Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-16 / 61. szám
Kedd, 1926 március 16 Marek mérnök elmondja, hogy miképpen működik találmánya, a központ nélküli rádiótelefon Bécs, március 15. (Az Esti Kurír tudósítóját SIJ Medhina egyik csendes villájában Marek Emil fiatal mérnök szenzációs készüléket talált fel, amellyel valóra válik a dróttalan telefon régen kutatott problémája. Marék Emil neve nem ismeretlen az Esti Kurír olvasói előtt, mert mint jelentettük, néhány hónappal ezelőtt ő volt az, aki, hogy egy nagy biztosítási összeg birtokába juthasson, a fél lábát levágta. Marék egyike a világ legzseniálisabb feltalálóinak és nemrégen olyan babát konstruált, amely a benne elrejtett villanykészülék révén járni, öltözködni, vetkőzni, sőt néhány darabot még zongorázni is tud. Ez a baba messze túlszárnyalja Pierre Droz és Jaques Baucanton hasonló műveit Egy délamerikai cég hatalmas összeget ajánlott fel a baba gyártásáért, azonban ekkor történt a fiatal mérnök tragikus esete, amelynek folytán lábát amputálták és eközben a törvényszék lefoglalta a babát. A fiatal mérnök hosszú betegsége után csak most novemberben foghatott hozzá újabb kísérleteihez. Munkatársunk felkereste mödlingi villájában a fiatal feltalálót, aki készülékéről a következőket mondotta : — Találmányomnak lényege, mint tulajdonképpen minden találmányé, nagyon egyszerű. Szinte Koolumbus-tojása. A váltakozó hullámok elméletén alapszik. Ha ma egy rádiókészülékkel leadok valamit, akkor lehetetlenség megakadályozni azt, hogy más fel ne fogja készülékével azt, amit én leadok Az én készülékem olyan hullámokat bocsát útnak, amelyek másodpercenként 60.000-szer szakíttatnak meg. Ahhoz hogy a készülékemen leadott beszélgetéseket felfoghassák, a harmadik személynek ugyanolyan készülékének kellene lennie, amely húszezerszer cseréli a hullámhosszakat, és pedig ugyanazokat a hullámhosszakat, amelyeket a leadóállomás küld. Azonban ilyen készüléket gyártani, amely ugyanannyiszor cserélgesse a hullámhosszakat, mint a leadóállomás, szinte lehetetlenség. Sokkal könnyebb volna egy lottójátéknál előre megjósolni a kihúzandó számokat, mint egy ilyen készüléket előállítani. A jövő rádiótelefonja a következőképpen fog működni: Az előfizető íróasztalán egy felvevő- és egy leadó-készülék lesz. Ha fel akar valakit hívni, akkor kezébe veszi a telefonkönyvet és kikeresi az új telefonkönyvben az illető számát. A számot ebben az esetben egy speciális jel mutatja, amelyhez egy bizonyos hullámhosszváltakozás tartozik. Ezt a váltakozást sem a felvevő, sem a leadó nem ismeri. Például a 926-os számot hívja fel. A leadókészüléken három kicsiny csipkézett kerék van. Az elsőt a 9-es számra, a másodikat a 2-esre, a harmadikat pedig a 6-osra állítja. Ugyanebben a pillanatban a felhívott készülékén egy kicsiny lámpa lángol fel. A váltakozó hullámokon való beszélgetés megindul anélkül, hogy egy másik készüléket zavarna, mert a hatvanezerszeres kombinációja három hullámhossznak olyan nagy tömegű variáció létesítését teszi lehetővé, amelyre több millió készüléket lehet berendezni, anélkül, hogy kétszer ugyanarra a hullámösszetevésre jönnének. Abban az esetben, ha a készülék tulajdonosa a felhívás pillanatában nem lenne jelen, akkor a készüléken lévő kis automata jelzi a felhívó számát. A foglalt vonalat a felhívó készüléken lévő kicsiny kék lámpa kigyulladása jelzi. Téves kapcsolás teljesen ki van zárva. A kis készülék leadóképessége egész Ausztriára terjed. Nincs szükség központra és nem is kell várni, amíg a szegényes kis telefondrót, amely Salzburgot Béccsel összeköti és amelyet hat előfizető kér, újra szabad lesz. Ugyanígy lehet beszélni az egész világgal. A hitelmegvonások válságos helyzetbe juttatták a gabonapiac egy nagy cégét 70 milliárdos passzívával szemben 90 milliárdos aktíváról beszélnek A gabonatőzsdén ma március 15.-i ünnep miat szünetelt a forgalom, mindazáltal a tőzsde környékén meglehetősen nagy számban gyülekeztek a tőzsde tagjai és ezek körében egyébről sem beszéltek, mint arról, hogy a budapesti gabonapiac egy ismert cége a gazdasági viszonyokkal kapcsolatban válságos helyzetbe került. Már két-három héttel ezelőtt kolportálták erről a cégről, hogy leépíti üzemét, de a tanács ismeretes szigorú rendelkezéseivel kapcsolatban nem merték a tőzsdén tovább feszegetni ezt a kérdést és abba is maradtak mindenféle kombinációk. Tegnap óta azonban ismét határozottabb formában kolportáltak híreket arról, hogy a cég, amely több, mint félszázad óta áll fenn, mégis kénytelen lesz restringálni üzletét. A piac beavatottjaitól az Esti Kurír munkatársa azt az információt kapta, hogy a céget tulajdonképen a nagy hitelmegvonások juttatták válságos helyzetbe, főként azonban azok az álhírek, amelyeket a Viktória és Concordia este óta gabonacégekről is szemérmetlen módon kolportálnak a tőzsdén és környékén. Rövid néhány hét leforgása alatt 25 mzilliárdot kellett a cégnek visszafizetnie. Ez okozta azután az immobilitást, amihez azonban hozzájárult az is, hogy a cseh piacon kötött üzletek is nagy veszteséggel jártak, onnan sem tudott a cég inkasszálni. Más forrásból a következő információkat kapta az Esti Kurír munkatársa: — A délelőtti órákban azt a hírt terjesztették, hogy a cég státuszát összeállította és szanálás céljából a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank elé terjesztette. Ez a verzió egyáltalában nem felel meg a valóságnak, mert a szanálást két nagy magánbank fogja irányítani. Ezek tényleg megkaptak már státuszt, amely szerint a körülbelül 70 milliárdra tehető tartozásokkal szemben körülbelül 90 milliárd a cég követelése, illetve vagyona. Ilyen körülmények között a bankok, amelyekhez a cég fordult, a legnagyobb jóakarattal kezelik a dolgokat és megvan minden remény arra, hogy néhány héten belül sikerül az ügyeket rendezni. Meg kell jegyeznünk, hogy bármilyen jelentékeny összegről is van szó, a piacon se nyugtalanságot, sem ijedelmet nem okozott a nagy immobitás híre, mert a piac egyik legkorrektebb és legbecsületesebb cégéről van szó, amely főként becsülésre érdemes üzleti elveivel vívta ki a piac elismerését. Különben is a budapesti gabonapiac egyáltalán nincs érintve az ismert egyéni (és nem társas) cég ügyében. Üzletiben volt az érték- és gabonapiac magánforgalma A tőzsde épülete zárva volt és a kedvezőtlen időjárás következtében a tőzsde környékén nem igen jelentek meg a tagok üzletkötés céljából. Az értékpiacon különben annál is inkább tartózkodtak újabb üzletek kötésétől, mert a külföldi jelentések szerint a bécsi, prágai és berlini tőzsdének elsősorban a genfi tárgyalások eredményét várják és mindaddig, amííg erről nincsenek határozott információk, tartózkodnak újabb üzletek kötésétől. Egyébként még csak névleges árfolyamok sem voltak érvényben, úgyhogy ezúttal mellőzzük a magánárfolyamok közlését. A fixértékek, valamint a devizák piacán szintén teljes üzletielemés volt, kilűnösen ami a devizákat illeti, mi a fixértékeknél egyik-másik kategória iránt, anélkül, hogy tényleges kötések jöttek volna létre, inkább kisebb javulás mutatkozott a délelőtt folyamán is. A gabonapiacon az ártőzsde is zárva lévén, szintén üzlettelen volt a piac. A télies időjárást természetesen egyáltalán nem tartják kedvezőnek a vetés fejlődése szempontjából, üzletkötésekre azonban mégsem került a sor, mert a cégek vidéki információkat várnak. Mivel azonban a külfödi piacokon a közelmúlt napokban szilárd volt az irányzat, inkább tartott árak vannak itt is érvényben. Aki előfizetőt szerez az Esti Kurírnak, a szebb jövőért küzdő harcos liberalizmus táborát erősít Minden eszközzel meg akarják akadályozni a konjunkturális inzolvenciákat .................— — ■■ ■ . Szakmaközi zsűri alakult a bejelentések felülvizsgálására Az új kényszeregyességi rendelettel kapcsolatban a fűszer- és gyarmatáruszakmában érdekelt cégek, amelyek sorában a vegyészeti és konzervipar is helyet foglal, Szegő Béla elnöklésével értekezletet tartottak a Magyar Vegyészeti Gyárosok Egyesületében. Lörvy Róbert dr. ismertette az új kényszeregyességi rendeletet, amelynek szükségszerű következménye volna egy szakmaközi zsűri megalakítása. Ennek a zsűrinek az volna a hivatása, hogy a fizetésképtelenségi eseteket abból a szempontból vizsgálja meg, hogy nem forognak-e fenn olyan ténykedések, amelyek csupán a hitelezők megkárosítását célozzák. Az értekezlet elfogadta az előadói javaslatot és elhatározta a zsűri megalakítását. Ennek következtében a jövőben meg fogják vizsgálni minden egyes esetben, hogy az egyességet kérő cég jóhiszemű-e és nem célja-e a kényszeregyességi eljárást a maga anyagi helyzte javára kihasználni. Ha a zsűri ilyen esetet lát fentorogni, az érdekelt cégek nem járulhatnak hozzá sem magánegyességhez, sem csődönkívüli kényszeregyességhez, hanem a csődnyitást szorgalmazzák. Az értekezleten elhangzott felszólalások utaltak arra, hogy az utóbbi időben igen sűrűn fordulnak elő olyan fizetésképtelenségek, amelyek konjunkturális szempontokból merülnek fel és nincsen indokolt alapjuk. Az ilyen nyerészkedést célzó inzolvenciák leharapódzása nagy veszélyt rejt magában és könnyen megrendítheti a legjobb cégeket is, amelyek üzlete azon alapszik, hogy árujukat kihitelezik. Ebből a szempontból kívánják az érdekeltségek, hogy az indokolatlan inzolvenciáknak véget vessenek. A most megalakult zsűriben egyébként a fűszer-, gyarmatáru-, vegyészeti és konzervszakma legelőkelőbb cégei is csaknem kivétel nélkül helyet foglalnak. A hitelképes építési kölcsönigények harmadát sem tudta honorálni a népjóléti miniszter Ilim------iQIVSVWW -- Ma megtörtént a döntés, de az eredményeket két-három nap múlva publikálják Politikai és gazdasági körökben nagy érdeklődés előzi meg Vass József népjóléti miniszter döntését a magánépítkezési hitelek folyósítása ügyében. A legilletékesebb helyen közölték az Esti Kurír munkatársával, hogy a népjóléti miniszter döntése ma megtörtént és két-három napon belül nyilvánosságra kerül. A beérkezett 82 kérelem közül mindösze tieznhetet, vagy tizennyolcat lehet teljesíteni és a választás annál nehezebb, mert az 58 milliárdos magánépítkezési hitelt négyszeresen jegyezték túl. Ha csak azokat az igényeket kielégítené a népjóléti minisztérium, amelyekről a Pénzintézeti Központ megállapította, hogy hitelképesek, akkor is nem 58, hanem 170—180 milliárdra lett volna szükség. A legkisebb kölcsön, amit magánépítkezés fokozására fordítanak 450 millió korona lesz, a legnagyobb pedig körülbelül nyolcmilliárd. A kölcsön 8%-os kamattal 16 évre szól. A döntésnél a népjóléti miniszter figyelemmel arra, hogy ne csupa elsőrendű lakások, hanem szerényigényű lakások is épüljenek. A lakbérek megállapítása teljesen szabadon fog megtörténni, a minisztériumnak csak az a kikötése, hogy csak olyanok kapjanak az új házakban lakást, akiknek van lakásigazolványuk. A népjóléti minisztérium arra számít, hogy a most folyó akció következtében majdnem ezer új lakás fog épülni. A tőzsdetanács dilemmája Baross Gábor miatt Baross Gábort, a Postatakarékpénztár elnökigazgatóját tudvalévően felfüggesztették állásától s megindították ellene a vizsgálatot a frankügyben való szerepe és a Postatakarékpénztárnál elkövetett szabálytalan pénzkiutalások miatt. Ezek után bizonyosra vették, hogy Baross Gábor teljesen visszavonul a közszerepléstől s lemond azokról a tisztségeiről, amelyeket mint a Postatakarék legfőbb vezetője foglalt el. Ilyen pozíciója a tőzsdetanácsosság is, amelyet a történtek után nem tarthat meg. A tőzsdén már hetek óta várják Baross lemondását, de Baross még mindig nem küldte el lemondó levelét. A tőzsde vezetősége, miután rohamosan közeledik a közgyűlés ideje, nagy zavarban van Baross miatt. Ha önként nem mondana le a tőzsdetanácsosságról, nem szívesen mondatnák le hivatalosan, miután ez a tőzsdén nem szokás, viszont már jelölteket keresnek a megüresedett tanácsosi tagságokra és Baross Gábor helyére is akadt megfelelő jelölt, aki a tőzsdetanács munkáját hivatottan segítené. Ezek után nagy érdeklődéssel várják a tőzsdén, lemond-e Baross, vagy nem mond le. Csődök. A budapesti törvényszék a kötött és textilkereskedelmi rt. (Dohány-ucca 48.), a debreceni törvényszék Szatmár István hajdúsámsoni kereskedő ellen a csődöt a mai napon megnyitotta. Csődönkivüli kényszeregyességek. A győri törvényszék Orbán Lajosné felsőgallai szatócs, a gyulai törvényszék Steiner Frigyes kereskedő, Juhászka Ferenc és Lajos cég, Hőnig Ignác kereskedő, Blinder Hermanné tótkömlősi szatócs, Pusztai Mihály illatszerkereskedő, Paulik István tótkömlősi szabómester, a miskolci törvényszék Braun József divatkereskedő és Hercz Andor fűszerkereskedő ellen a kényszeregyességi eljárást a mai napon megindította. Egyéves moratóriumot kér az Opera-vendéglő. Az idők mostohasága az utóbbi időben sokszor még olyan vállalkozásokat is rendít meg, amelyek prosperálását nem vonták kétségbe. Ilyen meglepetés Bucskiy Péter vendéglős fizetésképtelensége. Bucsky tudvalévően elől járt a drágaság leküzdésében és olcsó áraival valósággal úttörő volt a vendéglő iparban. Erre hivatkozik most, amidőn hitelezőitől kíméletet kér. Bucsky teljes száz százalékot akar fizetni hitelezőinek, de egyévi moratóriumot kér, hogy ügyeit rendezze és egyik vállalkozását értékesítse. 15. oldal LONDONI DWCAPAC London, március 15. (Tizenegy órakor.) New York 486*/*», Párizs 133.50,Brüsszel 108, Milano 121.05, Zürich 25.25, Madrid 34.48, Amsterdam 12.137/s, Kopenhága 18.48/, Oslo 22.15, Stockholm 18.14, Helsingfors 193, Berlin 20.415/s, Bécs 34.50, Prága 164‘/s«, Athén 3.47, Bukarest 11.55, Budapest 27.75, Belgrád 2.76, Szófia 6.75. A fővárosi és vidéki nagy pénzintézetek fejlesztik áruosztályaikat. A gabonatőzsdén különböző statisztikai adatokkal igazolják, hogy a gabonakereskedelem üzleti tevékenysége nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is lényegesen csökkent ebben a kampányban. Ennek okát részben abban látják, hogy ma már a gabonakereskedelem sem élvezi azt a korlátlan hitelt, amelyben még két-három év előtt is része volt és mivel a jelenlegi áraknál egy vagon körülbelül 40 millió értéket reprezentál, természetesen kevés gabonacég van abban a helyzetben, hogy nagyobb üzletet köthessen. Más verzió szerint egyes nagyobb fővárosi bankok és nagyobb vidéki pénzintézetek üzleti politikájával magyarázható a gabonakereskedelem tevékenységének korlátozása. A pénzintézetek ugyanis a termelőkkel sokkal szívesebben állanak összeköttetésben, mint a gabonakereskedelemmel, inkább bocsátanak hitelt a termelők rendelkezésére, mint a kereskedőknek, mert a bankok szempontjából megvan az üzletkötésnek az az előnye, hogy állandó összeköttetést létesítenek a termelővel, többek között arra vonatkozóan is, hogy gabonakésztét az illető bankok áruosztálya útján értékesítse. Egyes nagyobb fővárosiés vidéki pénzintézetek állítólag már az új termésből is több tételt kötöttek le ilyen előleegezés útján, de további nagyobb tranzakciók természetesen csak akkor válnának lehetségessé, ha a vételek ellenében a bankok is árbiztosító üzleteket köthetnének a határidőpiacon. Természetes tehát, hogy az áruosztállyal rendelkező bankok is türelmetlenül várják már a határidőüzletet, amelynek megtörténte után feltétlenül fejlesztik áruosztályaikat. Az ESTI KURÍR polgári lap és a polgárság tömörítéséra törekszik. Minden szabadelvű polgárnak kötelessége bennünket ebben a nagy munkánkban segíteni