Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-16 / 61. szám

Kedd, 1926 március 16 ÍsxiKíriR SIMM * Darabváltozás az Operaházban. Az Ope­raháziján vasárnap este Hunyady László he­lyett a Farsangi lakodalom került színre. * Kiss Ferenc vendégszereplése Székesfe­hérváron. Faragó Sándor székesfehérvári színháza vendégül látta Kiss Ferencet, a Nemzeti Színház művészét, Székesfehérvár­­város szülöttét, aki Zerkovitz Béla ,,A nóta vége" című operettjében lépett fel a közön­ség előtt. Kiss Ferencet, a színpadon való első megjelenésekor, percekig tartó tapsok­kal üdvözölte a fehérvári közönség, amely­nek soraiban ott volt a város egész előkelő­sége. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége sokáig nem engedte szóhoz jutni a művészt, aki meghatottan hajlongott a színpadon. Az előadásnak igen nagy sikere volt. Kiss Ferenc valamennyi énekszámát többször megismé­telték, de mellette bőven kijutott a sikerből­­a többi szereplőnek is, elsősorban Mende Klárinak, a színház szubrettjének. Sok rap­­sot kapott Viktus szerepében Nagy Anci, va­lamint Polgár Ferenc, Ernyeyné, Ernyey Já­nos és Király Béla. A közzenét maga a szerző, Zerkovitz Béla dirigálta, akinek a közönség hívására a függöny előtt is több ízben meg kellett jelennie a szereplőkkel együtt. * „Lili“ a Nemzeti Színházban. K. Hegyesi Mari emlékezetére szombaton éjjel negyed­tizenegy órai kezdettel Hervé világb­a énekes vígjátéka, a „Lili" kerül színre, rendes hely­árakkal. Főszerepeit Bajor Gizi, Kiss Ferenc, t­erhes Sándor és Uray Tivadar játssza. Pén­teken este ér el Zilahi­ Lajos pompás come­­dia del’ arteja, a „Zenebohócok", első jubi­leumához, a huszonötödik előadáshoz, mely a bemutató teljes szereposztásában kerül színre. A Shakespeare-ciklus e heti előadásai: csütörtökön a „Szetivánéji álom", szomba­ton a „Makrancos hölgy", kedden pedig „An­tonius és Cleopatra", szerdán a „Süt a nap", vasárnap este és kedden „A híd" teszi vál­tozatossá a műsort. Vasárnap délután mérsé­kelt helyárakkal „A cigány" kerül színre. * Az Operaház heti műsora. Az Operaházban kedden a Varázsfuvola, szerdán pedig az évadban másodszor a Márkus László díszletei­vel és rendezésében­ nagy sikerrel felújított Siegfried kerül színre. A Siegfriedben Scheők Sári Brunhildát, a csütörtöki Hoffmann meséi­ben pedig Pataki Kálmán Hoffmann szerepét először fogja énekelni. A péntekre bérletszünet­ben kitűzött Lohengrin ifjúsági előadás­ lesz 5 órai kezdettel, szombaton az­ Aida, vasárnap, p pedig bérletszünetben a Cigánybáró van mű­soron. Kedden, március 23.-án az évad leg­utolsó újdonsága. Lengyel Menyhért és Szántó Tivadar zenedrámája, a Taifun kerül előadásra. * Gyulai Pál emlékezete a Kamaraszínházban. A Kamaraszínház heti műsora. Hétfőn, március 15.-én Gyulai Pál-estét rendez a Nemzeti Szín­ház Kamaraszínháza. Ezen az estén Hevesi Sándor konferenciája után Váradi Aranka,, Odry Árpád, Kiss Ferenc, Somogyi Erzsi és Forgács Antal Gyulai Pál műveiből adnak elő különböző verseket, dalokat és dramatizált já­tékot. Ferenczy Ferenc nagysikerű vígjátéka, a Mimikri, szombati bemutatója után ezen a héten, vasárnap este, szerdán és szombaton szerepel a műsoron. N. Tasnády Ilona, aki hosszú idő óta nem játszhatott, először Bern­­hard Shaw Candidájában lép fel, melynek címszerepét játssza. Csütörtökön és vasárnap délután mérsékelt helyárakkal Elzevir, vasár­nap este Nem lehessen tudni, hétfőn Válás után kerül színre. * Az Erzsébetvárosi Kör tegnap tartotta meg hangversenyét, amelynek nívós számai között szerepelt Somogyi Olga operaénekesnő is. Áriákat adott elő, nagy énekkultúrával, lélek­­teljes interpretálással. A hangverseny közön­sége tüntető tapssal jutalmazta a kitűnő mű­vésznőt. * Forray Juliska szavalóestje. A Zeneakadé­mia kamaratermében szombaton este sikerült hangversenyt rendeztek, melynek egyik fő­száma Foray Juliska szavalata volt. A fiatal művésznő pompásan csiszolt hanggal és nagy dinamikai erővel interpretálta a magyar és külföldi költészet remekeit. Úgy hanggal, mint mozdulatokkal egészen új előadásban hozta a verseket, amelyeknek bemutatásával óriási si­kert aratott. Ennek az előadásnak a keretében lépett fel Lakatos Ica táncelőadóművésznő is, aki groteszk táncaival, pompás ritmusérzékével ugyancsak nagy sikert aratott. t­a­b­a­r­in! , most a Nemzetközi Orfeum I Vill., Rákóczi út 63. Telefon: J- 21-16 | márciusi műsora vezet! Ma, hétfőn záróra órakor A röggexry morcíi Hétfő A SZÍNHÁZ ÜNNEPEL: az áb­ra­sas plakátok szerint a Magyar Színházban ugyan csak ma este kerül színre ötvenedszer a „Dr. Szabó Juci", de a kulisszák világa már vasárnap este nap­sugaras díszbe öltözik. Itt a főpróba is előadás­nak számít, így hát vasárnap estére tulajdon­képpen megvan az ötven előadás, amelynek ün­neplésére rózsás kedvbe borul a színház, a szín­pad, ahol e diadal szárnyat bontott. Titkos Ilona öltözőjének ajtajára néhány nappal ezelőtt egy mókás kéz kiírta: A SZÍNHÁZ ÓRÁJA pontosan hetet mutat. Még csak az imént ért véget a „Peer Gynt“ délutáni előadása. Az ajtók, ablakok tá­va-nyiva, ölelő szárnyakkal várják a jó levegőt. Délután is táb­lás ház volt. Az egyik színésznek újságolják, hogy a délutáni előadásra egy fiajegy sem ma­radt, a színész mosolyogva felel: — Ibsen nem hagyja magát lefőzni Fodor Lacitól. ♦ HÉT ÓRA UTÁN NÉHÁNY PERCCEL érke­zik meg az első üdvözlés. A Városi Színház Honthy Hannája meg Somogyi Nusija küldi Titkos Ilonának, a nagyszerű vígjáték ötven előadását végigjátszó primadonnájának. Néhány szál virág árnyékában kicsike névjegy. Ez áll rajta: dr. Szabó Jucinak Dr. Csókos Asszony. * Dr. SZABÓ JUCI, Titkos Ilona, a nagyszerű színésznő, már megérkezett a színházhoz és most öltözőjében várja a félnyolcat, amikor megkez­dődik a doktorkisasszony és Kuthy Bálint szív­­szerelmének históriája. Titkos Ilona még uccai ruhában van, fedet­lenül várja a komédia idejét, arcán még az élet igazi színei piroslottak. Nyugodtan, szemrebbe­nés nélkül néz a levegőbe, mintha most, e pilla­natokban semmi gondolata sem volna. A szár­nyas tükör három oldalról mutatja szép arcát, amelyre az egészség ragyogó tavasza borul. Most nem mosolyog, és nem beszél, csak néz, néz a közeli fehér falra, amelyen egy-két foto­gráfia, néhány hervadt levelű virágkoszorú pi­hen türelmesen, ki tudja, mióta. * A SZÍNÉSZNŐ — gondolom­­— most a múltra gondol, — az ünneplés láza előtt, Kolozsvár városára, ahonnan felkerült hozzánk, s a színi iskolára, ahol először mondották neki, mielőtt még bárhol és bármelyik szín­padon is játszott volna, tehetsége egyszer a legragyogóbb lesz mindazok között, amelyek a magyar színpadon élnek. Talán a Városi Színház mérföldes színpadát látja, ahol mint növendék a kórust fújta és nyitott fülekkel figyelt rá a karmester pálcá­jára, amely halhatatlanul, csak mozgásával, ide­­odalengésével, dirigálta a hangot, amelyet a kórus énekelt a vezérmotívumok kegyes támo­gatására. Azután jött Szép Ernőnek, a mesélő költőnek „Paliká‘‘-ja, amelyben a színésznő egy fehér angyalka szerepét játszotta, illetve csak gondolta, mert mondanivalója nem igen akadt a színpadon a még ijedten mozgó szí­nésznőnek, aki akkoriban indult el pályáján. * MESÉLI EGY SZÍNÉSZ, hogy a szerző, Fo­dor­ László derűsen jár-kel odakint a folyosó­kon meg odabent a kulisszák labirintusában és azt mondja: — Valamikor orvos akartam lenni, hogy a­ betegekkel keressek. Most már látom, jobb üzlet az orvossal keresni, mint a beteggel. * A PATIKA volt az első állomása Titkos Ilona színészéletének, nem sokkal azután, hogy Kolozsvárról feljött a fővárosba. Az út elején, ahol kezében a festett világ háborújá­nak demarsával állott, sok-sok keserűség feke­tében az induló felé. Mert Titkos Ilona valóban végigjárta a szí­nészet iskolájának valamennyi osztályát, nem máról-holnapra lett színésszé, hanem lépésről­­lépésre, sőt lépcsőről-lépcsőre. Tanult és szaka­datlanul tanult, amíg eljutott ehhez a mai nagy diadalhoz, a „Dr. Szabó Juci" mai idők­ben ritkaságszámba menő ötvenedik táblás házához. Aki a színésznő pályáját figyelemmel kí­sérte, ott láthatja a pálya országútának csip­kés szélén a „Mámor“-t, az „Árnyhalász“-t, a „Buta ember“-t, a „Kékszakál nyolcadik fele­ség­é“-t, a „Nagyhercegnő és a pincér“-t, a „Kreutzer-szonátá“-t, a „Ki babája vagyok én"-t, a „Fakir“-t, a „Masa pénzt keres“-t, az „Eső“-t, az „Engem szeress"-t és most a dia­dalmas „Dr. Szabó Juci“-t. * AZ EGYIK SZÍNPADI ALKALMAZOTT be­dugja a fejét az ajtón és meséli, hogy Csortos Gyula úrnak is kerek jó kedve van ma az ün­nepi estén. Az egyik viccet a másik után mondja és amikor megkérdik, hogy a jubileum alkalmával mivel lepi meg Titkos Ilonát, így felelt: — Veszek’ neki piros szoknyát, három fodorral... * — KÜLÖNÖS DOLOG ÁM ez a nagy siker, — szólal meg a színésznő elfogódottan. — Úgy érzem magam, mintha most kezdeném a pályát és minden istenáldotta napon reszketve és lámpalázzal küzdve állok ki a rivalda lámpái­nak tüzébe, mert a siker, a darab páratlan dia­dala valamennyiünket valósággal átszorít rop­pant erejével. A nézőtér kacagása — a világ legszebb, legmelódikusabb muzsikája — min­dennap sűrűn a fülembe cseng és zúg a taps a nézőtéren a mondanivalók meg a felvonások végén. — Néha úgy érzem, mintha álmod­nám ... Csípjetek meg, ébren vagyok-e. Igen ! Ébren vagyok, valóság minden, ami itt körü­löttem történik. Valóság és boldogság, hogy ime, álmaim megelevenedtek, azok az álmok, amelyek könnyek között vetődtek telkembe a „Patika" bemutatója után. A színésznő most elgondolkozik és szemében megcsillannak a könnyek: szívének kincses gyöngyszemei. — Itt vonul fel előttem a kis szerepcsapat: az „Árnyhalász" hányt-vetett életű leánya, a „Nagyhercegnő és a pincér" muszka herceg­nője, az „Eső" tört életű párcája, az „Engem szeress" kocsmárosnéja és a sor élén ott halad a doktorkisasszony, akinek üdvözlésére éljent kiált a többi mind, akiknek ruhájáét bujtattak a szerzők. — Tud-e választani közöttük ? Gondolkodik. — Nem ... Nem ... Egyiknek nem akarok a mostohaanyja lenni. * ÉRDEKES, KÉREM, a színésznő mérhetetlen népszerűsége. Amíg benn vagyok öltözőjében, ismerősök, idegenek sorra küldik be üdvözle­teiket, persze virágok kíséretében. Van, aki csak két-három szál virágot küld, van, aki egész csokorra valót, de a színésznőnek mind­egy, egy szál ibolya, egy szál szegfű vagy egész bokréta rózsa-e, mindegyiket szíve szeretetével fogad­ja. Az öltöztetőnő meséli, hogy így megy ez mindennap. Felvonás közben idegenek jönnek fel az öltözőbe és virágot hoznak. Meg sert mondják a­ nevüket. — Titkos művésznőnek tessék odaadni a vi­rágot, — szólnak és már igyekeznek is kifelé a rejtelmes világból. Most is már valóságos virágház a kis öltözői szoba. — Nézze csak! — mondja Titkos Ilona. — Hát kívánhat még valamit az ember ? * TÖRZS JENŐ hét órán keresztül játszott sza­kadatlanul. Négy óra hosszat a „Peer Gynt“­­ben, három órán át a „Dr. Szabó Joli“-ban. — Semmi ez ! — mondja nekem Törzs. — Hét órán át játszani, kétszer táblás ház előtt. Mennyivel nehezebb öt percen keresztül állni a színpadon — üres ház előtt! — Hiába beszélsz, — mondják neki — ret­tentő dolog ez. — Miért volna rettentő ? — szól az egyik színész — végre is ő a színház — Törzs-e. * AZ ÜGYELŐ CSENGET. Zörögve felmegy a vasfügöny. Már valamennyien a színpadon va­gyunk. A kárpiton áthallatszik a közönség nyüzsgése, mozgása. Egyszerre szétomlik a bársony. A színpadon kevéssel később megjele­nik Titkos Ilona. Zuhogó, zúgó taps fogadja. Innen fentről úgy hangzik, mintha jégeső verné a falakat... Kardos István: Dr. SZABÓ JUCI orvos rendel ViS-tól A 11-ig- Ma estére a táblát kicserélték, így: Dr. SZABÓ JUCI v. tímár rendel láS-lól * 13. oldal Városi Színház ]\| Hegedűs Gyula [gy i Csókos asszony­­ N Honthy Hanna ]\j D Csókos asszony D­­ Somogyi Nusi­a N Csókos asszony N Sziklay József E Csókos asszony E Kabos Gyula T Csókos asszony l ^ Kompáthy Gyula Városi Színház Március 19-én Szenes Béla új víg­játéka: A­z a­lv­ó fé­r­j a Vígszínházban Fővárosi Operettszinhás Március 16-tól 31-ig 2 SECATS, erőművészek Sován­yitó kara Békeffy László tréfája Játsszák Szokolay Ol­ly és Békeffy László ETON a holtponton MAHMMBA!... Új jasszduett. Szokolay Olly és Dénes Oszkár Csinosnak mondott kis pisze... Tréfa Játsszák: Mészáros Pálett, Békeffy és Sarkallt Simulj remegőn hozzám Biller Irén és Erdélyi Mici FLAIM PIPEH, a Madzsókiráli Az utolsó konflis Dal. Irta: Heltai Jenő. A konfliskocsis: Ferenczy Károly Ha szól a jazz!... Táncos jelenet: Senta Bori, Latabár Károly és 48 táncosnő 3 TÁVOS, repülés a nyújtón VZSB'StUr­diu Harmath­ Imre és Márkus Alfréd dala Rifler írón Szilárd­ Mici, Vigyázó Magda, Pál Elly, Pál U1UC1 11 Cll, Manci, Erdélyi Mici, Metzger Fiai, Tóth Adél, Jakabos Irén, Tobler Aranka, Ferdinándy Juci, Gervay Rózsi, Danck Rika A telefonofenomén Linga Singh, indus varázsló Haj- haj, női haj !... Ifj. Békeffy István és Vadnay László tréfás dala Dénes Oszkár és Vigyázó Magda Buster Keaton eljegyzése Táncos jelenet Szokolay Olly és Latabár Kálmán Biller Irén és Rátkai Márton felléptével Csöndes Juli Parasztkomédia. Irta:­ Török Rezső. — Személyek JuliBILLER IRÉN Mári-Radó Teri Csuka Pista-----RÁTKAI MÁRTON Öreg CsukaMály Gerő Vőfély-----— — Latabár Kálmán Prímás — ~ — Pataky Ferenc

Next