Esti Kurir, 1933. augusztus (11. évfolyam, 172-196. szám)

1933-08-19 / 187. szám

1933 Vili. 19. SZOMB.­ Feleségének terhelő vallomása alapján tizenkétévi fegyházra ítélték a nárai sógorgyilkost Az asszony megrázó vallomása szenvedéseiről férje mellett­­ A legkegyetlenebb gyilkosság húszéves praxisom alatt, mondotta a tanácselnök Szombathely, augusztus 18. Óriási érdeklődés mellett tárgyalta ma délelőtt a szom­bathelyi törvényszék Ma­­nuszy büntetőtanácsa a nárai sógorgyilkos­­ságot, amelyről annak idején az Esti Kurír is beszámolt. Reggel kilenc órakor már zsú­folásig tömve volt a nagyterem. Szuronyos fogházőr kísérte a terembe a zömök, fekete, szúrós tekintetű gyilkost, aki Lóránt Lajos ismert és jónevű­ nárai kovácsmester és kis­birtokos. A tanácselnök ezután ismertette a vádat, a véres vasárnap lefolyását, amely szerint Lóránt Lajos állatias kegyetlenség­gel meggyilkolta sógorát, Lengyel Józsefet, aki a helyszínen meghalt. A gyilkos önvédelemre hivatkozik A gyilkos rendkívül felindultan kezdi meg vallomását. Bűnösnek érzi magát, de csak a gyilkosságban és nem az előre megfontolt­ságban. Ezután elmondja, hogy a gyilkosságot megelőző napokban egy tehenet adott el 165 pengőért, aminek megőrzését a feleségére bízta. 16-án reggel szükségem lett volna ■— vallja — a pénzre és kértem a feleségemtől,, hogy adja vissza. Ő azonban azzal válaszolt, hogy a pénzt átadta az édesanyjának. Ez az eljárása nagyon felbosszantott és hazakü­ld­­tem, hogy hozza vissza. Alig ment azonban ő el, jött a fivére, Lengyel József és a nyi­tott ablakon bekiáltott: — Miért bántottad a húgomat? — Ne kiabálj, válaszoltam, hanem ha dol­god van velem, gyere be a szobába. Sógorom erre be is jött, minden további nélkül ne­kem támadt és többször egymásután pofon­­ütött. Én viszont erre kirántottam a zseb­késemet és önvédelemből feléje szúrtam.­­— Hányszor szúrt a sógorába? — kérdezte a tanácselnök. — Többször, de a pontos számra nem­­emlékszem.­­— Hogyan védekezhetik maga önvéde­lemmel — szól közbe az elnök —, amikor­­maga volt az üldöző és hátulról is többször sógorába szúrt, sőt amikor ő elesett, rá­térdelt, úgy hogy betörött ellenfele két bor­dája és még két végzetes kegyelemdöfést adott neki. Ezután Görög Dénes dr. főorvos, törvény­széki orvosszakértőt hallgatta ki a bíróság, aki az áldozatot felboncolta, s akinek vallo­mása szerint a kegyetlen gyilkos tizenkilencszer szúrt bele áldozatába, amelyek közül legalább hat-nyolc halálos ívolt. Feleség a férje ellen Az áldozat özvegyének jelentéktelen vallo­mása után a koronatanú kihallgatására kerül a sor, aki nem más, mint a gyilkos felesége, aki kijelenti, hogy vallani akar. — Tizenöt hónapi asszonyságom alatt a keresztre feszített Krisztusnál is többet szenvedtem férjem mellett — mondja szen­vedélyes hangon.­­— 16-án reggel, amikor felhangzott a templomba hivó harangszó, férjem rám támadt, hogy adjam elő a pénzt. Elmondtam neki, hogy megőrzés vé­gett átadtam az édesanyámnak. Hazakül­dött érte, de én nyolchónapos terhessé­gem és a végzett rettenetes munka folytán nagyon ki voltam merülve és megtagadtam az engedelmességet. Erre nekem támadt és ü­lni­ verni kezdett, majd pedig megragadta a torkomat és foj­togatott, azután kitaszított a szobából és azzal kergetett haza, hogy ha rögtön vissza nem hozom a pénzt, még ma végez velem. — Sirógörcsök között értem haza a fáj­dalom és félelem hatása alatt, ahol azután elmondottam mindent fivéremnek és édes­anyámnak, s azután együtt mentünk vissza, természetesen azzal a szánndékkal, hogy kibékítsenek minket. — Hogy ott bent mi történt a szobában, nem tudom. Bátyám egyszerre hangosan felorditott és a következő pillanatban a fel­­szakított ajtón kirohant az udvarra. Bátyám jött elől, férjem a nyomában és az állandóan vérző ember ruháját egyik kezével magához húzva, a má­sikkal futtában is állandóan a hátát szúrta. Ökölbe szorított kézzel többször is teljes erővel vágta bátyámba a kést, aki végül is erőtlenül összeesett. Az uram erre rátérdelt és borzalmas erővel még kétszer vágta ké­sét a bátyámba, aki percek alatt meghalt. — Higgyék el bíró urak, — folytatja zo­kogva az asszony —, hogy a tizenöt hónap alatt pokol volt mellette az életem. Úgy bánt velem, mint az állattal, s amellett ál­landóan zúgolódott, hogy a többi testvéreim többet kaptak az apai örökségből, mint én. Pedig­­hát ez nem igaz, mert engem is tisz­tességesen kistafíroztak. Két szoba és konyha bútort kaptam, amellett földeket és igavonóállatokat is. . A vádlott mezőn szembenézve feleségével, tovább is konokul tagad. Manuszy tanácsel­nök erre megjegyzi: — Húsz éves bírói, prakszisom alatt ren­­geteg gyilkosságot tárgyaltam, de ilyen pél­dátlan brutalitással végrehajtott gyilkosság­gal még nem találkoztam. Özvegy Lengyel Józsefné, a meggyilkolt édesanyja ezeket mondja: — Mikor a gyil­kos elmenekült a két utolsó szúrás után és én a fiam mellé rohantam, már csak ennyit hörgött: Jaj anyám, már készen várt a késsel! Az elhunyt utolsó szavait a következő tanuk is hallották, akiket szintén megesketnek val­­lomásukra. Kovács József dr. ügyész hatalmas vádbe­széde és Tóth László dr. védőbeszéde után a bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat szándékos emberölés bűntettében és ezért tizenkétévi fegyházra ítélte. Súlyosbító körülménynek vették a példát­lan kegyetlenséget, azt, hogy bosszúszomja hajtotta a gyilkosságra, s hogy végig kono­kul tagadott és a sógorát gyilkolta meg. Az egyetlen enyhítő körülmény a büntetlen elő­élete. Az ügyész súlyosbításért, az elítélt és­­védője enyhítésért fellebbezett. Ingyen élvezi a gyógyhatású Velencei tó ösz­­szes előnyeit és szépségeit, ha agárdon villatelket vásárol Havi részlet 10 pengőtől Központi iroda: Budapest, IV., Irányi­ utca 21 * Telefon: 835-12 11 A kultuszminiszter új rendelete nem irányul a színigazgatók ellen - mondja Békeffy László, a Színész Szövetség alelnöke elnöke, aki lapunk munkatársának erre vo­natkozóan a következőket mondja: " Az igazgató urak teljesen félremagya­rázták a kultuszminiszter úr rendeletét. A Bu­dapesti Színész Szövetség csak az alapszabá­lyok szerint járhat el. Az alapszabályok pe­dig kimondják, hogy minden olyan színész, aki budapesti szín­házhoz szerződést kap, automatice tagja lesz a szövetségnek. A mostani rendelet annyiban teremt csak új helyzetet, hogy a benne foglaltak szerint valaki­­nem lehet máról-híd­napra, minden néven, nevezendő előképzettség nélkül valamelyik, ,,,, színház tagja. " Az Országos Színész Egyesületben ez már év­­tizedek óta megvan. Ha valaki nem végzett színésziskolát és valamelyik vidéki színház tagja akar lenni, akkor a színészegyesület zsű­rije előtt vizsgáznia kell és csak a vizsga sike­res letétele után kaphat játszási engedélyt. Ez most így lesz a Budapesti Színészek Szövetsé­génél is. — A kultuszminiszter új rendelete súlyt és­ erőt ad a Színész Szövetségnek, meg kell azonban nyugtatnom a szénigazgató urakat, ez a súlytöbblet távolról sem irányul a színigazgatók ellen, hanem saját tagjaival szemben emeli a tekint­­élyét. Békeffy Lászlónak, a Színészszövetség al­elnökének hivatalos helyről jött nyilatko­zatát megnyugvással kell fogadnunk. Mint , a nyilatkozatból kitűnik és amint mi is el­vártuk, a kultuszminiszteri rendeletnek nem lesz és nem lehet a célja az, hogy az igaz­gatókat az új tehetségek felfedezésétől, sze­repeltetésétől elüsse. A színészet szabad, mű­vészi pálya. Hogy valaki tagja lehessen, egy, feltétel kell ehhez csupán: a tudás. Már­pe­dig, aki tud, azt nemcsak a színház, hanem a Színészszövetség is örömmel fogadja be tagjai közé. A kultuszminiszterrel egyidejűen a bel­ügyminiszter is rendelettel készül enyhíteni a színészválságon. Néhány nap múlva meg­­jelenik egy rendelet, amelyben a belügy­miniszter megengedi a színészeknek, hogy mozikban is felléphessenek. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ha a színész mo­ziban szerepelni akart, belügyminiszteri en­gedélyt kellett kérnie, amelyet azonban csak a legritkább esetben kapott meg. Ezen­ túl a mozik igazgatóinak csak egyszerűen be kell jelenteniök a szereplő színészek név­sorát, amelyet a belügyminiszter tudomásul vesz és a mozikban való szereplést minden alkalommal engedélyezi. Külföldi vendég­szereplésekre vonatkozóan is új rendelet készül, amennyiben a hatóságok mindenkor a Színészszövetség véleményét fogják ki­kérni egy-egy külföldi vendégjáték engedé­lyezése előtt. A kultuszminiszter, mint ismeretes, ren­deletet adott ki, amelyben kimondja, hogy a budapesti színészek gazdasági válságára és nyomasztó helyzetére való tekintettel a budapesti színpadokon ezentúl csak a Buda­pesti Színész Szövetség vagy az Országos Színészegyesület tagjai szerepelhetnek. A kultuszminiszter ezzel egyidejűleg felkérte a belügyminisztert, hogy a rendelet végre­hajtására saját hatáskörében gondot fordít­son. A kultuszminiszternek ez az intézkedése a színigazgatók körében bizonyos idegessé­get keltett. Ezt az izgalmat akarja lecsillapí­tani Békeffy László, a Színész Szövetség al- KfIMsin fumszinjj.HK/ Friss hideg le­vég Nyitott tető a virágos nézőtéren flittfilv­­ a két világhírű komikus első ízben együtt a SÖRBEN aZIfiAZtflG!­imü remek vígj­átékslágerb­en — (Metró—Goldwyn—Mayer-film) PREMIER MA! — Házasság. Horváth Manci és Adler Nándor folyó hó 19-én, szombaton házasságot kötnek. A csobánkai elragadó otthonban tartotta meg esküvőjét Jossua Richárd, a Magyarorszá­gon megtelepedett nagyiparos Mészáros Paulet­­tel. Tanuk voltak: a budapesti spanyol konzul, Senor Jose Gallart Y Girbal, Metzler Jerrő, a MOKTÁR alelnök-vezérigazgatója, thurzó­­bányai dr. Elischer Vilmos ügyvéd, dr. Vajkai Nándor bankár . Az­­esküvői ünnepség­­ után , a fiatal pár külföldi nászútra indult.

Next