Esti Kurir, 1928. október (6. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-17 / 236. szám
Szerda, 1928 október 17 Az FTC serlegeit és trófeáit nem vitték el Szigeti Imre betörői Az Esti Kurír tegnapi számában megírtuk, hogy Szigeti Imre részvénytársasági igazgatónak, a Ferencvárosi Torna Club ismert alelnökének Sándor tér 2. számú házban lévő lakásán betörők jártak és számos értékes tárgyat elraboltak. Tegnap még olyan hírek voltak forgalomban, hogy azoknak a holmiknak az értéke, amelyet a betörők magukkal vittek Szigeti lakásáról, megközelíti a százezer pengőt. Mára azonban kiderült, hogy a kár korántsem olyan nagy, mint tegnap még hitték. A betörés tettesei mindössze egy perzsa bundát, néhány sportvonatkozási arany és ezüst emléktárgyat vittek el, amelyek Szigeti tulajdonát képezték. A Ferencvárosi Torna Club trófeái és serlegei azonban nem kerültek a betörők kezébe. Szigeti Imre kára körülbelül 6—8000 pengő. A rendőrség továbbra is erélyesen nyomoz a betörők után, eddig azonban nem kerültek kézre. Tíz-húsz milliós hitelt ajánlanak fel a bankok a kiskereskedelemnek garanciális alap ellenében ■" ......... "" .................. Az egymilliós állami támogatás nem oldaná meg a kérdést A vidéki pénzintézetek már magukévá tették a tervet Az Esti Kurír megemlékezett a TÉBE miskolci körzetének alakuló üléséről és az ott elhangzott felszólalásokról, melyek között a legnagyobb érdeklődést keltette mindenfelé Nyulászy János dr. bejelentése, aki rámutatott arra, hogy, a TEBE-ben két . 500.000 pengős garanciális alap megteremtése ellenében hajlandók volnának 10—20 millió pengő hitelt juttatni a kiskereskedelemnek. Az Esti Kurír munkatársa ma kérdést intézett Nyulászy János dr.-hoz, hogy miként tervezik a pénzintézetek a kiskereskedelmi hitel megoldását állami garanciális alap rendelkezésre bocsátása esetében. Nyiklászy dr. a következő érdekes nyilatkozatot tette: " A kiskereskedői hitel megoldásán fáradoznak a kereskedelmi tényezők és mint ismeretes, a kormány a költségvetésbe egy millió pengőt állított be a kiskereskedelmi hitel támogatása céljára. Ha a kormánynak ezt az egymillió pengőjét használják fel a kiskereskedők hitelellátására, ezzel ugyancsak keveset érnek el. Hiszen úgy Budapesten, mint a vidéken igen sok a hitelre szoruló kiskereskedők száma. Az utóbbi esztendők nehéz körülményei megnehezítették a tőkeképződést, sőt sokszor ezeknek a kisembereknek a tőkéje el is úszott. A vidéki intézetek szívesen nyújtanak az egyes kiskereskedőnek hitelt, ha van megfelelő jótálló, vagy valamilyen bankbéli fedezet. A főváros gazdasági életének struktúrája azonban egészen más, itt a kisemberek kevésbé és nehezebben jutnak hitelhez. Természetesen egymillió pengőből sem a fővárosi, sem a vidéki hiteligényeket kielégíteni nem lehet. Ezzel szemben adódik egy megoldás, amely lehetővé tenné a kiskereskedelmi hitel jelentős kiterjesztését, ha az állam abból,az egymillió pengőből, amit a kiskereskedő támogatására szánt, egy 500.000 pengős garanciális alapot teremtene a főváros és egy 500 000 pengős alapot a vidék számára, melyek segítségével az intézetek fokozottabban tudnák a kiskereskedelem és a kisipar hiteligényeit kielégíteni. Egy ilyen garanciális alap mellett azonban még fokozottabb a jelentősége volna annak, ha a kincstár feleslegeinek egy csekély részét a pénzintézetek rendelkezésére bocsátaná. Ennek azonban most az a nehézsége, hogy a szanálási törvény értelmében a kincstári feleslegeket a Nemzeti Bankba lett beszállítani. Végre azonban vissza kell térni a békebeli szokásokra. Békeidőben igen sok értékes akciót lehetett megoldani abból, hogy a kincstár bizonyos összegeket juttatott betétformájra bein a különböző intézetekhez megfelelő kártérítés ellenében. Kell, hogy most is megtalálják erre a megoldást, még ha ennek pillanatnyilag bizonyos nehézségei is volnának. Hiszem, hogy sikerül komolyan megoldani a kiskereskedelem hitelellátását, amint ezt elgondoltuk. A gondolat egyébként nem a bankok szervezetében született, hanem annak kezdeményezője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt, amely ezt a tervet már elő is készítette. A kiskereskedelem érdekében tenni kell valamit, a hitelnehézségeken át kell segíteni és a tervezett mód alkalmas is arra, hogy a kérdés megoldást nyerjen. A vidéki intézetek nagy örömmel karolták fel a felvetett tervet. A budapesti pénzintézetek még nem foglalkoztak vele, dekétségtelen, hogy magukévá fogják tenni és így lehetővé válik rövidesen, hogy a kiskereskedelem átsegíttessék azokon a bajokon, amiket a tőkehiány és a hitelszerzés nehézségei idéztek elő. Köztudomású, hogy a véul SS* “jjTH |fB m*T A kézismunkaházban József körút 11. kaphatók. Tel.: 1. 300—57 Csökken a munkanélküliség Franciaországban Párizs, október 16. (Az Esti Kurír tudósítójától.) A munkanélküliek száma az év kezdete óta csökken. A legutolsó pontos statisztikai adatok erre vonatkozóan szeptember 22-éről állnak rendelkezésünkre, s ezekből megállapítható, hogy a legutóbbi statisztikai összeállítás idején a bejelentett munkanélküliekszáma 630-ra rúgott, míg az előző héten 723 volt. Ugyanebben az időben a párizsi munkanélkülieket segélyező pénztárnál 402 munkanélkülit tartottak nyilván, ellentétben az előbbi hét 432 munkanélkülijével. Ez a folyamat állandóan tart az év eleje óta. Januárban a nyilvántartott munkanálküliek száma 17.840 volt, februárban 15.294, márciusban 10.473, áprilisban 7273, májusban 3746, júniusban 1658, júliusban 1095, szeptember elején 904 és szeptember végén 630. Derült idő, éjjeli faggyal A Meteorológiai Intézet jelenti október 16-án délben 12 órakor. Középeurópában az erős éjjel lehűlés következtében az anticiklon megerősödött, úgyhogy a barométer 770 milliméter fölé emelkedett. Feltűnő az északatlanti mély depresszió, amelynek centruma Izland felett van és amelynek meleg délnyugati szelei Angliában általános esőzést okoznak. Az északoroszországi depresszióval kapcsolatos fekete-tengeri alacsony nyomású alakulat elvonulóban van, hatása azonban Romániában még érezhető. A Földközi-tenger nyugati részén észrevehető sekély depresszióban a levált angolországi másodlagos minimumot kell tekinteni. Hazánkban nyugatról derülés indult meg és ennek következtében éjjel a hőmérséklet a Dunántúl nyugati és déli részein a fagypont alá sülyedt. Sopronban a radiációs hőmérő mínusz 5 fok Celsiust mutatott. Ugyancsak ezeken a tájakon dér is volt. Kisebb esők, különösen a délkeleti részeken, még fordultak elő. Budapesten a hőmérséklet 16-án délben 9 fok Celsius. Jóslat: Derült idő éjjeli faggyal. » ■ * r If 15 ITernek fényezett Botassztól igatott halóét, ebédlők, tett ária'’. Vidókra ingyen csomagolás őren, Andrassy-Uf 52. Bejárat Eötvös-u. sarok 11. oldal Amanullah király kinevezte magát miniszterelnökké London, október 16. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Mint Kabulból jelentik, Afganisztánban egyre súlyosabb komplikációk keletkeznek abból a harcból, amely egy idő óta Amanullah király ésa papság között dúl. Amanullah már régebb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy Afganisztán társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági berendezkedését reformálja, ,,megnyugatosítsa“. Nagy európai körútja, melynek folyamán a nyugati államok metropolisai után Szovjet-Oroszországba is ellátogatott, részben azt a célt szolgálta, hogy személyesen is megismerje a modern struktúrájú országok intézményeit. Útja befejeztével pedig fokozott energiával látott hozzá forradalmi újításainak keresztülviteléhez. Különösen azok a reformjai ütköztek sok nehézségbe, melyeket a konzervatív elemek a vallási hagyományok megsértésének éreztek, így óriási felháborodás fogadta a retrográd köírökben Amanullahnak azt a rendelkezését, hogy a Kemál-féle Törökország példájára eltörli a nők fátyolviseletét és úgy a férfiaknál, mint a nőknél meghonosítja az európai viseletét. Nagy ellenállást fejt ki a konzervatív lakosság az ellen a reform ellen is, hogy hat és tizenegy év közt minden gyereknek iskolába kell járnia. Miután a főpapság puccsot kísérelt meg Amanullah ellen, a király még attól sem riadt vissza, hogy fegyverrel a kezében, személyesen jelenjen meg a mecsetben s ott maga kényszerítse rá a papokat az uj tanítások respektálására. A nagy zűrzavar miatt most egyik megbízott államférfinak sem sikerült kormányt alakítania, amire Amanullah elhatározta, hogy radikálisan szakítva minden idők minden hagyományával. koronás uralkodó létére maga alakít kormányt és maga végzi el a miniszterelnöki teendőket Amanullah tehát király és saját miniszterelnöke lesz egyszemélyben. Festőiskolához nem kell sem engedély, sem oklevél, állapította meg a bíróság Érdekes sajtóper egy kritika körül Az újpesti írók és művészek „Horizont" írók és művészek klubjában tömörültek és 1927. év telén Újpesten nagysikerű kiállítást rendeztek, mely kiállításon több fővárosi művészens részt vett. Ezen kiállításról Szautner Lipót egy azóta megszűnt ,,Budapestvidély Ujság“ című lapba cikket írt, melyben a kiállítást farsangi komédiának nevezte és az egyik kiállító művészről, Kardos Brúnóról, akinek Újpesten rajz- és festőiskolája volt, amit Újpest város szubvencionált is azt állította, hogy nincs művészi oklevele, engedély nélkül tart iskolát egy sötét, iskola céljaira teljesen alkalmatlan helyiségben. Ezért a cikkért Kardos Brúnó sajtópert indított Szautner Lipót ellen. A pestvidéki kir. törvényszék ez ügyben a már megtartott tárgyaláson elrendelte a valódiság bizonyítását. Ma vonta felelősségre a pestvidéki kir. törvényszék Szekér-tanácsa Szautner Lipótot. A bíróság ismertette a Képzőművészeti főiskola átiratát, melyben közölte, hogy Magyarországon festő és szobrászművész öklévél, nem létezik, ilyet a főiskola ki sem ad, a közoktatásügyi miniszter a megkeresésre közölte, hogy festőiskola tartása engedélyhez nincs kötve, Újpest város mérnöki hivatala pedig megállapította, hogy a Kardos Brúnó festőiskolája céljának nagyon is megfelel. A bíróság szakértőként Pállya Celestin festőművészt, szakértő tanúként pedig Pörge Gergely festőművészt és Andrejka József szobrászművész tanárt hallgatta ki, akik igazolták Kardos Brúnónak rátermettségét és hivatottságát arra, hogy tanítson különösen kiemelték rajztechnikáját és azt, hogy mint plakátművész elismert nevet szerzett. . .Kardos Brúnó, főmagánvádló képviselője dr. Sándor András, szigorú büntetést kért azért is, mert ezen cikk következtében a festőiskola megszűnt és így Újpest ma festő és rajziskola nélkül van. Ezután a bíróság meghozta ítéletét, melylyel a vádlottat bűnösnek mondotta ki sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 300 P pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte, hogy főmagánvádlának kártérítés fejében 500 P-t és ügyvédi költség fejében 250 P-t fizessen meg. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a valódiság bizonyítása nemcsak, hogy nem sikerült, hanem főmagánvádlóról állított tények ellenkezője derült ki. Vádlott és védője, dr. Olasz Jenő, az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be Megbilincselve szállították vissza a nyíregyházai fogházba Péter Jenő iskolai igazgatót, aki a fogorvosi székből szökött meg Békéscsaba, október 16. (Az Esti Kurír tudósításától.) A békéscsabai állomáson tegnap egy magas, görnyedthátú, megbilincselt férfit kísértek a fogházőrök az egyik vonathoz, nemcsak a kezén, a bokáján is bilincs volt s a két bilincset lánc kötötte össze. A békéscsabaiak meglepetéssel ismerték fel a Vezenlábán megláncolt úriemberben Péter Jenőőt, a békéscsabai polgári iskola volt igazgatóját, akit hivatali sikkasztás miatt tartóztattak le annak idején. A megtévedt iskolaigazgató kisebb-nagyobb hivatali szabálytalanságok után idegen pénzhez nyúlt. Kisvárdán és Csabán különböző sikkasztásokat követett el. A nyíregyházai törvényszék fogházába került de fogsága csak rövid ideig, tartott. Megszökött. Érdekes históriája van Péter Jenő szökésének. A fogházban egy napon arról panaszkodott, hogy fáj a foga s kérte a fogházvezetőséget, hogy egy őr kíséretében elmehessen régi fogorvosához. Kérését miután a fogházban kifogástalanul viselkedett, teljesítették is és másnap egy fogházőr elkísérte Péter Jenőt a fogorvoshoz. Péter bement a rendelőbe, a fogházőr pedig a várószobában ült le, hogy megvárja. Tíz perc múlva azonban már nyoma sem volt a fogorvosi rendelőben Péter Jenőnek. Az orvos ugyanis alig, hogy hozzákezdett a „fájós fog“ kezeléséhez, bement a szomszéd szobába, hogy onnan egy műszert hozzon. Péter Jenő ezalatt felugrott az orvosi székből s a nyitott ablakon kiugrott a földszinti lakásból az utcára. Amikor a fogorvos visszatért pacienséhez, érthető meglepetéset konstatálta, hogy a paciens eltűnt. Gyorsan átkutatták a lakást, végül is be kellett látniuk, hogy az ablakon át szökött meg. A fogházőr, kezében Péter fekete kemény kalapjával, egyedül volt kénytelen visszatérni a fogházba, így szökött meg Péter Jenő a fogorvosi székből a fogházőr elől. A nyíregyházai törvényszék körözőlevelet bocsátott ki ellene s igy néhány napi kutatás után most sikerült elfogni a megszökött igazgatót. A csendőrök előbb a gyulai ügyészség fogházába szállitották be és innen kisérték Békéscsabán keresztül vissza Nyíregyházára és nehogy újból megszökjék, ezért szállították a vonaton ilyen szokatlanul súlyosan megbilincselve a volt iskolaigazgatót.