Esti Kurir, 1934. március (12. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-15 / 60. szám

*B 8 Bethlen István feltűnő cikke az Anschlussról, a restaurációról és Gömbös római tárgyalásairól Bethlen István gróf volt miniszterelnök tollából a Pesti Napló mai számában terje­delmes vezércikk jelent meg ,A nemzetközi politika és a római találkozót címmel. A cikk első fele visszatekintés az utóbbi esz­tendő európai politikájának alakulására. Bethlen gróf foglalkozik a hitlerizmus győ­zelmének lelki visszahatásaival, amelyek Németország külpolitikai helyzetét rontották. Azóta azonban, Bethlen szerint, a nemzet­közi helyzet lényegesen megváltozott és­­a helyzet kezd visszabillenni oda, ahol 1952 őszén Hitler uralomrajutása előtt volt, sőt úgy pszichikai, mint hatalmi szempontból a legyőzöttekre nézve előnyösebbnek mond­ható­. Az osztrák eseményekről megállapítja Bethlen, hogy „nemcsak Franciaországnál és a kisantantnál, de kétségtelen és alig titkolt ellenhatást váltottak ki Olaszországban is. Az osztrák kérdés így Európa hatalmi kér­désének kulcskérdésévé vált és Németország ellen hangolta Európának nagy részét abban az időben, amelyben nemzetközi pozíciója különben már javulni kezdett volt“. Itt tér át Bethlen gróf Magyarország helyzetének és teendőinek taglalására. Az Anschluss kérdésben Bethlen István szerint Magyarországnak a teljes sem­legesség álláspontján kell állnia. " Ausztria állami önállósága fenntartásának, más nagyhatalmakhoz való viszonyának a kérdése, az, hogy kíván-e más államokhoz csatlakozni és hogy melyek legyenek azok az államok, mind olyan kérdések, amelye­ket magának Ausztriának kell eldöntenie, anélkül, hogy ehhez Magyarország bármely impulzust is adna akár pozitív, akár negatív értelemben. Még azáltal sem, hogy közre­működését helyezné kilátásba valamint­ blokk összekovácsolására, amelyben Ausztria újból kidomborodó szerepet játszhatna. Ha Magyarország jogos nemzeti revidvikációi­­nak kielégítése nélkül vállalkoznék ilyenre, azaz ingyen és Miniden ellenszolgátatás nél­kül állana kötélm­ek olyan alakulat számára, aziteynek létrehozását elsősorban idegen ér­­té­kek kívánják, ingyen kaparná ki a gesz­tenyét a tű­zből a mások számára és meg­vonná önmagát attól a lehetőségtől is, hogy későbbi időben igényeit érvényesíthesse. Mert hiszen legyünk tisztában vele, hogy a nagyhatalmakat Magyarország magatartása elsősorban azért érdekli, mert csak a mi se­gítségünkkel lehet Ausztriát az Anschlu­sstól távoltartani, csak a mi tevőleges részvéte­lünkkel lehet Ausztriának a Dunamedencé­­ben valamelyes új szerepet biztosítani és fordítva, a mi magatartásunktól függ sok tekintetben, hogy Ausztria Németországhoz kíván-e csatlakozni. Ha pedig Magyarország ebben a kérdés­bben nemzeti igényeinek kielégítése nélkül vállalna bármilyen szerepet, a nagyhatal­mak részéről üdvözöltetni fog ugyan, de abban a percben meg is szűnik minden ér­dekük abban a tekintetben, hogy Magyar­­ország nemzeti igényeit ki is elégítsék.“ Bethlen elismeri, hogy „ha még a nemzeti szocialisták kerülnének is uralomra Ausz­triában, ezek sem mondhatnának le Ausztria függetlenségéről háború kockáztatása nélkül”, de szerinte „nem lehet szó arról, hogy Ma­gyarország az osztrák probléma eldöntésé­ben a jelen pillanatban bármilyen állást fog­laljon. Még kevésbé lehet erről szó a római konferencián, ahol ilyen prejudicium te­remtését senki sem várja." Bethlen ezután rátér a restauráció kérdé­sére. K Őszintén szólva — írja — nem értem a jelen pillanatban a legitimizmus hánytor­­gását sem és nem hiszek abban, hogy akár a magyar, akár az osztrák legitimisták kap­­hatók volnának arra, hogy a gesztenyét í­rások számára kívánják kikaparni egy re­­st­aurációs kísérlettel. A mai körülmények között egy ilyen restauráció keresztül nem h­ihető, nemzetközi szempontból legjobb esetben is csak akkor számíthatna a legkisebb elnézésre, ha Ausztriában németelenes éllel vitetnék keresztül és Magyarországon nemzeti rövidinkációnk­­r­ól való teljes lemondásunkkal lenne egybe­kötve. Mindkettő úgy Ausztriában, mint né­­h­át, a Habsburg-ház végleges lehetetlenülé­­sét jelentené.» Bethlen gróf azt fejtegeti, hogy fölöslege­­se­k azok az izgalmak, amelyek „a látszólag­­, alakuló hármas gazdasági és politikai blokk" miatt a római tanácskozásokkal kap­rol­atban különböző oldalakról, a kisálltául, Németország és Franciaország részéről meg­nyilatkoznak. „Miért a sok vad kombináció, — írja — mellyel a világot izgatják? ... Ar­ról van szó, hogy két független dunai állam, amelyek jó viszonyt tartanak fenn egymással politikai téren és amelyek gazdaságilag egy­mást kiegészítik és egymásra vannak utalva, tehát, amelyek termelésük feleslegeit nem képesek kölcsönösen teljesen abszorbeálni, egy harmadik, erősebb partnert keres­nek, nevezetesen Olaszországot, amelyben megvan a hajlandóság rá, hogy inkább ettől a két országtól szerezze be im­portszükségleteit, mint más országoktól... Ily hármas gazdasági összefogást Olaszor­szág, Ausztria és Magyarország között há­rom évvel ezelőtt kezdeményeztem már jó­magam ... Mindezen túlmenő kombináció többé-kevésbé az izgatott európai közhangu­lat fantáziájának szülötte, csak illúzió kelté­sére alkalmas és nyugtalanítani képes ... Magyarország centrális pozíciója a Duna­­i medencében lehetővé teszi számára, hogy nyugodtan kivárja az idők­érését. .. Az iS okos és helyes politika, hogy minden irány­ban kipuhatoljuk lehető sanszainkat, de at­tól, hogy véglegesen dönthessünk jövőnk tekintetében, még igen-igen messze va­gyunk.)* Bethlen István gróf cikke érthetően nagy feltűnést kelt politikai körökben és sok vi­tára nyújthat alkalmat. Ma, amikor az An­schluss kérdése az egész európai érdeklődés középpontjában áll s amikor kétségtelen, hogy Magyarország is a maga külpolitikai súlyának növekedését nagyrészt az An­­schluss-kérdés kiéleződésének köszönheti, különösen feltűnő Bethlen grófnak az az ál­lásfoglalása, amellyel Magyarországot az Anschluss-kérdésben a tettes érdektelenség álláspontjához kívánja lekötni. Minthogy azonban éppen e pillanatban folytat tárgya­lásokat Rómában a magyar miniszterelnök a függőben levő kérdésekről, mi — minden­kori magatartásunkhoz híven — a tárgya­lások tartama alatt indokolatlannak tarta­nók a szóbanforgó problémákra vonatko­zóan akár pro, akár kontra a vita felvételét. Húsvét a Semmeringen! Az Esti Kurír Utazási Osztálya húsvétja kirándulást rendez a Semmeringre. Gyö­nyörű, új fűthető és nyitható tetejű tuxtis­­autokarton teszik meg kiránduló utasaink az utat Budapesttől Budapestig közvetlenül, minden átszállás nélkül. A részvételi díj 65 pengő. Indulás március 31-én, nagyszombaton reggel, visszaérkezés április 2-án, hétfőn este. Felvilágosítással szolgál az Esti Kurír Utazási Irodája, V., Vilmos császár­ út 34. Telefon: 25-4-05. in­ * (Guida da Veronát «Mindörökké... soh­atöbbé ...») A fordító új Boccacciónak nevezi a «Mindörökké ... sohatöbbé ...» szerzőjét. A hasonlat szellemes, de míg Boc­caccio annyira mulattat, hogy közben észre se vesszük, mennyit bölcselkedik, mennyire oktat is, Da Verona könyvében szinte far­­kasszemet néz egymással a mulattató (ero­tikus) és bölcselkedő (pacifista) elem, nem tud művészi egységbe olvadni a lobogó ér­zékiség optimizmusa a kérlelhetetlen végzet­­szerűség és múlandóság pesszimizmusával. Mindkét alapérzés külön, párhuzamos életet él, de enyhítő körülmény, hogy mindkettőn ugyanannak a Urálnak a melegsége ömlik el. — Supka Géza fordításának szikessége, ma­gyarsága és művészi ereje annál örvendete­sesül, mert az olvasók ezreit sokszor éppen a fordítás tehetségtelensége és pongyolasága riasztja el a modern külföldi regények olva­sásától. L. D. — Előadás a modern zenéről. Kadosa Pál, a kitűnő Halai zeneszerző a „modern zene irá­­nyai“ címmel tartott előadást kedden este a MIEFHOE Mű­vésztársaság a Katt. A magas szín­vonalú előadást vita, majd műsor követte, mely­nek keretében Kadosa Pál műveiből: Ringler Liviu, Szirmát Lilly, Fehér Pál és Stottfeld Gá­bor adták elő nagy sikerrel. W f MTI'mT HOTEL SCHWEIZERHOF ÍStoj WTi á I I** Bauernmarkt 22, telefon Ü 29-0-81 a StppbartsdÓTrt I közvetlen közelében), teljesen újonnan átalakítva, ismét . orom, ImA „ ^83 megnyílt. Lift, hideg-meleg folyó víz, központi fűtés. Ssofea 4 schillingtől. M934 11 r. 15. CSÜT­I Kórházi ágyán megfojtotta magát egy buda­pesti orvos felesége Ma éjszaka tragikus öngyilkosság történt az Uj Szent­­János-kórház női idegosztályán. Az egyik közös kórteremben feküdt a 29 éves, dr. Schmidt Béláné született Nagy Pálma, akit már hosszú hetek óta ápoltak az Uj Szent János-kórházban. Dr. Schmidt Báláné férje Budapesten orvos, akitől azonban az asszony különváltan élt. A válással járó izgalmak annyira meg­viselték idegeit, hogy kórházba kellett szállítani. Az Ú­j Szent János-kórházban Schmidt Béláné szigorú őrizet alatt állott, még éjszaka is ál­landóan ápolónő vigyázott rá. Az úriasszony ugyanis öngyilkossági tervekkel foglalkozott és állandóan hangoztatta, hogy meg akar válni az éleitől, öngyilkossági terveitől, úgy látszik, a szigorú felügyelet ellenére sem mondott le és titokban kötelet szerzett, amit elrejtett. Ma éjszaka ápolónőjét valamilyen ürügy­gyel kiküldte a kórteremből és amikor egyedül maradt, szinte hihetetlen lélekje­­­lenléttel elkövette a régóta tervezett östgyil­­kossá­gát. A kötél egyik végét az ágy vas­­rúdjára erősítette, a másik végéből pedig hurkot kötött és azt a nyakára illesztette. A hurkot ezután megfeszítette a nyakán és fekvő helyzetben megfojtotta magát. Amikor már fuldoklott, még volt annyi lelki ereje, hogy a takarót magára húzza és mi­után csöndes haláltusáját senki sem vette észre a szomszéd ágyakban fekvő betegek közül, az öngyilkosságot csak a hajnali órákban fedezték fel, de ekkor dr. Schmidt Béláné már halott volt. ki I. kerületi rend­őrkapitányságról rendőri bizottság szállt ki a kórház idegosztályára a nyomozás lefoly­tatás® céljából és megállapították, hogy Schmidt Béláné állandóan foglalkozott ön­gyilkossági tervekkel. A szerencsétlen úri­asszony holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. Április végén kezdi meg a Ház a költség­vetés tárgyalását Az új költségvetés előkészítésének munká­latai ma döntő stádiumba kerültek. A költ­ségvetés összeállítására hivatott miniszter­­közi bizottság, amelynek tagjai Imrédy pénz­ügyminiszter, Keresztes-Fischer belügymi­niszter és Slóman kultuszminiszter, ma meg­kezdi kiszállásait az egyes minisztériumokba és az egyes tárcák költségvetésének össze­állítása, a költségvetési tételek összeegyezte­tése után megtörténik az 1934—35. évi költ­ségvetés végleges kidolgozása. Az egyes tár­cák közül elsőnek a földművelésügyi minisz­térium költségvetésének összeállítása kerül sorra. Kátay földmivelésügyi miniszter elnöklé­sével ma délelőtt belső tanácskozás volt a minisztérium költségvetésének összeállításá­­ról, ma délután fél 5 órák pedig Imrédy, Ke­­resztes-Eischer és Slóman miniszterek jelen­nek meg a földmivelésügyi minisztériumban és felülvizsgálják a földmívelésügyi minisz­térium költségvetésének tételeit. A földművelésügyi minisztérium után gyors egymásutánban kerülnek sorra a többi mi­nisztériumok is A végleges költségvetés nyomban hús­vét után kerül külön minisztertanács elé, amelynek állásfoglalása után Imrédy pénz­ügyminiszter előreláthatólag április 6-án nyújtja be az új költség­­vetést a képviselőházban. A Ház pénzügyi bizottsága nyomban meg­kezdi a költségvetés tárgyalását és ezen idő alatt a Ház plénuma szünetet tart. A kor­mányhoz közelálló helyen úgy számítják, hogy a pénzügyi bizottság két hét alatt vé­gez munkájával és a képviselőház plénuma április 24-én kezdheti meg a költségvetési vitát. A költségvetés összeállításával párhuzamo­san a gabonaértékesítés problémája foglal­koztatja a gazdasági szakminisztériumokat. Ez a fontos és bonyolult kérdés egyelőre csak az előkészítés stádiumában van és mint jól informált helyen hangsúlyozzák, dön­tésre majd csak a most folyó római tárgya­lások eredményének kialakulása után kerül sor, tekintettel arra, hogy a római tanácsko­zások nagy befolyással lesznek a gabona­értékesítés problémájának küszöbön álló megoldására. Mihelyt az új költségvetés el­készül, a gazdasági szakminiszterek a ga­­bonaértékesítés problémájára koncentrálják működésüket és arra számítanak, hogy áp­rilis első felében ezen a téren is megtörtén­hetik a kormány állásfoglalása. Jöjjen velünk húsvétra: Abbáziába teljes 10 napi üdülés főidényben, a legjobb szállodákban. — Indutás március 25-én. Je- Mi lentkezés március 20-áig . . ......................P a Lm 7 napi ottartózkodás március 25-től április JL Uj l&LrU 4-ig. Csak vasútjegy ..... .P 170.— P Capriba, Ragusába, Nápolyba 10 nap Capriban, a Cézárok smaragd szige­tén és 1 hét a Saturnia és OcCania luxus­­tani Sa* hajókon. — Március 20-tól április 1-ig . . P T%XJ e 1 _ és a dalmát városokba luxusutazás az Adrián. _ IxCtgUSGOU — Indulás március .30-án..........................P ihibiminiiiiMwii ii mi m in—mimi un an'ii i Tunis, Tripolis, Szicília, Athén Körutazás az Oceania egységes osztályú óriás /fg luxushajóval április 7-től április 24-ig . . . Bárhová, készül utazni, forduljon az ESTI KURÍR Utazási Irodájához, Vilmos császár-út 34. T. 25-4­05

Next