Esti Kurir, 1927. január (5. évfolyam, 3-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

Péntek, 1927 január 14 .EsíKjMr ELVI JELENTŐSÉGŰ PÖRBEN HOZOTT ÍTÉLETET A POLGÁRI TÖRVÉNYSZÉK Egy titokzatos körülmény meg­halt vezérigazgató öngyilkossági szándékát nem tudta bizonyítani a biztosító, ezért 40.000 aranykorona megfizetésére ítélték Rosenthal Gusztávot ismeretlen sav ölte meg . Miért állították ki az öngyilkosságot tanúsító ügyészségi közokiratot, amelyet a bíróság érvénytelenített . A holttestet nem lehetett már exhumálni Ma délelőtt a budapesti polgári törvény­szék egyik tanácsának elnöke, Fekete Imre kúriai bíró olyan ítéletet kézbesíttetett ki, amely jogászkörökben elvi jelentőségénél fogva szenzációszámba megy és mert példát­lan a magyar judikatúrában, a Kúria jóvá­hagyása esetén precedensül szolgál a jövőben. Ezt az ítéletet azonban olyan rejtélyes és pá­ratlanul különös jelenségek előzték meg, amelyek a publikumot kétségkívül nagyon ér­deklik és tájékozatatásul szolgálnak hasonló esetekben. Röviden: az történt, hogy a bíróság egy vezérigazgató öngyilkossá­gát apodiktikusan kijelentő ügyészségi közokirat ellenére kötelezte a biztosító társaságot olyan negyvenezer aranyko­rona biztosítási díj megfizetésére, amelyet a társaság öngyilkosság esetén nem volt köteles kifizetni. Rosenthal vezérigazgató rejtélyes halála 1926 novemberében Rosenthal Gusztáv, az egyik miskolci kereskedelmi részvénytársaság ötvennégyéves vezérigazgatója, negyvenezer aranykoronás életbiztosítást kötött az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál. Két hónap múlva, január 14-én, amikor felesége és Budapesten tartózkodott, benyitott a ve­zérigazgatóhoz szobalánya, hogy felkeltse. Rosenthal azt mondta: „Hagyjon békében, tovább akarok aludni. " Este ismét benézett hozzá a szobalány, a vezér­igazgató még min­dig aludt. Január 10-én délelőtt is hiába köl­­tögette őt a szobalány, akinek gyanúsnak tűnt az eset, orvost hivatott, aki megállapította, hogy a vezérigazgató valószínűleg mérgezés kö­vetkeztében eszméletlenül fekszik. Azonnal beszállították a miskolci közkórház­ba, gyomormosást eszközöltek és megállapítot­ták, hogy Rosenthal savmérgezés áldozata. Nem sikerült azonban tisztázni, mifajta sav mérgezte meg a vezérigazgatót, aki anélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna, még aznap meghalt. A rejtélyes haláleset Miskolcon nagy feltű­nést keltett. Tudták, hogy Rosenthalt nagyon megviselték az utolsó hónapok bajai, a társa­ság, amelynek élén állt, kénytelen volt kény­­szeregyességet kérni maga ellen. Ekkor, hogy a családot az újabb izgalmaktól kímélje, a csa­lád egy régi barátja, Frankfurter Béla dr. te­kintélyes miskolci ügyvéd, anélkül, hogy erre valaki felszólította volna, felkereste a miskolci ügyészség elnökét, Penyigey dr.-t és arra kérte, hogy tekintsen el a boncolástól, adja meg a temetési engedélyt. Az ügyészség elnöke kije­lentette, hogy ezt csak az esetben teheti meg, ha a hozzá­tartozók kijelentik, hogy Rosenthal ön­gyilkos lett. Frankfurter Béla puszta barátságból, minden ténybeli alap nélkül megtette ezt a kijelentést, mire az ügyészség elnöke minden bizonyítási el­járás nélkül megadta a boncolás nélkül való eltemetési engedélyt a következő indokolással. .. megállapíttatott, hogy az elhalálozás ön­­gyilkosság következtében állott be, sőt a csalá­dot a bekövetkezett erőszakos halál nem találta készületlenül...“­­ Perel az özvegy A temetés után Rosenthal özvegye jelent­kezett az Első Magyar Általános Biztosító­társaságnál, hogy felvegye az összeget, annál is inkább, mert az özvegynek sejtelme sem volt Frankfurter Béla dr. közbelépéséről és az ügyészség engedélyéről. A biztosítónál azonban kijelentették, hogy a negyvenezer koronát nem fizetik ki, mert öngyilkosság esetére nem szólt az életbiztosítás. a kötés szerint csakis az esetben fizetik ki a biztosítási díjat az esetleg öngyilkossá lett Rosenthal özvegyének, ha az öngyilkosság a biztostás megkötése után legalább két esz­tendővel következett volna be. Az özvegy ekkor elhatározta, hogy beperli a biztositót és képviseletével Fenyő Soma Kornél dr. ügyvédet bizta meg. Ennek a meg­bízatásnak az a pikantériája, hogy Fenyő dr. huszonöt esztendő óta állandóan biztositó tár­saságokat képvisel. Az ügyvéd főleg azért vállalta a pert, mert a magyar judikatúrában ilyen esetre még nem volt példa és az ügy elvi jelentőségénél fogva érdekelte. .A biztosító társaság természetesen az ügyészségi közokirattal védekezett, Fenyő azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az öngyilkosságot a társaság tartozik bizonyítani, sőt azt is igazolnia kell, hogy az elhalálozottnak az öngyilkosság szándéká­ban és akaratában állt, mert szerinte az öngyilkosság fogalma alá az elhaltnak csakis oly cselekménye vonható, ame­lyet tudatosan avégett követett el, hogy magát életétől megfossza. Fekete Imre dr. kúriai bíró tárgyalta az ügyet és a tanúkihallgatások eszközlése cél­jából kiszállt Miskolcra. A bizonyítási eljá­rás során először is kitűnt, hogy Rosenthal Gusztáv családjának és orvosainak tudtával már évek óta szedett laminált, bromurált és nagyobb mennyiségű aszpirint álmatlanság, és fejgörcs ellen. Tekintve, hogy ezek a szerek mindegyike savképző anyag, nyilvánvalóvá vált, hogy Rosenthal minden valószínűség szerint orvosságai valamelyikével mérgezte meg­­ magát. Ezzel a ténnyel azonban rögtön megdőlt az öngyilkosság bizonyított volta, mert hiszen megeshetett, hogy Rosenthal nagyobb dózist vett be az előírtnál és halálát véletlenül idézte elő, tehát nem tudatosan, ami Fenyő Kornél dr. szerint az öngyilkosság kritériuma. Amin a per eldőlt Emellett Frankfurter Béla dr. beismerte, hogy pusztán jóindulatból eszközölte ki a boncolás nélkül való eltemettetést, ily módon a bíróság arra a konklúzióra jutott, hogy: „ ... az ügyészségi jegyzőkönyv mint köz­okirat csak azt bizonyítja, hogy Frank­furter Béla dr. ügyvéd az abban foglalt kijelentéseket megtette, de nincs bizo­nyítva, hogy azok m­egfelelnek-e a való­ságnak .. Ez utóbbi körülménnyel kapcsolatosan tette meg Fenyő Kornél dr. a perbeszédek során azt a kijelentését, amely valójában eldöntötte a pert. — Nyilvánvaló, — mondotta az ügyvéd — hogy az ügyészség jóhiszemű, de óriási lap­­sust követett el, amikor pusztán Frankfurter Bélához való bizalomból ilyen közokiratot kiállított. Mert mi lene a helyzet akkor, ha ép az öngyilkosságot apodiktikusan bejelentő Frankfurter Béla dr. mérgezte volna meg Ro­senthal Gusztávot. Fenyő dr. kérte a halott exhumálását is, a bíróság azonban ezt nem rendelte el, mert az orvosszakértők véleménye szerint a savm­érge­­zés nyomait ilyen hosszú idő után amúgy sem lehetne már konstatálni. Ezek után a bíróság nem látta bizonyított­nak az öngyilkosság tényét, ezért a biztosító­társaságot elmarasztalta a tőke, annak kamatai és a perköltség meg­fizetésére. Az ítélet ellen fellebbezést jelentett be Cs. Tóth Géza dr. kormányfőtanácsos, a biztosítótársa­ság ügyvédje. Rosenthal Gusztáv minden valószínűség sze­rint nem gyilkosság áldozata,­ hanem önmaga oka halálának. Az ítélet elvi jelentősége és abban áll, hogy a biztosító társaságnak bizo­nyítani kell azt is, hogy a biztosítottnak tuda­tosan szándékában áll élete kioltása. Éppen ezért jogi körökben nagy érdeklődéssel vár­ják a felsőbíróság e­öntését, mert hiszen ez a példátlanul álló jogeset lesz hivatva a jövő­ben irányt szabni biztosítások­ esetén az ön­­gyilkosság tényének elbírálására. Németh Károly. Nagy rendőri készültséget vezé­nyeltek ki ma Rákosi népbiztos és társai ügyének táblai tárgya­lására, a rend megóvása végett —— ■——■ ^vt/lSlstsc—­...... Az egyik vádlott, Németh István időközben meghalt a gyűjtő­­fogházban . A tárgyalás több napig fog tartani Az elmúlt nyáron heteken át foglalkozott a büntetőtörvényszék Rákosi Mátyás volt nép­biztos és mintegy 50 bűntársának lázadási bűn­­perével. Ez a tárgyalás különösen külföldön váltott ki nagy érdeklődést, amennyiben több angol, cseh, osztrák és francia kommunista képviselő, számos külföldi laptudósítóval jelent meg a tárgyaláson. Rákosi Mátyás több éven át tartó külföldi bujdosás után hamis útlevéllel merészkedett vissza Magyarországba és álnév alatt kezdte meg a kommunista szervezkedés munkáját. A rendőrség idejekorán leleplezte az egész bűnszövetséget és megállapította, hogy Rákosi legagilisabb bűntársa Weinberger Zol­tán és Hámán Kató voltak. A bíróság Rákosi Mátyást nyolc és félévi fegyházra, Weinberger Zoltánt nyolcévi fegyházra, Gőgös Ignácot há­rom és félévre, Hámán Katót kétévi és nyolc­­hónapi fegyházra ítélte, a többi vádlott nagy­részét pedig egy évtől két évig terjedő szabad­ságvesztésre ítélték, Vági Istvánt izgatásban mondották ki bűnösnek és egyévi börtönt ka­pott, többeket pedig felmentettek. Amint isme­retes, Rákosi Mátyás az ítélet kihirdetése után ezt kiáltotta az elnök felé: — Éljen a legális kommunista­ párt! Weinberger Zoltán pedig a kommunista internacionálét éltette. Az elnök természete­sen rendbüntetéssel sújtotta őket. Fellebbezés következtében a táblára kerültek az iratok s az ügy tárgyalását a mai napon kezdte meg Gadó István dr. kúriai biró tanácsa. A rend megóvása végett több rendőrtisztvi­­selő vezetésével nagyobb rendőrcsapatot ve­zényeltek ki, amelyeknek azonban nem sok dolguk akadt, mert semmi különösebb ér­deklődés nem mutatkozott a tárgyalás iránt. Azt beszélik, hogy külföldről ismét több kommunista képviselő fog megérkezni, aki­ket úgy látszik, propaganda szempontból ér­dekel ez a bűnper. Annyi bizonyos, hogy a külföldiek a mai napig még nem érkeztek meg A tárgyalást a Tábla dísztermében tartják. Gadó elnök a tárgyalás megnyitásakor meg­állapította, hogy az egyik vádlott, Német István időközben a gyűjtőfogházban meghalt. Amikor az elnök ismertette ezt a halálesetet, a vádlottak tüntetően felálltak, hogy ezzel ke­gyeletüket rójják le a hatok­ iránt. A védők közül többen lemondtak megbízatásukról és a tárgyalás megnyitásakor csupán Lengyel Zol­tán dr. és Győry Ákos dr. foglalták el a védői széket, mint közvédő pedig Füzesséry Kund dr. szerepelt. A formalitások befejezése után Medvigy István dr. ítélőtáblái bíró hozzáfogott a bűnper iratainak ismertetéséhez, ami a mai napot teljesen igénybe veszi. Ítéletre a legjobb esetben csak szombaton kerülhet sor ALBUS HÁZI SZAPPAN. HARANG SZ'NSZAPPAN • ALBUS KÉZMOSÓ 'A L_ ----------------------------------------------------------------------------------------1 L B B­U­U­S­S­A A­L­L B­B­U U­S­S­A A­L­L B -4‘ 3 u­u £ .ALBUS szóra ügyeljünk I ^ B ' B SZAPPAN • ALBUS KÉZMOSÓSZAPPAN • HARANG SZíNSZAPPAN . ALBUS L ---------------------------------------------------------------------------------------------1 B­U­S A­L­B­U­S A­­­L­B­U­S .ALBUS szóra ügyeljünk ! B 5. oldal ki előfizetőt szerez az Esti Kurír­­a szebb jövőért küzdő harcos liberalizmus táborát erősíti

Next