Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-16 / 61. szám

Kedd, 1926 március 16 Marek mérnök elmondja, hogy miképpen működik találmánya, a központ nélküli rádió­telefon Bécs, március 15. (Az Esti Kurír tudósítóját SIJ Medhina egyik csendes villájában Marek Emil fiatal mérnök szenzációs készüléket talált fel, amellyel valóra válik a dróttalan telefon régen kuta­tott problémája. Marék Emil neve nem ismeretlen az Esti Kurír olvasói előtt, mert mint jelentettük, néhány hó­nappal ezelőtt ő volt az, aki, hogy egy nagy biztosítási összeg birtokába juthasson, a fél lábát levágta. Marék egyike a világ legzseniáli­sabb feltalálóinak és nemrégen olyan babát konstruált, amely a benne elrejtett villany­készülék révén járni, öltözködni, vetkőzni, sőt néhány darabot még zongorázni is tud. Ez a baba messze túlszárnyalja Pierre Droz és Jaques Baucanton hasonló műveit Egy dél­amerikai cég hatalmas összeget ajánlott fel a baba gyártásáért, azonban ekkor történt a fia­tal mérnök tragikus esete, amelynek folytán lábát amputálták és eközben a törvényszék le­foglalta a babát. A fiatal mérnök hosszú be­tegsége után csak most novemberben foghatott hozzá újabb kísérleteihez. Munkatársunk felkereste mödlingi villájá­ban a fiatal feltalálót, aki készülékéről a következőket mondotta : — Találmányomnak lényege, mint tulajdon­képpen minden találmányé, nagyon egyszerű. Szinte Koolumbus-tojása. A váltakozó hullámok elméletén alapszik. Ha ma egy rádiókészülék­kel leadok valamit, akkor lehetetlenség meg­akadályozni azt, hogy más fel ne fogja készü­lékével azt, amit én leadok Az én készülékem olyan hullámokat bocsát útnak, amelyek má­sodpercenként 60.000-szer szakíttatnak meg. Ahhoz hogy a készülékemen leadott beszél­getéseket felfoghassák, a harmadik személynek ugyanolyan készülékének kellene lennie, amely húszezerszer cseréli a hullámhosszakat, és pe­dig ugyanazokat a hullámhosszakat, amelyeket a leadóállomás küld. Azonban ilyen készüléket gyártani, amely ugyanannyiszor cserélgesse a hullámhosszakat, mint a leadóállomás, szinte lehetetlenség. Sokkal könnyebb volna egy lottó­játéknál előre megjósolni a kihúzandó számo­kat, mint egy ilyen készüléket előállítani. A jövő rádió­telefonja a következőképpen fog működni: Az előfizető íróasztalán egy felvevő- és egy le­­adó-készülék lesz. Ha fel akar valakit hívni, akkor kezébe veszi a telefonkönyvet és kike­resi az új telefonkönyvben az illető számát. A számot ebben az esetben egy speciális jel mutatja, amelyhez egy bizonyos hullámhossz­váltakozás tartozik. Ezt a váltakozást sem a felvevő, sem a leadó nem ismeri. Például a 926-os számot hívja fel. A leadó­készüléken három kicsiny csipkézett kerék van. Az elsőt a 9-es számra, a másodikat a 2-esre, a harma­dikat pedig a 6-osra állítja. Ugyanebben a pil­lanatban a felhívott készülékén egy kicsiny lámpa lángol fel. A váltakozó hullámokon való beszélgetés megindul anélkül, hogy egy másik készüléket zavarna, mert a hatvanezerszeres kombinációja három hullámhossznak olyan nagy tömegű variáció létesítését teszi lehetővé, amelyre több millió készüléket lehet beren­dezni, anélkül, hogy kétszer ugyanarra a hul­­lámösszetevésre jönnének. Abban az esetben, ha a készülék tulajdonosa a felhívás pillanatá­ban nem lenne jelen, akkor a készüléken lévő kis automata jelzi a felhívó számát. A foglalt vonalat a felhívó készüléken lévő kicsiny kék lámpa kigyulladása jelzi. Téves kapcsolás tel­jesen ki van zárva. A kis készülék leadóképes­sége egész Ausztriára terjed. Nincs szükség központra és nem is kell várni, amíg a szegényes kis te­lefondrót, amely Salzburgot Béccsel összeköti és amelyet hat előfizető kér, újra szabad lesz. Ugyanígy lehet beszélni az egész világgal. A hitelmegvonások válságos helyzetbe juttatták a gabonapiac egy nagy cégét 70 milliárdos passzívával szemben 90 milliárdos aktíváról beszélnek A gabonatőzsdén ma március 15.-i ünnep miat szünetelt a forgalom, mindazáltal a tőzsde környékén meglehetősen nagy szám­ban gyülekeztek a tőzsde tagjai és ezek kö­rében egyébről sem beszéltek, mint arról, hogy a budapesti gabonapiac egy ismert cége a gazdasági viszonyokkal kapcsolatban válságos helyzetbe került. Már két-három héttel ezelőtt kolportálták erről a cégről, hogy leépíti üzemét, de a tanács ismeretes szigorú rendelkezéseivel kapcsolatban nem merték a tőzsdén tovább feszegetni ezt a kérdést és abba is maradtak mindenféle kom­binációk. Tegnap óta azonban ismét hatá­rozottabb formában kolportáltak híreket arról, hogy a cég, amely több, mint félszázad óta áll fenn, mégis kénytelen lesz restrin­­gálni üzletét. A piac beavatottjaitól az Esti Kurír mun­katársa azt az információt kapta, hogy a céget tulajdonképen a nagy hitelmegvonások juttatták válságos helyzetbe, főként azonban azok az álhírek, amelyeket a Viktória és Concordia e­ste óta gabonacégekről is sze­­mérmetlen módon kolportálnak a tőzsdén és környékén. Rövid néhány hét leforgása alatt 25 mzilliárdot kellett a cégnek visszafizetnie. Ez okozta azután az immobilitást, amihez azonban hozzájárult az is, hogy a cseh pia­con kötött üzletek is nagy veszteséggel jár­tak, onnan sem tudott a cég inkasszálni. Más forrásból a következő információkat kapta az Esti Kurír munkatársa: — A délelőtti órákban azt a hírt terjesz­tették, hogy a cég státuszát összeállította és szanálás céljából a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank elé terjesztette. Ez a verzió egyáltalában nem felel meg a valóságnak, mert a szanálást két nagy magánbank fogja irányítani. Ezek tényleg megkaptak már stá­tuszt, amely szerint a körülbelül 70 milliárd­­ra tehető tartozásokkal szemben körülbelül 90 milliárd a cég követelése, illetve vagyona. Ilyen körülmények között a bankok, ame­lyekhez a cég fordult, a legnagyobb jóaka­rattal kezelik a dolgokat és megvan minden remény arra, hogy néhány héten belül sike­rül az ügyeket rendezni. Meg kell jegyez­nünk, hogy bármilyen jelentékeny összegről is van szó, a piacon se nyugtalanságot, sem ijedelmet nem okozott a nagy immob­itás híre, mert a piac egyik legkorrektebb és leg­becsületesebb cégéről van szó, amely főként becsülésre érdemes üzleti elveivel vívta ki a piac elismerését. Különben is a budapesti gabonapiac egyáltalán nincs érintve az is­mert egyéni (és nem társas) cég ügyében. Üzletiben volt az érték- és gabonapiac magánforgalma A tőzsde épülete zárva volt és a kedvezőt­len időjárás következtében a tőzsde környé­kén nem igen jelentek meg a tagok üzlet­kötés céljából. Az értékpiacon különben an­nál is inkább tartózkodtak újabb üzletek kö­tésétől, mert a külföldi jelentések szerint a bécsi, prágai és berlini tőzsdének elsősorban a genfi tárgyalások eredményét várják és mindaddig, amííg erről nincsenek határozott információk, tartózkodnak újabb üzletek kötésétől. Egyébként még csak névleges ár­folyamok sem voltak érvényben, úgyhogy ezúttal mellőzzük a magánárfolyamok közlé­sét. A fixértékek, valamint a devizák piacán szintén teljes üzletielemés volt, kilű­nösen ami a devizákat illeti, m­­i a fixértékeknél egyik-másik kategória iránt, anélkül, hogy tényleges kötések jöttek volna létre, inkább kisebb javulás mutatkozott a délelőtt folya­mán is. A gabonapiacon az ártőzsde is zárva lé­vén, szintén üzlettelen volt a piac. A télies időjárást természetesen egyáltalán nem tart­ják kedvezőnek a vetés fejlődése szempontjá­ból, üzletkötésekre azonban még­sem került a sor, mert a cégek vidéki információkat várnak. Mivel azonban a kü­lfödi piacokon a közelmúlt napokban szilárd volt az irány­zat, inkább tartott árak vannak itt is érvény­ben. Aki előfizetőt szerez az Esti Kurír­nak, a szebb jövőért küzdő har­cos liberalizmus táborát erősít Minden eszközzel meg akarják akadá­lyozni a konjunkturális inzolvenciákat .................— — ■■ ■ . Szakmaközi zsűri alakult a bejelentések felülvizsgálására Az új kényszeregyességi rendelettel kap­csolatban a fűszer- és gyarmatáruszakmában érdekelt cégek, amelyek sorában a vegyé­szeti és konzervipar is helyet foglal, Szegő Béla elnöklés­év­el értekezletet tartottak a Magyar Vegyészeti Gyárosok Egyesületében. Lörvy Róbert dr. ismertette az új kényszer­­egye­sségi rendeletet, amelynek szükségszerű következménye volna egy szakmaközi zsűri megalakítása. Ennek a zsűrinek az volna a hivatása, hogy a fizetésképtelenségi eseteket abból a szempontból vizsgálja meg, hogy nem forognak-e fenn olyan ténykedések, amelyek csupán a hitelezők megkárosítását célozzák. Az értekezlet elfogadta az előadói javaslatot és elhatározta a zsűri megalakí­tását. Ennek következtében a jövőben meg fogják vizsgálni minden egyes esetben, hogy az egyességet kérő cég jóhiszemű-e és nem célja-e a kény­­szeregyességi eljárást a maga anyagi helyzte javára kihasználni. Ha a zsűri ilyen esetet lát fentorogni, az ér­dekelt cégek nem járulhatnak hozzá sem magánegyességhez, sem csődönkívüli kény­­szeregyességhez, hanem a csődnyitást szor­galmazzák. Az értekezleten elhangzott felszólalások utaltak arra, hogy az utóbbi időben igen sűrűn fordulnak elő olyan fizetésképtelensé­gek, amelyek konjunkturális szempontok­ból merülnek fel és nincsen indokolt alapjuk. Az ilyen nyerészkedést célzó inzolvenciák leharapódzása nagy veszélyt rejt magában és könnyen megrendítheti a legjobb cége­ket is, amelyek üzlete azon alapszik, hogy árujukat kihitelezik. Ebből a szempontból kívánják az érdekelt­ségek, hogy az indokolatlan inzolvenciáknak véget vessenek. A most megalakult zsűriben egyébként a fűszer-, gyarmatáru-, vegyészeti és konzervszakma legelőkelőbb cégei is csak­nem kivétel nélkül helyet foglalnak. A hitelképes építési kölcsönigények harmadát sem tudta honorálni a népjóléti miniszter Il­im­­------iQIVSVWW --­ Ma megtörtént a döntés, de az eredményeket két-három nap múlva publikálják Politikai és gazdasági körökben nagy ér­deklődés előzi meg Vass József népjóléti miniszter döntését a magánépítkezési hite­lek folyósítása ügyében. A legilletékesebb helyen közölték az Esti Kurír munkatársá­val, hogy a népjóléti miniszter döntése ma megtörtént és két-három napon belül nyil­vánosságra kerül. A beérkezett 82 kérelem közül mindösze tieznh­etet, vagy tizennyolcat lehet telje­síteni és a választás annál nehezebb, mert az 58 milliárdos magánépítkezési hitelt négyszere­sen jegyezték túl. Ha csak azokat az igényeket kielégítené a népjóléti minisztérium, amelyekről a Pénz­intézeti Központ megállapította, hogy hitel­képesek, akkor is nem 58, hanem 170—180 m­illiárdra lett volna szükség. A legkisebb kölcsön, amit magánépítkezés fokozására fordítanak 450 millió korona lesz, a legna­gyobb pedig körülbelül nyolcmilliárd. A köl­csön 8%-os kamattal 16 évre szól. A döntésnél a népjóléti miniszter figye­lemmel arra, hogy ne csupa elsőrendű lakások, hanem szerényigényű lakások is épüljenek. A lakbérek megállapítása teljesen szabadon fog megtörténni, a minisztériumnak csak az a kikötése, hogy csak olyanok kapjanak az új házakban lakást, akiknek van lakásigazol­­ványuk. A népjóléti minisztérium arra szá­mít, hogy a most folyó akció következtében majdnem ezer új lakás fog épülni. A tőzsdetanács dilemmája Baross Gábor miatt Baross Gábort, a Postatakarékpénztár elnökigazgatóját tudvalévően felfüggesztet­ték állásától s megindították ellene a vizs­gálatot a frankügyben való szerepe és a Postatakarékpénztárnál elkövetett szabály­talan pénzkiutalások miatt. Ezek után bizonyosra vették, hogy Baross Gábor telje­sen visszavonul a közszerepléstől s lemond azokról a tisztségeiről, amelyeket mint a Postatakarék legfőbb vezetője foglalt el. Ilyen pozíciója a tőzsdetan­ácsosság is, amelyet a történtek után nem tarthat meg. A tőzsdén már hetek óta várják Baross le­mondását, de Baross még mindig nem küldte el lemondó levelét. A tőzsde vezető­sége, miután rohamosan közeledik a köz­gyűlés ideje, nagy zavarban van Baross miatt. Ha önként nem mondana le a tőzsde­tanácsosságról, nem szívesen mondatnák le hivatalosan, miután ez a tőzsdén nem szo­kás, viszont már jelölteket keresnek a megüresedett tanácsosi tagságokra és Ba­ross Gábor helyére is akadt megfelelő jelölt, aki a tőzsdetanács munkáját hivatottan segítené. Ezek után nagy érdeklődéssel vár­ják a tőzsdén, lemond-e Baross, vagy nem mond le. Csődök. A budapesti törvényszék a kötött és textilkereskedelmi rt. (Dohány-ucca 48.), a debreceni törvényszék Szatmár István hajdú­­sámsoni kereskedő ellen a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődönkivüli kényszeregyességek. A győri törvényszék Orbán Lajosné felsőgallai szatócs, a gyulai törvényszék Steiner Frigyes kereskedő, Juhászka Ferenc és Lajos cég, Hőnig Ignác kereskedő, Blinder Hermanné tótkömlősi sza­tócs, Pusztai Mihály illatszerkereskedő, Paulik István tótkömlősi szabómester, a miskolci tör­vényszék Braun József divatkereskedő és He­­rcz Andor fűszerkereskedő ellen a kényszer­­egyességi eljárást a mai napon megindította. Egyéves moratóriumot kér az Opera-vendéglő. Az idők mostohasága az utóbbi időben sokszor még olyan vállalkozásokat is rendít meg, ame­lyek prosperálását nem vonták kétségbe. Ilyen meglepetés Bucskiy Péter vendéglős fizetéskép­telensége. Bucsky tudvalévően elől járt a drá­gaság leküzdésében és olcsó áraival valósággal úttörő volt a vendéglő iparban. Erre hivatkozik most, amidőn hitelezőitől kíméletet kér. Bucsky teljes száz százalékot akar fizetni hite­lezőinek, de egyévi moratóriumot kér, hogy ügyeit rendezze és egyik vállalkozását értéke­sítse. 15. oldal LONDONI DWC­APAC London, március 15. (Tizenegy órakor.) New York 486*/*», Párizs 133.50,­Brüsszel 108, Milano 121.05, Zü­rich 25.25, Madrid 34.48, Amsterdam 12.137/s, Kopenhága 18.48/­, Oslo 22.15, Stockholm 18.14, Helsingfors 193, Berlin 20.415/s, Bécs 34.50, Prága 164‘/s«, Athén 3.47, Bukarest 11.55, Budapest 27.75, Belgrád 2.76, Szófia 6.75. A fővárosi és vidéki nagy pénzintézetek fejlesztik áruosztályaikat. A gabonatőzsdén különböző statisztikai adatokkal igazolják, hogy a gabonakereskedelem üzleti tevékeny­sége nemcsak a fővárosban, hanem a vidé­ken is lényegesen csökkent ebben a kam­­pányban. Ennek okát részben abban látják, hogy ma már a gabonakereskedelem sem él­vezi azt a korlátlan hitelt, amelyben még két-három év előtt is része volt és mivel a jelenlegi áraknál egy vagon körülbelül 40 millió értéket reprezentál, természetesen ke­vés gabonacég van abban a helyzetben, hogy nagyobb üzletet köthessen. Más verzió sze­rint egyes nagyobb fővárosi bankok és na­gyobb vidéki pénzintézetek üzleti politikájá­val magyarázható a gabonakereskedelem te­vékenységének korlátozása. A pénzintézetek ugyanis a termelőkkel sokkal szívesebben ál­lanak összeköttetésben, mint a gabonakeres­kedelemmel, inkább bocsátanak hitelt a ter­melők rendelkezésére, mint a kereskedőknek, mert a bankok szempontjából meg­van az üzletkötésnek az az előnye, hogy állandó összeköttetést létesítenek a termelővel, töb­bek között arra vonatkozóan is, hogy ga­­bonakész­tét az illető bankok áruosztálya útján értékesítse. Egyes nagyobb fővárosi­­és vidéki pénzintézetek állítólag már az új ter­mésből is több tételt kötöttek le ilyen előle­e­gezés útján, de további nagyobb tranzakciók természetesen csak akkor válnának lehetsé­gessé, ha a vételek ellenében a bankok is ár­­biztosító üzleteket köthetnének a határidőpia­­con. Természetes teh­át, hogy az áruosztállyal rendelkező bankok is türelmetlenül várják már a határidőüzletet, amelynek megtörténte után feltétlenül fejlesztik áruosztályaikat. Az­ ESTI KURÍR polgári lap és a polgárság tömörítésér­a törekszik. Minden szabadelvű polgár­nak kötelessége bennünket ebb­en a nagy munkánkban segíteni

Next