Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-10 / 105. szám
8. oldal FELLEBBEZÉS A NYILVÁNOSSÁGHOZ Miért piszkos a pesti levegő és sötét a Dunapart, hol vannak a propellerek és egyéb kérdések a közönség köréből Panaszos levelek az Esti Kurír szerkesztőségéhez Fellebbezési rovatunk mai első levele a Társadalombiztosító egy egészen különleges intézkedésével foglalkozik. Ez a levél némi magyarázatát adja annak, hogy mi okozza a Társadalombiztosító túlkiadásait, mi ad a rengeteg tisztviselőnek állandó munkát s miért kesereg az OTI intézkedései ellen. Fellebbezési rovatunk többi levelei egyébként az első tavaszi napokkal egyidejűen érkező speciális nyári panaszokkal foglalkoznak. A Társadalombiztosító adminisztrációja a gyakorlatban Tekintetes Szerkesztőség! Mellékelten küldöm az OTI egy és ugyanazon napon feladott két levelét a további hihetetlennek látszó tények igazolására. Az OTI engem balesetbiztosítási díjak befizetésére kötelez, amelyet a mellékelt felszólítás szerint 1930 december 20-án kellett volna befizetnem, — erről azonban a postai keltezés szerint 1931 április 11-én értesítenek. Az ugyanezen napon érkezett másik levélt egy kérdőív kitöltésére szólít fel, amelyet február 16-ig kellett volna benyújtanom. A „Figyelmeztetés" még hozzá azzal fenyeget, hogy aki nem adja kellő időben postára a kimutatást, azt a törvény értelmében ezer pengőig terjedő pénzbírsággal büntetik! Én tehát máris elkéstem, miután a levelet, illetve kérdőívet majdnem három hónappal később kaptam kézhez. Az OTI mind a két levelet egyidőben adta postára, a két külön levél után azonban ugyanaz az expedíció kétszeres ajánlási díjat fizet. Ezek a felesleges hetven fillérek megmagyarázzák talán azt az óriási deficitet, amellyel az OTI-vel kapcsolatban annyi szó esik. Ezek után az sem csodálható, hogy az üzemutódlási paragrafus alapján az OTI gyakran lehetetlennek látszó igénykereseteket támaszt jóhiszemű iparosokkal szemben. Én magam például átvettem egy előttem csődbejutott szállodát, minden megtakarított pénzem befektettem, erre az OTI 1931 februárjában beperelt az előző csődbejutott szállodatulajdonos hátralékos 1800 pengő tartozása erejéig. Ehhez jön még a kamatok összege, együtt annyi, hogy, ha kifizetem, én is csődbe jutok. Így néz ki a Társadalombiztosító adminisztrációja a gyakorlatban. Tisztelettel: Brányi Béla, szállodás, Orosháza. Piszkos a pesti levegő és egyéb nyári problémák Tekintetes Szerkesztőség! A melegebb időjárás beköszöntével mindenki áhítozik jobb levegő után. A kiváltságosak, akiket elfoglaltságuk és az anyagi nehézségek nem kötnek a fővároshoz, vidékre, külföldre menekülnek. De mit csináljon a szegény pesti polgár, aki nem jut tiszta hegyi vagy folyami levegőhöz? Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy egészségügyi hatóságaink minden igyekezetük ellenére sem tudják a levegőrontó tényezőket ellensúlyozni. Az utolsó tíz esztendőben a pesti levegő ijesztő mértékben leromlott, aminek megfelelően a belélegzés útján szerezhető betegek statisztikája hatalmas emelkedést mutat. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a levegőt, bizonyos általánosságban mozgó korlátozásoktól eltekintve, bárki szabadon ronthatja s nincs olyan szervezet, amely a levegő védelmére felvenné a küzdelmet. Röviden összefoglalva a következő rendeletre lenne szükség: 1. A járdák tisztasága érdekében tilos hulladékot, (gyümölcshéj, papír, mag, stb.) elszórni, vagy az utcára szennyes, egészségre ártalmas folyadékot kiönteni. Tilos a házaknak az útra, térre néző ablakában porolni, portörlő ruhát kirázni. 2. A kirakatokat, ablakokat és kapukat legfeljebb reggel nyolc óráig szabad portalanítani, illetve tisztítani. 3. Az ingatlmtulajdonsok kötelesek az ingatlanuk előtt lévő gyalogjáró-rész állandó tisztántartásáról gondoskodni, seprés előtt a gyalogjárórészt vízsugorral kell fellocsolni. 4. Lakott területen tilos kövezetre, úttestre köpni. 5. Az egészségre ártalmas, tisztátlan, vagy a szállítás következtében porozó anyagot csak ponyvával letakarva szabad szállítani. Tisztelettel: Aláírás, A magánzenészek az állami konkurrencia ellen Tekintetes Szerkesztőség! Az Esti Kurír legutóbb már foglalkozott a sokezer magyar muzsikus panaszával, akik a különböző, város és állam által támogatott zenekarok miatt kenyér nélkül maradtak. A helyzet azóta csak súlyosbodott. A magánzenészek ugyanis nem tudják felvenni a versenyt azokkal a postás-, katona-, csutas- stb. zenekarokkal, amelyek a várostól és államtól szubvenciót kapnak s így a legminimálisabb díjazásért kötnek szerződést a nyári mulatóüzemekkel. Maga a Zenészszövetség is tehetetlen az állami konkurrenciával szemben, amely a hangosfilm után a legsúlyosabb csapást mérte a komoly és tanult magyar muzsikusokra. Többszáz kenyér nélkül maradt család nevében fordulunk az illetékes tényezőkhöz, hogy a katona-, postás- és vasutas-zenekarok mellett alkalmazzanak hivatásos zenészeket is, akiknek ez a kenyerük éi egyetlen megélhetési forrásuk. Tisztelettel: (Aláírások) a Magyar Zenészszövetség tagjai. Egypár aktuális kérdés a város vezetőihez Tekintetes Szerkesztőség! így tavaszi időben néhányon lelkes Budapest-rajongók keserűséggel tapasztaljuk, hogy a város urai évről-évre megfeledkeznek néhány olyan városrendezési problémáról, amelyet kis költséggel meg lehetne oldani. Például évtizedes kérdés, hogy a Dunakorzó publikumának — amely bizonyos százalékban külföldiekből áll — miért kell az ott veszteglő hajók füstjét nyelni, ruháját a koromtól és füsttől bepiszkiltalni? Miért nem rendezik a Margithíd budai oldalát, ahol a kotrógépek és ormótlan homokkupacok hosszú sora csúfítja el a Dunapart legszembetűnőbb pontját? Miért halmoznak fel a margitszigeti uszoda körül — ahova ugyancsak sok külföldi jár — szemétdombokat? Miért világítják rosszabbul a Dunakorzót, mint bármelyik más frekventált útvonalát, holott tíz ívlámpával be lehetne világítani ezt a gyönyörű és népes sétányt? Még lenne jónéhány hasonló kérdés, amelyekre azonban a főváros vezetősége éppen úgy nem ad választ, mint ezekre a fenti kérdésekre, amelyek már több mint tíz éve aktuálisak. Tisztelettel: Aláírás, lakcím. Hol maradnak a dunai propellerek ? Tekintetes Szerkesztőség! Közlekedésügyi és idegenforgalmi szempontból egyaránt állandóan aktuális a dunai kishajó kérdése. Két-három napig tartó téli jégzajlás miatt bele kell nyugodni az óbudai lakosoknak abba, hogy a szubvencionált hajóstársaság beszünteti a téli propellerjáratot. Ellenben szerződéses kötelezettsége alapján legalább a kora tavaszi idényben illene már sűrűbb hajójáratokat rendszeresíteni, mert mégis csak megdöbbentő, hogy egy világváros kellős közepén másfél kilométeres folyamszakaszon nincs semmiféle átkelési lehetősége a város egyes lakóinak. Az óbudai lakosok a szemközti partot csak kétszeres átszállással tudják elérni, miután még a Pláffy térről sem lehet újabban a Margitszigetre átszállás nélkül eljutni. Az idegenek nem győznek eléggé csodálkozni, hogy míg Pozsony és a szemközti Pozsonyliget, illetve strand között tízpercenként közlekednek a hajók, addig Budapest világvárosban, amelynek büszkesége a Duna, csak kiváltságos időszakokban lehet esetleg egy-két órás időközökben a szemközt lévő partot elérni. Tisztelettel: több budai lakos. (Aláírások.) mondték m. kir. Árpád-reálgimnázium tanulója Irén, naponta kétszer kénytelen a Török-utcán és a Zsigmond-utcán át az iskolába menni. Azt hiszem, joggal nevezhetem a pokoltornácának ezt az útvonalat, de annak különösen azt a részét, mely a Lukács- és Császár-fürdők előtt visz el. Ez a rész ugyanis olyan botrányosan szűk és zsúfolt, hogy itt csak a Jó Isten különös kegyelméből nem történik mindennap számtalan halálos szerencsétlenség. Az amúgy is keskeny járda mellett közvetlenül száguldanak a villamosok, teher- és személyautók, fuvarok táborai vonulnak a keskeny úttesten, melyek minden pillanatban összetorlódnak, megáll a forgalom s állandó a zűrzavar. A balesetek itt napirenden vannak, s csak a legközelebbi múltban három ártatlan gyermek fizetett életével e botrányos állapotokért. Kettőt közülük a villamos végzett ki, s a harmadikat egy teherautó lapította agyon. Itt jár a mi egyetlen kisfiunk is naponta iskolába, minket pedig ezen idő alatt kilel a hideg félelmünkben és aggodalmunkban. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szegény emberek vagyunk, én egész nap hivatalomban ülök, feleségem —mert cselédünk nincs — nem kísérheti a fiút s igy csak a jó Isten különös oltalma alatt teszi meg napi útját a Zsigmondutcai pokoltornácon át iskolájába. Mindennap reggeltől estig állandó szorongások és izgalmak osztályrészesei vagyunk feleségemmel, míg gyermekünk épségben haza nem ér. Sürgősen kérünk megváltást állandó izgalmainktól! Gyalogközlekedési lehetőséget akár a Dunaparton, akár az ellenkező hegyes oldalon, az épületek mögött! Aláírás. Magyar Légiforgalmi Rt. Nyári menetrend érvényes 1931 augusztus 31-éig 7.00 8.40 14.20 15.50 ind. érk. BUDAPEST WIEN érk. ind. 13.30 12.10 IS 45 17.15 Az autók indulnak: Budapesten IV., Váci utca 1. sz. alól 45 perccel. Wienben a Hotel Bristoltól 40 perccel a repülőgép indulása előtt. Felvilágosítás és jegyváltás: Budapesten: a Magyar Légiforgalmi Rt., IV., Váci utca 1. Tel.: 808-88. Központi Menetjegyiroda és az összes fiókok. Wienben: Luffreisebureau. Kärtnerring 5. Tel.: R. 28-1 06 LEVELÉT ÉS CSOMAGJAIT KÜLDJE LÉGIPOSTÁN! Díjszabásért forduljon szállítási osztályunkhoz: Aut. 808-89. Vasárnap, 1931 május 10 A Chile „az isteni Liza", vagy csak raffinált nő Rendkívül érdekes polgári per foglalkoztatja most a bécsi bíróságot. A per főszereplője Liza Delorme, az ismert osztrák operett-primadonna és táncosnő. Liza Delorme a háború előtt körülrajongott kedvence volt a bécsi színházjáró publikumnak, polgári neve Elizabeth Nedelkovits — e néven szerepel most a bíróság előtt is. Nedelkovits—Delorme több mint nyolc évig Oroszországban volt táncosnő s végigtáncolta egész ázsiai Oroszországot. Abban az időben sokat emlegették nevét egy orosz nagyherceggel kapcsolatban. A művésznőnek Bécsben volt egy pompás kis villája, amelyet orosz vendégszereplése után 30.000 schillingért adott el egy házaspárnak. Az adás-vételi szerződésben Liza Delorme arra kötelezte magát, hogy a szerződés létrejöttekor azonnal kiköltözik villájából. Később azonban vonakodott a szerződésnek eleget tenni .Josef Schernik, a villa új tulajdonosa, nyilván a gyors elhatározások embere volt — egy szép napon embereket fogadott fel és kilakoltatta az „isteni" Delormet villájából. A kilakoltatási processzusnak számtalan nézője akadt, az utcára sorra kerültek ki Liza Delorme pompás bútorai- luxusbudoárjának pamlagára utcagyerekek ültek le. Mindez nagyon tetszett a bécsi utca jellegzetes naplopóinak. — Delorme pamlagán utcakölykök — nahát ez nagyszerű. Kolossal! Liza Delorme azonban más szemszögből ítélte meg a dolgot. Azonnal elrohant ügyvédjéhez és perrel támadta meg villája új tulajdonosát. Beadványában arra hivatkozott, hogy mikor az értékes villát eladta, amely 70.000 schillinget testvérek között is megér, olyan olcsón eladta — elmezavarban szenvedett. A szerződés tehát semmis. Dr. O. Beer, az alperes ügyvédje a tárgyalások során azt bizonygatta, hogy a villa tulajdonképen egy kis házikó és a 30.000 schillinges vételár túlbecsülte annak igazi értékét. Azonkívül Liza Delorme, háza erősen megrongált állapotban volt akkor, mikor Scherniknek eladta. Az ügyvéd azonban csak ezután állt elő legszenzációsabb adataival. Dr. Beer előadta, hogy Liza Devorme egyszer már hasonló körülmények között adta el a szóbanforgó villát. Akkor hasonló trükkel élt és ugyancsak arra hivatkozott, hogy az eladásnál megzavarodott az elméje. Az első esetben sikerült is neki félrevezetni a bíróság szakértőit, akik elhitték Liza Delorme meséjét. Az ügyvéd szerint a művésznő teljesen birtokában van elmebeli képességeinek, sőt olyan raffinált nő, hogy még ilyennel nem találkozott soha életében. Az ügyvéd kijelentésére harsogó nevetés tör ki a tárgyalóterem zsúfolásig megtett padsoraiban. A teremben csupa előkelő, parfinos hölgy és néhány kiöregedett junker, aki még fiatal korában adózott csodálattal az „isteni" Lizi művészetének. Ezután dr. Haimann pszichiáter szakvéleményére kerül a sor. A közönség lélegzetelfojtva hallgatja végig érdekes szakvéleményét. Szerinte a művésznő csakugyan nincs szellemi képességeinek teljes birtokában. Dr. Haimann annak idején kezelte is Lizi Delormet. Részletesen ismerteti a művésznő lelkibetegségét és pszichoanalitikailag indokolja azt. — A nők, különösen olyan nők, mint a művésznő, a társas élet milienjében takarni tudják lelki és szellemi életük fogyatékosságait. Lizi Delorme idegesen válaszol a tanuk és az ügyvédek kérdéseire. Feleletei zavarosak. Mikor Gábriel Dubskyra, a villa egyik bérlőjének kihallgatására kerül a sor, kitör a botrány. Gábriel Dubsky a következőket vallja: — Mikor a művésznő megtudta, hogy kilakoltatják, azt mondta, meg fogok örülni. A másik napon pedig kijelentette nekem, hogy süssek egy kuglófot, mert a maharadzsát várja, aki üveghintóban fog érte jönni. A bíró ezek után elnapolta az izgalmas tárgyalást. Gyermekek halálveszélyben Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szerény viszonyok között élő állami tisztviselő vagyok, ki feleségemmel és 10 éves kis fiunkkal Budán a Pálffy-téren lakom. Küzdelmesedő hála Istennek mégis elégedett családi életünket állandó gond és rettegés kiséri kis fiunk élete és testi épsége miatt, ki a 7.sig — Szemalatti ráncaimat a Hero-skin teljesen elmulasztotta,kozni a változáson ... Budapest, 1931 április 3. Barátnőim nem győznek csodát- K. Lenke. Meghívó Az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjegyesülete és Halálozási Segélycsoportja 1931 május hó 16-án, szombaton este 7 órakor tartja (VII., Erzsébet körút 49) XLII. rendes közgyűlését, melyre a t. tagokat ezúton is meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés. 3. Zárószámadások előterjesztése és a felmentvény Iránti határozathozatal. 4. Pénztári jelentés. 5. A kisorsolt igazgatósági tagok helyébe uj igazgatósági tagok választása. 6. Indítványok. 7. Jelentés a Halálozási Segélycsoport 1930. évi műkö-S. A Halálozási Segélycsoport zárószámadásának előterjesztése. 9. A Halálozási Segélycsoport vezetőségének és intézőbizottságának választása. • Indítványok az alapszabályok 43. §-ának g) pontja értelmében legalább három nappal a közgyűlés előtt az igazgatósághoz benyújtandók. Keresek 3 szobás ulcm AlkM* t. Vasárnap reggel megnyílik a Hungária fürdő Budapest világvárosias jellegéből már hosszabb ideje hiányzott boldog békeidők világszenzációja: a Hungária fürdő. Vasárnap reggel 5 órakor végre, hosszabb szíjtelelés után, pazarul átalakítva és kibővítve megnyílik ez a közkedvelt fürdő. A Hungária gőz- és kádfürdő világvárosi külsővel és kényelemmel berendezve ismét rendelkezésére fog állani az ország közönségének reggel 5 órától esti 7 óráig. A fürdő a legmodernebb berendezésű vízgyógyintézettel, szénsavas-, iszap-, villany- és fényfürdőkkel bővült ki. Ezenkívül diatemia és eleetroterápiás eljárásokra is alkalmas gépekkel szereltetett fel. A vezetőség ismerve a középosztály súlyos anyagi helyzetét, oly újítást vezetett be, mely elősegíti a nélkülözhetetlen testápolás lehetőségét. A gőzfürdő belépőjegyét 1.40 pengőben állapította meg s a belépőjegy árába egy reggelit, uzsonnát, vagy villásreggelit is belekalkulált. Vagyis 1.40-ért nemcsak fürödni, hanem reggelizni, vagy uzsonnázni, vagy villásreggelizni is lehet. Az újonnan megnyló Hungária fürdő csíny, Ízlés és kényelem dolgában legelső fürdőinkkel felveheti a versenyt, tisztaság s hygiénia tekintetében pedig kifogástalan. Az új fürdő bemutatása alkalmából látottak azt az impressziót keltették fel bennünk, hogy: békebeli! Ilyen volt Nagymagyarország világhírű fürdője, melynek párját sehol sem találtuk s mely elmaradhatatlan reqnisituma volt a békében mulatóközönségnek is, mert minden mulatság végső akkordja volt: , Reggel 5 órakor gyerünk a Hungária fürdőbe! Ma, amikor minden drága és oly kispénzűek az emberek, még aktuálisabb ez a jelszó, mert a vezetőség újítása folytán nemcsak legszebb, hanem egyben legolcsóbb fürdője Budapestnek is a Hungária.