Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-30 / 120. szám

Szombat, 1931 május 30 . A Don Juan felújítása az Operaházban ! Az Operaház, ebben az évadban először, kapuzárás előtt két héttel, május 28 ára tűzte ki előadásra a dalművek dalművét, a Don Juan-t. Elképzelhető operai évad anélkül, hogy e hasonlíthatatlan műremek megszólal­tatásra kerüljön? Aligha! A csütörtöki felújí­tás korántsem volt minden részletében kielé­gítő. A közönség azonban így is mohón és gyönyörködve hallgatta kinyilatkoztatásként. Knappertsbusch müncheni főzeneigazgató Vezényelte a Don Juan felújítását abban az elgondolásban, melyben az legutóbb München­ben és Salzburgban került szélire. Ő is azok közé tartozik, akik kamara-operát formálnak a Don Juanból, véleményünk szerint, helytele­nül. Knappertsbusch nem mélyenszántó elme, nem ihletés költő, de ügyeskezű, jó készségű, nagy gyakorlattal rendelkező, biztos színpadi érzékkel megáldott karmester. A Don Juan csütörtöki előadása eleven lüktetésű volt, soha nem lankadó. E sikerből azonban a kar­mesternél nagyobb részt követelhetnek ma­guknak: Szemere Árpád, a rendező, Ferencsik János, aki a felújítás zenei részét előkészí­tette, a szereplők közül pedig: Svéd Sándor (Don Juan), Székelyhidy Ferenc (Don Otta­­vio), Bodó Erzsi (Donna Anna), Halász Gitta­­(Zerlina) és Maleczky Oszkár (Mazetto). Magyar nyelven soha nem hallottuk még a Don Juant olyan eleganciával, lendülettel, íz­­léssel, oly magával ragadó hévvel, mindent el­söprő — bár lefékezett — erővel, mint aho­gyan Svéd Sándor jelenítette meg. Az évad egyik kimagasló művészi eseménye ez az ala­kítás! Székelyhidy Don Ottavioja mintaszerű, klasszikus alakítás. Bodó Erzsi két áriájában méltónak bizonyult szerepére: igazi hősnő volt. Halász Gitta csupa kellem­es ősin, Ma­leczky Oszkár pedig olyan kedves színész, m­int amilyen, operai színpadon, a legnagyobb ritkaság. A többi szereplőkben meglehetősen csalód­tunk. Mert volt olyan szereplője is az elő­adásnak, aki kínosan és hiábavalóan erőlkö­dött, volt, aki eredménytelenül pazarolta ér­tékes hangját és olyan is, aki nem győzte hanggal szerepét s az ő jelenéseik szépség­hibái voltak az estnek. Talán a második sze­­reposztás megfelelő művészeinek bevonásával filkerülni fog egy olyan «válogatott» együttest színpadra állítani, amelynek előadásában a Don Juan hallgatása zavartalanul élvezetes lesz. GYÁRFÁS SZÁLLODA, PENZIÓ ÉS DEPANDANCEl.­EBAL­ATO­MLEl­LE GYÓGYFÜRDŐN a legszebb, legnagyobb üdülő­telep. Saját strand, sporttelep, vizisportok, dietikus konyha, rádió, komfort. Előszezonban kedvezmény Telefon: Balatonlelle 17 Elmarad a Nagy sláger a Budai Színkörben, ahol 13-ikán tartják meg a Cs. Sz. K. bemutatóját - Úgy volt, h­ogy most szombaton, e hónap 80-án a Budai Színkör bemutatja Sn­ste­­mneckers Nagy sláger című darabját. A pró­bákat meg is kezdték, tegnap azonban már üres «ügyelő-lap» fogadta a színészeket, aki­ket a színház igazgatósága értesített,­ hogy a Nagy sláger az idén elmarad. Ezzel egyidejűen kitűzték Radó—­Szánthó—Szécsen Cs. Sz. K. (Csalódott szerelmesek klubja) című operett­jének premierjét. A terv szerint a Cs. Sz. K. Loránth Vilmos rendezésében június 13-án kerül a közönség elé. Az operett három felvo­násból és öt képből áll. * A Szentpál-iskola évzáró előadása. Impozáns formában lépett közönsége elé a Szentpál-iskola beszámoló „műhelymunkájával". Az iskola össz­­teljesítményét üdeség, lelkesség és belső fegye­lem jellemzi, művészileg pedig az­, hogy nívóban és célkitűzésben már túllépte az­ iskolanerű­ség határát. Különösen a műsor második része volt az, amely ezt a megállapítást alátámasztja s itt meg kell említeni Beke Margit ,,Csimpánz Samu" című táncmókáját. A mű­sor első része oly ta­nulságosan és szórakoztatóan világított a meto­dikai munka lényegébe, hogy a laikus közönség figyelmét is lekötötte és meleg tapsra ragadtatta. Kétségtelenül ez az az út, amely a táncművészet megújhodására vezethet. Szentpál Olgán és Bo­kor Katán, az iskola vezetőin kívül nem utolsó sorban Bayer Lilla, Holitscher Kitty, Luxembur­­g­er Gabi, Uhrmann Márta és Aigner Tana ér­demlik meg az elismerő sorokat. RITHIS BLKETOW CIRKUSZ-VARIETÉ ULUITN Városliget — Telefon: A. 183—85 Naponta este 8 órakor. — Minden csütörtök, szombat, vasári és ünnepnap délután 4 órakor nagy küs­önlegességi elő* adás a szenzációs megnyitó műsorral. Betyárak 1—6 pengőig. Utalványok érvényeseit Péntek A VÍZKERESZT, amelynek előadásával tegnap este bezárult a Nemzeti Színház idei nagyszabású Sh­akespeare-ciklusa, egyike Shakespeare legnép­szerűbb vígjátékainak. Azt mondják, hogy ez a legjobb angol renaissance-vígjáték. Shakespeare­­nak két olyan darabja van, amelyikben a címnek semmi köze a darabhoz. Az egyik az Ahogy tet­szik, a másik a Vízkereszt, vagy Amit akartok. A legkiválóbb Sh­akespeare-tidósok vitatkoznak azon, hogy mit jelent ez a két cím. Shakespeare mindig pontos címeket adott a darabjainak, ame­lyeket legnagyobbrészt a főhősökről kéresztett el, így: Hamlet dán királyfi, Othello, a velencei mór, Antonius és Kleopátra, A windsori víg­asszonyok, 111. Richárd király. Vannak azután olyan címei, amelyekben a cselekményt jelzi: A vihar, Sok hahó semmiért, Minden jó, ha jó a véne, Szeget szeggel. A mesedarabjainak olyan címet ad, ame­lyekkel utal arra, hogy miféle mesét tár a közön­ség elé és ilyen címekkel látja el ezeket: Téli rege, vagyis olyan darab, amely egy téli meséhez ha­sonló, vagy Szentivánéji álom, egy mese, amelyet egy forró nyári éjszaka levegője szült. De az Ahogy tetszik és a Vízkereszt címeivel nem tud­nak mit kezdeni a shakespeareológusok. * SN­AKESPE­ARENEK sok darabja ihlette meg nagy zeneszerzők fantáziáját. Ita nézzük a sort, ezekhez a Shakespeare-darabokhoz írtak zenét a muzsika halhatatlanjai. A Romeo és Júliából operát csinált Gounod, a Faust szerzője, az Othellóból opera készült Verdi zenéjével. Berlioz a Lear királyhoz irt ze­nét. A Hamletet ketten is megzenésítették: Bach és Thomas. Beethoven a Coriolanushoz irt mu­zsikát. A Windsori vigasszonyok meséjéből Verdi Falstaff című operája készült. Míg Nicolai: Wind­sori vigasszonyok címen irt Shakespeare meséjé­ből operát, Mendelssohn a Szentivánéji álom-hoz­ a világ egyik legszebb kísérőzenéjét írta. A Vizkereszt-hez Smetana irt kísérőzenét és Bécsben a Burgtheaterben Smetana zenéjével játsszák a Vizkereszt-et.* A NEMZETI SZÍNHÁZBAN évtizedes pihente­tés után, 1923 június 19-én újították fel először a Vizkereszt-et. A főbb szerepeket ezek játszották: Orsino herceg . , . Garamszeghy Sándor Viola Bajor Gizi Olivia N. Tasnády Ilona Bötlen Tóbiás . . . Horváth Jenő Keszeg Andor . , . Pethes Sándor A bolond . . . « , Rózsahegyi Kálmán Malvolio . . . » . Gál Gyula 1925 június 15-én Viola szerepét Környei Paula vette át. 1926 november 5-én Uray Tivadar ját­szotta a bolond szerepét. A tegnap esti szerep­­osztásban a bolond Uray Tivadar volt ismét, Börben Tóbiás szerepét pedig Bodnár Jenő vette át.* URAY TIVADAR bolondjáról, amely ennek a kitűnő színésznek egyik legkiválóbb alakítása, egy ismert magyar kritikus ezt írja: „Uray Tivadar a bolond szerepében olyan volt, mint egy finom ötlet és úgy suhant át a darabon mosolygó fölénnyel. Ő volt a fetrengő bolondok durva kacagásával szemben a fel­sőbb­séges, fölényes shakespearei mosoly. Leg­szebben ez abban a könnyen félrejátszható, kényes jelenetben fejeződött ki, amikor dob­bal a nyakán a színre lép. Nem csapolt lármát a dobverőkkel, nem püfölte a dobot, hanem csak finoman, lehelletszerűen simogatta és a dobverője hegye, mintha bársonyba lett volna burkolva."♦ A TEGNAPI szereposztás nevezetessége Bodnár Jenő volt, aki Böffen Tóbiás szerepét játszotta, azt a szerepet, amelyet Horváth Jenő hagyott itt árván. Nagy előd emlékével kellett megküz­denie, de­­ hősiesen végigállta ezt a küzdelmet. Horváth Jenőnek két emléke élt eddig a Nem­zeti Színházban. Az egyik a Julius Caesar ren­dezése volt, a másik pedig Böffön Tóbiás sze­repe, amelynek paksamétáján az ő neve állott utolsónak a szerep tulajdonosainak sorában. A Július Caesar Horváth Jenő-i képe már eltűnt a Nemzeti Színház színpadáról, de hogy milyen si­került alkotása volt ez a nemrég elhunyt kiváló színésznek és rendezőnek, azt bizonyítja az, hog­­ még az új rendezés is megőrzött néhány vonást az ő alkotásából és szinte pontról-pontra átvette a negyedik és ötödik felvonás szcenírozását, amelyben Horváth Jenő mesteri kézzel vonta össze egyetlen képbe a shakespearei képsoroza­tot. Tegnap este azután Böffen Tóbiás szerepköny­vének aljára beírta nevét az új tulajdonos: Bod­nár Jenő. .. AZ UJ BÖFFEN TÓBIÁS Bodnár Jenő, talán tegnap este érte el életének második nagy sikerét. Bodnár Jenő a Nemzeti Színház gárdájának be­csületes közkatonája, arról nevezetes, hogy neki van a legzengőbb hangja és a legmagyarosabb beszéde. Nagy szerepet bizony ritkán kap Bodnár Jenő, de ha amolyan kiváló szerep jut a kezébe, alaposan megdolgozza és sikert csihol belőle. 1927 tavaszán érte el legszebb sikerét színészi pályafutásán Bodnár Jenő. Bibó Lajos da­rabját, a Báthory Zsigmondot játszották akkor s őneki egy öreg jobbágy szerep jutott, egy név­telen földhözragadt­, aki odaáll a hatalmas er­délyi fejedelem elé és véres szavakkal sírja el nyomorúságos sorsát. Tegnap este a Nemzeti Színházban a tapsok Bodnár Jenőnek, az uj Böffen Tóbiásnak ezt az emléket idézték, ezt a négy év előtti sikert, amikor Bodnár Jenő, aki ma kacagtatott, megrázta és megdöbbentette tragikus játékával a közönséget. Azt az emléket idézték, amikor Báthory Zsig­­mond trónja elé odaállott négy évvel ezelőtt Bod­nár Jenő. Összetörten, sárosan, borzonborzan, amint földbevájt viskójából kihúzták a fejedelem poroszlói. És amint a földhözragadt párnából ki­tört az emberi sírás, amint felharsant a szava és mintha a pokol mélyéről kiáltott volna, követelt magának egy emberibb életet és amint a közönség megrázva a hatalmas erejű kitöréstől, be sem várva a nagy jelenet végét, tomboló tapsokba tört ki. A közönség ekkor kitűzte, az érdemjelet Bodnár Jenőnek, a Nemzeti Színház közkatonájának mel­lére és tegnap a Vízkereszt előadásán ezt meg­duplázta. A tanács Ferenczy Károly mellett A főváros tegnapi tanácsülésének napirend­jén szerepelt a Városi Színház ügye is. A ta­nács Ferenczy Károly igazgatása m­ellett fog­lalt állást és Ferenczy Károly bérleti szerző­déséhez mindenben hozzájárultak. Értesülé­sünk szerint illetékes körökben, igen helyesen, az a felfogás alakult ki, hogy Ferenczy e né­­hány hónapi igazgatása alatt annyi munka­kedvvel és energiával látott a munkához és a példátlanul nehéz viszonyok között annyi hoz­záértést tanúsított, hogy a Városi Színház to­vábbi igazgatására ő mutatkozik a legalkalma­sabbnak. Sylvester Schaffer vasárnap érkezik Budapestre Sylvester Schuiffer, a világhírű artista június 2-tól kezdődén a Royal Orfeumban vendégsze­repel. Az artistát, aki az artistatársadalom egyik legkiválóbbja és aki­­vasárnap érkezik Budapestre, a Magyarországi Artistaegyesület hivatalosan fogadja. *­­Szerzői est. A Zeneakadémián tegnap tartotta szerzői estjét Stern György, Siklós professzor nö­vendéke. A fiatal zeneszerző saját kompozícióit mutatta be a közönség tetszése mellett. Kompo­zícióit kulturáltság és színes fantázia jellemzi. Szép időben, a Duna partján, csillagos ég alatt Esőben, zárt helyiségben, tető alatt I 11 nyári megnyílik ma este, május 21-én, génteken a Felső Margitszigeten 9. oldal Hajrá Hollywood! Garai Imre, Ternay István és Ménessy Tibor operettje a Király Színházban Garai Imre a legnépszerűbb zeneszerzőid közé, tartozik, azok közé, akiket a komoly mu­­zsikusok kevésre értékelnek, de akiknek sike­­­rét titokban nagyon sokan irigylik. Ő az, akik­nek dallamait mindenütt játsszák, éneklik, fü­tyülik, gramofonozzák a városban és h­aze­nkiről a pesti humor azt beszéli, hogy valaki, aki a fivérét összetévesztette vele, utódib így, mentegette magát. Bocsánat, de maguk testvé­rek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint a „Tarka lepkém" a Giovinezzá­hoz. Mindazon­, ah­ol éppen ez a vitathatatlan siker a figyel­meztető, hogy a slágerszerző tehetségét nem­ szabad alábecsülni. Igaz, hogy a népszerű szá­mokat általában nem a meglepő újszerűség jellemzi, de ha slágert írni csak annyi volty­, mint egy régi melódiát eilomp, a pesti muzsi­kusok gazdasági helyzete sem­ volna olyan rossz, mint amilyen. Nem, higgjü­k el, slágert szerezni nem könnyű dolog. Valami különös képesség kell hozzá, — például Garai Imre képessége. Garai olyan — saját verseire készült — melódiák­kal tudja szórakoztatni közönségét, amilyene­ket az megkíván, kedveseket, behízelgőket, könnyen megtanulhatókat, ezt csinálja évek óta és nem csinál mást a Hajrá, Hollywood!, című egész estét­ betöltő operettjében sem, amely ma este kerül szilire a Király Színház­ban. Ahol — ezt máris meg lehet állapítani a muzsikájának, különösen Sattler Andor elmés, színes, furfangos hangszerelésében egyáltalában nincs oka a nagyközönség előtt szégyenkezni. (Ebből az alkalomból rántsuk le a leplet egy igazságtalan titokról: a pesti zeneszerzők legnagyobb részének kompozí­ciója, mielőtt előadásra kerül, ennek a fiatal, nagytehetségű és rendkívül képzett muzsikus­nak a kezén megy keresztül. Sattler néha a legjelentéktelenebb dallamok köré is káp­rázatos zenei keretet varázsol. A színlap azon­ban elhallgatja ezt a lényt és a zeneszerző maga szokta learatni a­­­ragyogó instrumentá­lás­­ról mondott dicséreteket.) Mint szövegírók, Ternay István és Ménessy Tibor mutatkoznak be. Kellemesen, jól per­gően mondják el történetüket a pesti kislány­ról, akit szépségkirálynővé választanak és akit vőlegénye mellől a dicsőség reménye és mámora Hollywoodba csábít. A vőlegény azonban utána megy és miután a leány he­lyett ő lesz világhírű, menyasszonyát megté­pett álmokkal hozza haza. A darabban, kü­lönösen a második felvonásban van néhány kitűnő operettötlet és ha a további előadások lecsiszolják a dialógusnak néhány érdességét és technikai hibáját, végeredményben formás kedves librettó válik belőle. A Király Színház Tihanyi Vilmos pazar rendezésében és Nagypál Béla karmester gon­dos dirigálásával pompás operettelőadást pro­dukál. Vaály Ilona a főszerepben nemcsak finoman énekel, de kellő helyen a drámai mozzanatokat is megtalálja. Bársony Rózsi különösen egy tánc­jelenetében „futja ki igazi formáját" és olyan ötletes és eredeti, mint kevesen.­ Kertész Dezső a vőlegény sze­repében hódít, Fenyvesy Éva dekoratív meg­jelenésével és színjátszó készségével, Simán Marcsa jóizű­ humorával, Sziklay József „min­den lében kanál" figurájával, Ihász Lajos jól megformált, finoman groteszk alakításával arat sikert. S.adbár Árpád és Major István kettőse ellenállhatatlanul mulatságos és kü­lön meg kell említeni Pártos Gusztáv ideges, lármás, szuggesztív erővel megrajzolt film­rendezőjét, valamint Gorm­a Lászlót, aki a máris nagysikerű, látványos táncokat betaní­totta. (—szám—) A cseh filharmonikusok jubileumi hang­versenyükre meghívták Hubayt, Dohnányit és Bartókot A cseh filharmonikusok a jövő évben ün­neptik harmincéves jubileumukat. Ezt a jubi­leumot fényes ünnepségekkel akarják emléke­zetessé tenni. Tizenkét reprezentációs dísz­hangversenyt rendeznek a cseh filharmoniku­sok és ezeken a hangversenyeken a világ leg­kiválóbb dirigenseit és szólistáit léptetik fel. A cseh filharmonikusok intendánsa, Clima pro­fesszor levelet intézett az egyik magyar hang­­versenyirodához és a hangverseny irodát meg­bízza azzal, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Zsubay Jenővel, Dohnányi Ernővel s Bartók Bélával, mert a cseh filharmonikusok a három világhírű magyar művészre feltétlenül számí­tanak a jubileumi programmon. Megnyílt a csodás Csillaghegyi Strassi­­ is Hullámfürdő­b­eszállított árus kombinált jegyek az összes utcai újságárus pavilonokban kaphatók. Még néhány nyaralólakás szezonra kiadó. — Week-endszobák.

Next