Esti Kurir, 1938. november (16. évfolyam, 247-271. szám)

1938-11-24 / 267. szám

1938 november 24 I­ff«) TESSÉK­­ NYOMOZNI! Teljesen újszerű, páratlanul érdekes rejtvényjáték közlését kezdi m­eg ma az Esti Kurír. Ramsey Kenyon, a Scotland Yard detektívje Amerikában tartózkodik és onnan küld naponként ravaszul megfogal­mazott távirati jelentéseket főnökének, Sir Albert Wriggin főfelügyelő­nek Londonba. A jelentésekből­ rekonstruálható egyes szenzációs bűn­esetek egész tényállása a nyomozással együtt , és az olvasó feladata, hogy megtalálja a fogas bűnügyi problémák megoldását, amely a táv­iratok szövegének alapos tanulmányozása és némi fejtörés órán min­dig megállapítható. A mai távirat problémájának megoldását holnapi számunkban közöljük. Ramsey Kenyon első távirata a következő: New-York, 1938 szeptember 5 Sir Albert Wiggin főfelügyelő New­ Scotland Yard London stop Clara Evans kabátját és kalapját partra vetette a víz Brent csónakházánál stop Csáklyák­­kal kihúzott holttest fején és balolda­lán sérülések de halál oka fulladás stop Robert Allen állítása szerint a folyó közepén csónakházzal szemben eveztek mi­­kor két motorcsónak haladt el mellettük nagy hullámot verve stop Clara megrémült és felborította a csónakot stop Víz sodra itt igen erős s minthogy sötét éjszaka volt Allen azt állítja hogy nem látta Clarat a vízben stop Két órai késéssel tett jelentést rendőrségen amit azzal magyaráz hogy partra úszva elájult stop Itteni rendőrség elfogadta Allen véde­kezését míg én bebizonyítottam hogy ha­zudik stop Ramsey Kenyon★ Milyen egyszerű következtetéssel állapította meg Kenyon detektív, hogy Allen hazudott és ennélfogva felelős Clara Evans haláláért? SZÉLESKÖRŰ AZ ÜZLETEK DÉLI ZÁRÁSA ÜGYÉBEN A Fűszerkereskedők Egyesülete tegnap este választmányi ülést tar­tott, amelyen nagy számmal jelen­tek meg a tagok. Az alkalmazottak munkaidejéről folyt a tárgyalás és megállapították, hogy az élelmiszer­­üzletekben az alkalmazottak tízórás munkaidejére vonatkozó rendelke­zések a gyakorlatban igen nehezen vihetők keresztül, ha egyidejűleg nem rendezik a déli zárás, illetve szünet ügyét is. A felszólalók szerint erre annál is inkább szükség van, mert az élel­miszer-üzletek 13—14 órán át van­nak nyitva. A fűszerkereskedők túl­nyomó többsége ezért amellett fog­lal állást, hogy széleskörű akciót kell újból indítani a déli egységes zárás elrendelése érdekében. A fűszer­­kereskedelem meg van győződve ar­ról, hogy az akció ezúttal eredmé­nyes lesz, mert a kereskedelem leg­különbözőbb kategóriái is hasonló irányban az 1—3 vagy 2—4 óra kö­zött való szünet elrendeléséért indí­tottak az utóbbi napokban mozgal­mat. Tárgyalták a választmányi ülé­sen a kereskedelmi alkalmazottak legkisebb munkabérét megállapító rendelet-tervezetet is, amelyet hoz­zászólás végett megküldöttek az Egyesületnek. Egyes felszólalók szerint a megállapítandó bérek nincsenek összhangzásban az élel­miszerüzletek jelenlegi jövedelme­zőségével. Ez ügyben az Egyesület a legközelebbi napokban terjeszti a miniszter elé véleményét. Tárgyaltak ezenkívül a legutóbbi­­cukorrendeletről is, olyan értelem­en, mint azt tegnapi lapunkban ismertettük. Valószínű ezek után, hogy a Kereskedelmi és Ipar­kamara holnapi — csütörtöki — közgyűlésén több hozzászólás lesz az Egyesület részéről is. A beruházási hozzájárulás és a gazdák A beruházási hozzájárulások fel­lebbezési fórumaként kijelölt döntő­­bizottságok tudvalevőleg megkezdik működésüket. Erre való tekintettel — mint az Esti Kurír értesül — az OMGE értekezletre hívta egybe azo­kat a gazdákat, akik a gazdaérde­keltségek kijelölése alapján helyet foglalnak a döntőbizottságban. Az értekezlet célja egyrészt, hogy tisz­tázzák azokat a szempontokat, ame­lyek a panaszok tárgyalása során különösen figyelembe veendők, más­részt, hogy az egységes eljárás ki­alakulásának útját egyengessék. Az értekezletet, amely bizalmas jellegű volt, ma délben tartották meg a Köz­telken. — Két földgáztársulat fúziója. Bukarestből jelentik: A Román Földgáztársulat és a Nemzetközi Földgáztársaság kimondotta fúzió­ját. Az egyesült vállalat alaptőkéje 600 millió lej. Nagyszabású beruhá­zási munkaprogramot dolgoztak ki a fuzionált vállalatok foglalkozta­tására. EST! KURÍR Katonai kérdések a párisi tanácskozások előterében London, november 23. (inf.) Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter párisi utazása előtt az egész angol sajtó vezető helyen méltatja a küszöbön­­álló angol-francia miniszteri meg­beszélések jelentőségét. A két ál­lamférfi szerdán délután hat órakor érkezik a francia fővárosba és rö­viddel megérkezésük után megkez­dődnek a nagyfontosságú tanácsko­zások. A Times Angliának Franciaország­gal és Németországgal szemben ta­núsított magatartásáról ír. Mind­addig, amíg Franciaország Német­országgal szemben a bekerítés poli­tikáját követte, Angliának az volt az érzése, hogy nem támogathat ilyen mesterkélt politikát, amelynek előbb vagy utóbb amúgy is össze kell omolnia. Ez­ a kényelmetlenség mindaddig terhelte az angol-francia kap­csolatokat, amíg Franciaország­nak kötelezettséggel voltak bi­zonyos keleteurópai államokkal szemben. Anglia nem volt érdekelve ezekben a kötelezettségvállalásokban és a Franciaországgal szemben vállalt kötelezettségei sem voltak olyan természetűek, hogy esetleg bonyo­dalmakba belekeveredhetett volna Ez a helyzet azonban mindinkább rosszabbodott, mert Franciaország a német keleti határokkal szom­szédos szövetségét mindjobban tá­mogatta és kitartott a versaillesi békeszerződés mellett, noha az régen megérett a felülvizsgálatra. A vezércikk ezután megállapítja, hogy Franciaország végül is fel­adta bekerítési politikáját. Ennek a politikának végleges összeomlása Anglia és­­Franciaország számára megkönnyítette, hogy a közös érde­kek védelmében együttes politikát folytasson. A lap ezzel kapcsolat­ban rámutat a két ország azonos földközi-tengeri érdekeire, to­vábbá az azonos érdekekre a Közel- és Távolkeleten. A müncheni egyezmény, az an­gol-olasz egyezmény és az angol­­amerikai kereskedelmi egyezmény három olyan lépést jelent, amely a világhelyzetet lényegesen megjaví­totta. Ezeket a lépéseket más ha­sonló lépéseknek kell követniök. Franciaország és Olaszország kö­zött a kapcsolatokat szintén meg kell javítani. A spanyol kérdés rendezése a Föld­közi-tengeri helyzet alakulása szem­pontjából Franciaországra és Ang­liára nézve egyaránt fontos. Mind­két hatalomnak biztosítania kell Földközi-tengeri összekötő útjait. A két hatalomnak az is fontos érde­ke, hogy Spanyolország a polgár­háborúból függetlenül és idegen befolyástól mentesen kerüljön ki. A lap végül Franciaország j­len­­legi pénzügyi és belpolitikai nehéz­ségére utal és annak a reményének ad kifejezést, hogy Daladier, vala­mint Reynaud újjáépítési terve eredményes lesz. viselési jog megadásának kérdésé­ben közvetítő javaslatot fog előter­jeszteni, amelynek értelmében a semlegességi bizottságban képviselt hatalmakat feljogosítanák arra, hogy a hadviselési jog megadását illetőleg külön-külön tetszésük szerint dönt­senek. A Petit Parisien nézete szerint a hadviselési jog kérdésében a francia és az angol kormány megegyezésre fog jutni. A Figaro az általános hadkötelezettség szükségességéről Páris, november 23. (Inf.) Az egész francia sajtó a szerdán este meginduló angol-fran­cia miniszteri megbeszélések jegyé­ben áll. Minden érdeklődés ezekre a tárgyalásokra összpontosul. A lapok vezércikkeikben üdvöz­­lik az angol államférfiakat és fő­leg Chamberlain miniszterelnök­ről írnak a legmelegebb rokon­­szenv hangján. Úgy látszik az angol miniszterel­nök nem veszített abból a népszerű­ségből, amelyet a szeptember végi súlyos válságokból való kibontako­zás körül szerzett érdemeivel a francia közvéleményben a maga számára biztosított. A lapok behatóan taglalják a megbeszéléseken szóbakerülő kér­déseket és találgatásokba bocsát­koznak, hogy tulajdonképpen mely kérdések képezik majd a megbe­szélések alapját. A Figaro az angol-francia együtt­működés beható vizsgálata után arra a megállapításra jut, hogy Franciaországnak is nagy érdeke az angol általános hadkötelezett­ség bevezetése, mert háborús bonyodalom esetén elsősorban Franciaországra hárulna ezen a téren a legsúlyosabb fel­adat. Ribbentrop párisi útja Páris, november 23. (Inf.) A Newyork Hérald párisi kiadása azt a feltűnést keltő értesü­lést közli, hogy Ribbentrop német birodalmi kül­ügyminiszter december havában Parisba érkezik. A lap szerint Ribbentrop a francia fővárosban légi egyezményt ír alá, továbbá egy másik francia—német megállapodást, amely a gázháború és a nyílt városok elleni légitámadá­sok tilalmára vonatkozik. A lap­­ szerint arról is szó van, hogy közös­­ megállapodással korlátozzák a kato­nai repülőgépek számát. A Times a megváltozott helyzetről Páris, november 23. (Magyar Távirati Iroda.) A köz­vélemény érdeklődését a küszö­bönálló francia-angol értekezlet kérdése köti le. A sajtó megálla­pítja, hogy a müncheni megegyezés után nem következett be a nemzetközi légkör remélt megenyhülése és ennek következtében a francia­­angol tárgyalások eredeti munka­terve is módosult. Az általános európai összebékülés lehetőségeit a müncheni egyezmény szellemében vita tárgyává fogják ugyan tenni, de Chamberlain an­gol miniszterelnök és Halifax kül­ügyminiszter Párisban a francia kormány vezetőivel elsősorban a két nagyhatalom katonai erejének fejlesztését fogja megtárgyalni. A megbeszéléseken egyébként va- Aasueau- i időszaki nemzetközi kér­dést érinteni fognak. A lapok egy része rámutat arra, hogy a francia-angol védelmi együtt­működés érdekében célszerű volna, ha bevezetnék az általá­nos védelmi kötelezettséget. Az Oeuvre nézete szerint a párisi megbeszélések fő célja az lesz, hogy az 1938 április 29-én aláírt francia­­angol egyezményt összhangba hoz­zák az új európai helyzet követel­ményeivel. A Matin úgy értesül, hogy a katonai együttműködés kérdé­sét a két nagyhatalom vezérkarai már előzetesen alapos tanul­mány tárgyává tették. Gamelin tábornok és Hoare Belisha an­gol hadügyminiszter már kellő­képpen előkészítette a védelem közös megszervezésének talaját. Ami a spanyol kérdést illeti — írja a Matin —, Chamberlain a had­ 9 Magyar tudós előadása Zürichben Zürich, november 23. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a zürichi Polytechnicum dísztermében Ofner László, a Svájc­ban már jól ismert fiatal természet­tudós. Ofner, aki az ember- és állat­­hipnózisokról tartott előadása során rákokon, tyúkokon, galambokon és házinyulakon demonstrálta az állat­hipnózisról felállított tételeit, nagy­ sikert aratott bemutatott kísérletei­vel. A fiatal tudós fordításában nem­régiben jelent meg Völgyesi: «A­en­­schen- und Tierhypnosen című mun­kája német nyelven s ott látható az összes zürichi könyvkereskedések kirakataiban. A közeljövőben kerül sajtó alá az értékes tudományos munka francia- és angol nyelvű ki­adása is. — Szent István emlékezete magyar, lengyel és finn nyelven. A Lafontaine Irodalmi Társaság november 29-én délután 5 órakor az Akadémián ülést tart, amelyen magyar, lengyel és finn nyelvű előadások emlékeznek meg Szent Istvánról. A két részből álló ün­nepi ülést a jelentések nyitják meg, majd Fest Sándor dr. (Debrecen), Bory István dr., Vikár Béla előadásai következnek. Somody Pál, Bardócz Árpád: lengyel költők műveinek mű­fordításait adja elő. Vendégeket szí­vesen látnak, belépődíj nincs. — Az Újság új száma megtanít a te­kintély és szabadság helyes adagolá­sára, hírt ad egy új népfajról, a mexi­­ko­nokról, ismerteti a Bölcs Vegyész­hez címzett szakácskönyvet, nagyon mulatságos színházi kritikát hoz, elő­adást tart a helyes magyarságról és kitűnő az e heti háromcsillagos cikk. Nagyon jók a mulatságos állandó ro­vatok is Nagy Imre népszerű vicclap­jában. Ára 16 fillér. — Jó és gazdaságos-e lakásának vi­lágítása? Ez a kérdés a hosszú esték beköszöntével mind időszerűbb, mert csak jól világított lakás nyújthat ké­nyelmes otthont, s mert a jó világítás a legelemibb kulturszükséglet. A jó világítás feltételeiről, módozatairól f. hó 25-én, pénteken délután 5 órakor a Világítástechnikai Állomás vetítettké­­pes előadást tart, melyre az érdeklő­dőket ezúton is meghívja. Belépő- és ruhatárdíj nincs. legújabb lenyűgöző alakítása. LAZAZÁS MAROKKÓBAN asa OMNIA

Next