Esti Kurir, 1931. május (9. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-10 / 105. szám

8. oldal FELLEBBEZÉS A NYILVÁNOSSÁGHOZ Miért piszkos a pesti levegő és sötét a Dunapart, hol van­nak a propellerek­­ és egyéb kérdések a közönség köréből Panaszos levelek az Esti Kurír szerkesztőségéhez Fellebbezési rovatunk mai első levele a Társadalombiztosító egy­ egészen különle­ges intézkedésével foglalkozik. Ez a levél némi magyarázatát adja annak, hogy mi okozza a Társadalombiztosító túlkiadá­­sait, mi ad a rengeteg tisztviselőnek ál­landó munkát s miért kesereg az OTI in­tézkedései ellen. Fellebbezési rovatunk többi levelei egyébként az első tavaszi na­pokkal egyidejűen érkező speciális nyári panaszokkal foglalkoznak. A Társadalombiztosító adminisztrá­ciója a gyakorlatban Tekintetes Szerkesztőség! Mellékelten küldöm az OTI egy és ugyanazon napon feladott két leve­lét a további hihetetlennek látszó tények igazo­lására. Az OTI engem balesetbiztosítási díjak be­fizetésére kötelez, amelyet a mellékelt felszólítás szerint 1930 december 20-án kellett volna befizet­nem, — erről azonban a postai keltezés szerint 1931 április 11-én értesítenek. Az ugyanezen na­pon érkezett másik levélt egy kérdőív kitöltésére szólít fel, amelyet február 16-ig kellett volna be­nyújtanom. A „Figyelmeztetés" még hozzá azzal fenyeget, hogy aki nem adja kellő időben pos­tára a kimutatást, azt a törvény értelmében ezer pengőig terjedő pénzbírsággal büntetik! Én tehát máris elkéstem, miután a levelet, illetve kérdőívet majdnem három hónappal később kaptam kéz­hez. Az OTI mind a két levelet egyidőben adta postára, a két külön levél után azonban ugyanaz az expedíció kétszeres ajánlási díjat fizet. Ezek a felesleges hetven fillérek megmagyarázzák talán azt az óriási deficitet, amellyel az OTI-vel kap­csolatban annyi szó esik. Ezek után az sem cso­dálható, hogy az üzemutódlási paragrafus alapján az OTI gyakran lehetetlennek látszó igénykerese­teket támaszt jóhiszemű iparosokkal szemben. Én magam például átvettem egy előttem csődbe­jutott szállodát, minden megtakarított pénzem befektettem, erre az OTI 1931 februárjában be­perelt az előző csődbejutott szállodatulajdonos hátralékos 1800 pengő tartozása erejéig. Ehhez jön még a kamatok összege,­­ együtt annyi, hogy, ha kifizetem, én is csődbe jutok. Így néz ki a Társadalombiztosító adminisztrációja a gyakor­latban. Tisztelettel: Brányi Béla, szállodás, Orosháza. Piszkos a pesti levegő és egyéb nyári problémák Tekintetes Szerkesztőség! A melegebb időjárás beköszöntével mindenki áhítozik jobb levegő után. A kiváltságosak, akiket elfoglaltságuk és az anyagi nehézségek nem kötnek a fővároshoz, vi­dékre, külföldre menekülnek. De mit csináljon a szegény pesti polgár, aki nem jut tiszta hegyi vagy folyami levegőhöz? Sajnálattal kell megál­lapítanunk, hogy egészségügyi hatóságaink min­den igyekezetük ellenére sem tudják a levegő­­rontó tényezőket ellensúlyozni. Az utolsó tíz esz­tendőben a pesti levegő ijesztő mértékben lerom­lott, aminek megfelelően a belélegzés útján sze­rezhető betegek statisztikája hatalmas emelke­dést mutat. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a le­vegőt, bizonyos általánosságban mozgó korlátozá­soktól eltekintve, bárki szabadon ronthatja s nincs olyan szervezet, amely a levegő védelmére felvenné a küzdelmet. Röviden összefoglalva a következő rendeletre lenne szükség: 1. A járdák tisztasága érdekében tilos hulladé­kot, (gyümölcshéj, papír, mag, stb.) elszórni, vagy az utcára szennyes, egészségre ártalmas folyadé­kot kiönteni. Tilos a házaknak az útra, térre néző ablakában porolni, portörlő ruhát kirázni. 2. A kirakatokat, ablakokat és kapukat legfel­jebb reggel nyolc óráig szabad portalanítani, il­letve tisztítani. 3. Az ingatlmtulajdonsok kötelesek az ingatla­nuk előtt lévő gyalogjáró-rész állandó tisztántar­tásáról gondoskodni, seprés előtt a gyalogjáró­részt vízsugorral kell fellocsolni. 4. Lakott területen tilos kövezetre, úttestre köpni. 5. Az egészségre ártalmas, tisztátlan, vagy a szállítás következtében porozó anyagot csak ponyvával letakarva szabad szállítani. Tisztelettel: Aláírás, A magánzenészek az állami konkurrencia ellen Tekintetes Szerkesztőség! Az Esti Kurír leg­utóbb már foglalkozott a sokezer magyar mu­zsikus panaszával, akik a különböző, város és állam által támogatott zenekarok miatt kenyér nélkül maradtak. A helyzet azóta csak súlyosbo­dott. A magánzenészek ugyanis nem tudják fel­venni a versenyt azokkal a postás-, katona-, cs­­utas- stb. zenekarokkal, amelyek a várostól és államtól szubvenciót kapnak s így a legminimá­lisabb díjazásért kötnek szerződést a nyári mu­­latóüzemekkel. Maga a Zenészszövetség is tehe­tetlen az állami konkurrenciával szemben, amely a hangosfilm után­­ a legsúlyosabb csapást mérte a komoly és tanult magyar muzsikusokra. Több­száz kenyér nélkül maradt család nevében for­dulunk az illetékes tényezőkhöz, hogy a katona-, postás- és vasutas-zenekarok mellett alkalmazza­nak hivatásos zenészeket is, akiknek ez a ke­nyerük é­i egyetlen megélhetési forrásuk. Tiszte­lettel: (Aláírások) a Magyar Zenészszövetség tagjai. Egypár aktuális kérdés a város vezetőihez Tekintetes Szerkesztőség! így tavaszi időben néhányon lelkes Budapest-rajongók keserűséggel tapasztaljuk, hogy a város urai évről-évre meg­feledkeznek néhány olyan városrendezési problé­máról, amelyet kis költséggel meg lehetne oldani. Például évtizedes kérdés, hogy a Dunakorzó pub­likumának — amely bizonyos százalékban kül­földiekből áll — miért kell az ott veszteglő ha­jók füstjét nyelni, ruháját a koromtól és füsttől bepiszkiltalni? Miért nem rendezik a Margithíd budai oldalát, ahol a kotrógépek és ormótlan ho­mokkupacok hosszú sora csúfítja el a Duna­part legszembetűnőbb pontját? Miért halmoznak fel a margitszigeti uszoda körül — ahova ugyan­csak sok külföldi jár — szemétdombokat? Miért világítják rosszabbul a Dunakorzót, mint bárme­lyik más frekventált útvonalát, holott tíz ívlám­­pával be lehetne világítani ezt a gyönyörű és né­pes sétányt? Még lenne jónéhány hasonló kérdés, amelyekre azonban a főváros vezetősége éppen ú­gy nem ad választ, mint ezekre a fenti kérdé­sekre, amelyek már több mint tíz éve aktuálisak. Tisztelettel: Aláírás, lakcím. Hol maradnak a dunai propellerek ? Tekintetes Szerkesztőség! Közlekedésügyi és idegenforgalmi szempontból egyaránt állandóan aktuális a dunai kishajó kérdése. Két-három na­pig tartó téli jégzajlás miatt bele kell nyugodni az óbudai lakosoknak abba, hogy a szubvencio­nált hajóstársaság beszünteti a téli propeller­járatot. Ellenben szerződéses kötelezettsége alap­ján legalább a kora tavaszi idényben illene már sűrű­bb hajójáratokat rendszeresíteni, mert mégis csak megdöbbentő, hogy egy világváros kellős közepén másfél kilométeres folyam­szakaszon nincs semmiféle átkelési lehetősége a város egyes lakóinak. Az óbudai lakosok a szemközti partot csak kétszeres átszállással tudják elérni, miután még a Pláffy­ térről sem lehet újabban a Margit­szigetre átszállás nélkül eljutni. Az idegenek nem győznek eléggé csodálkozni, hogy míg Pozsony és a szemközti Pozsonyliget, illetve strand között tízpercenként közlekednek a hajók, addig Bu­dapest világvárosban, amelynek büszkesége a Duna, csak kiváltságos időszakokban lehet eset­leg egy-két órás időközökben a szemközt lévő partot elérni. Tisztelettel: több budai lakos. (Aláírások.) mond­ték­ m. kir. Árpád-reálgimnázium ta­­nulója Irén, naponta kétszer kénytelen a Tö­rök-utcán és a Zsigmond-utcán át az iskolába menni. Azt hiszem, joggal nevezhetem a po­koltornácának ezt az útvonalat, de­ annak kü­lönösen azt a részét, mely a Lukács- és Csá­szár-fürdők előtt visz el. Ez a rész ugyanis olyan botrányosan szűk és zsúfolt, hogy itt csak a Jó Isten különös kegyelméből nem tör­ténik mindennap számtalan halálos szeren­csétlenség. Az amúgy is keskeny járda mellett közvetlenül száguldanak a villamosok, teher- és személyautók, fuvarok táborai vonulnak a keskeny úttesten, melyek minden pillanatban összetorlódnak, megáll a forgalom s állandó a zűrzavar. A balesetek itt napirenden vannak, s csak a legközelebbi múltban három ártatlan gyermek fizetett életével e botrányos állapo­tokért. Kettőt közülük a villamos végzett ki, s a harmadikat egy teherautó lapította agyon. Itt jár a mi egyetlen kis­fiunk is naponta is­kolába, minket pedig ezen idő alatt kilel a hideg félelmünkben és aggodalmunkban. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szegény embe­rek vagyunk, én egész nap hivatalomban ülök, feleségem —mert cselédünk nincs — nem kí­sérheti a fiút s igy csak a jó Isten különös ol­talma alatt teszi meg napi útját a Zsigmond­­utcai pokoltornácon át iskolájába. Mindennap reggeltől estig állandó szorongások és izgal­mak osztályrészesei vagyunk feleségemmel, míg gyermekünk épségben haza nem ér. Sürgősen kérünk megváltást állandó izgal­mainktól! Gyalogközlekedési lehetőséget akár a Dunaparton, akár az ellenkező hegyes olda­lon, az épületek mögött! Aláírás. Magyar Légiforgalmi Rt. Nyári menetrend érvényes 1931 augusztus 31-éig 7.00 8.40 14.20 15.50 ind. érk. BUDAPEST WIEN érk. ind. 13.30 12.10 IS 45 17.15 Az autók indulnak: Budapesten IV., Váci­ utca 1. sz. alól 45 perccel. Wienben a Hotel Bristoltól 40 perccel a re­pülőgép indulása előtt. Felvilágosítás és jegyváltás: Budapesten: a Magyar Légiforgalmi Rt., IV., Váci utca 1. Tel.: 808-88. Központi Menetjegyiroda és az összes fiókok. Wienben: Luffreisebureau. Kärtnerring 5. Tel.: R. 28-1­ 06 LEVELÉT ÉS CSOMAGJAIT KÜLDJE LÉGIPOSTÁN! Díjszabásért forduljon szállítási osztályunkhoz: Aut. 808-89. Vasárnap, 1931 május 10 ­A Ch­il­­e „az isteni Liza", vagy csak raffinált nő Rendkívül érdekes polgári per foglalkoztatja most a bécsi bíróságot. A per főszereplője Liza Delorme, az ismert osztrák operett-primadonna és táncosnő. Liza Delorme a háború előtt körül­rajongott kedvence volt a bécsi színházjáró pub­likumnak, polgári neve Elizabeth Nedelkovits — e néven szerepel most a bíróság előtt is. Nedelkovits—Delorme több mint nyolc évig Oroszországban volt táncosnő s végigtáncolta egész ázsiai Oroszországot. Abban az időben sokat emlegették nevét egy orosz nagyherceggel kapcsolatban. A művésznőnek Bécsben volt egy pompás kis villája, amelyet orosz vendégszerep­lése után 30.000 schillingért adott el egy házas­párnak. Az adás-vételi szerződésben Liza Delorme arra kötelezte magát, hogy a szerződés létrejötte­kor azonnal kiköltözik villájából. Később azonban vonakodott a szerződésnek ele­get tenni­ .Josef Schernik, a villa új tulajdonosa, nyilván a gyors elhatározások embere volt — egy szép napon embereket fogadott fel és kilakoltatta az „isteni" Delormet villájából. A kilakoltatási processzusnak számtalan nézője akadt, az utcára sorra kerültek ki Liza Delorme pompás bútorai- luxusbudoárjának pamlagára utcagyerekek ültek le. Mindez nagyon tetszett a bécsi utca jellegzetes naplopóinak. — Delorme pamlagán utcakölykök — nahát ez nagyszerű. Kolossal! Liza Delorme azonban más szemszögből ítélte meg a dolgot. Azonnal elrohant ügyvédjéhez és perrel támadta meg villája új tulajdonosát. Be­adványában arra hivatkozott, hogy mikor az érté­kes villát eladta, amely 70.000 schillinget test­vérek között is megér, olyan olcsón eladta — elmezavarban szenvedett. A szerződés tehát semmis. Dr. O. Beer, az alperes ügyvédje a tárgyalások során azt bizonygatta, hogy a villa tulajdonképen egy kis házikó és a 30.000 schillinges vételár túl­becsülte annak igazi értékét. Azonkívül Liza De­­lorme, háza erősen megrongált állapotban volt akkor, mikor Scherniknek eladta. Az ügyvéd azonban csak ezután állt elő legszen­zációsabb adataival. Dr. Beer előadta, hogy Liza Devorme egyszer már hasonló körülmé­nyek között adta el a szóbanforgó villát. Akkor hasonló trükkel élt és ugyancsak arra hi­vatkozott, hogy az eladásnál megzavarodott az el­méje. Az első esetben sikerült is neki félrevezetni a bíróság szakértőit, akik elhitték Liza Delorme meséjét. Az ügyvéd szerint a művésznő teljesen birtoká­ban van elmebeli képességeinek, sőt olyan raffi­­nált nő, hogy még ilyennel nem találkozott soha életében. Az ügyvéd kijelentésére harsogó nevetés tör ki a tárgyalóterem zsúfolásig megtett padsoraiban. A teremben csupa előkelő, parfinos hölgy és né­hány kiöregedett junker, aki még fiatal korában adózott csodálattal az „isteni" Lizi művészetének. Ezután dr. Haimann pszichiáter szakvélemé­nyére kerül a sor. A közönség lélegzetelfojtva hallgatja végig érdekes szakvéleményét. Szerinte a művésznő csakugyan nincs szellemi képes­ségeinek teljes birtokában. Dr.­ Haimann annak idején kezelte is Lizi Delor­met. Részletesen ismerteti a művésznő lelkibeteg­ségét és pszichoanalitikailag indokolja azt. — A nők, különösen olyan nők, mint a mű­vésznő, a társas élet milienjében takarni tudják lelki és szellemi életük fogyatékosságait. Lizi Delorme idegesen válaszol a tanuk és az ügyvédek kérdéseire. Feleletei zavarosak. Mikor Gábriel Dubskyra, a villa egyik bérlőjének ki­hallgatására kerül a sor, kitör a botrány. Gábriel Dubsky a következőket vallja: — Mikor a művésznő megtudta, hogy kilakol­tatják, azt mondta, meg fogok örülni. A másik napon pedig kijelentette nekem, hogy süssek egy kuglófot, mert a maharadzsát várja, aki üveg­­hintóban fog érte jönni. A bíró ezek után elnapolta az izgalmas tárgya­lást. Gyermekek halálveszélyben Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szerény viszonyok között élő állami tiszt­viselő vagyok, ki feleségemmel és 10 éves kis fiunkkal Budán a Pálffy-téren lakom. Küz­delmesedő hála Istennek mégis elégedett csa­ládi életünket állandó gond és rettegés kiséri kis fiunk élete és testi épsége miatt, ki a 7.sig­ — Szemalatti ráncaimat a Hero-skin teljesen elmulasztotta,­kozni a változáson ... Budapest, 1931 április 3. Barátnőim nem győznek csodát- K. Lenke. Meghívó Az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjegyesülete és Halálo­zási Segélycsoportja 1931 május hó 16-án, szombaton este 7 órakor tartja (VII., Erzsébet­ körút 49) XLII. rendes közgyűlését, melyre a t. tagokat ezúton is meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés. 3. Zárószámadások előterjesztése és a felmentvény Iránti határozathozatal. 4. Pénztári jelentés. 5. A kisorsolt igazgatósági tagok helyébe uj igazgatósági tagok választása. 6. Indítványok.­ 7. Jelentés a Halálozási Segélycsoport 1930. évi műkö-S. A Halálozási Segél­ycsoport zárószámadásának előter­jesztése. 9. A Halálozási Segélycsoport vezetőségének és intéző­bizottságának választása. • Indítványok az alapszabályok 43. §-ának g) pontja ér­telmében legalább három nappal a közgyűlés előtt az igaz­­gatósághoz benyújtandók. Keresek 3 szobás ulcm­ AlkM* t. Vasárnap reggel megnyílik a Hungária fürdő Budapest világvárosias jellegéből már hosszabb ideje hiányzott boldog békeidők világszenzációja: a Hungária fürdő. Vasárnap reggel 5 órakor végre, hosszabb szíj­telelés után, pazarul átalakítva és kibővítve megnyílik ez a közkedvelt fürdő. A Hungária gőz- és kádfürdő világvárosi kül­sővel és kényelemmel berendezve ismét rendel­kezésére fog állani az ország közönségének reg­gel 5 órától esti 7 óráig. A fürdő a legmodernebb berendezésű víz­­gyógyintézettel, szénsavas-, iszap-, villany- és fényfürdőkkel bővült ki. Ezenkívül diatem­ia és eleetroterápiás eljárásokra is alkalmas gépekkel szereltetett fel. A vezetőség ismerve a középosztály súlyos anyagi helyzetét, oly újítást vezetett be, mely elősegíti a nélkülözhetetlen testápolás lehetősé­gét. A gőzfürdő belépőjegyét 1.40 pengőben álla­pította meg s a belépőjegy árába egy reggelit, uzsonnát, vagy villásreggelit is belekalkulált. Vagyis 1.40-ért nemcsak fürödni, hanem regge­lizni, vagy uzsonnázni, vagy villásreggelizni is le­het. Az újonnan megnyló Hungária fürdő csíny, Ízlés és kényelem dolgában legelső fürdőinkkel felveheti a versenyt, tisztaság s hygiénia tekin­tetében pedig kifogástalan. Az új fürdő bemutatása alkalmából látottak azt az impressziót keltették fel bennünk, hogy: békebeli! Ilyen volt Nagymagyarország világhírű für­dője, melynek párját seh­ol sem találtuk s mely elmaradhatatlan reqnisituma volt a békében­ mulatóközönségnek is, mert minden mulatság végső akkordja volt: , Reggel 5 órakor gyerünk a Hungária fürdőbe! Ma, amikor minden drága és oly kispénzűek az emberek, még aktuálisabb ez a jelszó, mert a vezetőség újítása folytán nemcsak legszebb, ha­nem egyben legolcsóbb fürdője Budapestnek is a Hungária.

Next