Esti Kurir, 1926. július (4. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

Csütörtök, 1926 július 1 STföMlt RUPERT FELSZÓLALÁSA ÉS A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZA A BACHER-ÜGYBEN ■■ .......... ....... Éles vita volt ma a szanálási bizott­ságban Bacher letartóztatása körül „Bachert csak bűnbaknak dobják oda­­ — mondja az ellenzék szónoka . A hivatalosan közölt anyag alapján az ellenzék nem látja fenforogni a hűtlen kezelés bűntettét . Bud szerint nem kétszáz milliárdról, hanem „mindössze csak“ százötven milliárdról van szó ! !A szanálási törvények végrehajtásának ellenőrzésére kiküldött úgynevezett harminc­­hármas bizottság ma délelőtt féltizenegy órakor a parlament I. számú bizottsági ter­mében ülést tartott, amelyen Ráday Gedeon gróf elnökölt. A kormány tagjai közül egye­dül Bod János pénzügyminiszter volt jelen. Rupert Rezső napirend előtti felszólalásában at termést illetően intézett kérdést a pénzügy­miniszterhez, aki erre vonatkozóan válaszolt is. A bizottsági ülésnek ezt a részét azonban bizalmasnak nyilvánították. Rupert Rezső ez­után a pénzügyi és gazdasági köröket érdeklő Bacher-ü­gy legújabb fejleményeivel és­­ hátterével foglalkozott. Bacher Emil letartóztatása ak­tuálissá teszi — mondotta Rupert — azokat a kifogásokat, amelyeket annak idején a Vik­tória-konszern állami szanálása ellen emel­tek. Már akkor kárhoztatták az ellenzéken, hogy a kormány 200 milliárdot adott a Vik­­tória-konszernnek az ország adójövedelméből. Könnyelműen csinált magánadósságot fizetett f­i, ami nemcsak azért esik súlyos kifogás alá, mert ez a tény önmagában is­­ példátlan hűtlen kezelése a közva­gyonnak, hanem azért is, mert az államnak volt és van sok más előbbrevaló becsületbeli kötelessége, mint például a hadikölcsönök, özvegyek és árvák pénzének valorizálása, stb. Bacher le­tartóztatása nyilvánvalóvá tett olyan nagyarányú visszaéléseket, me­lyek alkalmasak arra, hogy a közgazda­­sági hitelélet rendjét a szanálás ellenére is megingassák. A kormányn.".. ha kellő gondossággal járt volna el, elvre kellett volna tudnia a Viktória konszern belső helyzetéről. Felteszi a kérdést, hogy mindezt előre tudva, miért tartóztatták le csak most Bacher­­Emilt. Ha idejében tették volna, ez többet ért volna az ország hitele szempontjából annál, hogy a kormány százmilliárdokkal szanálta a Bacher-vállalatokat és azután or­szág-világ előtt kirobbantották, hogy az or­szág egyik leghatalmasabb konszernje meny­nyire szolgált rá arra a hitelre és bizalomra, amelyben a kormány részesítette. Gyanús, hogy Bachert csak bűnbaknak dobják oda, miután most már kétségessé vált, hogy a­­Viktória a legnagyobb áldozatok árán sza­nálható-e. Gyanúját onnan meríti, hogy az a tényállás, melyet hivatalosan kö­zöltek és közölnek, a büntetőtörvény­­könyv szerint nem alkalmas arra, hogy Bacher Emillel szemben a hűtlen keze­lés bűntettének fenforgása megállapít­ható legyen. Itt a látszat az, hogy ismét külföldi érdekek játszanak közre Bacherékkal szemben a bűn­vádi eljárás megindításánál. Megismétlődött a frankügy. De blöffről is lehet szó. A kormányt mindenesetre súlyos felelősség terheli, hogy a visszaélések fenn­forgása ellenére is szanálta Bacher vállala­tait. Kérdezi a kormányt, hogy a Viktória belső státusáról meggyőződött-e a szanálást megelőzően. Ha nem, akkor maga követett el igen nagy gondatlanságot, sőt — meri mon­dani —, hogy ebben az esetben a kormány követte el az ország vagyonával, tehát a közva­gyonnal szemben a hűtlen kezelést. Feleletet kér ezekre a kérdésekre, vala­mint arra a kérdésre is, hogy a kormány miképpen gondolja ezek után biztosítani a Viktória-szanálás áraként odadobott állami pénzt, van-e erre fedezet és ha fedezet nincs, a bűnvádi eljárással kapcsolatban gondos­kodott-e arról, hogy az állam által adott milliárdok Bacher vagyonának terhére biz­tosíttassanak. Orffy Imre hibáztatta, hogy az elnök napirend előtti felszólalásra engedélyt adott. Hajós Kálmán a késedelmi kamat és az uzsorakamat ügyében mielőbbi törvényja­vaslat benyújtását sürgette. Hasonlóképpen az ingatlan jelzálog és az ingó jelzálog kér­désének is mielőbbi törvényhozási rendezé­sét szorgalmazta. A Bacher-üggyel kapcso­latosan csak annyit kíván megjegyezni, hogy helyes volna, ha a kormány a kartelek és a trösztök ügyében törvényhozási intézke­dést léptetne életbe. Peyer Károly szintén a Bacher-üggyel fog­lalkozott. Szóvá tette azokat a külföldi lap­közleményeket, amelyek a Bacher-ügy hát­terével foglalkoznak. E közlemények alap­ján megállapítja, hogy nyilvánvalóan angol érdekek játszottak közre a Bacher-ügyben, ezek miatt az angol érdekek miatt kellett az állam pénzét a Viktória-konszern szanálá­sára fordítani és minden valószínűség sze­­nd János pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A kormánynak előzetesen nem volt tudomása a Viktória­­konszern belső állapotáról. Mindössze 24 óra állott a kormány rendelkezésére, hogy a Viktória-konszern státusát megvizsgálja, mielőtt a szanálást végrehajtsa. Ez alatt a rövid idő alatt meg kellett akadályozni a további bajokat. A magyar korona ellen ép­pen akkoriban más oldalról is nagy táma­dások indultak meg és minden erőfeszítést meg kellett tenni a kormánynak, hogy meg­védje a korona stabilitását. Ki kell jelente­nie, hogy nem a kormány vetette fel a Vik­tória-konszern szanálásnak tervét, hanem ez az akció más közgazdasági tényezőktől in­dult ki. A szükséges vizsgálatokat megejtet­te, de ismétli, nagyon rövid idő állott ren­delkezésre. Hangsúlyoznia kell, hogy ebben a szanálásban olyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitel­élete szempontjából feltétlenül megvé­­delmezendők voltak, tekintettel arra, hogy ezek régóta nagy jó­indulattal viselkednek az ország iránt. Nem­ engedhette tehát a kormány, hogy ezek ká­rosodjanak, mert ha ezt tette volna, veszé­lyeztette volna az ország hitelét. A büntetőjogi tényállás megítéléséhez nem ért és így meg kell várnia a közvéleménynek a bűnvádi eljárás lefolytatását és annak ered­ményét. Majd ki fog derülni, hogy Bacher Emilt milyen büntetőjogi vonatkozású fele­lősség terheli. Különbséget kell tenni a régi és új nyugdíjasok közt Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Elsőnek a nyugdíjasoknál­ létesített szaná­lási korlátozások megszüntetéséről szóló ren­deletet tárgyalták. Örffy Imre kifogásolja, hogy a korlátozá­sok megszüntetése nem egész január 1.-től visszahatólag történik. Wolff Károly azt kifogásolja, hogy a nyugdíjasok kettős kategóriája fenmarad. Rupert Rezső szerint igazságtalan, hogy a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel bírók­nál a korlátozást nem szüntetik meg. Farkas István véleménye szerint azoknál kellene korlátozni a nyugdíjt, akiknek magán­vagyona is van. Bod János pénzügyminiszter válaszol a fel­szólalásokra. A tizenöt évnél kevesebb szol­gálati idővel bíró nyugdíjasokra vonatkozóan a törvény határidő megemlítése nélkül intéz­kedik. Ha a pénzügyi helyzet megengedi, szí­vesen foglalkozik majd a tizenöt évnél kisebb szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügyével is. A jövő költségvetési évre azonban ezt a le­hetőséget nem látja fennforogni. Ha a régi és az új nyugdíjasok között nem tennénk kü­lönbséget, ez 20 millió aranykorona deficitet jelentene az államháztartásban. Mint ugyanezek az angol érdekek követelték most Ba­cher Emil letartóztatását. Felveti ezzel az üggyel kapcsolatban azt a kérdést, amit a külföldi lapok széltében­­hosszában tárgyalnak, hogy a Sir William Good, mint más esetekben, a Bacher-ügyben is hitelközvetítési szolgálatokat teljesített és nagyösszegű províziókat kapott. Kérdi, ki ez a William Good ? Dréhl Imre : Mindenki tudja, fezér ... Rupert Rezső : Hát akkor miért van ott a miniszterelnök minden hivatalos fogadásá­nál és általában minden állami dinén ? Farkas István a most megjelent lakásren­deletet tette szóvá. A vagyonos nyugdíjasok nyugdíjának kor­látozását nem tartja helyesnek, ez igazság­talan lenne. A bizottság tudomásul vette az előterjesz­tett rendeletet, a belgápolási és a gyermek­­védelmi adóról szóló miniszterelnöki ren­delkezés módosítását tárgyalta és változat­lanul elfogadta. Ezután a kamatilletékekről szóló rendelet tárgyalása következett. A rendelet a tőke­kamatadót 10 százalékban állapítja meg és felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az illetékek szedését bizonyos esetekben felfüg­geszthesse, vagy mérsékelheti. Temesváry előadó kérte törölni azt a sza­­ bad kijelenti, hogy Bacher szanálásával idegen érdekeket kellett megvédelmezni Csodaszépbútorok hálók-, ebédlők-, uriszobák-, garnitúrák mesés kivi­telben, fizetési könnyítésekkel, szenzációs olcsó árban Aradi uccal2. Milbátorlerakat, Réz-, vasbútor összecsukós vaságy, sodrony, ágybetét, gyermekkocsik, kárpitozott matracok. Elismert minőségénél fogva legolcsóbb HIKKER gyárából, VII. Dohány ucca 6. Hathavi részletre sezlonok, matracok, szalon garnitúrák, paplanok, ebédlő- és futószőnyegek nagy választékban kárpitosnál VII.,Wesselé­­nyi ucca 10. 3. oldal kaszt, amely a magányosok által kamato­zásra kiadott tőke kamatilletékét úgy kívánta lerovatni, hogy a hitelező nyugtát legyen köteles kiállítani a pénz visszafizetésekor. Örffy Imre kéri, hogy a tőkekamatilletéke­­ket a pénzügyminiszter mielőbb szállítsa le. Hajós Kálmán olyan intézkedést tart kí­vánatosnak, amely a külföldi tőke bejövetelét elősegíti. Bod János pénzügyminiszter válaszában ki­jelenti, hogy azt a rendeletet, amely az ille­tékmérséklésre vonatkozik, július 1-től kez­dődő hatállyal a legrövidebb időn belül meg­jelenteti. Végül az általános forgalmi adó fázlrend­­szerének kalaprendeletét tárgyalták. Az előadó előterjesztése szerint ez a rendelet életbeléptetése azért kívánatos, hogy a pénzügyminiszter törvényes felhatal­mazást nyerjen arra, hogy a forgalmi adó­rendszereket egyes árucikkekre nézve egy­­fázisos rendszerben szedhesse be. Dréhr Imre felvilágosítást kért arra vonat­kozóan, hogy mely cikkekre vonatkozóan kí­vánja a kormány ezt életbeléptetni. Rupert Rezső a forgalmi adó eltörlését kéri, s azt kívánja, hogyha ez nem volna lehetséges, a fázisrendszert minden cikkre, de különösen a borra nézve vezesse be a pénzügyminiszter. Wolff Károly aggályosnak tartja a fázis­rendszerre való áttérést.­­ Farkas István a forgalmi adó teljes eltörlé­sét kívánja, vagy pedig a fázisrendszert az egész vonalon kéri életbeléptetni. Vargha Imre pénzügyi államtitkár rámu­tat azokra a nehézségekre, amelyek a fázis­­rendszer életbeléptetésének eddig akadályai voltak. Intézkedést helyez kilátásba, amely szerint a forgalmi adó kérdésében a városok részesedése nem fog csökkenni. A szénre és tűzifára vonatkozóan a rendelet rövid idő múlva megjelelik. A lisztre vonatkozóan £■ péknél vásárolt kenyér és süteménynél ne® lesz forgalmiadó. A húsforgalmi adóra nézve most tárgyal­­nak az illetékesekkel. Tárgyalások folynak­ ezenkívül a textíliák és a gyarmatáruknak fázisrendszerre való áttérése kérdésében is. A bort illetően az a helyzet, hogy a termelő nem fizet forgalmi adót, ha tehát itt fázis­rendszerre térnénk át, ez a termelőre nézve káros volna. A bizottság mind a négy rendeletet tudós­­ásul vette. Buti János pénzügyminiszter bejelentette, hogy Smith Jeremiah távozásával a 33-as szanálási bizottság működése is megszűnik. Rácz Vilmos és Mattyasovszky volt főkapitány versenyfutása az időben a bíróság előtt A budapesti büntető járásbíróságon Pun­­gur járásbíró ma tárgyalta Rácz Vilmos dr. fővárosi bizottsági tag és Mattyasovszky György volt országos főkapitány becsület­­sértési perét. Mattyasovszky ugyanis fel­jelentette Rácz Vilmost azért, mert a Bel­városi kávéház előtt állítólag azt mondta neki: ,.pimasz gazember“. A mai tárgyalá­son Rácz Vilmos dr. a következőképpen vé­dekezett : — Egyáltalában nem igaz a vád. ..A fel­jelentést csak azért tette meg ellenem Mattyasovszky főkapitány, mert egy ellene elkövetett becsületsértés miatt már elítéltek egy hónapi fogházra, de a büntetést felfüggesztették és ő most egy jogerős büntetést akar ellenem a tör­vényszerű három éven belül kiprovo­kálni, hogy le kelljen ülnöm az egy hó­napot. A három év október végén jár le. A bíró ezután kihallgatta Mattyasovszkyt, aki fentartotta vádját és bejelentette tanúit. Az egyik tanú Nyiry László nyugalmazott vezérkari ezredes elmondta, hogy múlt év május 10-én az Egyetem előtt találkozott Mattyasovszkyval, aki neki elmondta, hogy Rácz Vilmos őt szóval inzultálta. Darvas János dr., Rácz védője: Ezennel viszonvádat emelek Mattyasovszky ellen azért, mert Rácz Vilmost ez év április 1-én „pimasz gazember“-nek nevezte. Rácz Vil­mos, aki Mattyasovszkyt a vele való afférjei után bántani nem hajlandó, a sértést nem viszonozta, hanem nyomban elmondotta több tanúnak. Ezeknek a neveit bejelentem. A bíróság a viszonvádat elutasította, mert nincs nyomban viszonzott becsületsértésről szó. Ezután kihallgatták Eigen Kálmán dr. törvényszéki bírót, aki elmondta, hogy Rácz Vilmost egy ízben a törvényszéki tanács, amelynek ő is tagja volt, Mattyasovszkyval szemben elítélte becsületsértésért egy hónapi fogházra. Az ítélet után Rácz Vilmos a bíróság megbotránkozására kijelentette, hogy Mattyasovszkyval szemben a sértést még meg fogja ismételni. A tanúkihallgatások után Darvas dr. a következő bejelentést tette: — Rácz Vilmos összes dolgairól pontos naplót vezet és így bizonyítani tudja, hogy a múlt év május 15.-én reggeltől estig hol járt és hogy nem is találkozhatott Mattyasovszky főkapitánnyal. Pál Alfréd dr., Mattyasovszky jogi képvise­lője: — Ellenzem az alibitanuk kihallgatását, m­ert ennek az indítványnak a célja nyilván csak az ügy elhúzása. A bíró azonban elrendelte Rácz Vilmos alibibizonyíté­­kainak felvételét és nyolcnapi határidőt adott védőjének tanúi bejelentésére. Majd vigasztalóan fordult a főmagánvádló ügyvédjéhez: — Szünet után nyomban kitűzöm az új fő­tárgyalást. T7w •» // • y pp Hűvös, esős idő Ma délben Budapesten 13.3 C. fok volt a hő­mérséklet. Jóslat: Egyelőre még hűvös és esős idő várható. Magát segíti, aki az Esti Kurírt segíti a liberalizmusért és demok­ráciáért vívott küzdelmében Megkezdtük­ a szezon előrehaladottsága folytán az összes és egyéb fehér­angol JLAlrgil nemű anya­gok zsebkendők és divatáruk olcsó eladását Falus és Fodor IV., Belváros, Bajé utca 12-14. Nagyban és kicsinyben. Maradékok minden árban!

Next