Esti Kurir, 1938. március (16. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-02 / 49. szám
’ Ma, *”***"* *a*aré,**" Budapest, 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY március 2, szerda FELMENTETTE ÁLLÁSÁTÓL A II. KER. ELÖLJÁRÓJÁT SZENDY POLGÁRMESTER i mai ii—iiw iimim SZŐNYEGEKET ÉS ÍRÓASZTALOKATVÁSÁROLT AZ ELÖLJÁRÓSÁG SZÁMÁRA A TISZTVISELŐK PÉNZÉN Szendy Károly polgármester ma délben hozott ítéletet. a II. kerületi elöljáróság vezetői ellen indított fegyelmi eljárás ügyében. A fegyelmi eljárást azért indították meg Thorday Alajos tanácsnok-elöljáró és VeThorday Alajos elöljáró és Vezér Károly főjegyző úgy találták, hogy a II. kerületi elöljáróság épülete és a berendezés már teljesen elavult. Vrróasztalokat, szőnyegeket és egyéb berendezési tárgyakat vásároltak és az ehhez szükséges fedezetet úgy teremtették elő, hogy az alájuk rendelt tisztviselőket kényszerítették munkadíjaik és különböző egyéb mellékjárandóságaik bizonyos százalékának átengedésére. Egyes tisztviselők kezdetben hozzájárultak ehhez a szokatlan megoldási módhoz, később azonban — ami egészen természetes — tiltakoztak az ellen, hogy közcélra megkurtítsák járandóságaikat.zér Károly főjegyző, a II. kerületi elöljáróság vezetői ellen, mert «az elöljáróság csinosításának céljaira» az elöljárósági tisztviselők munkadíjaiból és külön eljárási költségeiből levonásokat eszközöltek. E panaszok következtében fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat indult meg, amelynek során megállapították, hogy összesen 4400 pengőt gyűjtöttek össze ilyen módon az elöljáróság felfrissítésének és csinosításának céljaira. Szendy Károly polgármester — mint az ítéletből kiderül — nem volt hajlandó az eljárás fölött egyszerű dorgálással napirendre térni. A fegyelmi eljárás során ugyanis az a felfogás alakult ki, hogy Thorday Alajos és Vezér Károly tulajdonképpen szembehelyezkedtek a főváros vezetőivel, akik a dologi kiadások terhére nem voltak hajlandók az elöljáróság csinosításához szükséges fedezetet kijelölni. E két ítélet híre gyorsan elterjedt a városházán és mindenütt feltűnést keltett. Kezdetben ugyanis általános volt az a vélemény, hogy a II .kerületi elöljáróság vezetőinek az eljárása jóhiszeműség címén nem jár súlyosabb következményekkel. Szendy polgármester azonban nem így ítélte meg a helyzetet, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elöljárósági épületek csinosítása és az esetleg elavult berendezések kicserélése a központi feladat, amelyet a költségvetés keretében kell megoldani és egyetlen elöljáró sem indíthat egyéni akciókat a maga szobájának szőnyegekkel való feldíszítése érdekében. Megállapították a fegyelmi eljárás során, hogy nem a havi fizetést csonkították meg, hanem a tisztviselők úgynevezett mellékjárandóságaiból és a helyszíni eljárási díjakból tartottak vissza bizonyos összegeket. Az inségpénzek kiutalásánál is előfordultak kisebb jelentőségű kezelési szabálytalanságok. Így például előfordult, hogy nem a II. kerületben lakó ínségeseknek is kiutaltak segélyeket és nem egy esetben az ellenőrzés hiányos volt, vagyis nem állapították meg hiteltérdemlően: várjon a segélyért jelentkező rászorul-e a támogatásra. Szendy Károly polgármester már az új vezetők kirendeléséről is intézkedett. A II. kerületi elöljáróság vezetésével Farkas Lajos főjegyzőt, azI. kerület eddigi vezetőjét bízta meg a polgármester. Az I. kerület élére Czebe Jenő főjegyzőt rendelte ki, aki eddig a IV., vagyis a közjog ügyosztályban teljesített szolgálatot helyére pedig Lukácsi Józsefet hívta be a kőbányai kerületi elöljáróságról. A II. kerületi elöljáróság tisztviselői a tőlük levont összegeket rövidesen visszakapják. Szendy polgármester ugyanis kötelezte Thorday Alajos tanácsnok-elöljárót és Vezér Károly főjegyzőt arra, hogy a levonásokból összegyűjtött 4400 pengőt az érdekelteknek fizessék vissza. Levonások az elöljáróság díszítésére Felmentés és nyugdíjaztatás Szendy Károly polgármester feltűnést keltő ítéletet hozott. Mind a két vezető főtisztviselőt eltávolította a II. kerületi elöljáróság éléről. Az eltávolításhoz természetesen elfogadható formát találtak, mert azt a leghatározottabban megállapították, hogy Thorday Alajos és Vezér Károly egyetlen fülért sem fordítottak saját céljaikra, hanem az egész levonásokból eredő összeget a szerintük elavult elöljárósági berendezés kicserélésére használták fel. Szendy Károly polgármester ma hozott ítéletében Thorday Alajos tanácsnok elöljárói állásától felmentette és neki „saját kérelmére 44 megrongált egészségének helyreállítása céljából bizonytalan időre szóló betegszabadságot engedélyezett. Vezér Károly főjegyzőt a polgármester csaját kérelmére*, nyug____dijattg, ______________ Melyik nő választható képviselővé ? Folytatták a választójogi javaslat bizottsági tárgyalását A képviselőház közjogi bizottsága ma délelőtt folytatta a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. Eredetileg úgy tervezték, hogy a bizottság ma és holnap délelőtt végez munkájával, ma délelőttre azonban kiderült, hogy az igazságügyminisztérium egyelőre csak a nyolcvanegyedik szakaszig készült el a módosítások kodifikálásával és így a bizottság ma csak a nyolcvanegyedik szakaszig tárgyalhatja le a javaslatot. Holnap az igazságügyminisztériumban befejezik a kodifikációt és így a Ház közjogi bizottságának utolsó ülésére, amelyen végleg befejezik a választójogi reform tárgyalását, nem holnap, hanem csütörtökön, esetleg pénteken kerül sor. Az egyik legutóbbi ülésen flassay Károly kérte annak konkretizálását, hogy mit ért a javaslat az élethivatásszerű állandó, foglalkozás alatt. CSÖKKEN A HŐMÉRSÉKLET A Meteorológiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor. Ma déli hőmérséklet Budapesten: plusz 10 fok. Várható időjárás a következő 24 órára: Változó felhőzet. Több helyen eső. A hőmérséklet ma nem változik. Holnap kissé csökken. ami tudvalévően a választójogosultság egyik kelléke. Lányi Márton előadó a mai ülésesen kifejtette, hogy miután az élethivatásszerű foglalkozás fogalmi körének a választójogosultság szempontjából való teljesen kimerítő és megnyugtató meghatározása nehézségbe ütközik, a legcélszerűbb megoldás a hirdéses szó törlése. A bizottság az indítványt elfogadta és így az „élethivatásszerű1” szót törölték. " A nők passzív választójoga Hosszabb vita kerekedett a nők passzív választójoga körül. * Soltész János kifejtette, hogy Eszterházy Móric gróf feleségének a javaslat értelmében nem lenne passzív választójoga, ellentrén minden gépírónő lehetne képviselő. Többen szóltak hozzá ehhez a kérdéshez, végül Széll József belügyminiszter bejelentette, hogy a nők passzív választójogára vonatkozóan a képviselőházi tárgyalás során fog indítványt tenni. Beható vitára adott alkalmat az előadónak az a módosítása is, hogy az egyházi rendek és az egyházi jellegű testületek tagjai passzív, választójoggal bírnak. Antal István fölvetette a kérdést, hogy eszerint a kongregációk tagjai is választhatók-e? A bizottság olyan értelmű határozatot hozott, hogy a presbitériumok és a katolikus kongregációk tagjai nem tekinthetők egyházi rend vagy egyházi testület tagjainak és így őreájuk ez az intézkedés nem terjed ki. Elfogadták a belügyminiszter módosító javaslatát, amelynek értelmében az egyházi testületeknek csak azok a tagjai rendelkeznek paszszív választójoggal, akik élethivatászerűen tagjai ezeknek a testületeknek. A választási bizottságról és a szavazatszedő küldöttségekről szóló előadói indítványra hosszabb vita indult meg, majd pedig elfogadták azt a módosítást, hogy a kettős választókerületekben a választási biztos munkakörét a listakerület biztosa és választási bizottsága tölti be. Több módosítást nyújtott be az előadó a képviselőjelölt iskolai végzettségének és büntetéseinek feltüntetésére vonatkozó szakasznál. Javasolta az iskolán kívül végzett tanulmányok feltüntetésének elhagyását azzal az indokolással, hogy, az erre vonatkozó kötelező adatszolgáltatás könnyen a jelöitek versengéséhez vezet. — A rendelkezés túlnyenne .