Esti Kurir, 1937. július (15. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

4 Bornemissza miniszter az esztelen racionalizálás ellen A Ház mai ülése A képviselőház ma délelőtt folytatta a magánalkalmazottak munka- és jogviszonyának sza­bályozásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalását. Az elhangzott felszólalásokra Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt, majd beterjesztették a közjogi bizottság jelentését, a kormány­zói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A javas­latot a holnapi ülés napirendi­jére tűzték. Ezután áttértek az interpellációkra. Tahy László elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Kéthly Anna (szoc. dem.) a ja­vaslatot nem tartja kielégítőnek és kifogásolja, hogy a miniszter keret­törvényt hoz.­ Ez a javaslat a mun­kásság sorsát nem javítja meg. Hangoztatta, hogy a munkásság csak a végső eset­ben nyúl a sztrájk fegyveréhez, amikor már nincs más önvédelmi lehetősége. Kérdezi, mi lesz a tanonckérdés át­fogó rendezésével. A munkásság társadalmi funkcióit el kell ismer­ni. Ez a javaslat egyáltalában nem teszi szükségtelenné a szakszerveze­teket. A javaslatot nem fogadja el. Grecsák Richard (NÉP) a pénz­ügyi bizottság jelentését terjesz­tette be a dunántúli ásványolaj- és földgázkutatással kapcsolatban kö­tött egyezményről. Andaházy-Kasnya Béla (függet­len kisg.) arról beszél, hogy a negyvenórás munkahetet csak ak­kor­­lehetne keresztülvinni, ha előbb az órabérkérdést rendeznék, mert különben a munkás nem tudja megkeresni a létminimumot sem. A törvényjavaslat szövege­zése pongyola és kijátszási lehető­ségeket nyújt. A dekonjunktúra so­rán kétszer-háromszor csökkentet­ték a magánalkalmazottak fizetését és így ez a réteg igen nehéz hely­zetbe került. Mául súlyos visszaélés történt, annak ellenére, hogy a miniszteriális fő­­tisztviselők a vállalatnál voltak. Tartsák távol a főtisztviselőket még a kísértés lehetőségétől is. A politikusokat is távol kell tartani a nagyvállalatoktól, mert ezek kizá­rólag azért vannak ott, hogy pro­tekciót jelentsenek a kormányhata­lomnál. Ha a vállalkozónak nem kellene a pártkassza és a többi sajtó céljaira áldozni, sokkal könnyeb­ben elviselhetné a szociális terheket. Vissza kell térni az 1914-es közgaz­dasági állapotokhoz. Rajniss Ferenc: Szabad valuta­­sibolással egybekötve­ Rupert Rezső Rajniss felé: önről már régen észrevettem, hogy a kér­désekhez nem ért és hamis jelsza­vakkal, hamis fogalmakkal dolgo­zik. Nyitott kapukat dönget, ami­kor a gazdasági liberalizmus kinö­vései ellen hadakozik. Foglalkozott Bartóffy János VI. kerületi rendőrfőtanácsosnak az esetével, amivel kapcsolatban hangoztatta, hogy a belügyminiszternek kurzu­son kellene kioktatni a tisztviselő­ket a közönséggel való bánásmód­ról. A törvényjavaslatot nem fo­gadja el. Shvoy Kálmán felvetette a kér­dést, mi történik azokkal a magán­alkalmazottakkal, akik katonai szol­gálatra vonulnak be? Eddig az ilyen magántisztviselők elvesztették állá­sukat, ezért kéri a minisztert a végrehajtási utasításban gondoskod­jék arról, hogy öt katonai szolgá­latra bevonuló magánalkal^^ottak állását tartsák fenn. A falum és kis­városi kereskedők munkaidejének szabályozásáról meg kell kérdezni az érdekelteket. Gondoskodni kell a kereskedelmi utazók egzisztenciális védelméről. A törvényjavaslatot el­fogadja. Homonnay Tivadar (kér. párt) arra kérte a miniszterit, hogy az alkalmazottak jogviszonyát szabá­lyozó további javaslatokkal jöjjön a Ház elé. Ennek reményében a törvényjavaslatot elfogadta. Várady László (NÉP) a szociál­demokratákkal polemizál. Pinczich István (NÉP) arról be­szél, hogy a nemzeti szolidaritás nem merülhet ki frázisokban, cse­lekedetekre van szükség. A kor­mány szociális cselekedete ez a ja­vaslat, amelyet elfogad.­­ Ezt a törvényjavaslatot az egész Ház megértéssel fogadta. Eb­ből is azt látom, hogy a kormány szociális politikája helyes irányban halad. Szociális problémáktól világ­szerte hangos a közélet. Az utolsó évszázadban az ember élete jelen­tős változásokon ment keresztül, a technika fejlődése új szükségleteket termelt, de nem hozott mindig ál­dást a dolgozó emberek számára. — Ha a társadalmi fejlődés az ember megsemmisítésére vezet — folytatta a miniszter —, akkor az államnak kötelessége megálljt ki­áltani. A szociálpolitika legfonto­sabb nemzeti feladatunk, amelyen áll vagy bukik a nemzet. Az államnak meg kell akadályoz­ni, hogy a gazdaság összemor­zsolja az embert és biztosítani kell, hogy a technikai fejlődés előnyét az ember valóban élvezze. A mai politikai és gazdasági helyzet a nemzet minden tagjától áldozatot kíván és ezektől az áldo­zatoktól a dolgozó tömegeket sem lehet megkímélni.­­ Nem szabad túlzott optimiz­mussal várni a munkaidő csökken­tését a munkanélküliség enyhülése tekintetében, de kétségtelen, hogy ennek a rendelkezésnek hatása lesz a munkanélküliség enyhülése terén. A munkaidő megrövidítésétől csak akkor lehet remélni a munkaerők számának lényegesebb megszaporo­dását, ha a munkavállalók nem lépnek az erőteljes racionalizálás terére. Nem ellensége az észszerű racio­nalizálásnak, de nem tudja elkép­zelni azt a racionalizálást, amikor a munkaadók csak azért dobnak utcára m­unkavállalókat, hogy a ter­melési költségből néhány fillért megtakarítsanak és nem gondolnak arra, hogy ezzel a gazdasági rend biztonságát teszik kockára. Ezt a racionalizálást esztelen­­ségnek tartja és ez ellen küzdeni fog. (Helyeslés.) Ott racionalizál­janak, ahol ez nem jelenti a mun­kaalkalmak okvetlen csökkentését. Barnóffy rendőr­tanácsos ügye Rupert Rezső arról beszélt, hogy a minisztériumi főtisztviselők a vállalatok vezetőségében nem a közérdeket képviselik, hanem a gyáraknak protekció kell, ha nem járnak egyenes úton. Annak elle­nére, hogy a kormány ellenőrzés céljából küldte ki a főtisztviselőket a vállalatok vezetőségébe, ezek annyi előnyhöz jutnak, hogy az ellenőrzésből nem lesz semmi. Tahy László elnök rendreutasí­­totta Rupertet a tisztviselők meg­sértése miatt. Rupert Rezső: Az OMTK-nál pél­ Bornemisza beszéde Bornemissza Géza ipari és keres­kedelmi miniszter szólalt fel ez­után. Az ESTI KURÍR M. N. B. eng. ■ szenzációs autocar utazásai jul. 16-tól jul. 30-ig és aug. 15-től aug. 29-ig Az Engadin völgyén keresztül az északolasz tavakhoz, vissza a Grossglockneren és Dolomitokon át Részvételi cik­j 393.— pengő Jul. 18-tól 25-ig, aug. 1­6-ig, aug. 15-től 20-ig A Grossglocknerre, Zell am Seebe, a wörthi tóhoz és a Pack­­strassen át vissza Részvételi díj 168.— pengő Sürgős előjegyzést kér a korlátolt létszám miatt az ESTI KURÍR UTAZÁSI IRODÁJÁBAN V. Vilmos császár-út 34. TeL 12-54-05 ESTI KURÍR A munkabér és a szabadság A munkaidő csökkentésének szük­ségességéről beszélt ezután Bornem­isza miniszter. Több szabadidőt kell biztosítani a munkásoknak — mon­dotta —, hogy lehetővé tegyük azt, hogy a munkás több ideig tartóz­kodjék családja körében. Ez igen fontos, mert a család a társadalom alapja. A több szabadidő lehetővé teszi azt, hogy a munkás közműve­lődését fejlessze, nemes szórakozá­sait előmozdítsa.­­ Ami a legkisebb munkabére­ket illeti, szociálpolitikánk alapja csak az lehet, hogy minden dolgozó annyi bért kap­jon, amelyből magát és család­ját is el tudja tartani. Ha a legkisebb munkaidőt szabá­lyozzuk, elengedhetetlenül szüksé­ges a legkisebb munkabér szabá­lyozása is, nehogy a rövidebb mun­kaidő a munkásság rovására essék. Végül arról beszélt a miniszter, hogy a fizetéses szabadság intézmé­nyére is szükség van, majd így foly­tatta:­­ Beszélni kell arról is, hogy ennek a törvényjavaslatnak a ha­tálya hogyan jelentkezik a gazda­sági életben. Egyesek azzal kifogá­solták ezt a javaslatot, hogy a munkabérek nagy emelkedését vonja maga után. A rendelkezé­semre álló összes adatokból meg­állapíthatom, hogy a termelési költségben egészen csekély hányadot jelent a munka­bérek emelése. A munkabérek átlagban véve 10 százalékos emelése a bruttó terme­lési költségnek alig egy százalékát teszi ki a nagysorban. Voltak, akik indokolatlan áremeléstől féltették az országot a munkabérek emelése következtében. Ezeknek azt kell mondanom, hogy a kormánynak megfelelő eszközei vannak arra, hogy az indokolatlan áremelési kí­sérleteket megakadályozza. A miniszter beszéde után áttértek az interpellációk tárgyalására. Az ülés tart. A Az ESTI KURÍR hirdetései­­nek csak ára kicsi, ered­ménye nagy. 1937 Július 1 Letartóztatták Ballát, a hűvös­völgyi merénylőt A főkapitányság politikai osztálya a Hűvösvölgyben történt revolveres merénylet ügyében a nyomozást be­fejezte. Balla István 29 éves autószerelőt és fiatalkorú társát, valamint a 30 éves Turai Ödönt, aki a revol­vereket a merénylet elkövetőinek átadta s az egész ügyben, úgy látszik, a felbujtó szerepét ját­szotta, átadták a bűnügyi osztálynak, ahol dr. Zilahy János rendőrfogalmazó újból részletesen kihallgatja őket. Ma délután félkeltőkor Zilahy János dr. rendőrfogalmazó, a bűn­ügyi osztály referense, újból maga elé hivatta a revol­veres nyilasmerénylet egyik tet­tesét, Bálla Istvánt. A nyomozás teljesen befejeződött és most már tárgyi bizonyítékok alapján fo­ganatosította a letartóztatást. A rendőrség Bálla István har­mincéves elektrotechnikust szán­dékos emberölés kísérlete cí­mén tartóztatta le. A fiatalember egykedvűen fogadta a letartóztatásról szóló végzést. Majd utána újból visszavitték a kétszázas cellába, ahol holnap reg­gelig még fogva tartják. A másik két őrizetes, Turay Ödön és a fiatalkorú kereskedőta­nonc valószínű még a mai nap fo­lyamán elhagyja az őrizetes cellát. Balta István, aki két éve állás nélkül járkál Budapesten, a hűvös­völgyi véres szombat estéig a Szi­lágyi Dezső­ téri DGT hajóállomá­son a rakpart falához ragasztott kis beton házacska elválasztott helyisé­gében lakott. Édesapja, Balla Imre ugyanis a DGT nyugalmazott éjjeli­őre s kegyelemképpen kapta ezt a kis zugot — így került oda fia is. A napot rendszerint nővérénél, Vi­rányi János, a köztisztasági hivatal munkafelügyelője feleségének Fő­­utca 46. szám alatti lakásán töl­tötte és ott is étkezett. Két fivére, a huszonötéves Ferenc egy festék­kereskedésben sz­­lgál ki, a tizenki­­lencéves Lajos pedig a főutcai Staub-szücsüzletben tanulja a szak­mát. Virányi Jánosné tiszta kis kony­hában, könnyező szemekkel beszél öccséről: — Még most sem tudom elhinni, hogy fegyvert fogott Pista egy ártat­lan emberre. Itthon mindig olyan szelíd volt, mint a ma született bárány. Éppen neveltünk rajta multkor, amikor csirkét vágtam le a konyhában, elfordult és kért, hogy várjak addig, amíg bemegy a szobába, mert nem bírja nézni a vérző csirke vergődését. — Most pedig szive alatt lőtt meg egy embert... — Nem ő lehet a hibás, kérem! Azokat kellene megbüntetni, akik az ilyen állástalan és elkesere­­dett fiatalembereket felbujtják és revolvert nyomnak a kezébe... Revolvert.. Soha ilyen dolog a mi kezünkben nem volt... A nyilaskeresztes merénylő fiatal* ember, mint nővérétől megtudtuk, két évvel ezelőtt hagyta el valami­­lyen összezördülés miatt a Köztisz­ tasági Hivatalt, ahol tizenkét évig volt állásban.­­ Virányiéktól két házzal odébb la­­kik Balla István barátja és nyilas* keresztes csoportvezetője,­­ Túrát Ödön, aki vele együtt került előze­t­­es letartóztatásba. Turai, a harmincéves elektrotech­ nikus édesapjánál, Turai József nyu*­galmazott Ganz-gyári felügyelő* nél lakik. Apja nincs otthon, néhány fehér* neműt vitt éppen fiának a rendőr* ségre, anyja őszhajú, megviselt arcú, kish­t szemű idősebb asszony, az újságíró kérdésére a zokogástól csak néhány szót bír elrebegni: —­ Én nem tehetek róla, kérem. + önálló keresetű ember,,, nem be­­szélhetünk bele a dolgába.., azt, tesz, amit akar,,, í­nt.) ! A Nemzetközi Újságírószövetség tanácskozásai Párizsból jelentik: A Nemzetközi Újságírószövetség az­ elmúlt héten­ fejezte be Párizsban végrehajtó-bi­­zottságának tanácskozásait, ame­­lyen a magyar újságíróegyesületet­ Boros László alelnök főtitkár kép­­viselte. A párisi tanácskozások leg­­jelentősebb eredménye, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövetség a párisi nemzetközi összehasonlítás jogtudományi intézettel karöltve befejezte a különböző országok sajtóviszonyainak feldolgozását és e munkának eredményét egy 700 oldalas kötetben teszi közzé. Ez a könyv, amely nemcsak a­ legkülönbözőbb országok sajtóval kapcsolatos törvényalkotásait, ha­nem az általános bírói gyakorlatot is ismerteti, október végén jelenik meg. A Nemzetközi Újságírószövet­­ség végrehajtóbizottsága ezután újabb, nem kevésbé érdekes mun­kához fogott, amelynek célja a­ különböző országok újságírói szeci­­ális helyzetének feltárása és ismer­­tetése. Anyaggyűjtés és az anyag feldolgozása, valamint jelentéstétel céljából háromtagú főbizottságot küldtek ki, amelynek egyik tagjául Boros Lászlót választották meg. Foglalkozott ezenkívül a végrehajtói bizottság egy újságírói becsületügyi kódex kidolgozásának a tervével ,is és a kódexnek az angol újságíró­­egyesület által elkészített tervezetét megküldötte az egyes tagegyesüle­teknek. KULÖNVONATOK M. N. B. 737 sz. eng. PARISBA 2. vonat jul. 18-tól augusztus 1-ig, 3. vonat augusztus 1-től augusztus 15-ig, Hat és félnapos párisi és öt és félnapos olaszországi tar­­tózkodással, ellátással, körsétákkal stb­. Részvételi díj 298.­ pengő Az engedélyezett alacsony bitszám miatt sürgősen jegyez­­tesse elő magát az ESTI KURÍR Utazási Irodájában.­­Filmes császár-út 34. o. Telefon: 12-54-05.­­ X

Next