Esti Kurir, 1937. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-04 / 201. szám

1937 szeptember 4 VÁRJUK A HATÁST A nacionálszocializmusból soha sem fogunk exportcikket csinálni, még ha néha német férfiak és nők a nacionálszocialista világnézet prófétái akarnának is lenni a külföldön. Ezt a prófétaságot egyszer s mindenkorra száműztük és megtiltottuk. Ha a külföldön mozgalmak támadnak, ezek nem Németország művei. GÖRING porosz miniszterelnök és német birodalmi miniszter mondta a fentieket tegnap a külföldi németek stuttgarti gyűlésén. Tudomásul veszzük, hogy ez a Harmadik Birodalom hivatalos álláspontja. Ezentúl legalább tudni fogjuk, hogy kitől várjuk a magyar államiság és magyar alkotmány ellen uszító pángermanizmus megfékezését: a Harmadik Birodalomtól! Hogy mostanáig a Harmadik Birodalomnak ez volt a hivatalos álláspontja, nem feszélyezte azokat, akik külföldön minden áron a „nacionálszocialista világnézet prófétái“ akarnak lenni, az kétségtelen. Úgy tapasztaljuk, még magának a birodalomnak területén sem vettek eddig mindenütt tudomást erről a hivatalos álláspontról, mert máskülönben nehezen tudnék megmagyarázni, hogy e totalitáriusan kormányzott államban miért jelenhetnek meg sűrű egymásutánban gyalázkodó cikkek a magyarság ellen, miért állíthatják be úgy Magyarországot, mintha itt a német nemzeti kisebbséget elnyomnák, üldöznék és sanyargatnák? Azt sem értjük, miért áraszthatja a Fichtebund a röpiratokat, melyek a magyar törvényekben megállapított jogegyenlőség és polgári szabadság megtaposására bujtogatják Magyarország lakosságát, miért érkeznek Németországból német- és magyarnyelvű izgató nyomtatványok tömegei hazánkba? Ha a magyar kormány képtelen megoltalmazni az ország polgárait e brutális, illetéktelen beavatkozási kísérletek ellen, akkor talán a porosz miniszterelnök szavának meglesz a kellő foganatja. Ha kijelentéseinek érvényt szerez, az egész magyarság hálával fogja fogadni. ★ MERT NEM IGAZ, hogy a független magyar sajtó úgynevezett világnézeti okokból tartaná napirenden a pángermán izgatást és a germán minták szerint szervezett diktatúrás uszítást. A horogkeresztes hatalmi vágyálmok és kormányzati formák német- és magyarnyelvű „prófétái“ azok, akiknek üzelmei a független sajtót arra kényszerítik, hogy a kérdéssel állandóan foglalkozzék. Olaszországban sem uralkodik olyan politika, amelyet például a liberális sajtó világnézeti rokonszenvvel nézhetne. Miért nem tartjuk mégsem szükségesnek védekezni az „olasz veszély“ vagy az „olasz gyarmatosító törekvés“ ellen? Mert ilyen veszély, ilyen törekvés nincs. A Harmadik Birodalom irányelveinek népszerűsítésére, magyar földön való érvényesítésére azonban olyan féktelen szónoki, hírlapi és „tettleges“ hadjárat indult meg, amelyet csak a vak nem vesz észre. És ennek a hadjáratnak rokonszenvező vagy „megértő“ tróncsapatául, sőt nem egyszer leghangosabb pionírjaiként ott marsíroznak az alkotmányos magyar kormány szubvencióin feltáplált lapok! Az egyikük, az Új Magyarság című, ma odáig merészkedik, hogy nemcsak a liberális sajtót gyanúsítja meg a legképtelenebb valótlanságokkal, hanem gyűlölködő szenvedélyében olyan mondatokat vet papírra, amelyeket kaján tapssal fogadhatnak az ország külföldi ellenségei. Azt állítja, hogy a liberális sajtó a magyarországi német kisebbség jogait akarja megcsorbítani, rajta akaró bosszút állni a német birodalmi belpolitika miatt. Minden épelméjű ember tudhatja, hogy ez szemenszedett valótlanság. Mi szabadelvű magyarok mindig a leghatározottabban követeltük és követeljük, hogy ahol még Magyarországon szórványosan nemzeti kisebbségek maradtak, ott adják meg nekik tökéletesen az emberi egyenjogúság és etnikai szabadság minden biztosítékát, már csak azért is, mert tudjuk, hogy mindennemű kisebbség üldözését először a kisebbségi sorsra kárhoztatott, határontúli magyarok keserülik meg. Fejünkhöz vágták a «jászizmus» vádját, még a bolsevizmusét is, mert mindig a nemzeti és emberi egyenjogúság alapján álltunk — és fogunk állni akkor is, amikor a Nürnbergbe utazgató «kurucok» ismét buzogányt suhogtatnak majd a sarlóskeresztek helyett... ★ AZT ÁLLÍTJA továbbá az Új Magyarság, hogy a liberális sajtó egy «másik kisebbség» hegemóniájáért küzd. Ez is szemenszedett valótlanság. Azoknak a «kisebbségek »-nek számára, amelyek ellen a náci-imitátorok vad, uszító hangú propagandát fejtenek ki, a liberális sajtó nem követel egyebet, mint a magyar törvényekben lefektetett polgári egyenjogúság érvényesítését. Ha végül a magyarnyelvű náci lap azt követeli, hogy a magyarországi németeknek meg kell adni „az érvényesülés lehetőségéből és jogaiból legalább annyit, amennyit mi magunknak követelünk az elszakított részeken“ , akkor már csak mély megdöbbenéssel kérdezhetjük, hogy várjon eddig nem kaptak-e annyit? Mit szólnak a határon túl szenvedő magyar kisebbségek, ha erről a különöskövetelésiről értesülnek? Elhiszik-e, hogy magyar ember írta le ezt a mondatot? Mert hogy a minden nemzetiségű vasgárdák, akik a kisebbségi magyarság eddigi jogait is keveselték, milyen ujjongással fogadhatják az „öncélúan“ nemzeti Új Magyarság e megnyilatkozását, azt nem kell bővebben kifejtenünk. A magyar parlamentben, a kormánypárton és az ellenzéken ott ülnek a hazafias, öntudatos magyarországi németség képviselői, ott ül éppen a szabadelvű párt képviselői közt is egyik vezérük, senki nem nyomja el őket és németnyelvű testvéreiket, senkinek nem fáj boldogulásuk, emberi és polgári joguk — csak a magyarellenes uszítás, a diktatúrás bujtogatás, az erőszakoskodás és gyalázkodás fáj, amely ha sikerrel jár, őket magukat ugyanúgy megnyomorítja, mint magát a magyarságot. Ez ellen szót emelni és védekezni a legtermészetesebb, legelemibb hazafias kötelessége minden magyar szócsőnek, mely a közönség szócsöve akar lenni, nem pedig fizető hatalmasságok kiszolgálója. De csodálja-e, hogy az Új Magyarság ezt a kötelességet nem érzi át? ESTI KURÍR SZENTTÉ AVATNAK EGY MAGYAR MINORITA SZERZETEST MISKOLCRA ÉRKEZETT A REND „ÜGYVÉDJE", HOGY FELVEGYE AZ ADATOKAT Miskolc, szeptember 3. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Szerdán Miskolcra érkezett a minorita-rendházba P. Adalbert Toplinszky dr., a minoritarend posztulátor generálisa, tehát az a nagyrangú szerzetes, aki rendjének szentség hírében elhalt tagjainak szenttéavatását védi, illetve kéri a római kúriánál. A legritkább vendég érkezését bevezette P. Hess Beda dr.-nak, a minoritarend római általános főnökének augusztus elsején tett miskolci látogatása, aki előtt Péchy Alán dr. magyarországi minorita rendfőnök felvetette a Miskolcon 1744 április 24-én szentség hírében elhunyt Kelemen Didák minorita atyának, rendfőnöknek és hittérítő apostolnak boldoggá, illetőleg szentté avatási ügyét. A generális rendfőnök akkor megígérte, hogy ebben az ügyben, amely különös jelentőséggel bír abban a vonatkozásban, hogy a jövő esztendőben rendezik a szentistváni szentévet és lehetséges, hogy az avatás megtörténtével ismét gyarapodhatna eggyel az Egyház által hivatalosan is kanonizált magyar szentek szép és dicsőséges galériája, megteszi a szükséges intézkedéseküldte Miskolcra a rend ügyvédjét, mert hiszen tulajdonképpen ez a Páter Postuláris, hogy felvegye a szükséges adatokat. képpen elterelték a Szentszék figyelmét azokról a jelentésekről, amelyeket az egri püspök a második vizsgálatról Rómába felterjesztett. Ezután ismét sok évtized múlt el, bekövetkezett a világháború, majd a magyarországi nehéz esztendők. A miskolci minoritarend lelkében azonban egy pillanatra sem szűnt meg az a vallási és magyar kívánság, hogy miskolci szentként tisztelt rendtársuk szentül való tiszteletét kánonilag is elismertessék. Most, a generális főnök magyarországi és miskolci látogatása alkalmul szolgált arra, hogy az ügyet ismét felelevenítsék és minden jel arra, vall, hogy a szenttéavatási eljárás most már rövidesen megindul Rómában. Ki volt Kelemen Didák Most még csak azt kell elmondani, hogy ki volt Kelemen Didák? Erdélyben született köznemes, de szegény családból. Harmincnégyéves volt mindössze, amikor olyan kiváló hírben állt, hogy a magyar minoriták, az akkor törököktől, labancoktól és kurucoktól feldúlt országban rendtartományi főnökké választották. Nyírbátorban lakott ebben a minősségében a szentéletű szerzetes, ahol csak egy kunyhócskában élt. Hittérítés érdekében kivitte, hogy Miskolcon is megtelepedhessenek a minoriták, ami 1729-ben sikerült is. Ettől kezdve itt élt, járta a falvaikat a hiten kívül írásra, olvasásra is tanítva a falusi népet és orvosi segélyt nyújtva a betegeknek. Az ő nevéhez űződik a miskolci minoritatemplom megépítése. Savoyai Jenő hadai ekkor már az utolsó török hordákat űzték az őri szagból. A nándorfehérvári béke után 1739-ben a visszatérő hadak szörnyű járványt, a pestist hozták be az országba. Kelemen Didák most volt elemében. Ápolta, gondozta a betegeket, nemcsak Miskolcon, hanem elment messze a várostól, ahol a járvány dühöngött. Egerbe, a püspöki udvarba is hívták ekkor, mert arra gondoltak, hogy a szentéletű barát, el tudja hárítani a város felől a nagy részt. Kelemen Didák nem ment, mert a miskolci lakosság nem engedte el. Amikor meghalt, a hatóságok és a lakosság, ahogy a város annalesei is mondják, sírva kísérték temetkezési helyére. A múlt évben tiszteletére szentelték fel a minoriták templomának egyik harangját. Most pedig várják szenttéavatását, amely magyar szempontból is világeseményt jelentene. " Két régi kísérlet Kelemen Didák szenttéavatása nemcsak a minoritarendnek, hanem Miskolc katolikus társadalmának is hő és buzgó kívánsága, sírja most is a legnagyobb tiszteletnek örvend és a hivek buzgó áhítattal veszik körül kétszáz év után is a szentéletű minorita-atya emlékét. Kelemen Didák ugyanis a miskolci minoriták templomában van eltemetve. Abban a kriptában lévő sírban, amelyet a szenttéavatási eljárások során már kétszer is felbontottak és mind a két alkalommal teljes épségben találták meg a szentéletű barát tetemét. Kelemen Didák szenttéavatási ügye ugyanis nem új keletű. A lépések halálát követő hat év múlva, 1750-ben már megkezdődtek. A Szentszék akkor felbontatta sírját és megállapította a csodát, hogy az elhunyt testét nem kezdte ki a romlás. Valahogy azonban ismét elmaradt az eredmény, az ügyet elnapolták Rómában. Újból 1774-ben indult meg az eljárás, amikor az egri püspök vette ismét kezébe az ügyet, amikor sok előkelő és közéleti tanút hallgattak ki, akik egybehangzóan állíthatták Kelemen Didák szent életének hitét és bizonyíthatták megható és hősies lelki erényeit, hiszen kortársak voltak. Ekkor bontották fel második ízben a szerzetes sírboltját és a holttestet ugyancsak a legteljesebb épségben találták. A következő események, a francia forradalom kitörése, a pápának Napóleon által való fogságbahurcolása, a világtörténelmi izgalmak, majd a későbbi olaszországi események, politikai megrázkódtatások, amelyek az egyházat is érzékenyen érintették, következtében valami 7 ket. És alig egy hónap múlva el-Izgalmas hajsza után az Andrássy úton fogtak el egy valutagengsztert Egy igazi gengsztert fogott el a budapesti rendőrség, aki Amerikából, illetve Angliából jött Budapestre. A lefülelt gengszter Lebovits Rudolf Manchesterben született, de már hosszú idő óta Pesten van. Régebben szücssegéd volt. Nagy bandát szervezve, a jelek szerint valutagengszterkedésre rendezkedett be Budapesten. Lebovitsot feltűnést keltő utcai botrány után sikerült kézrekeríteni. Nemrég történt, hogy egy jóhiszemű fiatalember, Falaki József vasutas, aki vidéken lakik, egy amerikai ismerősétől 100 dollárt kapott s annak beváltását Fischer Antal részletügynökre bízta. Fischer Antal Pestre hozta a 100 dollárt, a valutagengszterek hálójába került. Egy átjáróházhoz vitték, primitiv fogással a kapuba állították s a pénzzel megszöktek. Persze másnap hiába mondotta Fischer Antal a vasutasnak, hogy elrabolták a pénzét, Falaky József nem hitt nekik, bűnvádi följelentést tett ellene sikkasztás miatt. Fischer erre elhatározta, hogy majd ő elfogja a csalókat. Heteken át nyomozott, míg tegnap a Rombach utcában ráakadt a társaságra. Dr. Tóth Sándor detektívfelügyelő, a valutarendőrség csoportjának főnöke egész sereg detektívet küldött ki vitéz Nemes Endre vezetésével, hogy a csalókat elfogják. Lebovits egérutat nyert, átfutott a Király utcába. Izgalmas hajsza keletkezett s az Andrássy-uton nyoma veszett az üldözöttnek. Vitéz Nemes Endre detektív azonban észrevette, hogy Lebovits egy sarki virágárus előtt áll flegmatikusan s egy virágcsokorra alkudozik, mintha az utcai üldözéshez semmi köze sem lenne. Persze azonnal elfogták. A valutarendőrségen, ahova Lebovitsot előállították, tagadta a 100 dollár elrablását. De ez nem használt. Vitéz Széchy István kir. ügyész a rábizonyított bűncselekmény miatt letartóztatta. Most bűntársai után kutatnak, hogy az amerikai mintára dolgozó valutagengsztereket ártalmatlanná tehessék. A gyakran visszatérő fejfájás, szédülés és szívdobogás nagyon sok esetben megszűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetlen este lefekvés előtt is egy-egy félpohárnyi természetes «Ferenc József» keserűvizet iszunk. Az orvosok ajánlják. PAVILLONKERTKflBRRE Vili., RÁKÓCZI-UT 15 Vidám tarka esték Bánó Hédy Keleti László Vértes Tibor, Vargha Imre, Balosai János, Balázs István, Utassy-Mucky és az új együttes — Mérsékelt belyárak