Esti Kurir, 1936. november (14. évfolyam, 252-275. szám)

1936-11-11 / 259. szám

1936 XI. 11. SZERDA Ísjubíbir. & Schmmari Operaház (3, 1/18). Kedd: Walkür (A. 4.) kez­dete i/17-kor), szerda: János vitéz, csütörtök: A sevillai borbély, A játékdoboz (B. 7.), péntek: A kékszakállú herceg vára, A háromszögletű kalap, Karnevál (C. 7.), szombat: Sába királynője (C. 6.), vasárnap d. Pillangókisasszony, vasárnap este: Díszelőadás. Nemzeti Színház (1/24, 1/18). Kedd: Feltételes megállóhely, szerda: Pokoli színjáték, csütörtök: Feltételes megállóhely, péntek: Pokoli színjáték (R.), szombat: Feltételes megállóhely, vasárnap délelőtt: Liliomfi (Munkáselőadás, Váll), vasár­nap délután: Komédiás, vasárnap este: Fel­tételes megállóhely. Vígszínház (124, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Erzsébet, az elérhetetlen asszony, péntek: Főpróba, szombat: Társas­játék, vasárnap este: Társasjáték (R. bérlet), vasárnap délelőtt (Váll): Gyermekelőadás. Magyar Színház (1/24, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Disrneli, péntek este: Főpróba, szombat: Bikfli tanár úr, vasárnap este: Bikfli tanár úr (I. bérlet). Belvárosi Színház (4, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Udvari páholy, pén­tek, szombat és vasárnap este: Megvédtem egy asszonyt. Pesti Színház (4, 8). Egész héten minden este és vasárnap délután: A virágzó asszony. Művész Színház (4, 8). Kedd: Nincs előadás, szerda: Zártkörű főpróba, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Az ördög cimborája, vasárnap délután: Aranyhal. Royal Színház (4, 8). Minden este és vasár­nap délután: Január 16-án éjjel, szombat dél­után és vasárnap délelőtt: A Pál­ utcai fiúk. Városi Színház (*/*4, 8). Kedd: Nincs előadás, szerda d. u., csütörtök d. u.: Coriolanus (Ifjú­sági előadás), péntek (V,8): Rigoletto, az Operaház vendégjátéka, szombat, vasárnap dél­után és este: Csavargólány. Andrássy-úti Színház (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Eső után köpönyeg. Kamaraszínház (4, 8). Minden este és vasár­nap délután: Sok hűhó Emmiért. Teréz­ körúti Színpad (Vi5, 9). Minden este és vasárnap délután: Kabarémű­sor, Dr. Kerekes Mária. Bethlen-téri Színház (4, 8). Kedd: Légi­támadás, szerda: Főpróba, csütörtöktől minden este és vasárnap délután: A doktor úr. Pódium Kabaré (4, 9). Minden este és vasár­nap délután: Megnyitó műsor. Komédia (V*5, Va9)- Minden este és vasárnap délután: Tyúkjaim-Erzsébetvárosi Színház (Mindennap 6, */i9. va­sárnap 'fn­. 6, s/49): Csavargólány. Józsefvárosi Színház (Mindennap 6, */i9. vasárnap ’/1á, 6, %9): Csárdás. Kisfaludy Színház. (Mindennap: V£6, A 9, vasárnap V 44, 6, 6/49): Egy asszony, aki hazu­dik. Magyar Milszinber (Vasárnap: Vii. A 8): Nőni. Pavillon ('/a 10): Dizőzök versenye. 013ra Kedd, november 10 BUDAPEST I. 2.40: Hírek, étrend, élelmiszer­­árak. 4.10: Asszonyok tanácsadója. 4.45: Időjel­zés, időjárásjelentés, hírek. 5.00: Kárpáti Sándor gordonkázik és Polgár Tibor zongorázik. 5.40: Léderer Emma dr. előadása Napóleon és a lon­doni tőzsde címmel. 6.10: A szalonzenekar nyolc számot játszik. 7.00: Emlékezés a Csak egy kis­­lány... szerzőjének, Szentirmaynak születése százéves évfordulójára. 8.10: Lengyel est. 8.55: A Hangversenyzenekar Friedl Frigyes vezénylé­sével hat számot játszik. 10.15: Időjárásjelentés. 10.35: Kilenc hanglemez. 11.10: Virányi László jazz-zenekara játszik, Gáthy László énekel. 12.05: Hírek. BUDAPEST II. 5.45: Szalonzene. 6.15: Föld­­mivelési előadás. 7.00: Garzó Miklós dr. fran­ciául tanít. 7.35: Haraszthy Jolán dr. előadása Kraszinskyről, a lengyel drámaíróról. 8.05: Négy hanglemez (nagy zenekarok). 9.05: Hirek. Szerda, november 11 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána öt hang­lemez (zenekarok). 7.20: Étrend. 10.00: Hirek. 10.20: Zalai Fodor Gyula felolvas Beethoven halhatatlan szerelmeséről. 10.45: Felolvasás A zene és a költő címmel. 12.00: Déli harang­szó, időjárásjelentés. 12.05: A postászenekar Rubányi Vilmos vezénylésével öt számot játszik, közben hírek. 1.20: Időjelzés, időjárás­jelentés. 1.30: Eugen Stepat balalajka zene­kara. 2.40: Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4.15: Diákfélóra. 4.45: Időjelzés, időjárás­jelentés, hírek. 5.00: Operettrészletek gramofo­non (kilenc hanglemez). 5.40: Ditrói Mór cseve­gése Vidámságok Színészországban címmel. 6.10: Bodrics Béla és cigányzenekara muzsikál. 7.05: Habán Jenő dr. előadása: Látogatás a londoni rádióban. 7.25: Szereposztásismertetés. 7.30: A János vitéz közvetítése az Operaházból. (Kukoricza Jancsi: Palló Imre. Huska: Gere Lola. Mostoha: Bársony Dóra. Bagó: Szende Ferenc. Francia király: Laurisin Lajos. Király­­kisasszony: Halász Gitta. Bartholo: Toronyi Gyula.) Az I. felvonás után hirek, a II. felvonás után hirek, az előadás után időjárásjelentés, majd Rácz Zsiga és cigányzenekara muzsikál, közben hirek francia és olasz nyelven. 11.30: Angol tánclemezek. 12.05: Hirek. BUDAPEST III 6.30: Olasz lecke. 7.10: Bodrics Béla és cigányzenekara. 7.30: Székely Tibor el­beszélése. 8.00: A szalonzenekar tíz számot ját­szik. 0.20: Hírek, n­yerőversenyeredmények. 9.45: T­ánclemezek. Cecil nem tehet egyebet, mint hogy szótlanul és engedelmesen meghajol. Er­zsébet azonban úgy látszik kitalálja a tit­kos gondolatát, mert sietve hozzáteszi: — Most, itt előttem, azonnal meg fo­god írni a levelet!... Nem engedem, hogy valami lanyha és diplomatikus fo­galmazás következtében kétségek marad­hassanak fenn szándékaim felől! Csak úgy írd, szóról-szóra, ahogy most elmon­dottam!... A legélesebb és a legerélye­­sebb rendszabályokat fogom életbe lép­tetni, így írd szó szerint!... A kancellár — akivel úrnője eddig még soha ilyen hangon és ilyen ellensé­gesen nem beszélt — egészen megfélem­lítve ül neki a diplomáciai levél meg­­fogalmazásának. Erzsébet pedig harago­san jár föl-alá a szobában,­ amíg az Írás elkészül. Arcvonásai most kemények és férfiasak — apjának, a megboldogult Vili. Henriknek hajlíthatatlan, komor energiája sugárzik róla ... Végre Cecil elkészül a munkával. És ahogy felkel az Íróasztal mellől és a vá­rakozó királynő felé közeledik, nem állja meg, hogy lelkiismerete megnyugtatására még egyszer ne igyekezzék jobb belá­tásra birni a haragjában elvakult Erzsé­betet. — Felséged tudja, — mondja csende­sen, — hogy trónralépésének percétől kezdve, immáron esztendőknek hosszú­­hosszu sora óta hűséggel, alázattal és a legteljesebb odaadással igyekeztem min­den erőmből és legjobb tehetségem sze­rint szolgálni felségedet... A hangja elakad az elfogódottságtól. És Erzsébet hirtelen megenyhülve, vára­kozón néz rá. — Mit akarsz ezzel mondani, Cecil? — Komoly aggodalmaim vannak, fel­ség! — feleli a kancellár. És mielőtt még a királynő, akinek arcán ismét megjele­nik a türelmetlen vonás, közbeszólhatna, gyorsan hozzáteszi: — Attól tartok, hogy ha elküldjük ezt a levelet, mindent kockáztatunk és semmit sem érhetünk el vele ... — Azt hiszed talán, a skót főurak nem fognak megijedni a fenyegetéstől? — Nagyon is meg fognak ijedni, fel­ség! Sőt túlságosan meg fognak ijedni és ez lesz éppen a baj! ... Mert könnyen elképzelhető, hogy rémületükben a dac kerekedik felül bennük és már csak azért is megölik, vagy megöletik Máriát, nehogy felségednek alkalma legyen érdekében közbelépni... És akkor az egész világ egyértelműen azt fogja mon­dani: felséged előre láthatta, sőt látta is levelének hatását és csak azért tette ezt a lépést, hogy a szerencsétlen skót ki­rálynőt elveszítse ... — Hm — mondja Erzsébet elgondol­kozva. — Bevallom, ez nem jutott eszem­be ... Lehet, hogy igazad van, Cecil... Meg kell fontolnom a dolgot... Töprengve jár föl-alá a szobában és látni lehet rajta, hogy előző határozott­ságával ellentétben most nem tud végle­ges eredményre jutni önmagával. És mintha csak Cecil érvelésének vissz­hangja lenne, néhány perccel később egy testőrtiszt jelenik meg az ajtóban, hóna alatt hatalmas paksamétával. — Levelek érkeztek Skóciából, felség! — jelenti. Ismét Lindsay lándzsásai! Csakugyan levelek: Throckmorton skóciai követ jelentései. „Alkalmam volt beszélni a szövetséges lordok közül néhánnyal, — Írja a leg­utolsó keltezésűben,­­ — és kifejtettem nekik, hogy felséged aligha fog belenyu­godni abba a méltatlan és megalázó bá­násmódba, amelyet unokahúgával, az ország felkent királynőjével szemben ta­núsítanak ... Nem nyíltan ugyan, de szinte megfenyegettem őket azzal, hogy ennek az állapotnak nagyon könnyen veszedelmes következményei támadhat­nak, sőt céloztam az esetleges fegyveres beavatkozásra is ... Minden oldalról a leghatározottabban elutasították közben­járásomat. Lindsay és Kirkaldy uraimék azt is kijelentették, hogy amennyiben felséged erőszakosabb rendszabályokra ragadtatná el magát, meg fogják öletni Lock­tevenben a királynőt és ilyen mó­don veszik elejét, ha kell és rákénysze­rülnek, annak, hogy mégegyszer a trónra visszakerülhessen ...“ Erzsébet hosszasan eltöpreng a sorok fölött. És végül ezzel bocsátja el a vára­kozó Cecilt: — Throckmorton is körülbelül ugyan­azokat írja, amiket előadtál... Nos hát, majd meggondolom, hogy mitévő legyek ... Néhány napon keresztül habozik és nem tud végleges elhatározásra jutni. Túlságosan nagy tét — a francia háború lehetősége — forog kockán. Erzsébet pe­dig, amíg csak lehet, kitart a békés meg­oldás mellett. Aztán már nincs is szükség rá, hogy Throckmortonnak újabb utasításokat küldjön. Mert időközben újabb esemény borítja fel a skóciai helyzetet . Mária a szerelmes George Douglas segítségével megszökik lochleveni várbörtönéből és újra hívei élére áll, hogy királyságát visz­­szaszerezze. Az elszánt kísérlet azonban csak rövid pünkösdi királyságot jelent. Mert ország­szerte villámgyorsan terjed el ugyan a ki­rálynő szökésének híte, ez a körülmény azonban ugyanilyen sürgős ellenintézke­désekre készteti a hatalmukat féltő lor­dokat, úgy, hogy mialatt Mária pipogya vezérei a segédcsapatok megérkezésére várakoznak, Morton tíz nap alatt tekin­télyes haderőt von össze és felkészülten várja a támadást. Hosszas és céltalan taktikai manőve­rek után Langsidenél találkozik össze a két sereg és mindkét oldalon tisztában­­ vannak azzal, hogy a küszöbön álló üt­közetben nemcsak Mária sorsának, ha­nem Skócia jövőjének is el kell dőlnie. Mária ügye azonban már eleve re­mén­ytelenek látszik, mert — George Douglast leszámítva — egyik vezére te­hetségtelenebb és kapkodóbb, mint a másik. Ezzel szemben a túloldalon eszes és a hadviselésben jártas parancsnokok állanak Morton keze alatt, úgyhogy a végeredmény felől nem lehet kétség. A végső katasztrófa előjelei már az előcsatározások alkalmával kezdenek mutatkozni és ezeknek morális hatása alatt a katonák eleinte még fásultan en­gedelmeskednek ugyan, de mind na­gyobb és nagyobb csapatokban kezdenek átszökdösni, majd végül egész századon­ként nyiltan átpártolni az ellenfélhez. A kirávnő a két Douglas és Hamilton társaságában egy dombtetőről figyeli a hadmozdulatokat. Szíve még reménység­gel van tele és arcán bizakodó mosoly ül. Szinte már látja magát, amint harang­zúgás és lengő zászlók sorfala között is­mét bevonul Edingburgh­ba és birtokába veszi a királyi palotát, amelyhez ifjú éle­tének annyi kedves emléke fűződik. A palotát, amelynek ablakai a vásártérre nyílnak­­— ugyanarra a térre, amelynek túlsó oldalán a városi profesz háza áll, amelynek rácsai mögül talán éppen egy esztendővel ezelőtt nézett farkasszemet a gyűlölködő és gyalázkodó tömeggel, amely szitkokat és fenyegetéseket zúdí­tott reá... Ez az emlékezés egyszerre valami ki­mondhatatlan keserűséggel szorítja össze a szívét. Odalenn a síkán pedig közben meg­kezdődik az ütközet. Hirtelen a csatate­ret övező dombok mögül egy újabb ha­direndbe sorakozó csapat bukkan fel és amikor a nap fénye megcsillan a fegyve­reiben, a királynő mellett álló George Douglas önkénytelenül felkiált: — Lindsay lándzsásai!... A királynő elhalványodik. George Douglas gyanútlanul kiejtett szavai az emlékek gyötrő kísérteteit sza­badítják fel benne. Hirtelen megelevene­dik lelkében az a borzalmas jelenet, ami­kor első elfogatása alkalmával Kirkaldy a fegyveresek sorfala között vezette át az ellenséges táborba és éppen Lindsay s lándzsásai között haladt el, amikor fel-­­ zúgott körülötte a kiáltás, amely azóta is számtalanszor kisértette álmait: — Halál a férjgyilkosra!.. . Égessé­tek meg a gyalázatos cédát! . Most megint Lindsay lándzsásai buk­kannak fel előtte végzetszerűen, a döntő pillanatban! ... És nagyon jól tudja, hogy ezúttal be is váltanák fenyegetésül­ket, ha megint egyszer a kezei közé kere­rü­lne!... Menekülés Hirtelen pánikszerű rémület vesz rajta erőt. Úgy érzi, hogy hiába hadakoznék az elháríthatatlan végzet ellen. Rápillant társaira, akik maguk is gondterhelt arccal bámulják a közeledő csapatot és láthatólag nem tudják, mité­vők legyenek. Ezekben az emberekben reménykedjék?... Vagy a többiekben, akik végső szükség esetén bizonyára hajlandók volnának kiszolgáltatni őt az ellenségnek, csak hogy saját nyomorult életüket megmenthessék? ... — Nem! ~ kiáltja gyötrődő rémület­tel.­­• Inkább bármit, mintsem ezeknek a farkasoknak a karmai közé kerülni!... Anélkül, hogy a körülötte állókkal to­vább törődne, megfordul és lesietve a dombról, egyenesen a vezéri sátor felől szalad, Douglas megpróbálja visszatartani. De Máriával most már nem lehet beszélni. — Félek! —­ sikoltozza összefüggéste­lenül, kapkodó lélekzettel — Amott jön­nek a lándzsások!... Égessétek meg a gyalázatos cédát!... Végünk van, ha ideérnek!... Douglas fivére is odasiet hozzájuk és­ ő is megpróbálja lecsillapítani a hango­san kiáltozó királynőt, aki nyilván hiszté­rikus rohamot kapott — Mária azonban teljesen elvesztette az önuralmát. Min­den más meggondolást elnyom benne az iszonyú páni félelem. A sátor mellől elő­parancsolja egyik szolgáját és mielőtt még a két Douglas lebeszélhetné róla, elővezetteti hátaslovát és a szolga segít­ségével felkapaszkodik a nyeregbe. Még egy utolsó izgatott szóváltás —­ aztán a királynő sarkantyúba kapja a lovát és megeresztett kantárszárral szá­guld ki a táborból. Egy perccel később a két Douglas is nyeregben van és utánavágtat a mene­külő Máriának. Már jó messzire a tábortól érik utól, ahová a csata zajából már csak el­mosódó foszlányok szűrődnek feléjük. A két testvér kétoldalt közrefogva Máriát, igyekszik megállásra bírni és már-már sikerül rávenniük őt a táborba való visszatérésre, amikor a közeli dombok egyikéről lezúdulva újabb áradat fenye­geti elsöpréssel őket: lord James Murray csapatai, amelyek kissé megkésve érkez­nek a küzdelem színhelyére, de még ép­pen jókor ahhoz, hogy az ütközet sorsát­ végleg eldöntsék. (Legközelebbi számunkban folytatjuk) HALHATATLAN SZERELMESEK 54 Irta: TATÁR ANDRÁS Copyright by Esti Kűrit á •"üjjjplljjiu" V^gy^z^a^^sziwdr^ Ebből az örökké aktuális könyvből a IV. kiadás most jelent meg! Hogyan éljen a szívbajos ember? Szívbaj, érelmeszesedés, vérnyomás. Irta: Dr. Bodon Károly, egyet, tanár. A tartalomjegyzékből: A szívbetegségek legfőbb tü­netei: Gyengeség — A kifulladás — A szívdobogás —­ Szívtájéki fájdalom — A lélek és a szív — A szív­­bajok és egyéb bántalmak egymásra való cserehatása — A szívbajok és keletkezésének egyéb okai — Toxi­­nok — Baktériumok — Az emberi szervezet által termelt mérgek, belső mérgek, anyagcsere-mérgek — A szervezetbe kívülről bevitt mérgek — Sebzések, sérülések —­ Rendetlen életmód — Általános életrendi szabályok — Munka, pihenés — Sport — Táplálko­zás — Szeszesitalok, kávé, tea — A dohányzás —­­Nemi élet, házasság — Az alvás — Az érelmeszese­dés, vérnyomás — Meg lehet-e gyógyítani a szívba­jokat? — A szívbetegségek kezelése: Gyógyszeres ke­zelések —­ Étrendi kezelések — Klímaváltoztatás —­­Nyaralás — Torna, masszás — Fürdőkurák — Villa­moskezelés — Érvágás — Lelki kezelés — Mikor forr­duljunk tehát orvoshoz? Ára csak: P 2.80. Kapható: az Esti Kurír kiadóhivatalában V., Vilmos császár-ut 34.

Next