Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-30 / 120. szám
Szombat, 1931 május 30 . A Don Juan felújítása az Operaházban ! Az Operaház, ebben az évadban először, kapuzárás előtt két héttel, május 28 ára tűzte ki előadásra a dalművek dalművét, a Don Juan-t. Elképzelhető operai évad anélkül, hogy e hasonlíthatatlan műremek megszólaltatásra kerüljön? Aligha! A csütörtöki felújítás korántsem volt minden részletében kielégítő. A közönség azonban így is mohón és gyönyörködve hallgatta kinyilatkoztatásként. Knappertsbusch müncheni főzeneigazgató Vezényelte a Don Juan felújítását abban az elgondolásban, melyben az legutóbb Münchenben és Salzburgban került szélire. Ő is azok közé tartozik, akik kamara-operát formálnak a Don Juanból, véleményünk szerint, helytelenül. Knappertsbusch nem mélyenszántó elme, nem ihletés költő, de ügyeskezű, jó készségű, nagy gyakorlattal rendelkező, biztos színpadi érzékkel megáldott karmester. A Don Juan csütörtöki előadása eleven lüktetésű volt, soha nem lankadó. E sikerből azonban a karmesternél nagyobb részt követelhetnek maguknak: Szemere Árpád, a rendező, Ferencsik János, aki a felújítás zenei részét előkészítette, a szereplők közül pedig: Svéd Sándor (Don Juan), Székelyhidy Ferenc (Don Ottavio), Bodó Erzsi (Donna Anna), Halász Gitta(Zerlina) és Maleczky Oszkár (Mazetto). Magyar nyelven soha nem hallottuk még a Don Juant olyan eleganciával, lendülettel, ízléssel, oly magával ragadó hévvel, mindent elsöprő — bár lefékezett — erővel, mint ahogyan Svéd Sándor jelenítette meg. Az évad egyik kimagasló művészi eseménye ez az alakítás! Székelyhidy Don Ottavioja mintaszerű, klasszikus alakítás. Bodó Erzsi két áriájában méltónak bizonyult szerepére: igazi hősnő volt. Halász Gitta csupa kellemes ősin, Maleczky Oszkár pedig olyan kedves színész, mint amilyen, operai színpadon, a legnagyobb ritkaság. A többi szereplőkben meglehetősen csalódtunk. Mert volt olyan szereplője is az előadásnak, aki kínosan és hiábavalóan erőlködött, volt, aki eredménytelenül pazarolta értékes hangját és olyan is, aki nem győzte hanggal szerepét s az ő jelenéseik szépséghibái voltak az estnek. Talán a második szereposztás megfelelő művészeinek bevonásával filkerülni fog egy olyan «válogatott» együttest színpadra állítani, amelynek előadásában a Don Juan hallgatása zavartalanul élvezetes lesz. GYÁRFÁS SZÁLLODA, PENZIÓ ÉS DEPANDANCEl.EBALATOMLElLE GYÓGYFÜRDŐN a legszebb, legnagyobb üdülőtelep. Saját strand, sporttelep, vizisportok, dietikus konyha, rádió, komfort. Előszezonban kedvezmény Telefon: Balatonlelle 17 Elmarad a Nagy sláger a Budai Színkörben, ahol 13-ikán tartják meg a Cs. Sz. K. bemutatóját - Úgy volt, hogy most szombaton, e hónap 80-án a Budai Színkör bemutatja Snstemneckers Nagy sláger című darabját. A próbákat meg is kezdték, tegnap azonban már üres «ügyelő-lap» fogadta a színészeket, akiket a színház igazgatósága értesített, hogy a Nagy sláger az idén elmarad. Ezzel egyidejűen kitűzték Radó—Szánthó—Szécsen Cs. Sz. K. (Csalódott szerelmesek klubja) című operettjének premierjét. A terv szerint a Cs. Sz. K. Loránth Vilmos rendezésében június 13-án kerül a közönség elé. Az operett három felvonásból és öt képből áll. * A Szentpál-iskola évzáró előadása. Impozáns formában lépett közönsége elé a Szentpál-iskola beszámoló „műhelymunkájával". Az iskola összteljesítményét üdeség, lelkesség és belső fegyelem jellemzi, művészileg pedig az, hogy nívóban és célkitűzésben már túllépte az iskolanerűség határát. Különösen a műsor második része volt az, amely ezt a megállapítást alátámasztja s itt meg kell említeni Beke Margit ,,Csimpánz Samu" című táncmókáját. A műsor első része oly tanulságosan és szórakoztatóan világított a metodikai munka lényegébe, hogy a laikus közönség figyelmét is lekötötte és meleg tapsra ragadtatta. Kétségtelenül ez az az út, amely a táncművészet megújhodására vezethet. Szentpál Olgán és Bokor Katán, az iskola vezetőin kívül nem utolsó sorban Bayer Lilla, Holitscher Kitty, Luxemburger Gabi, Uhrmann Márta és Aigner Tana érdemlik meg az elismerő sorokat. RITHIS BLKETOW CIRKUSZ-VARIETÉ ULUITN Városliget — Telefon: A. 183—85 Naponta este 8 órakor. — Minden csütörtök, szombat, vasári és ünnepnap délután 4 órakor nagy küsönlegességi elő* adás a szenzációs megnyitó műsorral. Betyárak 1—6 pengőig. Utalványok érvényeseit Péntek A VÍZKERESZT, amelynek előadásával tegnap este bezárult a Nemzeti Színház idei nagyszabású Shakespeare-ciklusa, egyike Shakespeare legnépszerűbb vígjátékainak. Azt mondják, hogy ez a legjobb angol renaissance-vígjáték. Shakespearenak két olyan darabja van, amelyikben a címnek semmi köze a darabhoz. Az egyik az Ahogy tetszik, a másik a Vízkereszt, vagy Amit akartok. A legkiválóbb Shakespeare-tidósok vitatkoznak azon, hogy mit jelent ez a két cím. Shakespeare mindig pontos címeket adott a darabjainak, amelyeket legnagyobbrészt a főhősökről kéresztett el, így: Hamlet dán királyfi, Othello, a velencei mór, Antonius és Kleopátra, A windsori vígasszonyok, 111. Richárd király. Vannak azután olyan címei, amelyekben a cselekményt jelzi: A vihar, Sok hahó semmiért, Minden jó, ha jó a véne, Szeget szeggel. A mesedarabjainak olyan címet ad, amelyekkel utal arra, hogy miféle mesét tár a közönség elé és ilyen címekkel látja el ezeket: Téli rege, vagyis olyan darab, amely egy téli meséhez hasonló, vagy Szentivánéji álom, egy mese, amelyet egy forró nyári éjszaka levegője szült. De az Ahogy tetszik és a Vízkereszt címeivel nem tudnak mit kezdeni a shakespeareológusok. * SNAKESPEARENEK sok darabja ihlette meg nagy zeneszerzők fantáziáját. Ita nézzük a sort, ezekhez a Shakespeare-darabokhoz írtak zenét a muzsika halhatatlanjai. A Romeo és Júliából operát csinált Gounod, a Faust szerzője, az Othellóból opera készült Verdi zenéjével. Berlioz a Lear királyhoz irt zenét. A Hamletet ketten is megzenésítették: Bach és Thomas. Beethoven a Coriolanushoz irt muzsikát. A Windsori vigasszonyok meséjéből Verdi Falstaff című operája készült. Míg Nicolai: Windsori vigasszonyok címen irt Shakespeare meséjéből operát, Mendelssohn a Szentivánéji álom-hoz a világ egyik legszebb kísérőzenéjét írta. A Vizkereszt-hez Smetana irt kísérőzenét és Bécsben a Burgtheaterben Smetana zenéjével játsszák a Vizkereszt-et.* A NEMZETI SZÍNHÁZBAN évtizedes pihentetés után, 1923 június 19-én újították fel először a Vizkereszt-et. A főbb szerepeket ezek játszották: Orsino herceg . , . Garamszeghy Sándor Viola Bajor Gizi Olivia N. Tasnády Ilona Bötlen Tóbiás . . . Horváth Jenő Keszeg Andor . , . Pethes Sándor A bolond . . . « , Rózsahegyi Kálmán Malvolio . . . » . Gál Gyula 1925 június 15-én Viola szerepét Környei Paula vette át. 1926 november 5-én Uray Tivadar játszotta a bolond szerepét. A tegnap esti szereposztásban a bolond Uray Tivadar volt ismét, Börben Tóbiás szerepét pedig Bodnár Jenő vette át.* URAY TIVADAR bolondjáról, amely ennek a kitűnő színésznek egyik legkiválóbb alakítása, egy ismert magyar kritikus ezt írja: „Uray Tivadar a bolond szerepében olyan volt, mint egy finom ötlet és úgy suhant át a darabon mosolygó fölénnyel. Ő volt a fetrengő bolondok durva kacagásával szemben a felsőbbséges, fölényes shakespearei mosoly. Legszebben ez abban a könnyen félrejátszható, kényes jelenetben fejeződött ki, amikor dobbal a nyakán a színre lép. Nem csapolt lármát a dobverőkkel, nem püfölte a dobot, hanem csak finoman, lehelletszerűen simogatta és a dobverője hegye, mintha bársonyba lett volna burkolva."♦ A TEGNAPI szereposztás nevezetessége Bodnár Jenő volt, aki Böffen Tóbiás szerepét játszotta, azt a szerepet, amelyet Horváth Jenő hagyott itt árván. Nagy előd emlékével kellett megküzdenie, de hősiesen végigállta ezt a küzdelmet. Horváth Jenőnek két emléke élt eddig a Nemzeti Színházban. Az egyik a Julius Caesar rendezése volt, a másik pedig Böffön Tóbiás szerepe, amelynek paksamétáján az ő neve állott utolsónak a szerep tulajdonosainak sorában. A Július Caesar Horváth Jenő-i képe már eltűnt a Nemzeti Színház színpadáról, de hogy milyen sikerült alkotása volt ez a nemrég elhunyt kiváló színésznek és rendezőnek, azt bizonyítja az, hog még az új rendezés is megőrzött néhány vonást az ő alkotásából és szinte pontról-pontra átvette a negyedik és ötödik felvonás szcenírozását, amelyben Horváth Jenő mesteri kézzel vonta össze egyetlen képbe a shakespearei képsorozatot. Tegnap este azután Böffen Tóbiás szerepkönyvének aljára beírta nevét az új tulajdonos: Bodnár Jenő. .. AZ UJ BÖFFEN TÓBIÁS Bodnár Jenő, talán tegnap este érte el életének második nagy sikerét. Bodnár Jenő a Nemzeti Színház gárdájának becsületes közkatonája, arról nevezetes, hogy neki van a legzengőbb hangja és a legmagyarosabb beszéde. Nagy szerepet bizony ritkán kap Bodnár Jenő, de ha amolyan kiváló szerep jut a kezébe, alaposan megdolgozza és sikert csihol belőle. 1927 tavaszán érte el legszebb sikerét színészi pályafutásán Bodnár Jenő. Bibó Lajos darabját, a Báthory Zsigmondot játszották akkor s őneki egy öreg jobbágy szerep jutott, egy névtelen földhözragadt, aki odaáll a hatalmas erdélyi fejedelem elé és véres szavakkal sírja el nyomorúságos sorsát. Tegnap este a Nemzeti Színházban a tapsok Bodnár Jenőnek, az uj Böffen Tóbiásnak ezt az emléket idézték, ezt a négy év előtti sikert, amikor Bodnár Jenő, aki ma kacagtatott, megrázta és megdöbbentette tragikus játékával a közönséget. Azt az emléket idézték, amikor Báthory Zsigmond trónja elé odaállott négy évvel ezelőtt Bodnár Jenő. Összetörten, sárosan, borzonborzan, amint földbevájt viskójából kihúzták a fejedelem poroszlói. És amint a földhözragadt párnából kitört az emberi sírás, amint felharsant a szava és mintha a pokol mélyéről kiáltott volna, követelt magának egy emberibb életet és amint a közönség megrázva a hatalmas erejű kitöréstől, be sem várva a nagy jelenet végét, tomboló tapsokba tört ki. A közönség ekkor kitűzte, az érdemjelet Bodnár Jenőnek, a Nemzeti Színház közkatonájának mellére és tegnap a Vízkereszt előadásán ezt megduplázta. A tanács Ferenczy Károly mellett A főváros tegnapi tanácsülésének napirendjén szerepelt a Városi Színház ügye is. A tanács Ferenczy Károly igazgatása mellett foglalt állást és Ferenczy Károly bérleti szerződéséhez mindenben hozzájárultak. Értesülésünk szerint illetékes körökben, igen helyesen, az a felfogás alakult ki, hogy Ferenczy e néhány hónapi igazgatása alatt annyi munkakedvvel és energiával látott a munkához és a példátlanul nehéz viszonyok között annyi hozzáértést tanúsított, hogy a Városi Színház további igazgatására ő mutatkozik a legalkalmasabbnak. Sylvester Schaffer vasárnap érkezik Budapestre Sylvester Schuiffer, a világhírű artista június 2-tól kezdődén a Royal Orfeumban vendégszerepel. Az artistát, aki az artistatársadalom egyik legkiválóbbja és akivasárnap érkezik Budapestre, a Magyarországi Artistaegyesület hivatalosan fogadja. *Szerzői est. A Zeneakadémián tegnap tartotta szerzői estjét Stern György, Siklós professzor növendéke. A fiatal zeneszerző saját kompozícióit mutatta be a közönség tetszése mellett. Kompozícióit kulturáltság és színes fantázia jellemzi. Szép időben, a Duna partján, csillagos ég alatt Esőben, zárt helyiségben, tető alatt I 11 nyári megnyílik ma este, május 21-én, génteken a Felső Margitszigeten 9. oldal Hajrá Hollywood! Garai Imre, Ternay István és Ménessy Tibor operettje a Király Színházban Garai Imre a legnépszerűbb zeneszerzőid közé, tartozik, azok közé, akiket a komoly muzsikusok kevésre értékelnek, de akiknek sikerét titokban nagyon sokan irigylik. Ő az, akiknek dallamait mindenütt játsszák, éneklik, fütyülik, gramofonozzák a városban és hazenkiről a pesti humor azt beszéli, hogy valaki, aki a fivérét összetévesztette vele, utódib így, mentegette magát. Bocsánat, de maguk testvérek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint a „Tarka lepkém" a Giovinezzához. Mindazon, ahol éppen ez a vitathatatlan siker a figyelmeztető, hogy a slágerszerző tehetségét nem szabad alábecsülni. Igaz, hogy a népszerű számokat általában nem a meglepő újszerűség jellemzi, de ha slágert írni csak annyi volty, mint egy régi melódiát eilomp, a pesti muzsikusok gazdasági helyzete sem volna olyan rossz, mint amilyen. Nem, higgjük el, slágert szerezni nem könnyű dolog. Valami különös képesség kell hozzá, — például Garai Imre képessége. Garai olyan — saját verseire készült — melódiákkal tudja szórakoztatni közönségét, amilyeneket az megkíván, kedveseket, behízelgőket, könnyen megtanulhatókat, ezt csinálja évek óta és nem csinál mást a Hajrá, Hollywood!, című egész estét betöltő operettjében sem, amely ma este kerül szilire a Király Színházban. Ahol — ezt máris meg lehet állapítani a muzsikájának, különösen Sattler Andor elmés, színes, furfangos hangszerelésében egyáltalában nincs oka a nagyközönség előtt szégyenkezni. (Ebből az alkalomból rántsuk le a leplet egy igazságtalan titokról: a pesti zeneszerzők legnagyobb részének kompozíciója, mielőtt előadásra kerül, ennek a fiatal, nagytehetségű és rendkívül képzett muzsikusnak a kezén megy keresztül. Sattler néha a legjelentéktelenebb dallamok köré is káprázatos zenei keretet varázsol. A színlap azonban elhallgatja ezt a lényt és a zeneszerző maga szokta learatni aragyogó instrumentálásról mondott dicséreteket.) Mint szövegírók, Ternay István és Ménessy Tibor mutatkoznak be. Kellemesen, jól pergően mondják el történetüket a pesti kislányról, akit szépségkirálynővé választanak és akit vőlegénye mellől a dicsőség reménye és mámora Hollywoodba csábít. A vőlegény azonban utána megy és miután a leány helyett ő lesz világhírű, menyasszonyát megtépett álmokkal hozza haza. A darabban, különösen a második felvonásban van néhány kitűnő operettötlet és ha a további előadások lecsiszolják a dialógusnak néhány érdességét és technikai hibáját, végeredményben formás kedves librettó válik belőle. A Király Színház Tihanyi Vilmos pazar rendezésében és Nagypál Béla karmester gondos dirigálásával pompás operettelőadást produkál. Vaály Ilona a főszerepben nemcsak finoman énekel, de kellő helyen a drámai mozzanatokat is megtalálja. Bársony Rózsi különösen egy táncjelenetében „futja ki igazi formáját" és olyan ötletes és eredeti, mint kevesen. Kertész Dezső a vőlegény szerepében hódít, Fenyvesy Éva dekoratív megjelenésével és színjátszó készségével, Simán Marcsa jóizű humorával, Sziklay József „minden lében kanál" figurájával, Ihász Lajos jól megformált, finoman groteszk alakításával arat sikert. S.adbár Árpád és Major István kettőse ellenállhatatlanul mulatságos és külön meg kell említeni Pártos Gusztáv ideges, lármás, szuggesztív erővel megrajzolt filmrendezőjét, valamint Gorma Lászlót, aki a máris nagysikerű, látványos táncokat betanította. (—szám—) A cseh filharmonikusok jubileumi hangversenyükre meghívták Hubayt, Dohnányit és Bartókot A cseh filharmonikusok a jövő évben ünneptik harmincéves jubileumukat. Ezt a jubileumot fényes ünnepségekkel akarják emlékezetessé tenni. Tizenkét reprezentációs díszhangversenyt rendeznek a cseh filharmonikusok és ezeken a hangversenyeken a világ legkiválóbb dirigenseit és szólistáit léptetik fel. A cseh filharmonikusok intendánsa, Clima professzor levelet intézett az egyik magyar hangversenyirodához és a hangverseny irodát megbízza azzal, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Zsubay Jenővel, Dohnányi Ernővel s Bartók Bélával, mert a cseh filharmonikusok a három világhírű magyar művészre feltétlenül számítanak a jubileumi programmon. Megnyílt a csodás Csillaghegyi Strassi is Hullámfürdőbeszállított árus kombinált jegyek az összes utcai újságárus pavilonokban kaphatók. Még néhány nyaralólakás szezonra kiadó. — Week-endszobák.