Esti Kurir, 1935. június (13. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-27 / 144. szám

I­g­en, hát ezt el kell ismerni, ez lagyon tartalmas program. Maga a­­lkotmányelnök jelentette be. Rövide­den végez a törvényhozás a légvédelmi javaslattal, azután Andah­ázy-Kasnya­­Béla és Kenyeres-Kuuf­­ami ügyét­­intézik még el, majd­­ megkezdődik a nyári szünet. Ha meggondoljuk, hogy Andaházy-Kasnya Béla mentel­mi ügye és Kenyeres-Kaufmann Mik­lós mentelmi ügye mekkora súllyal nehezednek rá megoldatlan problé­mákként a magyar életre, akkor nem lehet elég nagy a lelkesedés lobogása és a lobogás lelkesedése a kormány iránt, amely elhatározott akarattal, céltudatosan, semmiféle rozsdás csok­ig ástál, valamint csáklyás rozsdától, mordálytól és szigonytól magát aka­dályozni nem engedve, hozzányúl ezekhez a kérdésekhez, sőt el is intézi őket. És lassan, lassan fel kell, hogy­­nyíljék a szeme azoknak is, akik némi gyanakvással fogadták a reform-mel­lek döngetését, a sziklákat hengergető fogadkozásokat. Mert voltak ilyenek. Voltak rosszindulatú, sunyi ellenfelei­­annak a szindus kaleidoszkópnak, amelyet egy túlfűtött programszer­kesztési láz tá­rt a közönség elé. Vol­tak, akik kételkedtek a kilencvenöt pont kilencvenötösségében, a sofort­­program sofortságaiban és a négyéves­­munkaterv tervszerűségében és mun­­kájának gyakorlati lehetőségeiben. De ezeknek most el kell némulniok. Kiesik kezükből a csáklya és a mor­­dály, ők maguk pedig rozsdaporrá omolva semmisülnek meg. Ó, nem azért, mert a törvényhozás nyári szü­netre megy. A nyári szünet nem új stílus ugyan és vele nem igen lehet másként munkálni a nagy magyar éle­tet (hogy a miniszterelnök úr kedvenc és rendkívül tömör kifejezésével él­jünk), mint munkálták az elődök, de beve­tett szokása a magyar parla­mentáris életnek. Ez ellen tehát sem­mi kifogást emelni nem lehet. Ami a szemeket felnyitja, ami a kétke­dőket megtéríti, ami a csáklyákat ki­­csorbítja és a mordályokat betapaszt­­ja, az a mély és dús tartalom, amivel a még hátralevő időt utolsó cseppjéig kimerítik. Andaházy Kasnya Béla mentelmi ügye és Kenyeres-Kaufmann mentelmi ügye meg lesz oldva, el lesz intézve és általuk a magyar élet ki lesz munkálva. A nyári szünet maga természetesen újabb gyümölcsöket fog érlelni a reformkor­szaknak. Mert hírlik, hogy a kormány tagjai esetleg újból elvonulnak vidékre, hogy a nagy­város zajától háborítatlanul és a nagy­város gyakran kellemetlen hangjától za­vartalanul adhassák oda magukat tel­jesen a magyar élet munkálásának. És aki emlékszik még a bakonyi mi­nisztertanács tündökletes eredmé­nyeire és aki végignéz azokon az al­kotásokon, amelyek mind a Bakony­ban csíráztak ki és azóta szöktek szárba és hoztak dús kalászt, az mind csek kitörő örömmel fogja hallani ezt az új tervet. Hír szerint: nincs még végleges döntés. Mi azt óhajtanák: le­dben. Okvetlen legyen. Legyen dön­tés és legyen visszavonulás. A Ba­­konyba, vagy máshová, ahol a vidék, az égbolt színe, a föld suttogása ugyanolyan termékenységgel tudja­­ legihletni a reformkor államférfiai­­nak alkotóképességét, mint amilyen eredményt és sikert hozott a tavalyi bakonyi magukbaszállás. És a tavalyi rövid erdei tanácskozás helyett legyen az idei hosszabb, mert azt kell remél­nünk, hogy az eredmények egyenes arányban fognak növekedni az ott töltött idővel. És ha az idei politikai elvonulás sem­ volna elég, van még idő jövőre is, a rákövetkező esztendőre is. Egyszer majd csak. Nem szabad visz­­szariadni. Ha már egyszer hosszabb időt töltöttek a Bakonyban. (b. i.) Sátumón. ■ ■Ili . ni.i- III..II -I rr"......... ■■ Nagy magyar reprizműsor I VÉN GAZEMBER (Bársony Rózsi, Sugár Károly, Halmay Tibor) PIRI MINDENT TUD (Kabos Gyula, Dayka Margit, R­átkai Márton) Mától URÁNIA Mári Felmentették Erdődy Sarolta grófnő idegbeteg leányának ápolóját a rejtélyes 18.000 pengő ügyében A bíróság szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ápoló a pénzt nem ajándékba kapta A pestvidéki törvényszék Bo­­ca-tanácsa ma folytatta Ilo­ósi János betegápoló bűn­ügyét, akit közokirathamisítás és sikkasztás bűntettével vádolt az ügyészség. Hollósit a múlt év tavaszán Erdődy Sa­rolta grófnő szerződtette abból a célból, hogy idegbeteg leányát, Ernestin grófnőt Franciaországba kísérje. Hollósi néhány hó­napig a grófi család szolgálatában állott, meg is voltak vele elégedve, állását azonban hirtelen ott kellett hagynia, mert ápoltja megszökött. Mikor Ilollósi hazakerült, állandó levele­zési viszonyban maradt munkaadójával, egy napon azonban hirtelen letartóztatták, mert a rendőri nyomozás, később pedig az ügyészi vádirat azzal vádolta, hogy a grófnőtől ka­pott közel 18.000 pengőt nem úgy használta fel, ahogy köteles lett volna, hanem azt sa­ját céljaira fordította. Ebben az ügyben a pestvidéki törvényszék egy ízben tartott már tárgyalást, amely ja­varészt zárt ajtók mögött folyt le és ma ke­rült sor a bizonyítás lefolytatására. Az első tanú, dr. Barta Kálmán ügyvéd, a még ma is Franciaországban élő grófnő jog­tanácsosa, aki az elnök kérdéseire el­mondja, hogy Hollósival alkalmaztatásakor a grófnő közvetlenül tárgyalt, így hát nem tudhatja, hogy váljon a grófnőnek tudomása volt-e arról, hogy a betegápoló — nős ember A pénzről csak annyit tud, hogy a 18.000 pengőt tényleg a grófnő bocsájtotta leánya ápolója rendelkezésére. Hogy milyen céllal — arról nem tud. Később a hozzáirt leve­lekben a grófnő elpanaszolta, hogy Ilollósi őt becsapta, de hogy mivel és hogyan, azt nem irta meg. Semmisségi panasz egy kérdés miatt — A grófnőt ön normális, határozott, hig­gadt észjárású embernek ismeri vagy exal­­tállnak? — Bizonyos irányban — hangzik a vá­lasz — mint minden túlművelt egyén — aberrált. A grófnő igen olvasott, világot járt, hat nyelvet beszélő hölgy, sokszor igen ha­tározott, de sokszor befolyásolható és el­határozásai igen csapongók. Most a védő, dr. Révész Sándor kérdezi a tanút: — Hány éves a grófnő? — 58 éves. — Csúnya vagy szép? — A választ nem engedem meg! — szólt közbe az elnök — a szépség különben is relatív fogalom, aki nekem csúnya, az egy másik em­bernek esetleg tetszik. — Akkor tisztelettel semmisségi panaszt jelentek be. Jámbor László jezsuita páter a következő tanú, aki elmondja, hogy a grófnő külön­böző egyházi célokra való felhasználás vé­gett kamatmentesen kölcsön adott nekik 17.800 pengőt, ezt azonban rövid egy-két hónap leforgása után visszakérte és levél­ben úgy rendelkezett, hogy a pénzt fizessék ki Mór Jánosnak, Ilollósi sógorának. Mór János és felesége különben, mint bűnsegédi bűnrészesek ugyancsak ott ül­nek a vádlottak padján Hollósi mellett. Az elnök kérdéseire Jámbor elmondja, hogy későbbi leveleiben neki is panaszko­dott a grófnő, hogy nagyon csalódott Hol­­lósiban. — Hát milyen tervei voltak a grófnőnek Hollósival? Igaz, hogy Ernestint el akarta vetetni vele? — Nem tudom kérem, csak azt, hogy ké­sőbb értesült a pénz elkótyavetyéléséről. Csinos fiatal nő, Tóvizi Erzsébet ápolónő áll a bíróság elé, aki előadása szerint közös háztartásban él a vádlottal. Arról tesz val­lomást, hogy Hollósi valóságos grafomániá­ban szenved és minden keze ügyébe kerülő papirost, a regények lapjait, de még az ab­roszt is összefirkálja. — Hát akkor talán bolond a Hollósi? — Hát az biztos, hogy ez kész mániája neki! — Szeret okiratokat is hamisítani? — Azt nem tudom, kérem ... — feleli a nő, aki most átengedi helyét egy másik ta­núnak, Hollósi Lajos géplakatosnak, aki a vádlott fivére és aki szintén azt állítja, hogy náluk családi betegség ez a firkálás, a hat testvér közül hárman összefirkálnak minden papirost. — Hát csak vigyázzon, nehogy váltó ke­rüljön a keze elér —­bocsátja el az elnök — a váltót lehetőleg kerülje el a család.... Bóka dr. tanácselnök most ismerteti azt a vallomást, amelyet a Franciaországban élő Endrődy Sarolta grófnő ebben az ügyben tett. A grófnő vallomásában elmondotta, hogy eredetileg napi 12 pengő fizetéssel szer­ződtette Hollósit, később ezt 6 pengőre szállította le. Az ápolót rendes, tisztességes, józan életű, vallásos embernek ismerte, ezért arra gon­dolt, hogy jó férje lenne Ernesztin leányá­nak. Bizalma odáig ment, hogy rábízott 17.000 pengőt, építsen abból Budapest környékén házat. Később értesült csak arról, hogy Hol­lósi nős, különváltan él a feleségétől és az se­m igaz, hogy a két család közeli rokonság-­­ bán lenne egymással. A tanácselnök most egész sereg­levelet emel ki a bűnjelek közül, valamennyit a grófnő írja az ápolónak. A levelek aláírása mindenütt „a háb­ukatos, öreg Sarolta néni“. Ezekben a levelekben azt irja a­ grófnő, hogy Ilollósi úgy rendelkezhet a pénzzel, ahogy a legtanácsosabbnak tartja. — Igaz-e az, — állítja most fel a vádlot­­tat az elnök — hogy maga az Erdődiek ro­konának adta ki­ magát? Az ápoló ezt tagadja, azt állítja, hogy ez abból a félreértésből származhatik, hogy őt az idegbeteg fiatal grófnő előtt rokonnak ad­ták ki, hogy nagyobb legyen a bizalom. — Az egyik levélben azt íja a grófnő, hogy már nem tud több pénzt adni, mert nincs több pénze Magyarországon. — Hát maga újabb pénzt kért még a gróf­nőtől a 18.000 pengőn felül? — kérdezi az elnök.­­ — Nem, kérem, nekem a grófnő elutazásom előtt még 10.000 pengő ajándékot is ígért, erre figyelmeztettem csak. Egy másik levélben, amely szintén a ház­kutatás során került elő, azt panaszolja a grófnő, hogy Ernestin leánya azért szökött meg, hogy ne kelljen Hollósihoz férjhez m­én- Háromévi munkabér előre... A grófnő a budapesti főkapitánysághoz is írt egy levelet, amelyben azt írja, hogy Hollósinak háromévi munkabérét előre fizette ki, 9000 pengőt pedig kölcsönzött abból a célból, hogy házat építhessen Sashalmon, ő leányát szánta Hollósi feleségének, ez azonban ettől való félelmében megszökött tőle és nem is tudják megtalálni. Reméli, hogy a leány, akit állítólag egy nagynénje vett oltalmába, amint meghallja, hogy Hollósit Budapesten letartóztatták, újból visszatér az anyjához. Szabó Zsigmond detektív lényegtelen val­lomása után a védő kéri, hogy a vádlott grafomániájának megállapítására orvos­­szakértőt hallgassanak meg. Ezt az indít­ványt azonban a törvényszék mellőzi. Az ügyész fenntartja a vádat, a védő fel­mentést kér, mert a zárt tárgyalás megadta a választ arra a kérdésre, miért adta a pénzt a grófnő az ápolónak. Az a grófnő, aki le­szállította ugyan Hollósi fizetését 12 pengő­ről 6 pengőre, ugyanakkor nyugta nélkül 18.000 pengőt adott neki. A grófnőnek az ápolóhoz írott levelei a családi élet leg­kisebb részleteit is feltárják és a háládatos „Sarolta néninek írja magát", amikor pedig Hollósinak kellett volna hálásnak lenni a grófnővel szemben. Rövid tanácskozás után a bíróság kihir­dette ítéletét, amely­­ felmenti a vádlottat az ellene emelt­en" vádak alól, bizonyítékok hiányában. Az indokolás szerint a vádlott a zárt tár­gyaláson azzal védekezett, hogy ő ezt a pénzt ajándékba kapta a grófnőtől, viszont semmi­féle bizonyíték nem merült fel arra, hogy ez a pénz tényleg nem a vádlott pénze lett volna. A grófnő leveleiből is az derült ki, hogy a pénzzel Hollósi szabadon rendelkez­hetett. A normális, higgadtan, polgári aggyal gon­dolkozó ember rejtélyesnek találhatja ugyan­ilyen nagyösszegű pénz ajándékozását, — folytatja tovább az indokolás — ez azonban a grófnő exaltátságával magyarázható. A vádlott a zárt tárgyaláson más indokát adta ugyan az ajándékozásnak, ezt azonban a bí­róság a leghatározottabban visszautasítja, mert hiszen az itt fekvő levelekben erre még a legburkoltabban sem történik semmiféle célzás. Az ügyész fellebbezést jelentett be az íté­let ellen.­­ A Diplomások Önsegítő Szövetkezetének orvosi szakosztálya megkezdte működését. Ké­rik az állástalan orvoskartársaikat, hogy a munkaterv megbeszélése végett a központban mielőbb jelentkezzenek. (Kertész­ u. 24, II. 5. Tel.: 43-0 31.) — Fahájasodásnál, köszvénynél és cukorbeteg­ségnél, oxaluria és phosphaturia képződésénél, hugy savas sók lerakódásánál a természetes , Ferenc József 11 keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést. — A Mesterifjak Országos Egyesülete köz­gyűlése egyhangú lelkesedéssel választotta meg az uj tisztikart. Elnök: Sternberg Béla hang­szeriparos. Alelnökök: Lederer Tibor, Schmidt József, Laub Pál. Sternberg Béla elnöki meg­nyitójában rámutatott, hogy gazdasági és kul­turális téren milyen feladatok várnak a fiatal önálló iparosok egyesületére. Foglalkozott még a közgyűlés az egyesület címének módosításá­val és elh­atározta a mesteriparosok kifejezés felvételét. Új cím: Ifjú Mesteriparosok Orszá­gos Egyesülete. Sternberg Béla elnök javasla­tot tett a tagszervezés erőteljes új irányára. Hoffer Henrik az összes családtagok nevében is mély szomorúsággal tudatja, hogy a szeretett testvér, sógor, nagybácsi és rokon, Hoffer Ignác férfidivatáru-kereskedő . hó 25-én 68 éves korában hosszas betegség után meghalt. Szivének jóságáért, kedves egyéniségéért, nemes lelki tulajdonságáért mindenki szerette, aki ismerte. Temetése f. hó 27-én, csütörtökön délelőtt Váli órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Emlékét hűséggel és kegyelettel őrzik a Hofler-, Soltész-, Hegedűs-, Dékány- és Pogány-családok. I Kétnapos week-end június 29*30 SEMMERING (Gr. Hotel Pap&aoskaa) busszal_ 59.­ P BALATONON Siófok—Balatonszárszó—Balatonlelle vagy Hévíz 41 — A gyorsvonat! vasútjeggyel ........................................ I -től Felvilágosítás az Esti Kurir Utazási Irodájában Budapest, V. Vilmos császár­ út 34. Telefon: 25-4-05 nie. A vádlott azonban tagadja, hogy valaha is szó lett volna erről a házasságról.

Next