Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

Kedd, 1926 március 2 ÍrfiKbr. A HONSZERETET MEGALAKULÁSA ÉS MAI MUNKÁJA —■ —-----xxfXLMAjXIVIVA- -...........— A Honszeretet igazolványát 150 ezer koronáért elzálogosították egy nagykőrösi mulatóban Hogy alapították meg a Honszeretet című lapot — Scherer százados szerepe az egyesületben — Milyen céllal árusítanak üvegképeket a Honszeretet ügynökei A frankügy sok, már-már feledésbe ment intézményt, kurzusvállalkozást is gyanúba kevert olyan formában, hogy ezeknek az intézményeknek vezetői, irányítói, mint a frankügy közvetett, vagy közvetlen szereplői ismét a közszereplés porondjára kerültek, így többi között — bár közvetve — szóba­­került a már sokat szerepelt Honszeretet Egyesület is, mint ahol egyes gyanúsítások szerint a frankügy néhány szereplője ugyan­csak megfordult. Bár a Honszeretet igazgató­sága jónak látta tisztázni magát e vádakkal szemben, mégis érdekes, kis összefoglaló ké­pet adni erről a specifikusan kurzusintéz­ményről, melynek neve esztendők óta a leg­különbözőbb formákban és kapcsolatokban kerül a sajtóba­. A Honszeretet megalakulása Zadravető, Budaházy és Pekárral A Honszeretet című egyesület 1919 no­vemberében alakult, s akkor a Köztelek üllői úti épületében kap­­ helyiséget. Veze­tői között sok ismert név is szerepel. Többi között Pekár Gyula, Ilosvay Gusztáv államtit­kár, Budaházy Miklós és Zadravetz Ist­ván neve jegyzi és hitelesíti a Honszere­­tet hazafias programmal megindult munkáját. Később a Köztelek épületében lévő helyiség kicsinynek bizonyult és a vezetőség a Klo­tild-palotában szerez magának új irodahelyi­séget s ugyanekkor megkezdi gazdasági mű­ködését is. Honszeretet Gazdasági Szövetkezet cí­mén fogyasztási szövetkezetet kreálnak, melynek fiókjait a fővárosban és a vidéken helyezik el. A Honszeretet gazdasági meg­alapozottságának egyik alapmotívumát ké­pezi a nagytétényi betetszerződés, melynek részleteit nemrégen leplezték le a parlament­ben egy interpelláció kapcsán. Budaházy Miklós, mint a szövetkezet egyik gazdasági vezetője, 50 mázsa zabért kapja meg a nagy­tétényi bérletet az ottani kőbányával együtt, melyet tovább ad albérletbe. De úgy látszik, még ez a rendkívüli ked­vezmény és felsőbb helyről jövő támogatás sem tudja a Honszeretetet anyagilag meg­erősíteni, mert bizony a szövetkezetek mind súlyosabb problémákkal küzdenek, s né­hány fiók később be is zár. Később — a Hon­szeretet programjának és alapszabályainak értelmében* — altruista intézmények létesí­tésével kezdenek foglalkozni. Honszeretet Katonatisztek Árvaháza cí­men előkelő és közismert emberek véd­nökségével szervezési munkába kezde­nek. A program az, hogy katonatisztek árváit — elsősorban pedig leányárvákat — ebben a majd létesítendő intézetben helyezzenek el és ott azokat megfelelő nemzeti keresztény szellemben neveljék. Hatalmas plakátok hir­detik akkor e kétségkívül megbecsülendő intézmény jelentőségét és azt, hogy csak a magyar társadalom bőkezűségén és jóindu­latán múlik, hogy a katonatisztek árvaháza egyszer fel is épüljön. Megindul a gyűjtés. 1920 nyarán a Balatonon hatalmas ünne­pélyt rendeznek és a Pekár Gyula, Ilosvay Gusztáv, Zadravetz István, Budaházy Miklós nevével megindult egyesület altruista mun­káját természetesen mindenki szívesen fo­gadja. A Honszeretet Katonatisztek Árvaháza - olyan formában, mint ahogy hirdették — még ma sem épült fel. Nem tudni hol akadt meg ez a nagyszabású akció, nem tudni, milyen akadályok gördül­hettek a Honszeretet nemes munkája elé, de a katonatisztek árvái bizony még ma sem kaptak elhelyezést és támogatást. Scherer százados és a Nádor-laktanya közben a Honszeretet alkalmazottai mind újabb és újabb követelésekkel lépnek fel. Ebben az időben történik, hogy az azóta el­hunyt Scherer Károly százados veszi kezébe az alkalmazottak követelésének ügyét és ebből az időből datálódnak azok az események, melyek Scherer százados és a Nádor-lakta­nyában történtekkel kapcsolatban kerültek napvilágra. Ugyanekkor indul meg a mozga­lom azirányban is, hogy a Honszeretet lapot indítson és a lapalapítással kapcsolatban bizony nem riadnak vissza attól sem, hogy esetleg zsidókkal keressenek összeköttetést. Egy Boschán nevű nem éppen fajvédő em­ber szerez akkor lapengedélyt, akitől Scherer százados hosszas és viharos tárgya­lások után szerzi meg az engedélyt, amely­­lyel meg is indítják a Honszeretet című lapot. Érdekes, hogy ugyanakkor, mikor Boschán vonakodik a tulajdonát képező lapengedélyt átadni. Scherer százados útján a Nádor-laktanyából indulnak meg a tárgyalások, amelyeknek utolsó fázisá­ban rövid ideig már Boschán is a Ná­dor-laktanya lakója lesz. Mikor a lapengedély megvan, nyomdára lesz szükség. Pénz azonban nincs elegendő ahhoz, hogy Budapesten megfelelő nyomdá­hoz jussanak, hát egy kispesti nyomdatulaj­donossal kezdenek tárgyalást. Ez a kispesti nyomdatulajdonos bizonyos összeg ellené­ben hajlandó is megválni nyomdájától, ezt az összeget azonban a Honszeretet nem tudja előteremteni. Végül is akkori számítás szerint csekély összegért megveszik a nyomdát, amelynek régi tulajdonosa nem a legbarát­ságosabb búcsú után válik meg jómenetelű és valóban értéket képező műhelyétől. A Honszeretet című lap és a 111. C osztály Ezeket a tárgyalásokat és tranzakciókat a Honszeretet ügyésze vezeti, így kerülnek vé­gül is nyomdához és laphoz, melyeknek most már gazdasági értékesítését tűzik ki célul. Körülményes úton összeköttetésbe ke­rülnek egy Farkas nevű emberrel, aki Je­­zsek nevű barátja útján meg is kezdi a tár­gyalásokat a Honszeretet című lap forma szerinti átvétele ügyében. A Király utca 67. számú házban alakul meg a szerkesztőség, úgyhogy a Honszeretet szerez lakást a szerkesz­tőség és a kiadóhivatal részére. Farkas a nála lévő szerződés értelmében nagyarányú befektetéseket eszközöl. Akkor nagy összeget jelentő, 40—50.000 koronát invesztál a Honszeretet című lapba, beren­dezi a szerkesztőséget, kiadóhivatalt, ügynö­köket szerződtet, egészen addig, míg egy na­pon tudtára adják, hogy magasabb érdekek miatt a lapot visszaveszik tőle. Ekkor azon­ban már 60.000 koronát — egy egész kis vagyont — ölt Farkas a lapba, amit bizony a Honszeretet nem tudott visszafizetni. Mikor a tárgyalások sehogyan sem ve­zetnek eredményre, Farkast megidézik a Várban lévő III. C. osztályba, amely abban az időben tudvalévően igen fon­tos szerepet játszott. Végül is egy ezredes közbelépésére szűnik meg az eljárás Farkas ellen, természetszerű­­leg anélkül, hogy pénzéhez hozzájuthatna. Ezek már a múlt eseményei. A Honszere­tet azóta is él és több-kevesebb küzdelem­mel folytatja munkáját. A hazafias és ke­resztény programmal alakult intézmény ve­zetősége természetszerűleg nem vonható fe­lelősségre egyes emberek, alkalmazottak cselekedeteiért és így sok olyan ügy marad homályban, ame­lyet egyes emberek ellenőrizhetetlenül a Honszeretet nevében követnek el. Ma már inkább a szövetkezetek fejlesztésére koncentrálta a Honszeretet minden erejét. Ügynökök járnak a Honszeretet igazolvá­nyaival felszerelve, akik részint kegytárgya­kat, részint kisebb-nagyobb díszeket, üveg­­festményeket árusítanak. Ezek az ügynökök 50—100.000 koronáig árul­nak olyan nem éppen művészi értéket képviselő üvegképeket, amelyek a Hon­­szeretet bélyegzőjével vannak ellátva. A jóhiszemű vidéki közönség természetsze­rűleg szívesen vásárolja ezeket a képeket, éppen a Honszeretet nemes programjára való tekintettel és sohasem kutatja azt, hogy milyen értéket képviselnek a képek és meny­nyi hasznot jelent egy-egy kép eladása az ügynöknek... A Honszeretet igazolványa a nagykőrösi éjszakai mulatóban De, úgy látszik, az ügynökök sorába beto­lakodtak olyan megbízhatatlan emberek is, akik a Honszeretet nemzeti és keresztény el­veinek hátat fordítva, nem egészen megenge­dett és üléses eszközökkel dolgoznak, így többi között Nagykőrösön mutogatnak egy a Honszeretet bélyegzőjével és szignálásával el­látott igazolványt, amely egy Németh nevű ügynök nevére szól. Ez az igazolvány az egyik nagykőrösi éjszakai mulató tulajdonosának kezé­ben van, aki állítólag 150.000 korona el­lenében jutott a Honszeretet ügynöki igazolványához. Az éjszakai ház tulajdonosa, aki egyébként — mint romantikus ember — kanárikereskedés­­sel is foglalkozik, 150.000 korona ellenében jutott február 10.-én e nem éppen értéktelen igazolványhoz, a Ilonszeretet egyik ügynöke útján. Ez a legutóbbi eset is igazolja, hogy gyak­ran a legnemesebb célokkal alakuló intézmé­nyeket is kompromittálhatnak alkalmazottai, tisztviselői. A nemzeti és keresztény alapokra épített Honszeretet altruisztikus és szociális szárnypróbálgatásai után rentábilis gazdasági alapokra igyekszik helyezkedni. Ez természet­szerűleg csak becsülendő és elismerésre méltó változás, amelyet a gazdasági viszonyok ala­kulása tesz szükségessé. Ellenben a Honszere­tet bélyegzőjével hitelesített üvegképek árusí­tása — nem egyszer természetbeni javak elle­nében —, valamint e komoly intézmény iga­zolványának elzálogosítása a nagykőrösi Krühwirth-féle éjszakai üzemben, már való­ban nem tartozik a hazafias és keresztény egyesülés keretei közé. Gál Imre. 9. oldal Detektivnek adta ki magát, hogy női ismeretségeket köthessen — ■" " — „Ki fogom hallgatni, jöjjön a lakásomra" — Szerelem helyett nyolc hónapi börtön A büntetőtörvényszék Patai-tanácsa előtt ma Szabó Jenő volt ügyészségi irodaliszt ok­irathamisítási ügyét tárgyalták. A vád sze­rint Szabó Jenő a kormányzósértés vétségé­vel vádolt Ábrahám Mózesné ügyében két nyomozást elrendelő okiratot hamisított, azokkal megjelent Zajek Sándorné lakásán és ott is két hamis detektívjelentést készített. A mai tárgyaláson a vádlottat Lénárt Béla dr. védte. ,,A vádirat felolvasása után az elnök felszó­lítja a vádlottat, hogy adja elő védekezését. — Egyáltalában nincs semmi nőismeretsé­gem — kezdte meglepő védekezését a vád­lott —, nagyon vágyakoztam megismerkedni egy nekem tetsző nővel és így keveredtem bele a dologba. Megláttam Zajek Sándornét, nagyon megtet­szett nekem, de sehogyse tudtam kieszelni, hogyan férkőzzek a közelébe. A sógoromnak jutott azután az eszébe, hogy adjam ki ma­gam detektívnek és úgy menjek fel az asz­­szonyhoz. — Tudtam — folytatta a vádlott —, hogy Ábrahám Mózesné ellen kormányzósértés cí­mén eljárás van folyamatban. Ebben az ügy­ben csináltam két nyomozást elrendelő vég­zést és fölmentem velük Zajek­néhoz. — Ismert egy Ábrahám Mózesné nevű asszonyt ? — kérdeztem tőle. Zajekné nagyon megijedt, mikor faggatni kezdtem és megkérdezte: — Ki maga? Talán nyomozó detektív? — Én ráhagytam. Aztán sejtetni engedtem vele, hogy el tudom intézni az ügyét és azt mondtam: — Majd ki fogom hallgatni — jöjjön el a lakásomra! Meg is ígérte, de nem jött el —– fejezte be búsan a vádlott. . Kiderült, hogy a dolog folytatását a vád­lottra nézve fatális véletlen akadályozta meg. Az ügyben tényleg elkezdett nyomozni egy Szabó Jenő nevű detektív, aki azon­ban igazi detektív volt, így pattant ki Szabó turpissága. A bíróság nyolc hónapi börtönre ítélte el a szerelmi kalandokra vágyakozó irodatisz­tet, megállapítva azt, hogy csak a nyomozást elrendelő végzések meghamisítása jelent köz­­okirathamisítást, a detektívjelentések megha­misítása nem. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a vádlott és védője fellebbeztek. H textílvámok nagyarányú leszállítása lehetővé tette, hogy külföldi utamról PÁRIZS és LYON-ból visszaérkezve, a magam­mal hozott összes párizsi hivatajdonságukat & ÍS&& (L szö­vetekben, selymekben olcsóbban árusítsam. ‘ Vászon méterje már .... 800 K-tól * Pulapeste Szövet » » • • • • 21, 5 K-tól^ AndrSSS^ i&f ^111P Crepe de Chine méterje már 63 006 K-tól

Next