Esti Kurir, 1927. október (5. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-08 / 228. szám

■927 október 8 fsxiKiffi „genfi szövetség" Szállodai Alkalmazottak zeteivel^^^^^Baz egész műveit világot behálózz­a,kongresszusát október hó 11-től li^P^lenfben tartja. Ezen a kongresszuson megünnepli az egyesület 50 éves fennállását V 9 Ünnepélyes keretek között. A kongresszuson megtárgyalandó kérdések között elsősorban szerepel a nemzetközi agy­segélyezés szer­vezetének kibővítése. Fontos tárgypontja a tárgysorozatnak a szállodai alkalmazottak­nak nemzetközi szabad alkalmazásának helyreállításának kérdése, valamint a kul­­turál­lamokban a borravalórendszer eltörlésének kér­dése. Foglalkozik a kongresszus továbbá a szál­lodai és vendéglői alkalmazottak tovább­képzésével is, nemzetközi megvilágításban Erre az igen fontos kongresszusra a fonto­sabb európai államok és Amerika sok részt­vevővel képviselteti magát. A jubiláris köz­gyűlésen képviselteti magát a magyar testület is, amelyik ma hajnalban Bécsen keresztül Genfbe utazott. A delegáció vezetője magá­val viszi a budapesti szállodatulajdonosok gyönyörű ajándékát is, egy­­ aranyozott ezüst serleget, amelyet az 50 éves jubileum alkalmával a jubiláló nemzetközi egyesület­nek ajándékoznak. Nemzetgyalázás miatt elítélték a soroksári nagydobost Ez év március 5-én a soroksári kisbíró utasítást adott Hauk József községi nagydo­bosnak, hogy néhány közérdekű hírt dobol­jon ki a községben. Hauk nagy dobpergetés közben többször végig is sétált a község fő­utcáján, de nem nem a megszokott, közhírré tétetik ... kikiáltásával kezdte, hanem sorok­sári dialektussal, németül adta tudtára a község lakosságának a kisbiró intézkedését Emiatt több soroksári­ utcai járókelő felszólí­totta Hauk Józsefet, hogy miután a község­nek több mint negyven százaléka kizárólag magyar lakos, a német kikiáltás mellett ma­gyarul is mondja el a mondanivalóját, így többek között vitéz Endre József is szólt a­­dobosnak, aki haragosan csak annyit vágott vissza: •. .­.v ■■ - . ‘ _ — A magyar nyelvvel legfeljebb a kocsmá­iban egy spriccert lehet inni — mondotta és sarkon fordulva tovább pergette a dobot. Állítólag távozása közben még több becs­mérlő kifejezést tett a magyar államra vonat­kozóan. Vitéz Endre József panaszára a ki­rályi ügyészség nemzetgyalázás címén emelt vádat Hauk József ellen, akit ma vont fele­lősségre a budapesti királyi büntetőtörvény­szék Patay-tanácsa Wittich József dr. kúriai biró elnöklésével. A vádlott ittasságával véde­kezve előadta, hogy­­ szereti a magyarokat és nem volt szándékában senkit sem megsér­teni. De állítását megcáfolta vitéz Endre József, vitéz Endre Józsefné, Mészáros Gyuláné, valamint több tanú. A bíróság a perbeszédek elhangzása után Hauk Józsefet nemzetgyalázás vétségében mondván ki bű­nösnek, egyhónapi fogházbüntetésre és há­romévi hivatalvesztésre ítélte. Amikor az el­nök azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy megnyugszik-e vagy fellebbez, Hauk József egykedvűen rántotta meg a vállát: — Hát mit csináljak? Megnyugszom. Az ítélet jogerős. Halálos gránátszerencsétlen­­ségek Franciaországban Párizs, október 7. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Tegnap egyszerre két helyen idézett elő ha­lálos kimenetelű katasztrófát egy a világhá­borúból visszamaradt gránát. Az egyik sze­rencsétlenség Lillé közelében történt, ahol két munkás, egy a háborúból visszamaradt katonai őrházat rombolt le. Az őrházban egy fel nem robbant gránát volt elrejtve, amely a csákányütések alatt óriási detoná­cióval explodált és mindkét munkást dara­bokra tépte. A másik szerencsétlenség Reims közelében történt, ahol egy reimsi mozgó­­szinház tulajdonosa kertjében dolgozva ásó­jával szintén egy fel nem robbant gránátot ütött meg. A robbanás ereje azonnal meg­ölte a mozgószinház tulajdonost. ­­üggönykelmék, csipkék | _____WEISZ MARISKA! kézi­munkaüzlet, Bpest, V.,­­­­pól­ körút 22.­­ A főváros pénzügyi bizottsága ma déle­lőtt 10 órakor Buzáth János elnök­lésével megkezdte az 1928. évi költségvetés tárgya­lását. Az első felszólaló Buday Dezső volt, aki a kormány­ellenőrzésnek örül, mert legalább eloszlik az a sok gyanú, amit az autonómia szerveivel szemben támasztani szokás. Sokalja azt az összeget, amit a BSzKRT fizet a fővárosnak. Minthogy a BSzKRT-kérdés nagyon érdekli a közön­séget . . . Bródy Ernő: Főleg a viteldíj leszállítása érdekli a közönséget! (Úgy van­ a balolda­lon.) Buday Dezső: . . . szükségesnek tartja az idevonatkozó adatok ismertetését. Ezeknek felsorolása után kijelenti, hogy végered­ményben a BSzKRT a főváros javára ösz­­szesen 11/125.600 pengőt fizet, vagyis egy­maga többet, mint valamennyi üzem együtt­véve. A BSzKRT bruttó jövedelmének 22 százalékát adja át a fővárosnak. Külön fel­említi Buday Dezső azt a tényt is, hogy a BSzKRT 600 darab szabadjegyet kénytelen adni fővárosi intézmények­nek, így például a javadalmi őrségnek, tűzoltó­ságnak stb. Bedő Mór: Pedig a szerződés ezt kifejezet­ten tiltja! Buday Dezső hangsúlyozza, hogy ezeket az adatokat azért említette meg, mert a köz­hangulatban úgy van beállítva a kérdés, minthogyha lehetőség volna a viteldíjak le­szállítására. Ha az átszálló- és vonaljegy árát 22 fillérre, a szakaszjegy árát pedig 15 fillérre szállítanák le, ez az egészen minimá­lis és a szegény embereknél is alig számot­tevő olcsóbbodás 4,3 millió pengővel keves­li hllené a BSzKRT összbevételét. Ez az összeg pedig a BSzKRT pénztárában pótolhatatlan hiányt idézne elő. Bródy Ernő: De nagyobb lenne a for­galom! 55 F ! A zöldségüzem spárgát, az élelmiszerüzem pezsgőt áru­­sít, a fuvartelep lovakat futtat Viták a főváros pénzügyi bizottságában a BSzKRt tarifájának leszállítása körül A BSzKRT nem hajlandó a tarifa leszállításra Buday Dezső: Nagyobb forgalomról azért nem lehet szó, mert a BSzKRT teljesítőképességének végső határához érkezett. Büchler József: Rengeteg kocsi van, amely üresen jár reggeltől-estig. Rosszak a relá­ciók! Bedő Mór: A gazdálkodásban van a hiba! Buday Dezső: Ha a vonaljegy öt fillérbe kerülne, szétszednék a kocsikat. Ennyire úgysem lehetne leszállítani a viteldijat. Végül azt a következtetést vonja le, hogy a villamosvitel dijakat leszállítani nem lehet, mert különben a BSZKRT nem tud eleget tenni a székesfővárossal szemben fennálló kötelezettségeinek. A hatósági zöldségüzemről szól ezután és felemlíti, hogy az uzsorabíróság hivatalos szakértője árdrágítónak, uzsorásnak nevezte ezt az üzemet, amelynek vezetője e súlyos vádakat eltűrte. Ez az üzem tehát nyilván­valóan nem felel meg hivatásának. Büchler József: Azért nem tetszik magának, mert zsidó a vezetője! Blaskó Artúr: A bíróság felmentette! Buday Dezső: A hatósági zöldségüzemnek nem lehet az a feladata, hogy spárgát, korai epret és primőröket árusítson. Ezt az üzemet be fogják olvasztani egyébként az élelmiszer­­üzembe, amelynek viszont nem az a feladata, hogy pezsgőt árusítson. Bródy Ernő: A fuvartelepről sem hittük, hogy mé­nest tart és lovakat futtat! Buday Dezső határozati javaslatot nyújt be aziránt, hogy a pénzügyi bizottság utasítsa a tanácsot a nagy vásárcsarnok előtti piacnak a nagycsarnok mögé való áthelyezésére. Bródy Ernő: Nagyon helyes, az ablózere­­ket csak így lehet eltávolítani! Buday Dezső ezután az élelmiszerek for­galmi adójának és fővárosi illetékeinek ügyé­vel foglalkozva, azt a megállapítást tette, hogy ezeknek az adóknak elengedése a legke­vésbé sem hatott a drágaság csökkentésére. Éber Antal: Szóval emeljük az adókat?! Buday Dezső: Az adókat az utóbbi idő­ben a kormány leszállította! Éber Antal: Folyton leszállítják az adót és a zárszámadásokban mégis folyton emel­kednek az adók! Buday Dezső: Az is baj, hogy nagy a ki­vitelünk ... Éber Antal: Valutáról majd ön fog gon­doskodni!­­ Buday Dezső: A valutakérdést a kapita­listák igénybevételével meg tudnám oldani, úgy, hogy a szegény emberek szájába több falatot juttatnék. Éber Antal: Az ilyen beszéd a legnagyobb abszurdum! Nézze meg a kereskedelmi mér­leget! Buday Dezső: Elhiszem, hogy ez a kapi­talista urnak nem tetszik! Büchler József: Buday bizottsági tag úr­­lépjen be a mi pártunkba. (Nagy derültség.) Buday Dezső javasolja, hogy a pénzügyi bizottság hívja fel a tanácsot, követelje a kormánytól a 27 millió pengő állami tarto­zás rendezését, amely a kórházi ápolási dí­jakból állt elő. Javasolja, hogy a szellemi ínségesek számára 350.000 pengőt, a fizikai ínségesek számára 450.000 pengő segélyt adjon a főváros. Ha fedezet nincs, az ínségadónak a költség­­vetésbe be nem állított összegét ajánlja. A költségvetést elfogadja. Milyen lesz az új fővárosi törvény Szünet után Kozma Jenő szólalt fel. Az­zal kezdte beszédét, hogy mindent meg kell tenni a főváros lakossága terheinek köny­­nyítése érdekében. Büchler József: Választások előtt állunk? Kozma Jenő ezután a fővárosi törvény elavultságát hangoztatja. Kifogásolja, hogy a főváros tisztviselőit minden hat esztendő­ben újra választják és rákényszerítik a tisztviselőket arra, hogy koncessziókat tegyenek csak azért, mert valamelyik bizottsági tag­nak kívánságai vannak. Át kell esni az adminisztráció csődjén, te­hát már csak ezért is szükség van új fővá­rosi törvényre. A régi fővárosi törvénynek a többi között az is nagy hibája, hogy a tanácsi felelősséget állítja előtérbe. Ezután különböző panaszokat tesz­ szóvá. Ilyen pa­nasza a közönségnek , ami gyakran elő­fordul, hogy előbb bontanak fel egy-egy út­testet, mielőtt az alatta lévő gáz, vagy víz­vezetékről gondoskodás történt volna. Az olyan tisztviselő ellen, aki ilyen mulasztá­sokat követ el, azonnal meg kell indítani a fegyelmi eljárást. Ha a polgármester hatal­mát ilyen erélyesen kezelné, nem volna szükség ötös­ bizottságokra, amelyek másfél eszten­dő múlva tisztázzák a tényállást. A tanácsi autonómia mellett valósággal ügyosztályi autonómia is támadt, így tör­tént meg azután, hogy a felmerült bajok miatt a közönség a törvényhatósági auto­nómiát tette felelőssé, amely csak tévedett, vagy félrevezettetett. Ennek a következmé­nye az is, hogy a kormány felfigyelt az autonómia hibáira. Bródy Ernő: Milyen autonómiát akar ? Kinevezett tagokat akar ?! Kozma Jenő: A kinevezett bizottsági ta­gokról egy törvény intézkedik . . . Bródy Ernő: Tessék nyíltan tiltakozni a kinevezési rendszer ellen. Büchler József (Kozma felé): Kis ár­tatlan! Baracs Marcel: Cenzusos választás alap­ján alkotott autonómia sem kell! Kozma Jenő: Én úgy képzelem a fővárosi törvény megalkotását, hogy ahhoz mi is hozzászólunk! Büchler József: Mondd már, hogy hozzá­­szólunk! Kozma Jenő: A kormány nyilvánvalóan meg fogja hallgatni az autonómiát. Bródy Ernő: Előbb a kisbürgözdi mezőn gazdasági kamarát. M­ég egyszer a villamostarifa Kozma Jenő: Visszatérve az üzemi kér­désre, megjegyzem, hogy én nem vagyok tör­vényelőkészítő ... Bródy Ernő: Csak törvény megszavazó! Kozma Jenő: ... de úgy képzelem a dolgot, hogy az üzemek nem jelentkezhetnek, mint önbírók. A pénzügyi tanácsnok úrtól várok javaslatot az üzemek kérdésében és elsősor­ban a villamostarifa leszállítására. Büchler József: Bejött a mi utcánkba! Kozma Jenő: Egységes jegykezelés mellett nem lesznek jegycsalók és olcsóbbá lehet tenni a vill­amo­sutazást. Az autóbuszüzem problémáját is rendezni kell. Az autóbusz­­vállalatot nem lehet beolvasztani a BSzKRT-ba addig, amíg a villamostársaság vezető nélkül áll. Bródy Ernő: Ez igaz! Kozma Jenő: A közlekedési ügyek fölé el­fogulatlan diktátort kell állítani! Bedő Mór: Szakembert és nem veterán pol­itikust! Kozm­a Jenő ezután a dollárkölcsön és a beruházási kölcsönt teszi szóvá. Megkaptuk a legkedvezőbb kölcsönt, — mondja Kozma, — mire Joanovich Pál megjegyzi: — Jó a kölcsön, csak nem lehet hozzá­jutni. Kozma Jenő ezután a húsfogyasztási adó eltörlésének szükségességét hangoztatja. Bródy Ernő: Ezt megengedte a minisz­ter úr? Kozma Jenő ezután tiltakozik az ellen, hogy a kulturális szükségleteket egy esz­tendő alatt száz százalékosan teljesítsék, mi­kor olyan nagy a szociális nyomorúság. A tanszemélyzet nincs száz százalékosan ki­használva akkor, amikor a város többi alkal­mazottját kétszáz százaléknyira használják ki. Szükségesnek tartja továbbá a piacok rendezését is, külföldi mintára fedett vásár­­csarnokok megalkotását. A költségvetést el­fogadja. Sipőcz Jeztő polgármester a pénzügyi bi­zottság ülését ezután holnap délután öt órára elhalasztja. Szőrszálait karjáról, lábszárairól maga is kiirthatja a Dr. MORISSON szőrt­ele­ní­tővel Ügyeljen a MORISSON névre! Ara P 2.40 Kapható patikában, drogériában. ­lenezia Lidón a Mária Elisabetta magyar penzióban Gran Viale 53 f­a. ] 25 líráért kaphat teljes napi penziót. A tiatár tól Lódéra és vissza 50% vasúti engedmény. NAPIREND 1927 október 8., szombat. Wagner Károly erdészeti iró, született 1830- ban Sugatagon. Rom. kath.: Magyar N. A. Gör. kath. : Pelagia sz. Prot.: Etelka. A Nap kél 6 ó. 7 perckor, nyugszik 17 óra 28 perckor. A Hold kél 16 óra 50 perckor, nyugszik 2 ó. 20 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum régiségtára 9—2. Mezőgazdasági Múzeum (Szé­­chenyi-sziget) 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna-ut 41.) Minden kor szobrászata és a gipszgyűjtemény 10—112. Iparművészeti Mú­zeum (Üllői-út 33—35.) textil és kerámia 9—2. Közlekedési Múzeum (Hermina-ut 16.) 9—12. Kereskedelmi Iparcsarnok 8—6. Ernszt-múzeum­ (Nagymező-utca 8.) 9—4. Akadémia Széchenyi­­szoba 10—12. Aquincumi Múzeum (Szentendrei­út 7.) 9—7. Ráth György Múzeum (Vilma ki­­rálynő-út 12.) 9—112. Hopp Ferenc keletázsiai múzeum (Andrássy-út 103). 10—1. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (gr. Károlyi-utca 8.) 9—7. Akadémia könyvtára (Akadémia-utca 2.) 3—7. Egyetemi kvt. (Ferenciek-tere 5/a.) 9—­2. Iparművészeti kvt. (Üllői-út 33—35.) 9—12. Kereskedelmi és Iparkamara kvt. (Szemere-utca 6.) 9—2. Magyar Földrajzi Társaság kvt. (Frig. Sándor-u. 5—6. Statisztikai Hivatal kvt. (Keleti Károly-utca 5—7.) 10—1. Széchenyi kvt. (Muzeum-körút 14.) 9—4. Vakok kvt. (Ida-utca 5.) 8—12. Egyetemi kvt. (Ferenciek-tere 5.) 9—7. Erzsébet Népaka­démia kvt. (Német-utca 40.) 9—2 és 5—8. Állat­kerti kvt. (Állatkert) 4—2/16 óráig. Nyitvalévő kiállítások: Ernst-múzeumban XCVI. csoportkiállítás 9—2-ig. 11. oldal SS rCsúz, k­ü­sz vény, lsehias, náthaláz ideg- és fejfájás, valamint meg­­hűtéstől származó betegségek azonkívül tag- és ízület fájdalmak, influenza ese­tén ezen betegségektő megóvja magát a kitű­nően bevált Togal által A Togal-tabletták kivá­lasztják a húgysavat és ezáltal egyenesen a betegség gyökerét irtják ki. Tógáit Európa leg­kiválóbb orvosai és kli­nikái ajánlják. Semmi­féle káros mellékhatást nem gyakorol. A­­ fájdalmak azonnal enyhülnek és megszűn­­­­nek és álmatlanság eeetén is kiválóan hatnak . Kapható minden gyógyszertárban.

Next