valóban érdemes arra, hogy felkeltse Bernhard Shaw figyelmét, mert taposatlan utakon, originális ötletekkel, a bizarr humor eddig ismeretlen forrásainak elzárásával halad célja felé. Ha a film célja a nevettetés volt , úgy ezt a célját elérte. A „Chikagói Kékszakáll" min­den egyes jeleneténél nevetni kell. Ez a film tökéletes szintézise a legfinomabb jellem és a leggroteszkebb helyzetkomikumból fakadó hu­mornak (felejthetetlen az a jelenet, amikor tízezer menyasszony üldözi Bustert Chikágo­ uccáin) és hol a bámulatos artistamutatvá­nyok, szemkápráztató trükkök, bizarr ötletek nyomán viharzik fel a nevetés, hol az emberi lélek örök félszegségei csalnak mosolyt az aj­kakra. Torz játékok vad ritmusa és a francia vígjátékok könnyed espritje sugározza be ezt a filmet, melynek éltető eleme, mozgató ereje, humorának kiapadhatatlan forrása — Buster­ Keaton. A „Chikagói Kékszakállat mától kezdődőleg mutatja be a Royal Apollo és Uránia — a „Szalonbetyár" című kétfelvonásos színmű kí­séretében, melynek főszereplői Norma Shea­­rer, John Gilbert és Conrad Nagel. Az Uránia előadásának érdekességét az Apollo kabaré művészeinek személyes fellépése növeli. A mű­vészek egy tréfás Buster Keaton-quartettet fognak előadni. E helyen említjük meg, hogy mindkét film, az amerikai Metro-Goldwyn produkciója, „Ruha teszi a kalózt". Dorothy Gish, aki nem rég férjével, James Rennie-ve­l együtt de­­bütált a színpadon „Ruha teszi a kalózt" című Hun színpadra dramatizált alakjában. Sam Rork filmrendező most a darabot előrelátható­lag újra fogja szcenírozni. Valószínű az is, hog­y az új filmben a Ziegfield-szépségek, a világ leghíresebb görljei is fognak szerepelni. A sokoldalú Chaplin. Amint értesülünk, Chaplinnak most az a legújabb ötlete támadt, hogy New Yorkban a Broadway közelében egy minden technikai újítással felszerelt szín­házat szerez, amely az ő igazgatása alatt szín­darabokat mutat be majd. Chaplin már ki is szemelte az első darabját: Judith Andersonnal a főszerepban adná elő. Szóval Chaplin tehet­ségét, amelyet a filmművészetnek szentelt, most egy nemes gesztussal a színháznak akar­ja adományozni. Amikor Huszár Pufinak kalapot keresnek. A­ nehézsúlyú Charles Puffy, aki nem más, mint a mi Huszár Pufink, hozzáértők szerint test­vérek között is megér háromszáz angol fontot. Ez a drága ember azonban nemcsak a leg­súlyosabb filmszínészek egyike, hanem való­színűleg a feje is legtekintélyesebb minden filmszínészek között. A múltkor azután egy darabban olyan szerepe volt, hogy fejére egy elegáns kalapot kellett szerezni. Mindenáron. Persze a ruhatárban ilyen kalap nem volt. Felkutatták Los­ Angeles összes kalapos­ bolt­jait. Hiába. Háromnapos keresés után végül egy régiségszámba menő kalapot fedeztek fel, amely félig-meddig védelmet nyújtott Huszár Pufi fejének. • Ma először! J Iggre overmnehe" Dráma 7 felvonásban. Főszereplők: CLO-CSO, az új csodagyerek, AUGUSZT, a csimpánz, M. de FERAUDY kizárólag a Kamarában Előadások: V*5, VI, 8 és 10 órakor. Projectograph. R­oyal Apolló mai műsorán bemutatásra kerül: II. Rákóczi Ferenc temetéséről készült felvétel, melyen a háború előtti Magyarország valamennyi kiváló politikusa szerepel. CORVIN SZÍNHÁZBAN A boldogság tém­ája közkívánatra p­rolongálva Előadások: 16. Volt, 1410 órakor. I

Next