Esti Kurir, 1928. október (6. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-17 / 236. szám

Szerda, 1928 október 17 Az FTC serlegeit és trófeáit nem vitték el Szigeti Imre betörői Az Esti Kurír tegnapi számában megírtuk, hogy Szigeti Imre részvénytársasági igazga­tónak, a Ferencvárosi Torna Club ismert al­­elnökének Sándor tér 2. számú házban lévő lakásán betörők jártak és számos értékes tárgyat elraboltak. Tegnap még olyan hírek voltak forgalomban, hogy azoknak a hol­miknak az értéke, amelyet a betörők maguk­kal vittek Szigeti lakásáról, megközelíti a százezer pengőt. Mára azonban kiderült, hogy a kár ko­rántsem olyan nagy, mint tegnap még hit­ték. A betörés tettesei mindössze egy perzsa bundát, néhány sportvonatkozási­ arany és ezüst emlék­tárgyat vittek el, amelyek Szigeti tulajdonát képezték. A Fe­rencvárosi Torna Club trófeái és serlegei azonban nem kerültek a betörők kezébe. Szigeti Imre kára körülbelül 6—8000 pengő. A rendőrség továbbra is erélyesen nyomoz a betörők után, eddig azonban nem kerül­tek kézre. Tíz-húsz milliós hitelt ajánlanak fel a bankok a kiskereskedelem­nek garanciális alap ellenében ■" ......... "" .................. Az egymilliós állami támogatás nem oldaná meg a kérdést A vidéki pénzintézetek már magukévá tették a tervet Az Esti Kurír megemlékezett a TÉBE miskolci körzetének alakuló üléséről és az ott elhangzott felszólalásokról, melyek kö­zött a legnagyobb érdeklődést keltette mindenfelé Nyulászy János dr. bejelentése, aki rámutatott arra, hogy, a TEBE-ben két . 500.000 pengős garanciális alap megterem­tése ellenében hajlandók volnának 10—20 millió pengő hitelt juttatni a kiskereskede­lemnek. Az Esti Kurír munkatársa ma kérdést in­tézett Nyulá­szy János dr.-hoz, hogy miként­­ tervezik a pénzintézetek a kiskereskedelmi hitel megoldását állami garanciális alap rendelkezésre bocsátása esetében. Nyiklászy dr. a következő érdekes nyilatkozatot tette: " A kiskereskedői hitel megoldásán fára­doznak a kereskedelmi tényezők és mint ismeretes, a kormány a költségvetésbe egy millió pengőt állított be a kiskereskedelmi hitel támogatása céljára. Ha a kormánynak ezt az egymillió pengőjét használják fel a kiskereskedők hitelellátására, ezzel ugyan­csak keveset érnek el. Hiszen úgy Buda­pesten, mint a vidéken igen sok a hitelre szoruló kiskereskedők száma. Az utóbbi esz­tendők nehéz körülményei megnehezítették a tőkeképződést, sőt sokszor ezeknek a kis­embereknek a tőkéje el is úszott. A vidéki intézetek szívesen nyújtanak az egyes kis­kereskedőnek hitelt, ha van megfelelő jót­álló, vagy valamilyen bankbéli fedezet. A főváros gazdasági életének struktúrája azon­ban egészen más, itt a kisemberek kevésbé és nehezebben jutnak hitelhez. Természete­­sen egymillió pengőből sem a fővárosi, sem a vidéki hiteligényeket kielégíteni nem lehet. Ezzel szemben adódik egy megoldás, amely lehetővé tenné a kiskereskedelmi hitel je­lentős kiterjesztését, ha az állam abból,az egymillió pengőből, amit a kiskereskedő tá­mogatására szánt, egy 500.000 pengős garan­ciális alapot teremtene a főváros és egy 500 000 pengős alapot a vidék számára, me­lyek segítségével az intézetek fokozottabban tudnák a kiskereskedelem és a kisipar hitel­igényeit ki­elégíteni.­­ Egy ilyen garanciális alap mellett azon­ban még fokozottabb a jelentősége volna an­nak, ha a kincstár feleslegeinek egy csekély részét a pénzintézetek rendelkezésére bocsátaná. Ennek azonban most az a nehézsége, hogy a szanálási törvény értelmében a kincstári feleslegeket a Nemzeti Bankba lett beszállí­tani. Végre azonban vissza kell térni a béke­beli szokásokra. Békeidőben igen sok értékes akciót lehetett megoldani abból, hogy a kincstár bizonyos összegeket juttatott betét­formájra bein a különböző intézetekhez meg­felelő kártérítés ellenében. Kell, hogy most is megtalálják erre a megoldást, még ha en­nek pillanatnyilag bizonyos nehézségei is volnának.­­ Hiszem, hogy sikerül komolyan megol­dani a kiskereskedelem hitelellátását, amint ezt elgondoltuk. A gondolat egyébként nem a bankok szervezetében született, hanem an­nak kezdeményezője a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara volt, amely ezt a tervet már elő is készítette. A kiskereskedelem érdekében tenni kell va­lamit, a hitelnehézségeken át kell segíteni és a tervezett mód alkalmas is arra, hogy a kérdés megoldást nyerjen.­­ A vidéki intézetek nagy örömmel ka­rolták fel a felvetett tervet. A budapesti pénzintézetek még nem foglalkoztak vele, de­­kétségtelen, hogy magukévá fogják tenni és így lehetővé válik rövidesen, hogy a kiske­reskedelem átsegíttessék azokon a bajokon, amiket a tőkehiány és a hitelszerzés nehéz­ségei idéztek elő. Köztudomású, hogy a v­éul SS* “jjTH |fB m*T A kézismunkaházban József­ körút 11. kaphatók. Tel.: 1. 300—57 Csökken a munkanélküliség Franciaországban Párizs, október 16. (Az Esti Kurír tudósítójától.) A munka­­nélküliek száma az év kezdete óta csökken. A legutolsó pontos statisztikai adatok erre vonatkozóan szeptember 22-éről állnak ren­delkezésünkre, s ezekből megállapítható, hogy a legutóbbi statisztikai összeállítás ide­jén a­­ bejelentett munkanélküliek­­száma 630-ra rúgott, míg az előző héten 723 volt. Ugyanebben az időben a párizsi munkanél­külieket segélyező pénztárnál 402 munka­­nélkülit tartottak nyilván, ellentétben az előbbi hét 432 munkanélkülijével. Ez a folyamat állandóan tart az év eleje óta. Januárban a nyilvántartott munkanál­küliek száma 17.840 volt, februárban 15.294, márciusban 10.473, áprilisban 7273, májusban 3746, júniusban 1658, júliusban 1095, szeptember elején 904 és szeptember végén 630. Derült idő, éjjeli faggyal A Meteorológiai Intézet jelenti október 16-án délben 12 órakor. Középeurópában az erős éjjel lehűlés kö­vetkeztében az anticiklon megerősödött, úgyhogy a barométer 770 milliméter fölé emelkedett. Feltűnő az északatlanti mély depresszió, amelynek centruma Izland felett van és amelynek meleg délnyugati szelei Angliában általános esőzést okoznak. Az északoroszországi depresszióval kapcsolatos fekete-tengeri alacsony nyomású alakulat elvonulóban van, hatása azonban Romániá­ban még érezhető. A Földközi-tenger nyu­gati részén észrevehető sekély depresszióban a levált angolországi másodlagos minimu­mot kell tekinteni. Hazánkban nyugatról derülés indult meg és ennek következtében éjjel a hőmérséklet a Dunántúl nyugati és déli részein a fagy­pont alá sülyedt. Sopronban a radiációs hő­mérő mínusz 5 fok Celsiust mutatott. Ugyan­csak ezeken a tájakon dér is volt. Kisebb esők, különösen a délkeleti részeken, még fordultak elő. Budapesten a hőmérséklet 16-án délben 9 fok Celsius.­­ Jóslat: Derült idő éjjeli faggyal. » ■ * r I­f 1­5 ITernek fényezett Botassztól i­gatott halóét, ebéd­lők, tett ária'’. Vidókra ingyen csomagolás őr­en, Andrassy-Uf 52. Bejárat Eötvös-u. sarok 11. oldal Amanullah király kinevezte magát miniszterelnökké London, október 16.­­ (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Mint Kabulból jelentik, Afganisztánban egyre súlyosabb komplikációk keletkeznek abból a harcból, amely egy idő óta Amanullah király és­­a papság között dúl. Amanullah már ré­gebb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy Afganisztán társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági berendezkedését reformálja, ,,megnyugatosítsa“. Nagy európai körútja, melynek folyamán a nyugati államok metro­polisai után Szovjet-Oroszországba is elláto­gatott, részben azt a célt szolgálta, hogy sze­mélyesen is megismerje a modern struktúrájú országok intézményeit. Útja befejeztével pe­dig fokozott energiával látott hozzá forra­dalmi újításainak keresztülviteléhez. Különö­sen azok a reformjai ütköztek sok nehéz­ségbe, melyeket a konzervatív elemek a val­lási hagyományok megsértésének éreztek, így óriási felháborodás fogadta a retrográd kö­í­rökben Amanullahnak azt a rendelkezését, hogy a Kemál-féle Törökország példájára eltörli a nők fátyolviseletét és úgy a férfiaknál, mint a nőknél meghonosítja az európai viseletét. Nagy ellen­állást fejt ki a konzervatív lakos­ság az ellen a reform ellen is, hogy hat és tizenegy év közt minden gyereknek iskolába kell járnia. Miután a főpapság puccsot kí­sérelt meg Amanullah ellen, a király még attól sem riadt vissza, hogy fegyverrel a ke­zében, személyesen jelenjen meg a mecsetben s ott maga kényszerítse rá a papokat az uj tanítások respektálására. A nagy zűrzavar miatt most egyik megbízott államférfinak sem sikerült kormányt alakítania, amire Amanul­lah elhatározta, hogy radikálisan szakítva minden idők minden hagyományával. koronás uralkodó létére maga alakít kormányt és maga végzi el a miniszter­­elnöki teendőket Amanullah tehát király és saját miniszter­elnöke lesz egyszemélyben. Festőiskolához nem kell sem engedély, sem oklevél, állapította meg a bíróság Érdekes sajtóper egy kritika körül Az újpesti írók és művészek „Horizont" írók és művészek klubjában tömörültek és 1927. év telén Újpesten nagysikerű kiállítást rendeztek, mely kiállításon több fővárosi művész­ens részt vett. Ezen­ kiállításról Szaut­­ner Lipót egy azóta megszűnt ,,Budapest­­vidély Ujság“ című lapba cikket írt, mely­ben a kiállítást farsangi komédiának nevezte és az egyik kiállító művészről, Kardos Brú­nóról, akinek Újpesten rajz- és festőiskolája volt,­­­ amit Újpest város szubvencionált is azt állította, hogy nincs művészi oklevele, engedély nélkül tart iskolát egy sötét, iskola céljaira teljesen alkalmatlan helyiségben. Ezért a cikkért Kardos Brúnó sajtópert in­dított Szautner Lipót ellen. A pestvidéki kir. törvényszék ez ügyben a már megtartott tárgyaláson elrendelte a valódiság bizonyí­tását. Ma vonta felelősségre a pestvidéki kir. törvényszék Szekér-tanácsa Szautner Li­­pótot. A bíróság ismertette a Képzőművészeti főiskola átiratát, melyben közölte, hogy Magyarországon festő és szobrászmű­vész öklévél, nem létezik, ilyet a főiskola ki sem ad, a közoktatásügyi miniszter a megkeresésre közölte, hogy festő­iskola tartása engedélyhez nincs kötve, Új­pest város mérnöki hivatala pedig megálla­pította, hogy a Kardos Brúnó festőiskolája céljának nagyon is megfelel. A bíróság szakértőként Pállya Celestin festőművészt, szakértő tanúként pedig Pörge Gergely festőművészt és Andrejka József szobrászművész tanárt hallgatta ki, akik igazolták Kardos Brúnónak rátermettségét és hivatottságát arra, hogy tanítson különö­sen kiemelték rajztechnikáját és azt, hogy mint plakátművész elismert nevet szerzett. . .Kardos Brúnó, főm­agánvádló képviselője dr. Sándor András, szigorú büntetést kért azért is, mert ezen cikk következtében a festőiskola megszűnt és így Újpest ma festő és rajziskola nélkül van. Ezután a bíróság meghozta ítéletét, mely­­lyel a vádlottat bűnösnek mondotta ki sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 300 P pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte, hogy főmagánvádlának kártérítés fejében 500 P-t és ügyvédi költség fejében 250 P-t fizessen meg. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a valódiság bizonyítása nemcsak, hogy nem sikerült, hanem fő­­m­agán­vádlóról állított tények ellenkezője derült ki. Vádlott és védője, dr. Olasz Jenő, az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be Megbilincselve szállították vissza a nyíregy­házai fogházba Péter Jenő iskolai igaz­gatót, aki a fogorvosi székből szökött meg Békéscsaba, október 16. (Az Esti Kurír tudósításától.) A békéscsa­bai állomáson tegnap egy magas, görnyedt­­hátú, megbilincselt férfit kísértek a fogház­őrök az egyik vonathoz,­ nemcsak a kezén, a bokáján is bilincs volt s a két bilincset lánc kötötte össze. A békéscsabaiak meglepetéssel ismerték fel a Vezen­lábán megláncolt úriemberben Péter Jenőőt, a békéscsabai polgári iskola volt igazgatóját, akit hivatali sikkasztás miatt tartóztattak le annak idején. A megtévedt iskolaigazgató kisebb-na­­gyobb hivatali szabálytalanságok után ide­gen pénzhez nyúlt. Kisvárdán és Csabán különböző sikkasz­tásokat követett el. A nyíregyházai törvényszék fogházába került de fogsága csak rövid ideig, tartott. Megszö­kött. Érdekes históriája van Péter Jenő szö­késének. A fogházban egy napon arról panaszko­dott, hogy fáj a foga s kérte a fogházvezető­séget, hogy egy őr kíséretében elmehessen régi fogorvosához. Kérését miután a fogház­ban kifogástalanul viselkedett, teljesítették is és másnap egy fogházőr elkísérte Péter Jenőt a fogorvoshoz. Péter bement a rende­lőbe, a fogházőr pedig a várószobában ült le, hogy­ megvárja. Tíz perc múlva azonban már nyoma sem volt a fogorvosi rendelőben Péter Jenőnek. Az orvos ugyanis alig, hogy hozzákezdett a „fájós fog“ kezeléséhez, bement a szomszéd szobába, hogy onnan egy műszert hozzon. Péter Jenő ezalatt felugrott az orvosi székből s a nyitott ablakon kiugrott a földszinti lakásból az utcára. Amikor a fogorvos visszatért pacienséhez, érthető meglepetéset konstatálta, hogy a paciens eltűnt. Gyorsan átkutatták a lakást, végül is be kellett látniuk, hogy az ablakon át szökött meg. A fogházőr, kezében Péter fekete kemény kalapjával, egyedül volt kénytelen visszatérni­ a fogházba, így szö­kött meg Péter Jenő a fogorvosi székből a fogházőr elől. A nyíregyházai törvényszék körözőlevelet bocsátott ki ellene s igy néhány napi kuta­tás után most sikerült elfogni a megszökött igazgatót. A csendőrök előbb a gyulai ügyészség fogházába szállitották be és innen kisérték Békéscsabán keresztül vissza Nyíregyházára és nehogy újból meg­szökjék, ezért szállították a vonaton ilyen szokatlanul súlyosan megbilincselve a volt iskolaigazgatót.

Next