Esti Kurir, 1930. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-06 / 253. szám

Csütörtök, 1930 november 61sfiKmRL Lehár tiltakozik a Friderika zárlati kérelme ellen Az Esti Kurír tegnap jelentette, hogy Révész Ferenc színpadi ügynöksége zár­lati kérelemmel fordult a bírósághoz a „Friderika“ című Lehár-operett Király Színház­ i előadásai ellen. Erre vonatko­­zóan Lehár Ferenc ma a következő táv­iratot küldte a Király Színház igazgatósá­gának: Tiltakozunk a zárlat ellen­ és semmi körül­mények között nem egyezünk bele, hogy a Révész-féle színházi ügynökség bármi okból zárlatot rendeljen el a Friderika előadására. Örülök, hogy ilyen szép előadást kaptunk. Kérjük ezt a titakozásunkat a nyilvánossággal tudatni. Lehár Ferenc, Ludwig Herzer, Fritz Löhner, a Friderika szerzői és az Eirich kiadó­ cég. Forgács Antal filmrendező meghalt A magyar filmgyártásnak, de a magyar színé­szetnek is gyásza van. Forgács Antal, a jeles film­rendező, akinek nevéhez a magyar filmgyártás sok sikere fűződik, tegnap éjszaka negyvenhét éves korában meghalt a budakeszi szanatórium­ban. Amikor a magyar filmgyártás gyerekcipők­ben járt, akkor tűnt már fel a film körül For­gács Antal, aki azelőtt színész volt, még­pedig kedvelt tagja a fővárosi színésztársadalomnak. Forgács Antal volt az, aki talán az első nagysi­kerű magyar hangosfilmet megcsinálta. Ez volt a Megfagyott gyermek, amelyet sok vidéki kis mo­ziban még ma is játszanak. Harminc-negyven ma­gyar film között ő csinálta a Rákosi Jenő Mag­­dolná-jából készült és néhány évvel ezelőtt bemu­tatott filmváltozatot és ő volt a rendezője a Má­ria nővérnek is. Amilyen mostoha sorsra jutott a magyar film­gyártás, ugyanolyan mostoha sors jutott osztály­részül Forgács Antalnak is, akinek az egészségét is a mestersége őrölte fel teljesen. A Mária nővér felvételei közben halt meg az amúgy is gyenge szervezetű ember és tüdőbajt kapott. Betegségé­hez a sok nélkülözés is hozzájárult és mindezek következménye lett az, hogy tegnap éjszaka a bu­dakeszi tüdőbeteg szanatórium egyik kórágyán örök pihenésre hunyta le a szemeit, a legnagyobb nélkülözések közepette hagyva itt a családját. Forgács Antal temetésén az egész magyar film­szakma testületileg jelenik meg. Bartos Gyulát nem inzultálta tettleg Rosner Ervin báró Az egyik reggeli újság ma beszámol arról az afférról, amely tegnap este Bartos Gyula, a Nem­zeti Színház kitűnő művésze és Rosner Ervin báró között történt a Városi Színház pénztára előtt. A lap a tudósítás során azt írja, hogy a fiatal báró tettleg inzultálta a művészt. Bartos Gyula ezzel szemben annak a megállapítását kéri, hogy tettleges inzultusra az affér során nem került sor. A pénztár előtt, közvetlenül az előadás kezdete előtt, megjelent Bartos Gyula és megkérte a szol­gálatot teljesítő rendőrt, hogy a pénztároskis­asszonnyal egy szót válthasson, majd ezzel a kér­déssel fordult a pénztárhoz: — Rendben van-e a jegyem? Bartos Gyula, amint utólag kijelentette, nem is akarta kiváltani a jegyét, csupán érdeklődni akart; még saját színházuknál, a Nemzeti Szín­háznál is sorban szokott állani a jegyéért. A pénztár előtt álló báró azonban indulatosan el­rántotta a pénztárablaktól Bartos Gyulát, aki azonban erélyesen tiltakozott a báró viselkedése ellen. Némi szóváltás keletkezett, tettlegességre azonban egyáltalában nem került sor. A báró megváltotta a jegyét és Bartos Gyula is hozzá­jutott jegyéhez. * Kamaraszínház Szegeden. Ma este nyílik meg Szegeden az ipartestületi székház színházi termé­ben a Kamaraszínház. Az első estén bemutatásra kerül Csathó Kálmán A nők titka című komé­diája, emellett szerepel Strindberg Júlia kisasz­­szonya és Zilahy Lajos parasztkomédiája: Az ökör. . Szeged közönségének igen nagy érdeklő­dése közben indul el az országban a második állandó kamara színházintézmény reményteljes útjára. * Bemutató az újpesti Blaha Lujza Színházban. Az újpesti Blaha Lujza Színház tegnap este mu­tatta be Komáromi­ Zoltán Benjámin híres ember lesz című szatirikus vígjátékát. Benjámint, a jám­bor kispolgárt azzal vádolják meg, hogy ő kö­vette el az utóbbi idők tömeggyilkosságait és bör­tönbe csukják. A kispolgárból híres ember lesz, a nők szerelmes levelekkel ostromolják, de ami­kor a tárgyaláson kiderül ártatlansága, vissza­süllyed a mindennapiságba. Az érdekes darab fő­szerepeit Gyarmathy Anikó, Inkey Margit, Koloss Ernő,­ Sármássy Miklós és Pataki Ferenc játszot­ták nagy sikerrel. A sn5gci£ Szerda A VÍGSZÍNHÁZBAN ugyancsak vígan vannak. A Feketeszarú cseresznye szerzője, Hunyady Sándor, a mulatságok, dáridók egész sorozatát írta bele a darabba. Kezdve az andalgó éjjeli zenétől és végezve, a pohártörő, bőgőszakító, cifra magyar mulatságon. Sorjában így következnek egymásután a mu­lató jelenetek a Feketeszarú cseresznye­ben. Az első felvonás első képében éjjeli zene. A forgószínpad nézőtér felé eső szögletében Dusán bácskai földesgazda hálószobája. Dusán felesé­gének, a vidék szépasszonyának szól a nóta. A színpad túlsó körszögletén a huszárok pengetik sarkantyújukat cigányok muzsikaszavára. Dusán siet kaput nyitni. A színpad lassú lendülettel körbefordul, egész sor szobát, tornácot, pitvart, udvart mutat be, amint Dusán megy a kapu felé, hogy beengedje éjféli mulatságra a vigadó­­kedvű huszárokat. S most következik a második kintatójelenet. Huszármulatság, sarkantyustánccal, Rákóczi-in-i■ dulóval. A nyalka huszárokat a riadó szava háborúba hívja. De azért tovább folyik a dáridó a máso­dik felvonásban. A nép mulatozik. Nyekereg a duda, pattognak a rézdobok, cirpel a guzsica, a bácskai nép kedvenc hangszere. Negyediknek a sorban megint magyar mulatság következik. Amolyan sírva-vigadás, félig ürített boroskupák mellett két szál cigány rikató he­­gedűszavára. Mindebből látható, hogy a Feketeszarú cse­resznye szereplői vidáman töltik a próba idejét. Akinek nincs dolga, akinek jelenésére kell vára­koznia, egyszerűen beáll a népes statisztéria so­rába és velük együtt énekel, táncol, mulatozik, rendezői parancsszóra ugyan, de azért nem ke­vésbé szívből. ♦ A NEMZETI SZÍNHÁZ újdonsága, Csathó Kál­mán új színműve, A felhők lovagja abból a téma­körből veszi tárgyát, ahonnan Csathó már hosz­­szú ideje meríti darabjainak tartalmát. Ezúttal szintén a fiatal, modern, élnivágyó leánynak és konzervatív környezetének össze­ütközését látjuk a csathói színpadon. Az új ro­kon vetette fel először ezt a kérdést, a Matyika színésznő szeretne lenni kiélezte és most A fel­hők lovagja a probléma megoldására törekszik. A felhők lovagjában már nyílt kenyértörésre ke­rül a sor a leány és környezete közt. A környe­zet hideg és dermesztő. Konzervatívségében odáig megy, hogy még egy detektoros rádió­­készülék elkészítését is rosszalja. Egy estélyi ruha felöltését pedig egyenesen bűnnek bélyegzi. Ebben a rideg környezetben a lány életszomjú­­sága még csak jobban fokozódik. Már csak egy szikra hiányzik, hogy a hamu alatt lappangó pa­rázs lábot vessen. A leány valami isteni csodára vár, amely ki­szabadítja légbörtönéből és a csoda valóban meg is érkezik és miként ez a csoda természe­téhez tartozik, a fellegek közül ereszkedik alá. Egy repülőgép kényszerleszállást végez a falu határában. A repülőgép pilótája és tulajdonosa egy minden hájjal megkent ravasz kalandor, a leány nevelőszüleinek kúriáján kér első segélyt. Beállít és találkozik a leánnyal. Felvillan a szeme ... A szikra kipattant... * A MAGYAR SZÍNHÁZ igazgatói irodájában két plakátot helyeznek egymás mellé. Az egyiken ez áll: KIS KATALIN. Irta Alfréd Savoir. • A másikon ez áll: OROSZORSZÁG. Irta Alfréd Neumann. Az egyik plakát a Magyar Színház egyik leg­nagyobb sikerét, százas szériáját jelzi, a másik plakát a soron következő újdonságot hirdeti. A két plakátot kabalából illesztették egymás mellé. A kabala horoszkópja úgy szól: Az Oroszország ugyanabban a korban, ugyan­abban az országban játszódik, mint a Kis Ka­talin. Alig néhány évtized a különbség, ami a történelemben nem számít. Az Oroszország is egy összeesküvés története, a Kis Katalin is. Az Oroszország szerzőjének a keresztneve is Alfréd: Alfréd Neumann. A Kis Katalin szerzőjének is: Alfréd Savoir. Az Oroszország is hét képből áll. A Kis Katalin is. És most azon gondolkoznak a Magyar Szín­házban, ne illesszenek-e a Kis Katalin címéhez egy «A» betűt, hogy a Kis Katalinnak is tíz betű legyen a címe, mint az Oroszországé volt. Aztán van még egy hasonlóság, még egy, ami legjobban esne a színháznak: az Oroszország is százszor ment, a Kis Katalinnak is ezt kívánják. * A KABALA egyébként lerombolhatatlan a szín­ház világában. Hogy egyebet ne mondjak, a kabala kedvéért a jelentkező huszonnégy zenekar közül a szín­ház a Kis Katalin­hoz azt a Zenekart válasz­­totta ki, amely Alfréd Savoir­a nagyhercegnő és a pincér című darabjában a Belvárosi Szín­ház színpadán százötven alkalommal volt hűsé­ges kísérője az orosz nagyhercegnő és a francia pincér szerelmének. Ez a zenekar azt a kedves, eredeti orosz motí­vumokból szőtt muzsikát játssza, amelyet Vincze Zsigmond és Bródy István állítottak össze a da­rab kísérőzenéjéül. Bródy István tegnap levelet kapott a párizsi előadás zenéjének szerzőjétől, Nikoláj Nathanoff orosz komponistától, aki sok sikert kíván budapesti kollégáinak. * LEHÁR FERENC a pesti jubileumi ünnepsé­gek alkalmából sok szép ajándékot kapott bará­taitól és tisztelőitől. A többi között ez is egy: Misik János, mezőtúri költő, aki most fog szerzői esttel bemutatkozni a fővárosban és aki olyan lelkes rajongója hírességeknek, hogy rövid néhány esztendő alatt másfélezer dedikált foto­gráfiát gyűjtött össze, verses köszöntőt mellékelt ahhoz a gyönyörű rézveretes óratartóhoz, ame­lyet Lehár Ferencnek sjándékozott hatvanadik születésnapjára. A vers így szól: Csillagod a magyar égen Még nagyon sokáig égjen Hiszen e csillag súgóra Derűt hint e bús világra. Lelkedből a csodás nóta, Mely fakad régidők óta, Annyi édes, szép hangot rejt, Szivet, lelket gyönyörbe ejt. Bút, keservet elfeledtet, Velünk vidám táncot lejtet, Széttépjük a bánat láncát , járjuk az örömnek táncát. * PÉCHY ERZSI régóta ígérgeti már, hogy egy­szer operaszínpadon is megjelenik, ígéretét most beváltja, mert amint halljuk, no­vember 11-én, pénteken, a Városi Színház szín­padán ő énekli a Bohémélet Mimijét. A sok szőke Mimi után megjelenik a színpa­don végre az első­­ vöröshajú Mimi. Ki lesz az a nő és ki lesz az a férfi, akik december elején Párizsba utaznak? A feleletet megtalálja a Színházi Élet e heti számában, amely közli a legszebb hangpályázat részleteit. Az új szám bejelenti, hogy az új Miss Magyar­­ország számos és értékes ajándékon kívül telek- és weekend-ház-tulajdonos lesz a Balaton part­ján. Incze Sándor hetilapjának e heti érdekessé­geiből kiemeljük: Egy indiai nábob magyar fele­sége, Incze Sándor amerikai levele, Krúdy Gyula érdekes cikke, Somogy Nusi egy délelőttre Bécsbe repült Biller Irénhez, Lehár-jubileum, az MTK— FTC meccs gyönyörű mélynyomású képekben stb. stb. Háromfelvonásos és egyfelvonásos színdarab, kotta, 32 oldalas Gyermekújság-melléklet és kézi­­munka-is teszik gazdaggá a Színházi Élet e heti számát. « Az Esti Kurír olvasótábora a magyar polgárság! CSODABAR UTOLSÓ­­ ELŐADÁSA MINDEN ESTE PREMIER- 111 fi­l B ANNIE HARVAY SZERE­POSZTÁS ! fflfl a párisi Folies Bergere táncosnője Az utolsó 10 előadás külön attrakciói: Huberman Másfél esztendei távollét után, kedd este je­lent meg először Huberman a budapesti kö­zönség előtt. Hangversenyének első felét Gold-­­mark emlékének szentelte. Sok a rokonvonás kettőjük között. Őseiktől mindketten viharos, temperamentumot, enormis fantáziát, az igazi szenvedély emelkedett hangját: páthoszt és korlátlan szabadság után való forró vágyat­­örököltek. Goldmark muzsikája döbbenetes erővel visszhangzik Huberman lelkében és kel életre a hegedűjén. A hegedű-zongora szüittel és a hegedűversennyel adózott Huberman a nagy zeneszerző emlékének. Ha a hegedű­­hangversenyt még soha senki nem játszotta volna el, csak tegnap először és utoljára Hu­berman, Goldmarknak akkor is érdemes lett volna megírnia ezt a remeket. És, ha még soha sem hegedült volna Huberman, csak tegnap a Goldman-versenym­ivel, akkor is tudnék, hogy hozzá hasonlítható művész ma egyetlen­egy sincs, széles e világon. Elfeledhetetlett megnyilatkozás volt ennek a versenyműnek a megszólaltatása! A zenei évnek költői ihlettől beragyogott, tündöklő félórája. /. gy. 9. olda Ötvenszer a Csodabár Tegnap este ötvenedszer került színre a Fő­­városi Operettszínházban Katscher Róbert és Herczeg Géza Csodabár című operettje. Amikor a darab Budapesten ötvenedszer ment, ugyanakkor tapsoltak még a Csodabárnak Ber­linben, Breslauban, Lipcsében, Kölnben, Párizs­ban, ugyanaz­nap délelőttjén tartották meg a da­rabból az első színpadi próbát Londonban és Ná­­polyban, ugyanezen a napon kezdték el svóbait Kopenhágában, Varsóban és Stockholmban. Titkos Ilona tegnap este tizenhat percig énekelt, egyfolytában szakadatlanul. Háromszor ismétel­tettek meg vele egy dalt. Brodszky Miklós, aki félig-meddig maga is szerzője a pesti Csodabárnak, hiszen három be­tétje van, örökáron eladta Donna mia című dalát Tauber Richárdnak, aki azt egy német hangos filmben fogja énekelni. Az ötvenedik Csodabárra zsúfolásig megtelt a színház. Már csak azért is, mert mindenki tudja, hogyha a darab egyszer lekerül a műsorról, soha többet nem adhatják, miután a színpadot egy-egy előadás kedvéért még egyszer nem építhetik fel. A szerző, Herczeg Géza táviratban üdvözölte az ötvenedik előadás­ alkalmából a színházat. A két új szereplőnek, Annie Harvay-nek, a pá­rizsi Folies Bergere táncosnőjének és a­ kis Len­­key Magdának a jubiláns előadáson igen nagy­ sikere volt. AZ ERÉL­YES~KONFERANSZIÉ Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szer­­­­kesztő úr! Tegnap este a Városi Színházban a­­ japánok előadását néztem végig. Amit tőlük lát­­, lám és hallottam, igen szép és igen érdekes volt. Nem tudok azonban el nem mondani valamit. Az egyes számok előtt egy frakkos, monoiklis és a nagy színház dimenzióihoz mérten meglehetősen halkhangú, exteriőrre különben igen szimpatikus magyar úr jött ki, hogy az idegen számokat be­­konferálja. , Illető úr hangját bizony a távolabbi sorokban nem igen hallották, úgy hogy ha nem is nagyon illendő, de megmagyarázható volt egy nézőnek az eljárása, amikor valahonnan a karzat mélyéről lekiáltott hozzá: — Hangosabban beszéljen! Itt nem értem­ egy szót sem! Mire a konferanszié megállt mondókája köze­pén és a következőket választotta: — Nem az a baj, hogy én halkan beszélek, ha­nem a nézőtéren legyenek csöndesebbek. Pedig úgysem értenek meg semmit, ha énrám nem hall­­gatnak! .­­ A nézőtér ijedten elhallgatott az erélyes hangú felszólításra és a konferanszié továbbra is ugyan­olyan halk hangon befejezhette mondókáját, amit persze a méltatlankodó erkélypublikum továbbra sem értett. De most már nem mert közbeszólni... ( Aláírás.) DZSUNGEL a Belvárosi Színház szenzációs premierje szomba­ton, 8-án. (Rendes helyárak.) Fruska 125-ször Gaál Franciska és Rózsahegyi Kálmán felléptével pénteken, 7-én, a Belvárosi Színházban. Töltőtoll*Egy lány,aki mer ma és holnap a Belvárosi Színházban. Csütörtö­kn, november 6-án a Parisette kávéházban Vörösmarty-tér 4. szám • rumi ammmmmmmm délután — est Rendezi a párisi Clermont 8 Fouet Minden látogató ajándékot kau z r f* y á »•

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék