Esti Kurir, 1931. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

4. oldal FELLEBBEZÉS A­ NYILVÁNOSSÁGHOZ ■ "*­" *..... Mit jelent a bankzárlat a gyakorlatban, autók a gyalogjárón, nyári kéményégetés és a rideg gyógyszerész a közönség postájában Panaszos levelek az Esti Kurír szerkesztőségéhez Hogy mit jelent a bankzárlat a gyakor­latban, kiderül azokból a panaszos leve­lekből, amelyek a legutóbbi napok alatt tömegével érkeztek szerkesztőségünkbe. Ezeket a leveleket nem nagytőkések, nem vállalkozók és hivatásszerűen pénzügyie­rekkel foglalkozó emberek írják, hanem egyszerű polgárok, akiket életükben ezer­féleképpen zavar meg a kormány intézke­dése. A sok levél közül mai fellebbezési rovatunkban mutatóul csupán egyet köz­lünk. Mit csináljon az üdülésre szoruló beteg a bankzárlat idején? Tekintetes Szerkesztőség! Azt hiszem, több ezren vannak hasonló sorban, mint jómagam, aki sú­lyos betegségét gyógykezeltetni, kénytelen volt külföldre utazni. S mert szorult vagyoni hely­zetem nem engedte meg, hogy egy egész hó­napra elegendő összeget vigyek magammal, csa­ládommal megállapodtam, hogy majd részle­tekben küldenek utánam pénzt, amiből aztán gyógykezeltetési költségemet kifizethetem. Most aztán előállott az a helyzet, hogy betegen egy külföldi szanatóriumban fekszem, pénzt nem tu­dok hazulról kapni s a tartozásom egyre nő. A szanatórium igazgatósága természetszerűleg sür­geti a számla kifizetését, hazulról pedig kapom az elkeseredett leveleket, hogy sem kis bankbeté­temhez nem jutnak hozzá családtagjaim, sem adósai nem fizetnek a bankzárlat címén. Tisz­telettel kérdem, mit tegyen az ilyen szorult hely­zetbe jutott szerencsétlen ember, akinek további gyógykezeltetése az életet jelenti. Tisztelettel: * .IJJÁ : ’­ár. Román József ügyvéd­ lett az építéshez szükséges anyag megrendelé­séről. Ezek leszállítása folyamatban van, a munkát azonnal megkezdetem és előrelátható­lag augusztus 10-ig a Hűvösvölgy lakóinak igénye is kielégitheő lesz. Tisztelettel a Buda­pesti Táviró és Távbeszélő igazgatóság veze­tője. (Aláírás.) Autók a gyalogjárón Tekintetes Szerkesztőség! Az utóbbi időben mind gyakrabban előfordul, hogy az autók felfut­nak a járdára és elülnek néhány békés járók­öt. Az autóvezető ugyanis, ha szembekerül egy má­sik autóval vagy egyéb járművel, a karambol el­kerülése végett egyszerűen felszalad kocsijával a gyalogjáróra, hogy a maga és kocsija épségét meg­óvja. Azzal persze nem sokat törődik, hogy ugyan­akkor néhány járókelő életét kiolthatja. Ez min­denképpen igazságtalan dolog. Mert ha a jármű­veit egymást gázolják, úgy — egyformán ki lévén téve a veszélynek és a gázolás lehetőségének is —, a dolog kölcsönös. Az azonban egyoldalú, ha a gyalogjárót gázolja el, mert a gyalogjáró nem gá­zolhat vissza. Az tolna szerény javaslatom, hogy tegyék lehetetlenné az autóknak a gyalogjárókra való felfutását. Emeljék fel mindenütt néhány cen­timéterrel a járdaköveket, úgyhogy ha az autó nekifut, ne mehessen fel. Ez, fokozatosan meg­csinálva, nem kerülne nagy költségbe s ezzel úgy ahogy megvédenék a gyalogjárók testi épségét. Tisztelettel: Aláírás. Miért égetik nyáron a kéményeket? Tekintetes Szerkesztőségi Az alsórákosi rétek házaiban július 27-én megjelent két kéményseprő és felsőbb utasításra való hivatkozással bejelen­tették, hogy a napokban megkezdik a kémények égetését.. Hogy mit jelent nyáron a kéményége­tés, azt minden laikus tudja. A kánikulában a kis házak könnyen tüzet fognak, az alsórákosi réteken lévő faházak és a kátrányfedelű fésze­rek pedig egyenesen életveszélyesekké válnak, ha egy-egy szikra elindul a kémények égetése köz­ben. Hangsúlyoznom kell, hogy itt a legtöbb hel­­­yen még vízvezeték sincs, úgyhogy esetleges tűz­veszély esetén a mentési kísérlet is illuzáriussá válik. Érthetetlennek tartjuk, hogy miért kell éppen nyáron kéményt égetni, holott a kémények tisztítása, még bent a városban, a nagy kőből épült bérházak között is, télen szokott történni. Tisztelettel Borsos Vince és több alsórákosi háztulajdonos. A rideg gyógyszerész Tekintetes Szerkesztőség! Szombaton este negyed tízkor erős rosszullét fogott el, ami fájdalmas görcsökkel járt. Háziorvosom uta­sítására az általa írt csillapítószert állandóan magamnál hordom. Ez esetben azonban ijed­ten vettem észre, hogy a gyógyszer kifogyott. Egyik hozzátartozóm taxin hazarohant a re- r­ceptért s azzal visszatérve, az egyik még nyitva lévő közeli gyógyszertárba mentünk.­­ A gyógyszerésznek átadtuk a receptet, hogy­­ sürgősen csinálja meg, miután görcsös fájdal­maim még mindig nem múlnak. A gyógysze­rész erre kijelentette, hogy várjunk a so­runkra! Kísérteties nyugalommal készítette tovább a különböző kozmetikai szereket, egyéb gyógyszereket, minket pedig, látva, hogy állandóan ájuldozok, tovább hagyott várni. Huszonöt percnyi szenvedés után kap­tam meg a csillapítószert, amely három perc alatt összeállítható. Hozzátartozóim szemre­hányására a rideg gyógyszerész kijelentette, hogy senkivel sem tehet kivételt, mindenki várjon sorára! Tudtommal a gyógyszerész nemcsak kereskedő és nemcsak hivatalnok, hanem a beteg emberiség gyógyításával fog­lalkozó­­ ember is. Erről azonban a kozme­tikai cikkeket gyártó gyógyszerész, úgy látszik, megfeledkezik. Tisztelettel: P. T.-né, lakcím. ! Harc egy utcai árusítási engedélyért Tekintetes Szerkesztőség! Két év óta munka és kereset nélkül tengődő munkásember va­gyok. Négy évig a harctéren voltam, aztán a kommunizmus idején, mint politikai meg­bízott az árdrágító bizottsághoz kerültem. Itteni működésemről és érdemeimről nálam lévő írások tanúskodnak, amelyeket Laky rendőrfőtanácsos és több ma is aktív rendőr­tiszt írt alá. Ezzel a bizonyítvánnyal a ke­zemben elhatároztam, hogy új exisztenciát alapítok és éjszakai virstliárusításra kérek en­gedélyt. A VII. kerületi kapitányság kérése­met, éppen érdemeimre való tekintettel soron kívü­­­ teljesítette. Az elöljáróság azonban már visszautasította a kérvényt és a kereskedelmi minisztériumba küldött. A kereskedelemügyi minisztériumban felvilágosítottak, hogy csak rokkantak kaphatnak utcai árusításra szóló engedélyt, más nem. Hivatkoztam arra, hogy négy évig harctéri szolgálatot teljesítettem, hogy a kommunizmus alatt több ember életét mentettem meg s hogy családommal együtt évek óta nyomorgok. Ha talán nem is vagyok rokkant, kaphatok egy négyzetméter területet, ahol megkeressem kenyeremet. A kérést is­­m­ételten elutasították, a rendeletet nem lehet áthágni. Így néz ki, tekintetes Szerkesztőség a gyakorlatban, ha valaki az öngyilkosság picsit a magyar állam szerveinek jóindulatát próbálja igénybe venni. Tisztelettel: Szántó Lajos, Dohány­ utca 45. ­ Augusztusban megkezdik az új hűvösvölgyi telefonkábel építését Tekintetes Szerkeszőségt Az Esti Kurír jú­lius hó 25-iki számában « Miért nem lehet tele-f­önhöz jutni a Hűvösvölgy elején?» című pa­­naszoslevélre válaszolva, kérem soraim közlé­sét: A hűvösvölgyi telefonkábelek bővítését a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóság, te­kintettel az egyre nagyobb számban jelentkező előfizetőkre, az 1931—32-es költségvetési évre tette tervbe. A hálózat fejlesztéséhez szükséges hitelfedezet biztosítása után gondoskodni kel­ CsiSBárt most vegyen! Ié 4 linpi bronz ebédlő- in.SS | csillár.................P 19 9 6 Iánen bronz ebédlő-iny50 I csillár....................I* CO Lakásban felszerelve » Modern S csillárok nagy választékban | EJiJ'TFRR RT Podmaniczky­ utca siiLlLUsl 111, 27lg, Várcház-körút H 11 * Kérje képes árjegyzékünket is! Az ipar helyzetét a bankrendelet nem könnyűi, de megnehezíti — mondják a Gyoszban A bankbetét zárlatra vonatkozóan megjelent az új rendelet, mely augusztus 11-ig hosszabbította meg azo­kat a rendkívüli állapotokat, amelyek a bank­­pénztári szünnapokkal együtt járnak. Az új rendelet csak azt a könnyítést, hozza, hogy augusztus 8-tól további öt százalékot lehet a betétekből fölvenni, de a fölvett összeg nem lehet több ezer pengőnél, aki pedig július 30-ig tíz százalékot és összesen 2000 pengőt felvett, az többet nem igényelhet betétjéből. Intézkedik a rendelet a biztosítási dí­jak ügyé­ben is, továbbá kimondja, hogy augusztus 10-ig lehet házbért fizetni és mint már az első rendeletből tudjuk, a házbér összegét is kiadják a betétekből, de azok az alkalmazottak, akik külön házbér­­járulékot kapnak, csak akkora összeg erejéig vehetnek ki ezen a címen a betétjükből pénzt, amekorával házbértartozásuknak összege az állásukban kapott házbérjárulás összegét meg­halad­ja. Az új rendelkezés nagy csalódást keltett a gazdasági körök­ben és a közönségben, amely remélte, hogy a mai helyzet fércelge­­tése és további elnyújtása helyett,­ komoly lé­pés fog történni az állapotok szanálására. A rendeletről és következményeiről érdeklődtünk a magángazdaság különböző ágainak képvi­selőinél. A Gyosz-ban a termelés megbénulásától tartanak Arról, hogy a gyáripar körében mi a véle­mény a rendeletről s egyáltalában hogyan halják a helyzetet a GyOSz-ban Knob Sándor dr. a következőket mondotta munkatársunknak: —■ A rendelet könnyebbséget az ipari termelés számára egyáltalán nem ho­zott. Mert az, hogy a biztosítási díjakhoz a bizto­sító intézetek ezentúl hozzá­juthatnak, de a kárösszegeket nem kötelesek kiegyenlíteni — nem enyhítése, hanem megnehezítése a hely­zetnek, aminek nagyon egyszerű a magyará­zata: minél több ilyen, vagy ehhez hasonló jogcímen kell az iparvállalatoknak folyó­számlaköveteléseiket igénybe venniük, annál kevesebb marad nekik munkabé­rekre és anyagbeszerzésre s annál rövidebb idő alatt jutnak el, pénz hiánya miatt, az üzemek korlátozásához és a munkások elbocsátásához.­­ Miután a kilátásba helyezett külföldi kölcsön ügyében még nincsenek definitivu­­mok, mi megértjük, hogy a kormány nem tud a korlátozások mai szigorúságán enyhí­teni. Ezzel a megértéssel azonban — sajnos — nem segítünk azon a kínos kényszerűsé­gen, amely az iparvállalatok számára igen rövid idő alatt be fog állni. Külföldről importált nyersanyagaik ki­­fizetésére devizákat kapni nem tudnak; a szállított áruért a vevő nem fizethet­­— a kereskedő például egyáltalán nem —, mert ezen a címen az átutalás nincs megengedve; a bankok egyre nehezebbé teszik a forgalmat s túlmennek még a rendeletek intézkedésein is, mert — hogy egyebet ne mondjak —, ha ugyanannál a banknál egy másik cég folyó­számlájára átutal valaki egy összeget, ezt az átutalást teljesen zárolják, ami azt jelenti, hogy ezeket a pénzeket még munkabéredre sem lehet felhasználni; a bankok közti át­utalási forgalom ügyében eddig nem történt semmi: újabb hitelek szerzése, váltóleszámi- Szombat, 1931 augusztu­­j tolás az egész vonalon egyre nehezebbé vá­lik stb. Amellett mindenünnen olyan jelenté­­sek érkeznek be hozzánk, hogy az új megrendelések lassan elmaradnak, a fogyasztás napról napra kevesebb, a régebbi megrendeléseket is stom­írozzák és így tovább. Készletekre, raktárra termelni még zavartalan pénzforgalom mellett fent könnyű dolog, teljesen lehetetlen ellenben olyan helyzetben, mint ez a mostani. A gyár­ipar az elmúlt két és fél héten át nagy ellen­álló erőt és rugalmasságot mutatott a nehéz­ségekkel szemben, a legközelebbi napoktól kezdve azonban a termelés lassú megbénulá­sával kell számolni ■— egy ilyen baj minden gazdasági és szociális következményével együtt. Az OMKB véleménye Az új bankrendeletnek a kereskedelemre gyakorolt hatásáról az OMKB részéről Horváth István fő­titkár a következőket mondta: " Az egyetlen pont, amelyben kívánsá­gaink honorálását látjuk: a váltók prolongá­lása, a váltócsere lehetővé tétele. De ez az intézkedés is csak akkor válik hatékonnyá, ha megteremtik a feltételeit annak, hogy a bankok az ebben nyújtott lehetőséget kihasz­­nálják.­­ Viszont megdöbbenéssel látjuk azt, hogy olyan életbevágóan fontos kérdés­ben, mint amilyen az üzletbéreké, úgy­szólván semmi sem történt, mert nem tudom másként jellemezni azt az intézkedést, amely kimerül abban, hogy tize­dikéig kitolják az üzletbérfizetési kötelezettsé­get. A kereskedelemnek ezzel szemben hatá­rozottan ragaszkodni kell a saját egzisztenciá­lis érdeke védelmében a negyed,­évi üzletbér háromhavi részletben történő fizetésének kö­veteléséhez. Japánban van a legtöbb milliomos Tokió, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A japán pénzügyminisztérium kimutatást hoz nyilvánosságra, amely arról számol be, hogy, talán a legtöbb milliomos ebben a keleti or­szágban él. Háromezer yenmilliomosról számol be a japán pénzügyminisztérium kimutatása és külön kell számításba venni, hogy egy gen körülbelül 3 magyar pengőnek felel meg. A­ háromezer milliomos között 75 olyan van, akiknek a vagyona a 10­ millió pengőt megközelíti. A leggazdagabb japán ember mindenesetre­ Ivasaki Hisaya báró, Japán legnagyobb ipari konszernjének a vezetője, akinek a vagyonát körülbelül ötnegyed milliárd pengőre becsü­lik. . Katasztrofális árvíz Indiában Kalkutta, július 31.­­ (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Keletindia óriási folyója, a Brahmaputra a nyári olvadás és esőzések következtében hirt télen megduzzadt és a folyamvölgyben fekvő falukat és Diborgar városát hirtelen eláraszt­­otta. Az angolok vízügyi szolgálata rendkí­vül pontos és így idejében tudták értesíteni a veszélyeztetett kerületeket, hogy az áradásnak emberi élet nem esett áldozatul. Annál több háziállat pusztult el. Egész nyájakat és gulyá­kat sodort el a vizár és az egyébként is sze­gény bennszülött lakosság igen nagy anyagi kárt szenvedett. Rengeteg ember vált hajlék­talanná, akik a magasabban fekvő dombvi­dékre menekültek. ­ Magyar Sándor, a­­Justice for Hungary­ hős rádiótisztje kizárólag a Rádió Újság részére engedte át a diadalmas óceánrepülőgép rádió­­berendezésének részletes leírását és kapcsolási rajzát, úgy hogy csak a kiválóan szerkesztett lap olvasói ismerhetik meg ezt minden részletében. Ezenkívül hozza a lap az új tökéletesnek mond­ható távlátó berendezés ismertetését, a vezér­cikkben foglalkozik a rádió csendrendeletnek a rádiósokra sérelmes intézkedéseivel, s egyben erélyesen védelmükre kell a túl szigorúan értel­mezhető rendelettel szemben. A szereplők képei­vel tarkított teljes budapesti műsor az előadásra kerülő dalok szövegével, valamint a legrészlete­sebb szakszerűen szerkesztett külföldi műsor teszi sok más érdekessége mellett teljessé a min­dig tartalmas­­Rádió Újság­-ot, mely már pénte­ken korán reggel 12 fillérért mindenütt kapható­. Elmetszette a nyakát egy újpesti aszta­losmester. Újpesten, a Klapka­ utca 32. számig házban ma a kora hajnali órákban öngyil­­kosságot követett el Miskolczy István 50 éves asztalos, aki borotvával elmetszette a nyakát. Tettét rögtön észrevették és kihívták hozzá a mentőket, akik súlyos állapotban a Rókusz kórházba szállították.

Next