Esti Kurir, 1936. november (14. évfolyam, 252-275. szám)
1936-11-11 / 259. szám
1936 XI. 11. SZERDA Ísjubíbir. & Schmmari Operaház (3, 1/18). Kedd: Walkür (A. 4.) kezdete i/17-kor), szerda: János vitéz, csütörtök: A sevillai borbély, A játékdoboz (B. 7.), péntek: A kékszakállú herceg vára, A háromszögletű kalap, Karnevál (C. 7.), szombat: Sába királynője (C. 6.), vasárnap d. Pillangókisasszony, vasárnap este: Díszelőadás. Nemzeti Színház (1/24, 1/18). Kedd: Feltételes megállóhely, szerda: Pokoli színjáték, csütörtök: Feltételes megállóhely, péntek: Pokoli színjáték (R.), szombat: Feltételes megállóhely, vasárnap délelőtt: Liliomfi (Munkáselőadás, Váll), vasárnap délután: Komédiás, vasárnap este: Feltételes megállóhely. Vígszínház (124, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Erzsébet, az elérhetetlen asszony, péntek: Főpróba, szombat: Társasjáték, vasárnap este: Társasjáték (R. bérlet), vasárnap délelőtt (Váll): Gyermekelőadás. Magyar Színház (1/24, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Disrneli, péntek este: Főpróba, szombat: Bikfli tanár úr, vasárnap este: Bikfli tanár úr (I. bérlet). Belvárosi Színház (4, 8). Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Udvari páholy, péntek, szombat és vasárnap este: Megvédtem egy asszonyt. Pesti Színház (4, 8). Egész héten minden este és vasárnap délután: A virágzó asszony. Művész Színház (4, 8). Kedd: Nincs előadás, szerda: Zártkörű főpróba, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Az ördög cimborája, vasárnap délután: Aranyhal. Royal Színház (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Január 16-án éjjel, szombat délután és vasárnap délelőtt: A Pál utcai fiúk. Városi Színház (*/*4, 8). Kedd: Nincs előadás, szerda d. u., csütörtök d. u.: Coriolanus (Ifjúsági előadás), péntek (V,8): Rigoletto, az Operaház vendégjátéka, szombat, vasárnap délután és este: Csavargólány. Andrássy-úti Színház (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Eső után köpönyeg. Kamaraszínház (4, 8). Minden este és vasárnap délután: Sok hűhó Emmiért. Teréz körúti Színpad (Vi5, 9). Minden este és vasárnap délután: Kabaréműsor, Dr. Kerekes Mária. Bethlen-téri Színház (4, 8). Kedd: Légitámadás, szerda: Főpróba, csütörtöktől minden este és vasárnap délután: A doktor úr. Pódium Kabaré (4, 9). Minden este és vasárnap délután: Megnyitó műsor. Komédia (V*5, Va9)- Minden este és vasárnap délután: Tyúkjaim-Erzsébetvárosi Színház (Mindennap 6, */i9. vasárnap 'fn. 6, s/49): Csavargólány. Józsefvárosi Színház (Mindennap 6, */i9. vasárnap ’/1á, 6, %9): Csárdás. Kisfaludy Színház. (Mindennap: V£6, A 9, vasárnap V 44, 6, 6/49): Egy asszony, aki hazudik. Magyar Milszinber (Vasárnap: Vii. A 8): Nőni. Pavillon ('/a 10): Dizőzök versenye. 013ra Kedd, november 10 BUDAPEST I. 2.40: Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4.10: Asszonyok tanácsadója. 4.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5.00: Kárpáti Sándor gordonkázik és Polgár Tibor zongorázik. 5.40: Léderer Emma dr. előadása Napóleon és a londoni tőzsde címmel. 6.10: A szalonzenekar nyolc számot játszik. 7.00: Emlékezés a Csak egy kislány... szerzőjének, Szentirmaynak születése százéves évfordulójára. 8.10: Lengyel est. 8.55: A Hangversenyzenekar Friedl Frigyes vezénylésével hat számot játszik. 10.15: Időjárásjelentés. 10.35: Kilenc hanglemez. 11.10: Virányi László jazz-zenekara játszik, Gáthy László énekel. 12.05: Hírek. BUDAPEST II. 5.45: Szalonzene. 6.15: Földmivelési előadás. 7.00: Garzó Miklós dr. franciául tanít. 7.35: Haraszthy Jolán dr. előadása Kraszinskyről, a lengyel drámaíróról. 8.05: Négy hanglemez (nagy zenekarok). 9.05: Hirek. Szerda, november 11 BUDAPEST I. 6.45: Torna, utána öt hanglemez (zenekarok). 7.20: Étrend. 10.00: Hirek. 10.20: Zalai Fodor Gyula felolvas Beethoven halhatatlan szerelmeséről. 10.45: Felolvasás A zene és a költő címmel. 12.00: Déli harangszó, időjárásjelentés. 12.05: A postászenekar Rubányi Vilmos vezénylésével öt számot játszik, közben hírek. 1.20: Időjelzés, időjárásjelentés. 1.30: Eugen Stepat balalajka zenekara. 2.40: Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4.15: Diákfélóra. 4.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5.00: Operettrészletek gramofonon (kilenc hanglemez). 5.40: Ditrói Mór csevegése Vidámságok Színészországban címmel. 6.10: Bodrics Béla és cigányzenekara muzsikál. 7.05: Habán Jenő dr. előadása: Látogatás a londoni rádióban. 7.25: Szereposztásismertetés. 7.30: A János vitéz közvetítése az Operaházból. (Kukoricza Jancsi: Palló Imre. Huska: Gere Lola. Mostoha: Bársony Dóra. Bagó: Szende Ferenc. Francia király: Laurisin Lajos. Királykisasszony: Halász Gitta. Bartholo: Toronyi Gyula.) Az I. felvonás után hirek, a II. felvonás után hirek, az előadás után időjárásjelentés, majd Rácz Zsiga és cigányzenekara muzsikál, közben hirek francia és olasz nyelven. 11.30: Angol tánclemezek. 12.05: Hirek. BUDAPEST III 6.30: Olasz lecke. 7.10: Bodrics Béla és cigányzenekara. 7.30: Székely Tibor elbeszélése. 8.00: A szalonzenekar tíz számot játszik. 0.20: Hírek, nyerőversenyeredmények. 9.45: Tánclemezek. Cecil nem tehet egyebet, mint hogy szótlanul és engedelmesen meghajol. Erzsébet azonban úgy látszik kitalálja a titkos gondolatát, mert sietve hozzáteszi: — Most, itt előttem, azonnal meg fogod írni a levelet!... Nem engedem, hogy valami lanyha és diplomatikus fogalmazás következtében kétségek maradhassanak fenn szándékaim felől! Csak úgy írd, szóról-szóra, ahogy most elmondottam!... A legélesebb és a legerélyesebb rendszabályokat fogom életbe léptetni, így írd szó szerint!... A kancellár — akivel úrnője eddig még soha ilyen hangon és ilyen ellenségesen nem beszélt — egészen megfélemlítve ül neki a diplomáciai levél megfogalmazásának. Erzsébet pedig haragosan jár föl-alá a szobában, amíg az Írás elkészül. Arcvonásai most kemények és férfiasak — apjának, a megboldogult Vili. Henriknek hajlíthatatlan, komor energiája sugárzik róla ... Végre Cecil elkészül a munkával. És ahogy felkel az Íróasztal mellől és a várakozó királynő felé közeledik, nem állja meg, hogy lelkiismerete megnyugtatására még egyszer ne igyekezzék jobb belátásra birni a haragjában elvakult Erzsébetet. — Felséged tudja, — mondja csendesen, — hogy trónralépésének percétől kezdve, immáron esztendőknek hosszúhosszu sora óta hűséggel, alázattal és a legteljesebb odaadással igyekeztem minden erőmből és legjobb tehetségem szerint szolgálni felségedet... A hangja elakad az elfogódottságtól. És Erzsébet hirtelen megenyhülve, várakozón néz rá. — Mit akarsz ezzel mondani, Cecil? — Komoly aggodalmaim vannak, felség! — feleli a kancellár. És mielőtt még a királynő, akinek arcán ismét megjelenik a türelmetlen vonás, közbeszólhatna, gyorsan hozzáteszi: — Attól tartok, hogy ha elküldjük ezt a levelet, mindent kockáztatunk és semmit sem érhetünk el vele ... — Azt hiszed talán, a skót főurak nem fognak megijedni a fenyegetéstől? — Nagyon is meg fognak ijedni, felség! Sőt túlságosan meg fognak ijedni és ez lesz éppen a baj! ... Mert könnyen elképzelhető, hogy rémületükben a dac kerekedik felül bennük és már csak azért is megölik, vagy megöletik Máriát, nehogy felségednek alkalma legyen érdekében közbelépni... És akkor az egész világ egyértelműen azt fogja mondani: felséged előre láthatta, sőt látta is levelének hatását és csak azért tette ezt a lépést, hogy a szerencsétlen skót királynőt elveszítse ... — Hm — mondja Erzsébet elgondolkozva. — Bevallom, ez nem jutott eszembe ... Lehet, hogy igazad van, Cecil... Meg kell fontolnom a dolgot... Töprengve jár föl-alá a szobában és látni lehet rajta, hogy előző határozottságával ellentétben most nem tud végleges eredményre jutni önmagával. És mintha csak Cecil érvelésének visszhangja lenne, néhány perccel később egy testőrtiszt jelenik meg az ajtóban, hóna alatt hatalmas paksamétával. — Levelek érkeztek Skóciából, felség! — jelenti. Ismét Lindsay lándzsásai! Csakugyan levelek: Throckmorton skóciai követ jelentései. „Alkalmam volt beszélni a szövetséges lordok közül néhánnyal, — Írja a legutolsó keltezésűben, — és kifejtettem nekik, hogy felséged aligha fog belenyugodni abba a méltatlan és megalázó bánásmódba, amelyet unokahúgával, az ország felkent királynőjével szemben tanúsítanak ... Nem nyíltan ugyan, de szinte megfenyegettem őket azzal, hogy ennek az állapotnak nagyon könnyen veszedelmes következményei támadhatnak, sőt céloztam az esetleges fegyveres beavatkozásra is ... Minden oldalról a leghatározottabban elutasították közbenjárásomat. Lindsay és Kirkaldy uraimék azt is kijelentették, hogy amennyiben felséged erőszakosabb rendszabályokra ragadtatná el magát, meg fogják öletni Locktevenben a királynőt és ilyen módon veszik elejét, ha kell és rákényszerülnek, annak, hogy mégegyszer a trónra visszakerülhessen ...“ Erzsébet hosszasan eltöpreng a sorok fölött. És végül ezzel bocsátja el a várakozó Cecilt: — Throckmorton is körülbelül ugyanazokat írja, amiket előadtál... Nos hát, majd meggondolom, hogy mitévő legyek ... Néhány napon keresztül habozik és nem tud végleges elhatározásra jutni. Túlságosan nagy tét — a francia háború lehetősége — forog kockán. Erzsébet pedig, amíg csak lehet, kitart a békés megoldás mellett. Aztán már nincs is szükség rá, hogy Throckmortonnak újabb utasításokat küldjön. Mert időközben újabb esemény borítja fel a skóciai helyzetet . Mária a szerelmes George Douglas segítségével megszökik lochleveni várbörtönéből és újra hívei élére áll, hogy királyságát viszszaszerezze. Az elszánt kísérlet azonban csak rövid pünkösdi királyságot jelent. Mert országszerte villámgyorsan terjed el ugyan a királynő szökésének híte, ez a körülmény azonban ugyanilyen sürgős ellenintézkedésekre készteti a hatalmukat féltő lordokat, úgy, hogy mialatt Mária pipogya vezérei a segédcsapatok megérkezésére várakoznak, Morton tíz nap alatt tekintélyes haderőt von össze és felkészülten várja a támadást. Hosszas és céltalan taktikai manőverek után Langsidenél találkozik össze a két sereg és mindkét oldalon tisztában vannak azzal, hogy a küszöbön álló ütközetben nemcsak Mária sorsának, hanem Skócia jövőjének is el kell dőlnie. Mária ügye azonban már eleve reménytelenek látszik, mert — George Douglast leszámítva — egyik vezére tehetségtelenebb és kapkodóbb, mint a másik. Ezzel szemben a túloldalon eszes és a hadviselésben jártas parancsnokok állanak Morton keze alatt, úgyhogy a végeredmény felől nem lehet kétség. A végső katasztrófa előjelei már az előcsatározások alkalmával kezdenek mutatkozni és ezeknek morális hatása alatt a katonák eleinte még fásultan engedelmeskednek ugyan, de mind nagyobb és nagyobb csapatokban kezdenek átszökdösni, majd végül egész századonként nyiltan átpártolni az ellenfélhez. A kirávnő a két Douglas és Hamilton társaságában egy dombtetőről figyeli a hadmozdulatokat. Szíve még reménységgel van tele és arcán bizakodó mosoly ül. Szinte már látja magát, amint harangzúgás és lengő zászlók sorfala között ismét bevonul Edingburghba és birtokába veszi a királyi palotát, amelyhez ifjú életének annyi kedves emléke fűződik. A palotát, amelynek ablakai a vásártérre nyílnak— ugyanarra a térre, amelynek túlsó oldalán a városi profesz háza áll, amelynek rácsai mögül talán éppen egy esztendővel ezelőtt nézett farkasszemet a gyűlölködő és gyalázkodó tömeggel, amely szitkokat és fenyegetéseket zúdított reá... Ez az emlékezés egyszerre valami kimondhatatlan keserűséggel szorítja össze a szívét. Odalenn a síkán pedig közben megkezdődik az ütközet. Hirtelen a csatateret övező dombok mögül egy újabb hadirendbe sorakozó csapat bukkan fel és amikor a nap fénye megcsillan a fegyvereiben, a királynő mellett álló George Douglas önkénytelenül felkiált: — Lindsay lándzsásai!... A királynő elhalványodik. George Douglas gyanútlanul kiejtett szavai az emlékek gyötrő kísérteteit szabadítják fel benne. Hirtelen megelevenedik lelkében az a borzalmas jelenet, amikor első elfogatása alkalmával Kirkaldy a fegyveresek sorfala között vezette át az ellenséges táborba és éppen Lindsay s lándzsásai között haladt el, amikor fel- zúgott körülötte a kiáltás, amely azóta is számtalanszor kisértette álmait: — Halál a férjgyilkosra!.. . Égessétek meg a gyalázatos cédát! . Most megint Lindsay lándzsásai bukkannak fel előtte végzetszerűen, a döntő pillanatban! ... És nagyon jól tudja, hogy ezúttal be is váltanák fenyegetésülket, ha megint egyszer a kezei közé kererülne!... Menekülés Hirtelen pánikszerű rémület vesz rajta erőt. Úgy érzi, hogy hiába hadakoznék az elháríthatatlan végzet ellen. Rápillant társaira, akik maguk is gondterhelt arccal bámulják a közeledő csapatot és láthatólag nem tudják, mitévők legyenek. Ezekben az emberekben reménykedjék?... Vagy a többiekben, akik végső szükség esetén bizonyára hajlandók volnának kiszolgáltatni őt az ellenségnek, csak hogy saját nyomorult életüket megmenthessék? ... — Nem! ~ kiáltja gyötrődő rémülettel.• Inkább bármit, mintsem ezeknek a farkasoknak a karmai közé kerülni!... Anélkül, hogy a körülötte állókkal tovább törődne, megfordul és lesietve a dombról, egyenesen a vezéri sátor felől szalad, Douglas megpróbálja visszatartani. De Máriával most már nem lehet beszélni. — Félek! — sikoltozza összefüggéstelenül, kapkodó lélekzettel — Amott jönnek a lándzsások!... Égessétek meg a gyalázatos cédát!... Végünk van, ha ideérnek!... Douglas fivére is odasiet hozzájuk és ő is megpróbálja lecsillapítani a hangosan kiáltozó királynőt, aki nyilván hisztérikus rohamot kapott — Mária azonban teljesen elvesztette az önuralmát. Minden más meggondolást elnyom benne az iszonyú páni félelem. A sátor mellől előparancsolja egyik szolgáját és mielőtt még a két Douglas lebeszélhetné róla, elővezetteti hátaslovát és a szolga segítségével felkapaszkodik a nyeregbe. Még egy utolsó izgatott szóváltás — aztán a királynő sarkantyúba kapja a lovát és megeresztett kantárszárral száguld ki a táborból. Egy perccel később a két Douglas is nyeregben van és utánavágtat a menekülő Máriának. Már jó messzire a tábortól érik utól, ahová a csata zajából már csak elmosódó foszlányok szűrődnek feléjük. A két testvér kétoldalt közrefogva Máriát, igyekszik megállásra bírni és már-már sikerül rávenniük őt a táborba való visszatérésre, amikor a közeli dombok egyikéről lezúdulva újabb áradat fenyegeti elsöpréssel őket: lord James Murray csapatai, amelyek kissé megkésve érkeznek a küzdelem színhelyére, de még éppen jókor ahhoz, hogy az ütközet sorsát végleg eldöntsék. (Legközelebbi számunkban folytatjuk) HALHATATLAN SZERELMESEK 54 Irta: TATÁR ANDRÁS Copyright by Esti Kűrit á •"üjjjplljjiu" V^gy^z^a^^sziwdr^ Ebből az örökké aktuális könyvből a IV. kiadás most jelent meg! Hogyan éljen a szívbajos ember? Szívbaj, érelmeszesedés, vérnyomás. Irta: Dr. Bodon Károly, egyet, tanár. A tartalomjegyzékből: A szívbetegségek legfőbb tünetei: Gyengeség — A kifulladás — A szívdobogás — Szívtájéki fájdalom — A lélek és a szív — A szívbajok és egyéb bántalmak egymásra való cserehatása — A szívbajok és keletkezésének egyéb okai — Toxinok — Baktériumok — Az emberi szervezet által termelt mérgek, belső mérgek, anyagcsere-mérgek — A szervezetbe kívülről bevitt mérgek — Sebzések, sérülések — Rendetlen életmód — Általános életrendi szabályok — Munka, pihenés — Sport — Táplálkozás — Szeszesitalok, kávé, tea — A dohányzás —Nemi élet, házasság — Az alvás — Az érelmeszesedés, vérnyomás — Meg lehet-e gyógyítani a szívbajokat? — A szívbetegségek kezelése: Gyógyszeres kezelések — Étrendi kezelések — Klímaváltoztatás —Nyaralás — Torna, masszás — Fürdőkurák — Villamoskezelés — Érvágás — Lelki kezelés — Mikor forrduljunk tehát orvoshoz? Ára csak: P 2.80. Kapható: az Esti Kurír kiadóhivatalában V., Vilmos császár-ut 34.