Esti Kurir, 1927. november (5. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

4. oldal tfsiiKuRlR______________ Kedd, 1927 november 1 Miért nem adta el fejét a bécsi anatómiai intézetnek Olga, a fejszámolás matadora? -¡'vs\r\r\5\JMw Aki hang után tudja kívülről a kétjegyű számok négyzetét és köbét — Csodálatos gramofónlemez az agyvelő helyén íxüííSiS. iX ÍX 2X >X JS xSt JS XV iX SS JX iX XX XX íx Havasi Kornél, a londoni sakkolimpiász egyik shampionja mutatta be nekünk Olgot, a fejszámolás matadorát. Olgo csak a művészi neve, valójában Jassinger Bertalannak hívják és az alábbi különös tulajdonságain kívül Ha­vasi Kornél sógora. Ismerkedésünk elég meg­lepő külsőségek közepette játszódott le. A szer­kesztőségben össze-vissza berregtek a telefon­­csöngők, őrült iramban kattogtak az írógépek, a zűrzavarba minduntalan beleharsogtak a szerkesztők vezényszavai , eközben a kis szőke fiatalember kívánságára köbve emeltem egy négyjegyű számot. Amikor végre nagynehezen elkészültem a művelettel, bemondtam az ered­ményt. Száznyolcmilliárd, ötvennégymillió, két­­százhuszonkétezer, kilencszáznegyvenhét. A nagy lármában Olga pillanatra a plafonra nézett, majd gondolkozás nélkül kivágta: — Ennek a köbgyöke négyezerhétszázhat­­vanhárom. — Majd hozzátette: — Parancsolja, hogy ezt négyzetre emeljem? — Csak rajta. Gondolkodás nélkül. —• Négyezerhétszázhatvanháromnak a négy­zete huszonkétmillió, hatszáznyolcvanhatezer, százhatvankilenc. Így kezdődött az ismeretségünk. A kis Olgo­nionban nem elégedett meg azzal, hogy szédü­letes fejszámolási bravúrjával elképesztett, azonnyomban tovább folytatta az ostromot: — írjon fel egy papirosra nyolc darab nyolc­­számjegyű számot, de úgy, hogy én ne lás­sam. A számspirális Egy kéziratpapírra felírtam a számoszlopot, amely hatvannégy számjegyből állt. A vízszin­tes sorokat hangosan felolvastam neki, Olga mindegyiket elismételte. Amikor készen vol­tunk, kívülről felmondta a nyolc darab nyolc­­jegyű számot. Másfél óra múlva, amikor kúlbu­­csúztunk, még mindig tudta a szédületes nagy számokat, kívülről és sorjában. Közben ceruzá­val a számok mentén spirálist rajzolt, amely a négyzetet alkotó számcsoport bal felső sarká­ban kezdődött és a számcsoport közepén egy kilences számnál végződött. Visszaadta a papírt és azt mondta, kövessem most a ceruzavo­nal mentén a középtől kifelé a számokat. Követ­tem, ő pedig a hatvannégy számjegyet szép sorjában el­mondta. Már szédülni kezdtem, kértem, hogy hagyja abba. Megkérdeztem: — Mit gondol, meddig bírja maga még ide­gekkel ezt az irtózatos matematikai produk­ciót? A kis szőke fiatalember mosolyogva szólt: — Azt hiszem, bírom még egy ideig, mert egyelőre nem vagyok fáradt, holott már húsz év óta csinálom ezt. — Pardon, — szóltam közbe — azt hiszem, nem jól értettem, csak nem akarja azt mon­dani, hogy már születése előtt is számspiráli­sokkal szidítette a világot? — Ilyen fiatalnak látszom ? Pedig én már huszonhétéves vagyok. Rövidesen kiderült, hogy Olga hése­ste­-,és korában kezdte ezeket a bra­vúrokat. De már jóval előbb, ötesztendős korában fel­fedezték csodálatos képességét. Úgy történt, hogy az apja papiroson számolgatott és mind­untalan belezavarodott a bonyolult, sokszám­jegyű szorzásba. 25 korona és két vacsora A kis Berci gyerek egyszerre csak­ odaszólt az apjának: — Majd én kiszámítom. Az apja természetesen nevetett rajta, miután ötesztendős fia még nem is ismerte a szám­jegyeket. — Le se tudod írni, mit akarsz hát? — Fejből is ki lehet azt számítani. És apja legnagyobb csodálkozására pillanatok alatt kiszámította a háromszámjegyű számok szorzatát. Az apja természetesen iszonyúan meg­ijedt, hogy a kisgyerek talán a fejére esett és valami szörnyű ágybéli elváltozás folytán lett belőle egy ilyen ijesztő csodagyerek. Azonnal elvitte­ Bécsbe, ahol a kisgyermeket megvizsgálta Wagner-Jau­­regg, a híres pszichiáter. Az élénk és intelligens kisfiún nem konstatált semmi bajt, ellenben adott egy jó tanácsot az apának: — Ez a gyerek csodagyerek, ha fellép vala­hol, lehet vele jól keresni. A kis Berci gyerek néhány hét múlva már a Szerecsen-utcai Friedmann-orfeumban produkálta magát, esténként 25 koronáért és két vacsoráért. . Az egyiket ő ette meg, a másikat az impresszá­riója. Ettől kezdve járta a világot és mint csoda­gyerek, óriási sikereket aratott. Amikor 12 esz­tendős lett, a családnak egyszerre csak eszébe jutott, hogy egy kis baj van a kréta körül: a Berci csodagyerek, ellenben még nem járt iskolába, tehát a csodákon kívül egye­bet nem tud. Miniszteri engedélyt kapott, hogy gyors iram­ban letehesse a vizsgákat és erre egy esztendő alatt elvégezte a négy elemit és a két reáliskolát. Oly módon tanult, hogy egy házitanuló hango­san elmondta neki a hat év anyagát, a gyerek pedig szóról szóra visszamondta az egészet. Ekkor vizsgálták meg újból pszichiáterek a kis­fiút és megállapították, hogy genialitásának titka, csodálatosan nagy­fokú akusztikus emlékezőtehetsége. Amit egyszer hall, az megmarad emlékezetében. Fejszámolási bravúrjainak is ez a magyarázata. Akármilyen csodálatosan hangzik is, de mégis tény, hogy színpazi produkcióit oly módon ta­nulta meg, hogy valakivel egyszer egy logaritmus-könyvből felmondatta ma­gának az összes kétszámjegyű számok négyzetét és köbét és azóta ezeket kivüről tudja, úgy hogy bonyolult, fejben végzett köbgyök­­számításait ez adatok segítségével az ismert matematikai szintézissel végzi el. Érdekes je­lenség, hogyha a 64 számjegyet felírják papi­rosra és megmutatják neki, nem marad meg a fejében, még az esetben sem, ha ő maga han­gosan olvassa fel ezeket. Agyveleje tehát való­jában csodálatos gramofonlemez, amely csak az idegen hangra reagál, így aztán produkcióit olyan nyelven is meg tudja csinálni, amely nyelvet nem beszéli. Elég, hogy hallja a szá­mokat, miután nem képek, hanem hangcso­portok maradnak meg emlékezetében. Saját bevallása szerint a produkció egyáltalán nem­ okoz neki fáradságot. Német halandzsa Ez valószínű is, másképp nem tudná húsz év óta csinálni az attrakciókat, arról nem is beszélve, hogy közben elvégezte a reáliskolát és egy ideig a műegyetemre is járt. Természe­tesen egyáltalán nem valami beteges zseni, csöppet sem ideges, jókedvű. Vidám fiú, aki Németországban meghonosította a leg­furább magyar találmányt, a halandzsát. A német halandzsa egyébként részben az S találmánya, miután németül csak az igékkel lehet halandzsázni, főnevekből és melléknevek­ből nem lehet németül halandzsaszókat kés­pezni. A német halandzsa-igék pedig ilyenek a beholventieren, knürmen, wulpen, stb. Bucsus­zóul ezt mondja: — Mesterségemnek egyetlen előnye van, soha nem kell félnem, hogy éhenhalok: a fejemet bármikor megveszi a bécsi anatómiai intézet Eddig azonban n­em adtam el. — Miért nem? — Mert jövőre Amerikába megyek és az az érzésem, hogy ott többet adnak érte. (n. k.) üzeni Margitszigeti Szanatórium Kitűnő őszi és téli kúrák Tökéletes diétás konyha Kénes és szénsavas forrásfürdők a lakásokban Szobák ötszöri étkezéssel és fürdőkkel 20.— P-tő­ Szent Margitszigeti Nagyszálloda Kényelmes, csendes tartózkodás. — Köz-' ponti fűtés. — Olcsó szobaárak. — Étterem saját kezelésben. — Napi penzió P 7.20 Közvetlen autóbuszközlekedés az Erzsébet­ tér és Sas-utca sarkától Menetdíj 40 fillér B­—..................................­ .......! Most béráit először Köng a „Magyar fa sorsa“ szerzőjének óriási feltűnést keltett, hevesen támadott történelmi regénye J|k j|f| SSSIS P B H B Masa ■ Bpa® P&. ■ WW*- jQja regénye Báthory Gáborra P P HL# Wl­S' ffwi D fO| M Jb é3 testvérhugáról, a „bűbájos1 11 #**§| |M pír Si i « 1 i I | ÉSr Annáról", az erdélyi mait egyik i fiiiAixrii jniiu\/i\ 2^“^ .ássa,, nmfe. nmem •wsmS bb Mf Jartalommutato­ mnBk «§|» ffi jra maim §oT% mJHft wBk Hi '** W W Pl ElsS reíz •' Az árvák. — Az új otthon. — Az új élet Ül Si Hi Ír Ül Ül S |p m * fn " W Jf S@ Wtm fi| » kezdete. — A gonosz pad. — A vér. — Anna napja Ül P? IP |SE "Ss É& fin B , SS H fll H A csonka ötvös tudománya, a Második rész: A testa­fUl ül H Ili |l| j§« mm sHK ffi* £s|g Sk jpyp mentum. — A császár képe. — A kisértet megjelenik. m Hi m ife Jp| Éi Isi wi W $& K: §8f| Mors Imperator. — Reménytelen láng gyűl fel.­­ Éljen B 5 §| jSB jjisft fw Bp H ■ ■ W jBF m 8h Rn M H K| a fejedelem I . Harmadik rész: A menyasszony. — Az 'IH ■ özvegy. — Jósika. — Fekete éjszaka. — A bezárt kapu. ■jfiJpí 8fi S® JBjSF «8Lj& iLm MSJ4 JSf A fi® mk BS A boszorkány megmutatja magát.— Börtön.­­ ítéletnapja. var tméam ■WalM Szél kergeti az ördög szekerét— A szerző megjegyzései. Kiadja a Ara­ Mm, Renius Könyvkiadó RL 19 „ Kapható 7 Budapest, VII., Ilka ucca 31. szám P­ammmum minden könyvesboltban ! Kulcsot és ceruzákat nyelt le a rendőrség cellájában egy nő Ma délelőtt előállították a III. kerületi rendőrkapitányságra Nagy Jánosné harminc­két éves háztartásbeli nőt, aki ellen több ki­hágás miatt sorozatos eljárás van folyamat­ban. Elhelyezték az őrizetes cellába, ahonnan déltájban nyöszörgés hallatszott. Benyitottak és Nagy Jánosnét a földön fekve eszméletlenül találták. Azonnal kihívták a mentőket, akik hosz­­szas élesztgetési kísérlet után végre eszmé­letre térítették. Nagy Jánosné elmondta, hogy meg akart válni az élettől és ezért kulcsot és ceruzákat nyelt le. Azonnal a Rókusba szállították, ahol mű­tétet hajtottak rajta végre és valóban , egy hét centiméter hosszúságú kulcsot Az ESTI KURÍR fiókkiadóhivatala és könyvosztálya ■ Budapest, V. Vilmos császár­ út 42 és több összetört ceruzadarabot találtak a gyomrában. Az asszony állapota életveszélyes. Csáky-utca és Korall­ utca sarkán épülő bérpalotánkban kaphatók még no­vember 1-re legmodernebb kivitelű ftánbísiásokM® továbbá üzlet- és souterrainhelyiségek. Bő­vebbet: „STAR“ Építőipari R.-T. Budapest, V., Országház-tér 16/17. ­ Saját gyárában előállított egyszerű és kül­­ön­leges kivitelű férfifehérneműeket gyári ár-­­ban áruit a Balázs Lajos-cég fehérneműgyára,­ Kazinczy-utca 28. és Király-utca 27. A cég ez­­ideig csak nagyban árusított, most lehetőséget akar nyújtani a középosztálynak a férfi fehér­­neműek közvetlenül a gyárban való beszerzé­sére. A mai hirdetését olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Next