Esti Kurir, 1926. július (4. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-01 / 145. szám
Csütörtök, 1926 július 1 STföMlt RUPERT FELSZÓLALÁSA ÉS A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZA A BACHER-ÜGYBEN ■■ .......... ....... Éles vita volt ma a szanálási bizottságban Bacher letartóztatása körül „Bachert csak bűnbaknak dobják oda — mondja az ellenzék szónoka . A hivatalosan közölt anyag alapján az ellenzék nem látja fenforogni a hűtlen kezelés bűntettét . Bud szerint nem kétszáz milliárdról, hanem „mindössze csak“ százötven milliárdról van szó ! !A szanálási törvények végrehajtásának ellenőrzésére kiküldött úgynevezett harminchármas bizottság ma délelőtt féltizenegy órakor a parlament I. számú bizottsági termében ülést tartott, amelyen Ráday Gedeon gróf elnökölt. A kormány tagjai közül egyedül Bod János pénzügyminiszter volt jelen. Rupert Rezső napirend előtti felszólalásában at termést illetően intézett kérdést a pénzügyminiszterhez, aki erre vonatkozóan válaszolt is. A bizottsági ülésnek ezt a részét azonban bizalmasnak nyilvánították. Rupert Rezső ezután a pénzügyi és gazdasági köröket érdeklő Bacher-ügy legújabb fejleményeivel és hátterével foglalkozott. Bacher Emil letartóztatása aktuálissá teszi — mondotta Rupert — azokat a kifogásokat, amelyeket annak idején a Viktória-konszern állami szanálása ellen emeltek. Már akkor kárhoztatták az ellenzéken, hogy a kormány 200 milliárdot adott a Viktória-konszernnek az ország adójövedelméből. Könnyelműen csinált magánadósságot fizetett fi, ami nemcsak azért esik súlyos kifogás alá, mert ez a tény önmagában is példátlan hűtlen kezelése a közvagyonnak, hanem azért is, mert az államnak volt és van sok más előbbrevaló becsületbeli kötelessége, mint például a hadikölcsönök, özvegyek és árvák pénzének valorizálása, stb. Bacher letartóztatása nyilvánvalóvá tett olyan nagyarányú visszaéléseket, melyek alkalmasak arra, hogy a közgazdasági hitelélet rendjét a szanálás ellenére is megingassák. A kormányn.".. ha kellő gondossággal járt volna el, elvre kellett volna tudnia a Viktória konszern belső helyzetéről. Felteszi a kérdést, hogy mindezt előre tudva, miért tartóztatták le csak most BacherEmilt. Ha idejében tették volna, ez többet ért volna az ország hitele szempontjából annál, hogy a kormány százmilliárdokkal szanálta a Bacher-vállalatokat és azután ország-világ előtt kirobbantották, hogy az ország egyik leghatalmasabb konszernje menynyire szolgált rá arra a hitelre és bizalomra, amelyben a kormány részesítette. Gyanús, hogy Bachert csak bűnbaknak dobják oda, miután most már kétségessé vált, hogy aViktória a legnagyobb áldozatok árán szanálható-e. Gyanúját onnan meríti, hogy az a tényállás, melyet hivatalosan közöltek és közölnek, a büntetőtörvénykönyv szerint nem alkalmas arra, hogy Bacher Emillel szemben a hűtlen kezelés bűntettének fenforgása megállapítható legyen. Itt a látszat az, hogy ismét külföldi érdekek játszanak közre Bacherékkal szemben a bűnvádi eljárás megindításánál. Megismétlődött a frankügy. De blöffről is lehet szó. A kormányt mindenesetre súlyos felelősség terheli, hogy a visszaélések fennforgása ellenére is szanálta Bacher vállalatait. Kérdezi a kormányt, hogy a Viktória belső státusáról meggyőződött-e a szanálást megelőzően. Ha nem, akkor maga követett el igen nagy gondatlanságot, sőt — meri mondani —, hogy ebben az esetben a kormány követte el az ország vagyonával, tehát a közvagyonnal szemben a hűtlen kezelést. Feleletet kér ezekre a kérdésekre, valamint arra a kérdésre is, hogy a kormány miképpen gondolja ezek után biztosítani a Viktória-szanálás áraként odadobott állami pénzt, van-e erre fedezet és ha fedezet nincs, a bűnvádi eljárással kapcsolatban gondoskodott-e arról, hogy az állam által adott milliárdok Bacher vagyonának terhére biztosíttassanak. Orffy Imre hibáztatta, hogy az elnök napirend előtti felszólalásra engedélyt adott. Hajós Kálmán a késedelmi kamat és az uzsorakamat ügyében mielőbbi törvényjavaslat benyújtását sürgette. Hasonlóképpen az ingatlan jelzálog és az ingó jelzálog kérdésének is mielőbbi törvényhozási rendezését szorgalmazta. A Bacher-üggyel kapcsolatosan csak annyit kíván megjegyezni, hogy helyes volna, ha a kormány a kartelek és a trösztök ügyében törvényhozási intézkedést léptetne életbe. Peyer Károly szintén a Bacher-üggyel foglalkozott. Szóvá tette azokat a külföldi lapközleményeket, amelyek a Bacher-ügy hátterével foglalkoznak. E közlemények alapján megállapítja, hogy nyilvánvalóan angol érdekek játszottak közre a Bacher-ügyben, ezek miatt az angol érdekek miatt kellett az állam pénzét a Viktória-konszern szanálására fordítani és minden valószínűség szend János pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A kormánynak előzetesen nem volt tudomása a Viktóriakonszern belső állapotáról. Mindössze 24 óra állott a kormány rendelkezésére, hogy a Viktória-konszern státusát megvizsgálja, mielőtt a szanálást végrehajtsa. Ez alatt a rövid idő alatt meg kellett akadályozni a további bajokat. A magyar korona ellen éppen akkoriban más oldalról is nagy támadások indultak meg és minden erőfeszítést meg kellett tenni a kormánynak, hogy megvédje a korona stabilitását. Ki kell jelentenie, hogy nem a kormány vetette fel a Viktória-konszern szanálásnak tervét, hanem ez az akció más közgazdasági tényezőktől indult ki. A szükséges vizsgálatokat megejtette, de ismétli, nagyon rövid idő állott rendelkezésre. Hangsúlyoznia kell, hogy ebben a szanálásban olyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitelélete szempontjából feltétlenül megvédelmezendők voltak, tekintettel arra, hogy ezek régóta nagy jóindulattal viselkednek az ország iránt. Nem engedhette tehát a kormány, hogy ezek károsodjanak, mert ha ezt tette volna, veszélyeztette volna az ország hitelét. A büntetőjogi tényállás megítéléséhez nem ért és így meg kell várnia a közvéleménynek a bűnvádi eljárás lefolytatását és annak eredményét. Majd ki fog derülni, hogy Bacher Emilt milyen büntetőjogi vonatkozású felelősség terheli. Különbséget kell tenni a régi és új nyugdíjasok közt Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Elsőnek a nyugdíjasoknál létesített szanálási korlátozások megszüntetéséről szóló rendeletet tárgyalták. Örffy Imre kifogásolja, hogy a korlátozások megszüntetése nem egész január 1.-től visszahatólag történik. Wolff Károly azt kifogásolja, hogy a nyugdíjasok kettős kategóriája fenmarad. Rupert Rezső szerint igazságtalan, hogy a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel bíróknál a korlátozást nem szüntetik meg. Farkas István véleménye szerint azoknál kellene korlátozni a nyugdíjt, akiknek magánvagyona is van. Bod János pénzügyminiszter válaszol a felszólalásokra. A tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel bíró nyugdíjasokra vonatkozóan a törvény határidő megemlítése nélkül intézkedik. Ha a pénzügyi helyzet megengedi, szívesen foglalkozik majd a tizenöt évnél kisebb szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügyével is. A jövő költségvetési évre azonban ezt a lehetőséget nem látja fennforogni. Ha a régi és az új nyugdíjasok között nem tennénk különbséget, ez 20 millió aranykorona deficitet jelentene az államháztartásban. Mint ugyanezek az angol érdekek követelték most Bacher Emil letartóztatását. Felveti ezzel az üggyel kapcsolatban azt a kérdést, amit a külföldi lapok széltébenhosszában tárgyalnak, hogy a Sir William Good, mint más esetekben, a Bacher-ügyben is hitelközvetítési szolgálatokat teljesített és nagyösszegű províziókat kapott. Kérdi, ki ez a William Good ? Dréhl Imre : Mindenki tudja, fezér ... Rupert Rezső : Hát akkor miért van ott a miniszterelnök minden hivatalos fogadásánál és általában minden állami dinén ? Farkas István a most megjelent lakásrendeletet tette szóvá. A vagyonos nyugdíjasok nyugdíjának korlátozását nem tartja helyesnek, ez igazságtalan lenne. A bizottság tudomásul vette az előterjesztett rendeletet, a belgápolási és a gyermekvédelmi adóról szóló miniszterelnöki rendelkezés módosítását tárgyalta és változatlanul elfogadta. Ezután a kamatilletékekről szóló rendelet tárgyalása következett. A rendelet a tőkekamatadót 10 százalékban állapítja meg és felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az illetékek szedését bizonyos esetekben felfüggeszthesse, vagy mérsékelheti. Temesváry előadó kérte törölni azt a sza bad kijelenti, hogy Bacher szanálásával idegen érdekeket kellett megvédelmezni Csodaszépbútorok hálók-, ebédlők-, uriszobák-, garnitúrák mesés kivitelben, fizetési könnyítésekkel, szenzációs olcsó árban Aradi uccal2. Milbátorlerakat, Réz-, vasbútor összecsukós vaságy, sodrony, ágybetét, gyermekkocsik, kárpitozott matracok. Elismert minőségénél fogva legolcsóbb HIKKER gyárából, VII. Dohány ucca 6. Hathavi részletre sezlonok, matracok, szalon garnitúrák, paplanok, ebédlő- és futószőnyegek nagy választékban kárpitosnál VII.,Wesselényi ucca 10. 3. oldal kaszt, amely a magányosok által kamatozásra kiadott tőke kamatilletékét úgy kívánta lerovatni, hogy a hitelező nyugtát legyen köteles kiállítani a pénz visszafizetésekor. Örffy Imre kéri, hogy a tőkekamatilletékeket a pénzügyminiszter mielőbb szállítsa le. Hajós Kálmán olyan intézkedést tart kívánatosnak, amely a külföldi tőke bejövetelét elősegíti. Bod János pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy azt a rendeletet, amely az illetékmérséklésre vonatkozik, július 1-től kezdődő hatállyal a legrövidebb időn belül megjelenteti. Végül az általános forgalmi adó fázlrendszerének kalaprendeletét tárgyalták. Az előadó előterjesztése szerint ez a rendelet életbeléptetése azért kívánatos, hogy a pénzügyminiszter törvényes felhatalmazást nyerjen arra, hogy a forgalmi adórendszereket egyes árucikkekre nézve egyfázisos rendszerben szedhesse be. Dréhr Imre felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy mely cikkekre vonatkozóan kívánja a kormány ezt életbeléptetni. Rupert Rezső a forgalmi adó eltörlését kéri, s azt kívánja, hogyha ez nem volna lehetséges, a fázisrendszert minden cikkre, de különösen a borra nézve vezesse be a pénzügyminiszter. Wolff Károly aggályosnak tartja a fázisrendszerre való áttérést. Farkas István a forgalmi adó teljes eltörlését kívánja, vagy pedig a fázisrendszert az egész vonalon kéri életbeléptetni. Vargha Imre pénzügyi államtitkár rámutat azokra a nehézségekre, amelyek a fázisrendszer életbeléptetésének eddig akadályai voltak. Intézkedést helyez kilátásba, amely szerint a forgalmi adó kérdésében a városok részesedése nem fog csökkenni. A szénre és tűzifára vonatkozóan a rendelet rövid idő múlva megjelelik. A lisztre vonatkozóan £■ péknél vásárolt kenyér és süteménynél ne® lesz forgalmiadó. A húsforgalmi adóra nézve most tárgyalnak az illetékesekkel. Tárgyalások folynak ezenkívül a textíliák és a gyarmatáruknak fázisrendszerre való áttérése kérdésében is. A bort illetően az a helyzet, hogy a termelő nem fizet forgalmi adót, ha tehát itt fázisrendszerre térnénk át, ez a termelőre nézve káros volna. A bizottság mind a négy rendeletet tudósásul vette. Buti János pénzügyminiszter bejelentette, hogy Smith Jeremiah távozásával a 33-as szanálási bizottság működése is megszűnik. Rácz Vilmos és Mattyasovszky volt főkapitány versenyfutása az időben a bíróság előtt A budapesti büntető járásbíróságon Pungur járásbíró ma tárgyalta Rácz Vilmos dr. fővárosi bizottsági tag és Mattyasovszky György volt országos főkapitány becsületsértési perét. Mattyasovszky ugyanis feljelentette Rácz Vilmost azért, mert a Belvárosi kávéház előtt állítólag azt mondta neki: ,.pimasz gazember“. A mai tárgyaláson Rácz Vilmos dr. a következőképpen védekezett : — Egyáltalában nem igaz a vád. ..A feljelentést csak azért tette meg ellenem Mattyasovszky főkapitány, mert egy ellene elkövetett becsületsértés miatt már elítéltek egy hónapi fogházra, de a büntetést felfüggesztették és ő most egy jogerős büntetést akar ellenem a törvényszerű három éven belül kiprovokálni, hogy le kelljen ülnöm az egy hónapot. A három év október végén jár le. A bíró ezután kihallgatta Mattyasovszkyt, aki fentartotta vádját és bejelentette tanúit. Az egyik tanú Nyiry László nyugalmazott vezérkari ezredes elmondta, hogy múlt év május 10-én az Egyetem előtt találkozott Mattyasovszkyval, aki neki elmondta, hogy Rácz Vilmos őt szóval inzultálta. Darvas János dr., Rácz védője: Ezennel viszonvádat emelek Mattyasovszky ellen azért, mert Rácz Vilmost ez év április 1-én „pimasz gazember“-nek nevezte. Rácz Vilmos, aki Mattyasovszkyt a vele való afférjei után bántani nem hajlandó, a sértést nem viszonozta, hanem nyomban elmondotta több tanúnak. Ezeknek a neveit bejelentem. A bíróság a viszonvádat elutasította, mert nincs nyomban viszonzott becsületsértésről szó. Ezután kihallgatták Eigen Kálmán dr. törvényszéki bírót, aki elmondta, hogy Rácz Vilmost egy ízben a törvényszéki tanács, amelynek ő is tagja volt, Mattyasovszkyval szemben elítélte becsületsértésért egy hónapi fogházra. Az ítélet után Rácz Vilmos a bíróság megbotránkozására kijelentette, hogy Mattyasovszkyval szemben a sértést még meg fogja ismételni. A tanúkihallgatások után Darvas dr. a következő bejelentést tette: — Rácz Vilmos összes dolgairól pontos naplót vezet és így bizonyítani tudja, hogy a múlt év május 15.-én reggeltől estig hol járt és hogy nem is találkozhatott Mattyasovszky főkapitánnyal. Pál Alfréd dr., Mattyasovszky jogi képviselője: — Ellenzem az alibitanuk kihallgatását, mert ennek az indítványnak a célja nyilván csak az ügy elhúzása. A bíró azonban elrendelte Rácz Vilmos alibibizonyítékainak felvételét és nyolcnapi határidőt adott védőjének tanúi bejelentésére. Majd vigasztalóan fordult a főmagánvádló ügyvédjéhez: — Szünet után nyomban kitűzöm az új főtárgyalást. T7w •» // • y pp Hűvös, esős idő Ma délben Budapesten 13.3 C. fok volt a hőmérséklet. Jóslat: Egyelőre még hűvös és esős idő várható. Magát segíti, aki az Esti Kurírt segíti a liberalizmusért és demokráciáért vívott küzdelmében Megkezdtük a szezon előrehaladottsága folytán az összes és egyéb fehérangol JLAlrgil nemű anyagok zsebkendők és divatáruk olcsó eladását Falus és Fodor IV., Belváros, Bajé utca 12-14. Nagyban és kicsinyben. Maradékok minden árban!