Esti Kurir, 1937. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-11 / 256. szám

* 1— A Külügyi Társaság genfi ösztöndíjasainak beszámolója. A Magyar Külügyi Társaság novem­ber 11-én, csütörtökön délután hat órakor ülést tart a Parlamenti Mú­zeum előadótermében, amelyen Je­szenszky Antal joghallgató, dr. Pallós Imre székesfővárosi tiszt­viselő, Polonyi György, a Magyar Hírlap belső munkatársa, Varjassy Ilona postatisztviselőnő, a Külügyi Társaság külügyi szemináriumának 1936. évi ösztöndíjasai beszámol­nak a Népszövetségi Ligák Nemzet­közi Uniójának genfi 1937-iki nyári tanfolyamáról. A Vívó és Atlétikai Club Vívó­­szakosztályának rendezésében novem­ber 13-án, szombaton este tánccal egybekötött művészestély lesz a Gold­­mark-teremben (VII., Wesselényi­ u. 7). Jegyek a VÁC titkárságában: M­es­elényi­ utca 44 válthatók. — Házasság: Kardos Anny, Kardos Ernő, a Pesti Chevra Kadisa főtitká­rának leánya és Fodor Zoltán házas­ságot kötöttek.­­ Lányi György és Pólya Zsuzsi há­zasságot kötöttek. — Cukorbetegségnél, elhájasodásnál és köszvénynél, oxaluria és phospha­­turia képződésnél, húgysavas sók le­rakódásánál reggelenként éhgyo­morra egy pohár természetes ,,Ferenc József“ keserűviz javítja a gyomor és belek működését s az emésztést és az anyagcserét tartósan előmozdítja.­­ A magashegyi expedícióknak olyan táplálékkal kell ellátniok magu­kat, mely kis térfogatban nagy táp­értéket tartalmaz és mellyel kondíció­jukat a legnagyobb fáradalmak köze­pette is meg tudják őrizni. Ilyen az Ovomaktine, mert vitaminjai és táp­értékei kitartást adnak a legnehezebb körülmények között is. KURÍR POSTÁJA HOL BALRÓL, HOL JOBBRÓL Tekintetes Szerkesztőség! Megdöbbentő szerencsétlenség tör­tént tegnap este a Margithídon. Egy kis tanulólányt gázolt el a villamos. Megjósolom, hogy lesz ott még több szerencsétlenség is. Szerény nézetem szerint minden megállót jelzőtáblával kell megjelölni. Ez pedig hiányzik a margitszigeti alul­járónál. A Pest felől közlekedő villa­mosok 15 méternyire állanak meg az aluljárótól. Ez tévedésbe ejti az uta­sokat, mint ahogyan megtévesztett en­­gemet is. Erre vonatkozólag sürgős in­tézkedést kérünk. Nem haladhatok el szó nélkül a Szent István-körút—Margithíd budai hídfő közötti és sűrű egymásutánban jobboldalról a baloldalra váltakozó leszálló­helyek mellett sem. Hogy ezt máshogyan nem tudták megoldani, ez érthetetlen. A laikusokat kellett volna megkérdezni, ezek biztosan ajánlot­tak volna megfelelőbb megoldásokat. A korrekció sem lehetetlenség. Az ille­tékesek ne szégyeljék magukat és ja­vítsák, ami javítható, tekintsék a kö­zönség érdekeit, mert ez is számbajövő valami. Kiváló tisztelettel Dr. Szegi Katalino­mat elintézni. Nagyon üdvös lenne, ha az útrendészethez beosztott egyén egyszer ellátogatna arra a frontsza­kaszra, ahol a falusiak árusítják a ba­romfit és meggyőződne, hogy micsoda sártengerben kénytelen az ember meg­közelíteni őket és azokat a áthúzó­dásokat és káromkodásokat végighall­gatná, amit ez a sártenger az embe­rekből kivált, mert Itt nincs kövezet. Ennek az állapotnak sürgős megjaví­tására nagy szükség lenne. Tisztelettel Adler Imréné !*­ Tüdőbetegek a sárban Tisztelt Szerkesztő Úrl Ezekkel a sorokkal fel akarom hívni az illetékesek figylemét arra a közmegbotránkozást okozó helyzetre, amelyet a 22-es számú autóbusz köz­lekedése teremt. Útjavítás miatt ugyan­is ezen az autóbuszjáraton, amelynek kiinduló pontja a Széna­ tér, végállo­mása pedig Budakeszi község, miután a Szépjuhászné mellett az utat már na­pokkal ezelőtt felszedték, az utazókö­zönségnek az autóbuszból ki kell száll­nia s az országút közepén körülbelül 700 métert kell feneketlen sárban, ka­vicsbuckák között gyalogolnia, hogy az az ott várakozó autóbuszra felszállva, útját tovább folytathassa. Tudvalevő, hogy ez az autóbuszvonal nemcsak a Budakeszi községi lakosoknak, ha­nem négy tüdőbetegszanatóriumnak egyetlen közlekedése. Szánalmas dolog végignézni, amint a szegénysorsú betegek, cók-mókjukat ci­pelve, kénytelenek mintegy húsz percig gyalogolva küzködni a sártengerben. Értesülésem szerint ez az állapot még körülbelül három hétig tart. Az útjavítási munkálatot ugyanis alig né­hány napszámos és egy gép végzi. Pe­dig milyen egyszerűen lehetne ezen segíteni, ha már télvíz idején kell az utat javítani. Egész egyszerű volna a közlekedést csak az út egyik oldalán vezetni és ezáltal a két kocsi találkozá­sát kikerülni, viszont az utasok, ha mindjárt várakozással is, gyaloglás nél­kül tudnának eljutni céljukhoz. Emberi szempontból kívánatos és szükséges a sürgős megoldás, mert nem lehet a sze­rencsétlen tüdőbetegek súlyos kálvá­­riáját ilyen kegyetlen és felesleges mó­don még fokozni. Tisztelettel: egy orvos. '* * Hogy ejtik? Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Talán egy kissé furcsa kéréssel for­dulok a «Kurír Postájához», de azt hiszem, többen is helyeselni fogják kérésemet. Sokan vagyunk olyan személyek, kik idegen nyelveket sajnos nem be­szélünk s igy természetesen kiejteni sem tudjuk helyesen az így leírt dol­gokat és neveket. Nem volna célra­vezető, ha úgy a színház, mint a mozi plakátjain feltüntetett idegen szerep­lők neveinek helyes kiejtését zárójel­ben feltüntetnék? Így nem volnánk kén­ytelenek hallgatni akkor, mikor a szereplő nevét kérdezi valaki tőlünk, m­ert nem akarunk nevetségessé válni. Tisztelettel H. J.-né. SÁHTENGER A LEHEL-TÉREN Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! A Lehel-térhez közel lakom és Így sajnos csak Itt tudom a bevásárlás.­ Már az új híd alatt is működik a rendőri mentőállomás 10 Sacha Guitry, a világhírű francia színész-író új filmje, az «Egy szél­hámos naplója« főszerepében. Partnere: Jacqueline Delubac Az első magyar válogatott csapat játékosai a svájci-magyaron A Magyar Labdarúgók Szövetségé­nek kedd esti elnöki ülésén foglalkoz­tak a Phöbus, Elektromos és más több egyesület fellebbezésével, ame­lyek a Nemzeti Bajnokság jövő évi rendszerének kérdésében hozott or­szágos elnöki tanács határozatát tá­madták meg. Az elnökség a fellebbe­zéseket alapszabályszerűen a közgyűlés elé terjeszti. Elhatározták, hogy a vasárnapi Svájc-Magyarország Európakupa-mér­kőzésre és az azt követő ünnepi va­csorára az elmúlt napokban jubilált első magyar labdarúgó csapat játéko­sait: Hajós Alfrédet, Kiebenberget, Pestit, Harsádit és Lindáért meghív­ják. Tudomásul vették Dietz Károly dr. szövetségi kapitánynak a bukaresti, ankarai és istanbuli mérkőzésekről szóló jelentését. A vasárnap Pécsett lejátszandó Dél­nyugati kerület—Budapesti alszövetség válogatott mérkőzésre Gerőhl Henrik országos amatőrkapitányt kiküldték. ★ Csehszlovákia ifjúsági válogatottja Budapesten vasárnap a következő fel­állításban szerepel: Taussig (DFC), Pokorny, Vanek (Zsidenice), Jenis (Zlin), Zapletal (Zsidenice), Hamas (Zabovresky), Balázsy (Városi Mű­vek, Pozsony), Vnenk, Kreibich, Si­­monek (St. Ostrava), Steigl (Sparta Michle). Tartalékok: Kosta (Zside­nice) kapus, Biedermann (Sparta) hátvéd, Zajicek (Slavia) fedezet és Stehlik (SC Röchlitz) csatár. A boxoló gyermekek és a filmcenzúra Az Esti Kurír annak idején beszá­molt a filmkcenzúrának arról a feltűnést keltő döntéséről, amellyel egy gyer­mekcsoport ökölvívógyakorlatit meg­örökítő híradót betiltott. A hír­adót Erdős Lászlónál készí­tették, az ott boxoló gyerme­kekről. Fellebbe­zés folytán fel­sőbb fórum elé került az ügy s a híradó bemutatását a hatóságok végül is engedélyezték. A filmcenzúra aggodalmai között szerepelt az is, hogy a boxolást ábrá­zoló képek «durvaságra nevelhetik a zsenge ifjúságot». Több szakértő, or­vos és pedagógus nyilatkozott ez ügy­ben s e nyilatkozatok legnagyobbrészt azt domborították ki, hogy a box nem­csak edzi, de fegyelmezi is az ifjúságot és megfelelő ellenőrzés mellett a gyer­mekekre is hasznos. Az ellenőrzésnek természetesen az a feladata, hogy az esetleges sérüléseket megakadályozza, valamint elhárítsa an­nak veszedelmét is, hogy a gyermekek esetleg túlerőltetik magukat. Mint Erdős annak idején fellebbezé­sében előadta, több orvos gyermeke boxol a csoportjában, ami maga is megcáfolja azt, mintha az ártalmas volna a gyermekek egészségére. A híradó azóta külföldre is kikerült, most pedig egy francia filmtársaság is érdeklődött atekintetben, hogy nem le­hetne-e a japán gyermekek rabot­­gyakorlatainak mintájára­­több mutatós és ügyes filmfelvételt készíteni a gyer­mekek csoportos ökölvívásáról. V Barlassina: „Ilyen mérkőzést még nem vezettem” Mi történt a szófiai világbajnoki selejtezőn? Prága, november 10. A Bolgár Távirati Iroda szenzáció­ként jelentette, hogy Bulgária a va­sárnap megtartott világbajnoki selejte­zőn 2:1-re legyőzte Csehszlovákia csa­patát. Ez a hír valótlannak bizonyult, mert a Csehszlovákia—Bulgária mér­kőzés eredménye — mint tegnap je­lentettük — 1:1 (1:0). Hogy a Bolgár Távirati Iroda miért jelentett mégis győzelmet, arról érdekes magyarázat­tal szolgál a Prágai Magyar Hittan. Eszerint a világbajnoksági selejtezőhöz számító csehszlovák—bulgár mérkőzés­ről két jelentés érkezett az első per­cekben Prágába. A Csehszlovák Táv­ 1937 november 11 h­at: Iroda 1:1 (1:0) arányú eldöntet­lent jelzett, míg a bulgárok 2:1 arányú honi győzelemről számoltak be. Az utóbbi oka az volt, hogy a mérkőzés végén a bulgárok javára megítélt 11-es után a közönség a pályára tódult. Ek­kor a befejezéstől már csak pár pil­lanat hiányzott, úgyhogy a gól utáni kezdőrúgás után Barlassina olasz bíró a mérkőzést lefújta. A sípjelzést a nagy, lármában a bulgár csatárok nem hal­lották meg és Padb­edejev a már tá­vozó csehszlovák kapus hálójába he­lyezte a labdát. A bíró azonban ezt a gólt nem ítélte meg, amiért Bulgária a FIFA-nál óvással él. Az eldöntetlen eredmény folytán a világbajnoki selej­tező sorsa az 1938. évi prágai áprilisi revánsmérkőzésen dől el. A Telegraf am Mittag «Könyörtelen bulgárok » című tudósításában azt írja: Barlassina kijelentette: ilyen mérkő­zést még sohasem vezetett. Ez az egész, amit a bulgárok játékáról mondani tud. A tudósító egyébként a következőket írja: A csehszlovák expedíció az eldöntet­lent vereségnek fogta fel. Tagjai meg­lehetősen deprimálva voltak a mérkő­zés után. A vendégek csapatában sem a vé­delem, sem a fedezetsor nem tetszett. Az öreg játékosok keveset nyújtottak. Ennek oka az volt, hogy a bulgárok kemény, mondhatni könyörtelen játé­kot folytattak és a «fairness»-t nem tartották be szigorúan. A rossz talaj is hozzájárult ahhoz, hogy a csehszlo­vákok tartózkodóan játszottak. A bolgárok fanatikus, önfeláldozó játékot produkáltak. Ehhez járult még a publikum viharos biztatása. A publikum pokoli lármát csapott, anélkül azonban, hogy ezzel a ven­dégcsapatot bántani akarták volna. Ki tudja, mi lett volna, ha a cseh­szlovákok hasonlót hasonlóval torol­tak volna meg? A történtek ellenére a bolgárok bankettet adtak a vendégek tisztele­tére, ahol a szövetségek vezetői kü­lönböző ajándékokat nyújtottak át egymásnak.★ Bizonyos, hogy Prágát kínosan érinti az eredmény három héttel az angliai meccs előtt. Barlassina a FIFÁ-hoz küldött bí­rói jelentésében előadta, hogy a meccset fél perccel a normális játékidő letelte előtt lefújta, mert a publikum betódult a pályára. Ezt azonban a közönség jórésze nem hallotta és a tréfából tovább futbal­lozó bolgárok még egyszer a cseh­szlovák kapuba rúgták a labdát. Gazdasági hazaárulás Új fogalom, új ötlet: gazdasági hazaárulás. A kormány esti félhiva­talosában olvassuk, hogy a gáz de­struktív kereskedelem károkat okoz néha az egyhéznek, amikor vala­milyen árucikket olcsóbb áron ajánl külföldön. Nem lehet ezt tűrni. Vé­get kell vetni annak, hogy itt más is merjen külfölddel kereskedni, mint a szabadalmazott egyhéz. Hogy ez a jövőben elő ne fordulhasson, azt javasolja a kormány esti félhi­vatalosában Hauk Olivér, aki a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara tit­kárának vallja magát, hogy a gaz­dasági hűtlenség fogalmát a bün­tetőtörvénykönyvbe kell beiktatni. Azt javasolja az ötlet ihletett szü­lője, hogy mondja ki a törvény­­hozás: «Gazdasági hűtlenség bűntettét követi el és 5 évig terjedhető fegy­­házzal büntetendő, aki külhatalom kormányával, vagy külföldi szerve­zettel, vagy külföldi érdekeket kép­viselő magánossal az illetékes ma­gyar hatóságok engedélye és fel­hatalmazása nélkül érintkezésbe lép és oly tárgyalást kezd, mely alkal­mas arra, hogy a magyar ősterme­lés, vagy ipar valamely terményé­nek, vagy termékének árát külföldi piacon, vagy piacokon lényegesen csökkentse. A szabadságvesztés bün­­tetés 10 évi fegyházig terjedhet az­ ellen, aki a cselekményt üzlet­szerűen követte el, vagy aki a cse­lekménnyel a magyar közgazdasági érdekeket súlyosan megkárosította, vagy aki akár a jelen törvény, akár az 1922:XXVI. tc. alapján szabad­ságvesztés büntetésre már el volt ítélve. A bűntett elkövetőivel szem­ben az elítélt egész vagyonának el­kobzásáig terjedhető vagyoni elég­ tétet is megállapítandó az állam« kincstár javára.» így. Egyszerűen, mondja ki a törvényhozás, hogy a kereskedelem gyakorlása a kivitel terén tilos. Aki mégis kereskedni akar, azt csukják be tíz esztendőre!

Next