Esti Kurir, 1935. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-18 / 113. szám

fia 1935 V. 18. SZOMBAT n­em ment­­écjhez, a nyugdíjat vett­­ül hat éven át 9 Hyalchónapi lüdtünce ítélték az álczaegyet * Érdekes engi körü­lmény Különös bűnügyben mondta ki most az utolsó fezót a Kúria Funkcy-tanácsa. Mint a vádirat elmondja, 1931-ben névtelen levél érkezett a rendőrséghez, melyben az ál­lott, hogy Iiaszkó Antalné, aki mint állami­­tisztviselő özvegye szerepel, nem az, akinek mondja marját, sohasem volt az elhunyt fele­sége és mint ilyen jogtalanul veszi fel évek óta az özvegyi nyugdíjat. Í A A hatóságok hosszas nyomozása azzal az ered­ménnyel járt, hogy Egerfay Johanna ellen, aki özvegy Raszkó Antalné név alatt szerepelt, csa­lás és közokirathamisítás miatt büntető eljárás indult. Az özvegy A törvényszék ,Szen­te-tanácsa előtt a közép­iskolát végzett vádlottnő mindent tagadott. — Szabadkán egyházi házasságot kötöttünk — vallotta — így jogosan viseltem Raszkó nevét fel mint özvegyét megillet az özvegyi nyugdíj. Széleskörű és hosszas bizonyítás indult meg­­ezután, melybe a szabadkai járásbíróság is bele­­ikapcsolódott. A minisztériumból is bekérték J­aszkóék iratait, végül pedig bűnösnek mondtak ki a vádlottnőt folytatólag elkövetett közokirat- fiamisítás bűntettében és ugyanígy elkövetett csalás bűntettében és összbü­ntetésü­l egyévi börtönt fezabtak ki Egerfay Johannára és ötévi hivatal­vesztést és politikai jogainak ugyanerre az időre való felfüggesztését is kimondták. Az ítélet a következő tényállást látta bizonyí­tottnak: Egerfay Johanna még a háború előtt valóban férjhez ment, de néhány évi házasság után öz­vegységre jutott, öt év múlva ismerkedett meg­­l­uszkó Antal állami tisztviselővel, aki viszont­­már nem volt legényember, mint azt a vádlott ii tiltja, mert 1911-ben Szabadkán megnősült, de­­néhány évi házasság után elhagyta a feleségét­­és Pestre költözött. Néhai Raszkó és a vádlott nő között később intim szálak szövődtek, végül pedig össze is üvöltöztek és közös háztartásban éltek egészen ti férfi haláláig. Raszkót 1918-ban betegsége­­folytán bekövetkezett tartós munkaképtelensége miatt nyugdíjazták. Nyolc év múlva meghalt, nyolc hónapra mérsékelte a büntetést. Enyhítő körülménynek vették ugyanis a vádlott büntetlen előéletén kívül azt is, hogy az ellenőrzés fogyatékossága volt az okozója, hogy majdnem hat éven keresztül fel­vehette a törvényes házastársat megillető ösz­­szegeket. A tábla ítéletét most a Kúria Finkey-tanácsa indokai alapján megerősítette, így jogerőre emelkedett. j e Házasság ? A belügyminisztériumtól beszerzett iratok szé­nán! — nyilván az elhunyt —• 1030-ban bejelen­tette, hogy a vádlottnővel házasságra lépett mondja továbbiakban az Ítélet. — Később szű­­­űt­lett gyermekeiket is mint törvényeseket jelen­­thették be, akik i­tán járó illetményeket is fo­­lyósították «Raszkóék»-nak. A férfi halála után pedig a vádlott mint K­aszkó özvegye lépett fel és özvegyi nyugdíjat, valamint gyermekei nevelési járulékait kérte, amiket az elöljáróság bizonyítványa alapján folyósítottak is, dacára annak, hogy a bekért házassági bizonyítványt nem mellékelte a kér­vényéhez, mondván, hogy Szabadkáról nehéz annak a beszerzése, illetve sok utánjárást igé­nyelne. Majdnem hat évig vette fel az összegeket a vádlott nő, amikor kiderült, hogy sohasem volt a az elhunyt felesége. Ugyanis néhai Haszka anyja azt vallotta Szabadkán, hogy a fia sohasem vált el a feleségétől, aki ma is ott él Jugoszláviában. Másrészt az is lehetetlen — mondja az Ítélet — hogy Szabadkán, a zombori úti katolikus temp­lomban polgári esküvő nélkül egyházi házas­ságot köthettek volna 1918-ban, amikor ott is m­ég a magyar törvények voltak érvényben. Mindezek szerint a vádlott nő sohasem lett hites felesége az elhunytnak, aki után majdnem hat éven keresztül jogtalanul h­úzta a kincstár­tól az illetményeket, fondorlatos tévedésbe­­s­jtés útján. A tábla dr. Füzesséry Kund védelme alapján H Sopronyi Miksa és neje szül. Pok­ícs Márta szü- jig H lei, Sopron­! Erzsike testvére és a kiterjedt ro- I n konsás nagy fájdalommal tudatták, hogy drága, I 1 Érvinkéjü­ket I IN Isten kifürkészhetetlen akarata váratlanul elszó- H H lította. Földi maradványait folyó hó 19-én déli H ■ 12 órakor a rákoskeresztúri szr. temetőben lévő H ■B családi sírboltba helyezzük nyugalomra. Minden kítttn­ értesítés helyett! Mackensen vezértábornagy lelkes fogadtatása Székesfehérváron Székesfehérvár, május 17. Székesfehérvár utcáin a kora reggeli órák óta magyar és német lobogók ezrei lengenek. Végig azon az útvonalon, ahol Mackensen bevonulását várják, a középis­kolák és az elemi iskolák növendékei állnak sorfalat. Mackensen vezértábornagy fogadtatására a pályaudvaron megjelentek Röckl József altábornagy, a tisztikar élén, Széchenyi Vik­tor gróf főispán, dr. Havrunek József alis­pán, Farkas Sándor helyettes polgármester, Jónás Béla rendőrfőkapitány és a város sok előkelősége. A pályaudvart teljesen megtöl­tötte a magas vendégre várakozó többezer­­főnyi közönség. Pontban féltizenegy órakor futott be a pályaudvarra az Ár­pád-simuló. A közönség harsány éljenzéssel fogadta. Mackensen ve­­zértábornagy a h­í-es huszárok tábornoki formaruháját viselte. A közönség szűnni nem akaró lelkes éljenzése és tapsai közben ment végig a pályaudvaron. Széchenyi Viktor gróf főispán néhány lelkes szóval üdvözölte az érkező vendégeket, majd Kozma Miklós bel­ügyminiszter és a főispán sorra bemutatták a megjelent előkelőségeket. Weber Gilbert ezredes Mackensen vezértábornagy feleségé­nek és Mackensen követ feleségének, Farkas Sándor helyettes polgármester pedig Kozm­a Miklós belügyminiszter feleségének és Hó­­man Bálint kultuszminiszter feleségének gyönyörű virágcsokrot nyújtott ígt. A tábornagy és kísérete a pályaudvar előtt gépkocsiba szállt és lassú menetben a bel­város központjába, a 69-es szoborhoz haj­tatott, amelyre Mackensen vezértábornagy koszorút helyezett. Innen a vármegyeházára a főispán lakására mentek, ahol villásreggeli volt. 11 fel­adat arra, hogy a Beszkárt, illetve alkal­mazottai felelősek lennének a katasztrófáért. Új tanuk Az elutasító ítéletet a Tábla és a Kúria is helybenhagyta, de Pörge Gergelyné nem nyugodott meg a felsőbb bírósági ítéletekben sem, hanem legutóbb ügyvédje, vitéz Varga Béla dr. útján perújrafelvételt kért 50.000 pengős kártérítési perében. A perujitási ké­relemben a festőművész özvegye számos új tanúra hivatkozott, akiket hosszas magán­­nyomozás után kutattak fel és akik látták a halálos szerencsétlenség lefolyását. A törvényszék helyt adott a perujitási kérelemnek és kihallgatta G­örge Gergelyné tanúit. Ezek elmondották a törvényszék előtt, hogy szemtanúi voltak a katasztrófának, látták azt, hogy a Indán­ korábban csengette le a kocsit s nem az történt, hogy Pörge Gergely a mozgó villamosról akart volna leugrani. A tanúkihallgatások után a törvényszék most elrendelte a festőművész halála miatt kelet­kezett büntetőügy iratainak a beszerzését is. A festőművész özvegyének ügyvédje a leg­utóbbi tárgyaláson kúriai döntvényt is be­csatolt, amely szerint a b­eszkárt veszélyes üzem és így felelősséggel tartozik ilyen sú­lya,s szerencsétlenség esetén még akkor is, ha a szerencsétlenül járt fél gondatlansága meg lenne állapítható. Az érdekes perben a törvényszék a napok­ban hirdet ítéletet és dönti el, hogy jár-e kártérítés Pörge Gergely özvegyének a halá­los szerencsétlenségért. Június elejére halasztják a tőzsde közgyűlését Mint az Esti Kurír értesül, a tőzsde taná­csa m­a kora délután tartott ülésén tárgyalta az alapszabály módosításnak az Esti Kurír­ban már részletesen ismertetett tervezetét. Hosszabb vita indult meg az alapszabály­­módosítás tervezetéről, mert úgy az áru-, mint pedig az értéktőzsde részéről delegált tőzsdet­anácsosok közül többen szólottak hozzá az igazgatótanácsban többizben tár­gyalt alapszabály módosításhoz, amelyet most már a tőzsde közgyűlése elé terjeszte­nek végleges jóváhagyás céljából. A tőzsde vezetősége bizonyosra veszi, hogy a közgyű­lés egyhangúan elfogadja a tőzsde belső éle­tére, különösen pedig az ú­j szakmák bekapja csalása szempontjából annyira fontos alap-a szabálymódosításokat, nagyon kérdéses azon a bak­ ma még, hogy mikor tarthatják meg a közgyűlést. A tanácsülés után azt az infor­mációt kapta az Esti Kurír munkatársa, hogy már csak a különböző technikai akadályok miatt is valószínű, hogy május helyett csak június első napjaiban lehet megtartani ■■ tőzsde közgyűlését. Hogy halt meg Pörge I Gergely festőművész a villamos kerekei alatt Elrendelték a perújítást az özvegy 50.000 pengős kártérítési ügyében­­ Gondatlanság, vagy a kocsivezető hibája Pörge Gergelyt, a neves magyar festőmű­vészt öt esztendővel ezelőtt halálos villamos­­szerencsétlenség érte. A hetvenkét éves festő az újpesti gróf Károlyi-kórházban halt meg. A halálos villamos katasztrófa után Pörge Gergely özvegye és a Beszkárt között elkese­redett pereskedés kezdődött, amely megjárta a törvényszéket. Táblái, Kúriái és most is­mét a törvényszék elé került, mert az öt év óta húzódó ügyben perújítást rendeltek el. Az agg festő halála A festőművész özvegye nem sokkal férje halála után 50.000 pengős kártérítési pert indított a Beszkárt ellen. Keresetében min­denekelőtt a szerencsétlenség történetét mondotta el:­­— 1930 február 1-én az esti órákban fér­jem pestkörnyéki lakásunkról egy 5-ös jel­zésű villamossal Rákospalotára utazott, hogy ott barátját meglátogassa. Az egyik feltéte­les megállónál le akart szállni, de a kalauz hirtelen elcsöngette a kocsit. Szerencsétlen férjemnek egyik lába ekkor már lenn volt a síkos úttesten, a másik azonban még a lépcsőn volt. Férjem jobb karjával szorosan fogta a villamoskocsi rézrúdját és a nagy sebességgel robogó villamos mintegy ötven méteren át maga után vonszolta. Mire a ko­csit a vezető le tudta fékezni, férjem oldala, gyomra fel volt hasítva. A mentők a gróf Károlyi-kórházba vitték be férjemet, ahol rövid szenvedés után meghalt. A kereset ezután elmondja, hogy Pörge Gergely már hetvenkét esztendős volt, fris­sen, egészségesen dolgozott, nemcsak fele­ségéről, hanem leányáról és nővéréről is gondoskodott, polgári jólétben, hat szobás bérvillában élt és a szerencsétlenség család­ját a legnagyobb nyomorúságba taszította. A halálos katasztrófa után a kultuszminisz­térium csekély kegydíjat állapított meg a neves művész famíliája részére, de ebből a kegydíjból a család nem tud megélni. Mind­ezek előadása­i­tán Pörge Gergely­né arra kérte a törvényszéket, hogy állapítsa meg a szerencsétlenségért a Beszkárt anyagi fele­lősségét és­ kötelezze arra, hogy 50.000 pen­gős kártérítést űzessen az özvegynek. A Beszkárt Pörge Gergely özvegyének keresetével szemben így adta el a szeren­csetlenség történetét:­­ A halálos katasztrófa után mindenre kiterjedő vizsgálat indult, amely azt állapí­totta meg, hogy a szerencsétlenül járt Pörge Gergely nem úgy esett le a kocsiról, hogy a kalauz a villamost elcsengette, hanem Pörge Gergely a megálló előtt a mozgó villamosról akart r­­ugrani és így történt a katasztrófa. Amikor a sze­rencsétlenség után az őrszemes rendőr Pörge Gergelyt kihallgatta, ő maga is kijelentette, hogy a kalauzt nem okolja, nem is kivánja a megbüntetését. A villamos vezetője és ka­lauza ellen büntető eljárás is indult, de mindkettőjük felmentésével végződlön, mert felelősségüket nem állapították meg. Ezek után a Beszkárt kérte az özvegy ke­resetének az elutasítását. A törvényszék bizonyítási eljárást folyta­tott le, számos tanút hallgatott ki, majd úgy intézkedett, hogy özvegy G­örge Gergely­nét keresetével elutasítja, mert a bizonyítási eljárás során nem merült Az élelmiszerpiac Az élelmiszerpiac érdekes eseménye ma az olasz cseresznye megjelenése volt. Kilogram­monként 3,50 — 1 pengős árakon kelt el. A na­rancs iránt a kereslet csökkent. Sárgabébűt 90— 95, vörösbélli 92—104, alma 130—200, amerikai 200—210, földieper dobozonként 80—120 fillér, olasz szamóca kosaranként 3—4 pengő. A zöldség- és főzelékféléknél petrezselyem 32—60, vegyes 30—38, torma 30—45, kalarábé idei 18—28, régi 15—26, karfiol tisztítva 90— 120, egyiptomi vöröshagyma 45—46, makói 30—35, zöldhagyma 2—6, fejeskáposzta 40—60, főzeléktök 120—140, paraj 8—14, sóska 16—20, hónapostelek 4—16, zöldpaprika apró 6—9, nagy 16—28, olasz zöldborsó 90—95, magyar zöldbab 350—400, uborka 80—140, spárga sole 80—120, egyéb 50—80 fillér. A burgonyapiacon lanyhuló árak voltak. Mé­termázsánként 50—100 fillérrel estek az árak. Nyári rózsa 8.5—10.5, Ella 8—9, fős tolt bur­gonyák 14—28. A tojáspiacon dunántúli 5.2—5.3, tiszavidéki 5—5.1, főző és apró 4.7—4.8 fillér. A baromfi­­piacon élőtelik 115—120, csirke 220—225, ruca 115—120, idei 140—láp, tud 125—130, idei liba­­.40—155, vágott tvük I. 125—135, II. 110—115, csirke 280—300, ruca 125—135, II. 115—120, lúd 110—115, pulyka 100—110, II. 75—80 fillér. — Komárom-Esztergom vármegye közgyűlése. Komárom-Esztergom vármegye most tartotta Esztergomban első tavaszi közgyűlését, amelyen Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok tiltakozott a trianoni békehatározmányok ellen. Ezután le­leplezték gróf Apponyi Albert, Huszár Aladár volt főispán és néhai Palkovics László volt al­ispán arcképét. Apponyi arcképét vitéz Pajor Gusztáv, Huszár Aladár és P Palkovits László arc­képét Héjja Zoltán festette. /

Next