Esti Kurir, 1935. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-28 / 96. szám

3­10 m nmot TM/nis imnMM(ifc.. i. A legfiatalabb mágnás és a legfiatalabb szubrett sze­relméről egész Pest beszélt. II. A szubrett végre főszerepet kapott az egyik operettben és a mágnás minden este a páholy­­ban ült és gyönyörködött a színésznő kibonta­kozó tehetségében. A darab rövid ideig ment. A szubrett pihenésre kényszerült. Miután azonban ők ketten már hozzászoktak a színházhoz és Pesten szereplési alkalom nem volt a szubrett számára, elhatározták, hogy az egyik vidéken turnézó opcrett-társulatot meglátogatják és ha már a munkában résztvenni nem is tudnak, leg­alább ott tesznek velük. III. A mágnás és a szubrett az esti előadáshoz megérkeztek. A turnézó társulat nagy örömmel fogadta őket, annál is inkább, mert minden re­mény megvolt a­rra, hogy az este színte kerülő operett szerzőjét kihívják a függöny elé, de mi­után a szerző nem volt ott, tehát­­ a fiatal mágnást lehet majd beugratni a szerző szere­pébe, így is volt, a közönség tapsolt és a szerzőt kívánta látni. A tapsra a mágnás megjelent és mélyen meghajolt a közönség előtt, amelynek soraiból leglelkesebben természetesen a szubrett tapsol neki. Visszaadta azokat a tapsokat, ame­lyeket pesti szereplése alatt ő kapott a mágnás­tól. ■ I­­V: A finálé természetes és magától érlelődő volt. A fiatal mágnás kedvet kapott a színházhoz. Az­zal a kéréssel fordult tehát a turné vezetőségé­hez, hogy ha lehet, játszassák őt is az egyik diák szerepében. S most fordul majd a kép: a mág­nás játszik és­ a szubrolt — tapsol. RaiMuri - ® locsolás ' VUÉMlmf 11 RötFLGffl-Herc89-Radu-P®!!Kiel ■MWMBBaKOMfOlflBlll Németh Mária A mi Németh Máriánk gyakran ejtette bámu­latba a közönséget meglepő­­ alakításaival, a Traviata pénteki előadására azonban azok is egy kis borzongással gondoltak, akik tudták, hogy páratlan Jiungja, tehetsége és akarata min­den akadályt legyőz. Született Izolda, Leonóra, Szen­­a, Szulamit, Amélia is. De Violetta? Violetta is. Ma már valamennyien meg vagyunk győ­ződve arról, hogy Violetta is, a törékeny, her­vadó, érzelmes kaméliás hölgy is olyan, ami­lyennek Németh Mária alakításában életre kel. Mélyérzésű, nagylelkű és önfeláldozó asszony, akinek a számára egyet jelent a szerelem és az élet. A Koloratura szerep»-e a Traviata, avagy : «drámai»? A legragyogóbb elmélet is elszürkül az olyan fényes alakítás mellett, mint a Németh Máriáé, amely fellebbezhetetlenül dönti el a kérdést. Az ő Violettája szívbemarkolóan, meg­­rázóan emberi és igaz és: Verdi hősnő a javá­ból! Nem bús pacsirta, nem lankadó virág, tragikus szerelmes. A szerelemben, a szenvedés­ben és a halálban mindnyájan egyenlők vagyunk és bajos eldönteni, hogy ki nagyobb lélek: Szenta-e vagy .Violetta, nem lenne könnyű megokolni, hogy miért hősnő az egyik és miért nem az a másik? Németh Mária forró sikeréből részt kérhet Failoni Sergio, aki köl­tőien vezényelte az előácásba költőien és drá­maian és részt kérhet Palló mire megindító Gennonija és Rösler Endre szenvedélyes hevü­­­letű Alfrédje is í­­gy. Történnek még csodák Irahám Pál Halász Imre — Békeffi István óriási sikerű zenés komédiája Magyar Színház BÁRSONY RÓZSI »A hazug« Pimkösti Andor átdolgozásában szénre kerül a bécsi Burgtheaterben Hermain Röbbeling, a bécsi b­urgtheater igaz­gatójának budapesti tartózkodása érdekes ese­ményt hozott. Röbbeling megállapodva Vcjim­­vich Gézával, a Pim­kösti Andor átdolgozásában nagy sikert aratott A hazug bécsi előadásában. A Goldoni-darab bécsi bemutatója teljes mása lesz a budapesti előadásnak. A darabot teljesen Pünkü­sli Andor rendezőpéldánya alapján állít­ják be. Mohácsi Jenő végzi a Fordítás munkáját, ő ülteti át németre Pü­nkösti Andor Gol­oni átdol­gozását. Ami eddig még nem igen történt meg a színházi világban, a rendezőpéldányt is teljes egészében lefordítják. A darabot, mint a buda­pesti előadáson is, Ránky György zenéje fogja kísérni. Gaál Franciska: »Valóban volt idő/ hogy egyszer-másszor elkéstem« Csütörtökön, május 2-án a Vígszínház fel­újítja Geraldy Ezüstlakodalom című színmű­vét,­ amely tíz esztendővel ezelőtt került először színre a színház­ színpadán. Geraldynak ez a különlegesen finom és halk ajándéka akkoriban egész sereg váratlan eseményt hozott magával. A színház régi históriáskönyve megemlékezik arról, hogy Hegedűs Gyula a feledhetetlen em­lékű nagy színész, akinek az Ezüstlalkodalom­­ban szerepe lett volna, egy szép napon bejelen­tette, hogy megválik a társulattól, amelyhez hosszú időkön keresztül tartozott. Ugyanekkor azonban a Nemzeti Színházban Kürtn­g József a következő levelet küldötte az igazgatóságnak: Méltóztassék tudomásul venni, hogy meg­szűntem a Nemzeti Színház tagja lenni. ..»­­" Amikor a Vígszínház erről tudomást szerzett, hamarosan leszerződtette Kürthy Józsefet és az Ezüstlakodalom-nak azt a főszerepét, amelyet Hegedűs Gyulának kellett volna játszania, Kürthy­ Józsefre, osztotta ki. Az eseménynek mulatságos epizódja, hogy még a premier előtt Hegedűs és a Vígszínház kibékültek és Hegedűs ott maradt a Vígszínháznál. * A Vígszínház naplójának igen érdekes oldala az, amelyre a következő eseményt jegyezték fel: — Az Ezüstlakodalom házi főpróbáján a kezdést jelentő csengetyű mindenkit helyén ta­lált, csak a harmadik főszereplőt, Gaál Fran­ciskát nem. Vártak rá jó ideig, míg végre meg­érkezett. Ekkor Jób igazgató, hogy minden to­vábbi affért elkerüljön, meg akarta kezdeni a főpróbát. A békesség kedvéért ebbe bele is egyeztek. Alig múlt el azonban néhány perc, Gaál Franciska újabb kijelentést tett, hogy egy­általán nem próbál, mert ruhájával nincs meg­elégedve ... Az igazgatóság elképedve állott a szokatlan esemény előtt. Varsányi Irént sírógörcs fogta el. De mit lehetett tenni, a próbát megkezdték Gaál Franciska nélkül. Sitkei Irén mondta el szerepét a könyvből. A második felvonás simán ment, ebben a felvonásban ugyanis nem volt dolga Gaál Franciskának. A harmadik felvonás­ban pedig már a színpadon volt Orsolya Erzsé­bet, a színház fiatal tagja, akinek Gaál Franc­­­ciska szerepét vállalnia kellett. Tovább már ő próbált és nála is maradt a szerep. Gaál Franciska még aznap nyilatkozott és ki­jelentette, hogy ezek után nem akar a Vígszín­ház tagja maradni. Megvolt azonban a premier, a kedélyek lehiggadtak és Gaál Franciska a kö­vetkezőket mondta a hozzá fordulóknak: „Én szívvel-lélekkel a Vígszínházé vagyok ...“ * ■ . Ez történt tíz esztendővel ezelőtt.­­Éppen a napokban szóba kerü­lt ez az incidens Gaál Franciska társaságában. Gaál Franciska mosolyogva hallgatta a tíz év előtti történetet, majd megszólalt: — Valóban volt idő, hogy egyszer-másszor el­késtem ... A Nemzeti Színház megvette az Intermezzót A Nemzeti Színház igazgatósága megvásárolta Giraudoux Parisban nagy sillért aratott Inter­mezzo című­ színművét. Giraudouxnak Amph­y­­trion 88. című­ drámája annak idején a Vígszín­ház színpadán, vendégjátékban. Elisabeth­ Bjerg­­nerrel a főszerepben, nálunk már nagy sikert aratott. MISZ­! Geraldy remekművének felújítása a Vígszínházban Először: Csütörtökön, május 2-ikán A Vígszínház játékrendjének egyik legértéke­sebb, legszebb darabja, Paul Geraldy Ezüstlakod­alom­ című színműve csütörtökön, május 2-ikán is­m­ét megjelenik a műsoron. Geraldy világhírű munkája tíz éve nem került színre. Teljesen új szereposztás teszi érdekessé a reprizt, amelyen néhai Varsányi Irén és Kürti József szerepét Góthné Kertész Eva és Góth Sándor játsszák. Görftbeszügi Frida régi szerepét Makay Margit alakítja. Ágay Irén, Tolnay Klári, Lado­­merszky Margit, Zala Karola, Pé­­czely Mária, Vértes Lajos, Gellért Endre és Dózsa István játsszák a darab főszerepeit. Rendező: Hegedűs Tibor. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. ­ Jubilál a Katz bácsi ■ A Bethlen-téri Színházban, ahol a jubileumok nem ritkák, ma ünnepi előadást tartanak. Hu­­­­szonötödször adják Peti Sándor és Vértes Lajos­­ Katz bácsi című vígjátékét. A Montmartrei ibolya ünnepe Az utóbbi esztendőben szakadatlan válságok­kal küzdő Király Színházat valósággal révbe vezette Sziklai Jenő, a szegedi színház igazga­tója, aki most Kálmán Imre Montmartrei ibolya című operettjét adja, azután pedig bemutatja Krasznay-Krausz Mihály Fenséges asszonyát. A Montmartrei ibolya rövidesen már jubileumhoz érkezik: a jövő pénteken mutatják, be huszon­­ötödször a Király Színház színpadán. Ma 25 -ödször­ KATI BÁCSI Főszerepekben: Sarkad­­illadár,Bársony István, Dajbuka­ Ilona, Orsolya Erzsi a Bethlen-téri Színházban . Reprezentatív divatrevű­t rendez a Nőiruha­­készítők Országos Szövetsége. Május 5-én a Fő­városi Operettszínházban a Nőiruhakészítők Or­szágos Szövetsége égisze alatt Budapest legelső divatszalonjai reprezentatív divatrevüt rendez­nek. A revüben, melyet Szabolcs Ernő rendez, a színházak sztárjai lépnek fel és ez is előmoz­dítja a bemutató előrelátható nagy sikerét. Szinkro­n 1935 IV.28. VASÁRNAP" Stuart Mária cs _ ■BBHaHBaaBaaBBDOBiiarnaii Ttcjmmmmm • 1 la arra gondolunk, hogy Schiller tizenkilenc esztendőn át érlelte lelkében a szerencsétlen sorsű­ skót királynő drámáját, míg megírta, s drámájá­i­ban példa nélkül álló tömör, szerkezeti tökéle­­tességgel emelte az érdeklődés csúcspontjára r­ hős nőt, Máriát, merész dolog Röbbeling úr re­n­dezői elgondolása, amely a tetszetős, mutatós, külső hatást keltő részek kidomborításával Er­­zsébet személye körül csoportosította az érdek­­lődést. Nem újság, hogy klasszikusokat Paulay Ede után Steinhardt s­e nyomon haladva, min­den nagy színház rendezője, a színpad modern eszközeinek felhasználásával, új előadási for­mába öltöztet. Akad olyan klasszikus is, akinek ez az új köntös egyenesen használ s még eszté­­tikai szempontból sem lehet kifogást emelni, ha­ az átrendezés közelebb hozza a múlt héroszait a mához. Stuart Mária esetében azonban a ren­­dezés a lényeget változtatta meg. Röbbelingnél Erzsébet vált a dráma hősnőjévé. Már az indulás is Erzsébeté: a fanfárok, a felvonulás, a pazar trónterem és Erzsébet parádés környezete egye­­nesen elnyomja a csodálatos drámai érzékkel megalkotott schilleri bevezetést. Röbbeling drá­­mai revürendszere gyors tempót követel. Ez el­méletileg velejárója a több képre szabdalt drá­­mának, de kivitelben szinte lehetetlen. Útját állja a tömör szöveg, amely mennyiségileg is mázsás súllyal fékezi le a mozgást, de határt szab ennek a törekvésnek az emberi teljesítőké­­pesség is. A Nemzeti Színház művészei a vendégrendező hódolatteljes elismerésére megpróbálták a lehe­­tetlent. Bámulatos szereptudásuk segélyével ha­ gyorsk­amuvá tették is a játékot, hellyel-közze mégis meg tudták csillogtatni a dráma költői szépségeit. Tasnády Ilona (Mária), Lehotay (Burreigh), Turay (Pa­ulet), Hellyel Aranka (Erzsébet) és Gaál Gyula valóban schilleri volt, de már Ungvári László fiatalos hevülése telje­­sen az irányíto­tt tempó áldozata lett. Olt­ó Mag­­dát és G. Gömöry Vilmát is meg kell dicsér­­nünk és nagy elismeréssel adózunk a színház nagy áldozatkészségéért, hogy a tehetséges Uppel Tibornak a feltűnően gazdag és ötlete® díszlet­­ekre és Nagyajtai Teréznek a pornás és stílu­­sos jelmezek készítésére alkalmat adott. De nem­ vonjuk meg elismerésünket buzgó és fáradha­­tatlan munkájáért Röbbeling Hermanntól sem, mert hiszen jót és szépet akart s külsőségeiben igen tetszetős előadással gazdagította a Nemzeti Színház, játékrendjét: Boross Mihály. Csak egyszer élünk! A Royal Revüszínház bemutatója Mindenki, aki a nyarat szereti, örömmel ve­­heti tudomásul, hogy bár még csak áprilisban járunk, a kánikula már megérkezett. Igaz, hogy egyelőre nem másutt, mint a Royal Revüszínház színpadán, de itt aztán olyan hiánytalanul, hogy a néző csak akkor eszmél föl, amikor előadás után a hűvös éjszakában kilép az utcára. A da­rabot, amelyet Harmath Imre, a kitűnő költő műfajilag így jelöl meg: „ 128-as tempó, mese­­autóban és rivaldafénnyel*, nyugodtan elő le­hetne adni a strandon vagy az uszodában, ahol a közönség napfürdőzhet és beszélgethet is: amíg az előadásra figyel, kitűnően mutat; amíg nem figyel oda, nem veszít semmit. A szórako­zást nem zavarja semmiféle egységes cselek­mény, logika vagy valószínűség: fölösleges kö­töttségek ezek ott, ahol az ember pompás tán­cokat láthat és tűzön-vizen keresztül törő vic­ceket hallhat. És hallhatja Zerkovitz Béla muzsikáját. Amely akkor is friss és szórakoztató — sőt akkor a leginkább —, ha a legnagyobb vakmerőséggel idézi a régi emlékeket. Amelynek például „Kár itt minden dumáért" kezdetű slágerét első hal­lásra (sőt még hamarabb) mindenki tudja­­.S amelyet, nagyképű téli karmester helyett, mind­végig Szokolay Olly dirigál tündéri lendülettel . A 28-as, azaz 128-as tempójú nyári mulatsá­got az elragadó Bulla Lici, a nagyszerű Rott Sándor, a női szíveken taposó Verebes Ernő, a káprázatosan táncoló Feleki Kamill, az egyéni humorú Somogyi Nusi, továbbá Keleti, Rubinyi és Déri teszik teljessé. Igyekezetüket a tegnapi fő­próba közönsége igazi, kánikulai forróságú han­gulattal jutalmazta. (szám) n­i ■ ■ Hotel Bellavue egész éven át ffl S3 E út nyitva,250 szoba,kedvezményes lat?!iSíiál­lifiailli kúrákról felvilágosítást nyújts B2fUU*floSw&wli!l Hoteligazgatóság, valamim az Esti Kurír utazási osztálya

Next