Esti Ujság, 1938. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

tfetsd, 1938 február 1­isii k­isc# Ataltear katasztrális hold jutott másfél év birtokpolitikai célokra A háború előtt húsz év alatt mindössze negyven­ezer holdat használtak fel hasonló célra . Nagy lépésekkel halad előre az új szociális birtokpolitika Káprázatos ünnepi díszben várja Lengyelország Magyarország kormányzóját Varsó, január 31. Krakó ősi városa már felkészült Horthy Miklós fogadására. A krakói városi tanács a kormányzó fo­gadására alakult bizottsággal együtt fal­ragaszokon felhívja a város lakosságát, hogy Magyarország kormányzójának ér­kezése alkalmából lobogózza fel a házakat, díszítse fel a kirakatokat és a házak ab­lakait. Február 3-án Krakóban nagy lobogó­próba lesz. Ezen a napon tartják meg a bevonulás ünnepélyes külsőségeinek főpróbáját. Az Express Poranny a kormányzó lá­togatása alkalmából közli Petelenz lengyel haditengerészeti parancsnok visszaemlé­kezéseit. A cikkíró, aki annak idején Horthy Miklós alatt a Novara cirkálón szolgált, részletesen beszámol egykori pa­rancsnokának fényes haditetteiről. Krakóban a polgári fogadóbizottság minden csoportja megkezdette már tevé­kenységét Horthy Miklós kormányzó fo­gadtatásának minél fényesebb előkészíté­sére. Az egész város ünnepi díszben várja a magas vendéget. A bevonulás útvonalát valóságos lobogó­erdő fogja szegélyezni. Feldíszítik az út­vonal házait és a házak ablakait is a ma­gyar és lengyel nemzeti színekkel A vá­ros több pontján hatalmas oszlopokat állítanak fel és az oszlopok csúcsán Szent István koronájának másait helyezik el. A Wawel közelében lévő Szent Bernát-téren 16 méter magas diadalív épül. A diadalívet a két nemzet színei és hatal­mas magyar címer díszíti majd. A Bar­­bacanebástyán is óriási magyar címer függ. Itt fogadja ünnepiélyesen a kor­mányzót Krakó város hatósága. A kormányzó látogatása alatt kivilágít­ják Krakó valamennyi templomtornyát. Az ünnepi napok során egész sor fel­olvasást és gyűlést rendeznek Krakóban, amelyeken a város tudományos világának A pénteki minisztertanácson adott tájé­koztatót Darányi Kálmán miniszterelnök a birtokpolitikai célokra megszerzett in­gatlanok felhasználásáról. Erről a tájékoz­tatóról csak néhány számadat és pársoros külön információ tájékoztatta a közvéle­ményt, pedig a pénteki minisztertanácson elhangzott bejelentés a magyar földbirtokpolitika egyik igen jelentős fázisáról számolt be. Az elmúlt esztendők során ellenzéki oldal­ról és azok részéről, akik a kormányzat szociális törekvéseivel szemben mindig csak az elégedetlenség hangját szólaltat­ják meg, sokszor kifogásolták, hogy tör­vényeink vannak ugyan a magyar földbir­tokpolitika egészségesebbé tételére és szo­ciális tartalommal való megtöltésére, de a gyakorlatban ezen a téren alig tör­ténik valami és néhány százezer pen­gővel nem lehet megoldani olyan prob­lémákat, amelyek úgyszólván évszáza­dok óta, mint üszkösödő sebek jelent­keznek a magyar közéletben. Ezekkel a kifogásokkal szemben álljon itt a pénteki hivatalos jelentés szűkszavú adatain túlmenően néhány érdekes és fi­gyelemreméltó adat. Az új magyar föld­birtokpolitikai tevékenység 1936 július el­sején indult meg és a miniszterelnök be­számolója az 1937. december 31-ig terjedő időszak adatait ölelte fel. Ezalatt az idő alatt­ , az állam 24.500 kat. hold földet vásá­rolt meg birtokpolitikai célokra 13.125.000 pengő értékben. Ebből a földterületből 18.117 kát. holdat tulajdonjogi formában juttatott az arra rászorult kisembereknek, 2960 kát. holdat pedig haszonbérleti formában adott ki. Az első esetben 4039-en, a második eset­ben 612-en részesültek birtokjuttatásban.. A 24.500 kát. holdból még rendelkezésre­­álló birtoktestek heteken belül az érdekel­tek birtokába jutnak. A törvény módot ad a földművelésügyi minisztériumnak a haszonbérleti szerző­dések felülvizsgálatára. , A felülvizsgálás során szociális és egyéb szempontokból 15.260 kát. hol­dat hasítottak ki, illetve kötelezték a haszonbérlőket, hogy ezt a területet i­s haszonbérletek formájában adják tovább a kisembereknek. A­ harmadik lépés az Országos Földhitel­intézet parcellázási tevékenysége volt és ennek sora 14.570 kat. hold jutott a kis­emberek kezére. A fenti adatok szerint tehát másfél év alatt majdnem 55.000 kat­­holdat használt fel a kormány birtok­politikai célokra és ennek a tevékenységnek különös jelen-Hitler vezér és kancellár új rendjelet alapí­tott a III. birodalom ötödik évfordulója alkalmából a Tudományos és Művészi érde­mek jutalmazására főséget ad az a körülmény, hogy az 1894. évi V. törvénycikk, amely szintén birtok­politikai célkitűzéseket szolgált, húsz esztendő alatt, tehát a háború ki­töréséig Nagy-Magyarországon mind­össze 40.000 kat.­holdat tudott juttatni a kisembereknek. Ezzel szemben az utolsó másfél év alatt az új magyar földbirtokpolitika máris 55.000 kát. holdnál tart és kétségkívül a mai idők szellemének meg­felelően illeszti be tevékenységét a szociális kérdések megoldásának körébe. A vásárlások során a földárak 1936- ban átlagosan még 430 pengő körül vol­tak, 1937-ben pedig 650 pengőt fizetett az állam átlagban a birtokpolitikai célokra igénybevett földekért. Öt holdon aluli részletekben 3089 esetben 6869 kát. holdat adtak el, 50-100 holdas részletekben pe­dig 681 esetben 8877 kát. hold került fel­osztásra. Nagyon érdekesek azok az ada­tok is, amelyek az elővásárlásokat tün­tetik fel. Árverési elővásárlás címén másfél év alatt 1079 esetben 5554 hát, hold és 370 ház, illetve belsőség menekült meg 3 millió pengőn felüli vételár ellenében az elárverezéstől. Az elidegenítési elővásárlások során 249 esetben 2839 kát. hold és 35 ház, illetve belsőség jutott birtokpolitikai célokra 1.4 millió pengő vételár fejében. Az összes elővásárlás tehát 1328 esetben 8393 kát. holdat és 405 házat, illetve belsőséget eredményezett 4.5 millió pengős vételárban. Ezek a számadatok mindennél ékesebben bizonyítják azt a komoly, céltudatos és nemzetépítő munkát, amelyet a kormány­zat birtokpolitikai téren folytat és minden remény megvan arra, hogy ez a tevékeny­ség hasonló ütemben tovább is folytatódni fog és levezeti az egész országban a szociá­lis feszültséget­ legkiválóbb tagjai szerepelnek. Dom­­browszki egyetemi tanár a rációban fel­olvasást tart „Krakó és Magyarország az évszázadok folyamán” címmel. Egy másik előadásában a professzor Magyarország kultúráját ismerteti. A fogadóbizottság minden egyesülethez és szövetséghez felhívást intézett, hogy vegyenek részt az egyesületek tagjai tel­jes számban a kormányzó tiszteletére ren­dezett ünnepségeken. A MŰVÉSZEK ÉS TUDOMÁNYOK ÚJ NÉMET RENDJELBE HÁROMMILLIÓ PENGŐ Régi és jogos panasz volt a magyar közéletben, hogy a nagytőkében nincs szociális lelkiismeret, megértés és áldo­zatkészség a széles néprétegek, a kis­emberek tömegeinek problémáival szemben. Volt és van ilyen panasz a nagybirtokkal, a nagyiparral és az ingó tőkével szemben egyaránt s azok­nak nyomán sok elkeseredés, nyugtalanság fakadt hosszú időkön át. Most azután olyan cselekedet híre ke­rül a nyilvánosság elé, amely bizonyos­fokú jóvátételt jelent ebben a tekintet­ben: a magyar nagybankok és nagy­ipari vállalatok hárommillió pengőt ad­tak a falu szociális problémáinak meg­oldására. Hárommllió pengő igen nagy összeg, de ebben a szükségletben, ezzel a ren­deltetéssel szembeállítva természetesen nem döntő jelentőségű. A magyar falu szociális problémái messze szétágazók és súlyosak s megoldásuk egyre nyo­masztóbb gondja lesz a magyar társa­dalomnak. Évtizedek és évszázadok mu­lasztásai folytán állottak elő a keser­ves hiányok és visszásságok, amelyeket ma már semmiképpen sem tudunk tét­lenül nézni. A társadalom mind paran­­csolóbb erővel sürgeti, a kormányzat mint nagyobb áldozatok vállalásával igyekszik előmozdítani ezeknek a prob­lémáknak megoldását, a falusi tömegek kultúrá­­jának emelését, egészségügyé­nek javítását, egész emberi egziszten­ciájának jobb megalapozását. Most a magyar nagytőke is részt vállal ebből a munkából: három millió pengőt bo­csát rendelkezésre, amely költségveté­sen, mindenféle hivatalos megkötött­ségen kívül lesz felhasználható ott, ahol egy szakértőbizottság legsürgő­sebbnek és legfontosabbnak tartja a beavatkozást. Háromezer községe van Csonka- Magyarországnak és valamennyinek megvan a maga gondja-baja, meg­oldandó problémája. Igen sok helye lesz a TÉBE és a GyOSZ hárommil­lió pengőjének s rengeteg milliót kell még ezek után az összegek után küldenünk, hogy legalább bizonyos fokig megoldottnak tekinthessük a magyar közélet s az egész nemzet legérzékenyebb lelkiismereti kérdé­sét: a népegészségügyet. Ez a há­rommillió pengő mégis sokat jelent, többet talán, mint maga az összeg, s annak a puszta vásárlóértéke... Többet jelent, mert dokumentum s tanú jele annak, hogy a nagytőke is alkalmazkodik az új idők új, szo­ciális szelleméhez, hajlandó áldoza­tokat vállalni a budapesti bankpalo­táktól és vállalati székházaktól mos­tanáig oly messze eső falu ember­tömegeiért. És bizonyos, hogy bank­szempontból, nagyipari szempontból, a kapitalizmus szempontjából is — ez a legjobb és leghelyesebb politika! Mert a nagy néptömegekkel való együttérzés az, amely elsősorban tom­píthatja a kapitalizmus elleni pana­szok, kifogások, bírálatok élét... A Turul Szövetség és a Nemzeti Munkaközpont együttes gyűlése Csepelen A Turul Szövetség és a Nemzeti Munka­­központ vasárnap délután munkásgyűlést ren­dezett Csepelen, amelyen felszólalt Marton Béla, az Nemzeti Munkaközpont országos el­­nöke. Bevezető szavaiban vázolta a Nemzeti Munkaközpont alapgondolatait és rámutatott arra, hogy ez az országos munkásszervezet nem függvénye egyetlen politikai pártnak sem. — Ki kell küszöbölni az osztályharcot a munkásság és a munkaadó között — mon­dotta többek között — és legalább is egyen­rangúvá kell tenni a tőkét a munkával. A munka minden állampolgárnak legelemibb joga és kötelessége, ennélfogva sürgősen biz­tosítani kell a munka lehetőségét és szabad­ságát. A nagy tapssal fogadott beszéd után Szabó Gyula, a Turul országos vezére szólalt fel. Követelte a gyáripari munkásság jövedelmé­nek minimálását, a munkaidő maximálásá­nak hathatósabb védelmét és új részvénytár­sasági törvényt, amely lehetetlenné teszi, hogy egy idegen faj kisemberek filléreiből milliókat gyűjtve a kisemberek millióit ki­­uzsorázza. A gyűlésen résztvevő nagyszámú közönség lelkesen éljenezte a gyűlés szónokait, majd rendben szétoszlott. Berczelly MAC nyerte a Hungária VC kardversenyét A Hungária VC kétnapos kardversenyét va­sárnap a késő éjjeli órákban fejezték be. A háromszor elsőségi holtverseny asszóinak le­­vívása után ez a sorrend alakult ki: 1. Berczelly MAC 7 gy., 2. Gerevich MAC 7 gy., 3. Bajicscnyi MAC 7 gy., 4. Nyilas MTK 4 gy., 5. Éltes BEAC 3 gy., 6. Pesty MAC 3 gy., 7. Szmolár MAC 2 gy., 8. dr. Tordai MAC 2 gy., 9. Hamvai MTK 1 gy. — Betörés Tors Tibor lakásába. Tors Tibor országgyűlési képviselőnek, az Esti Újság főszerkesztőjének Délibáb­ utca 19. számú lakásában vasárnap délelőtt betörő járt, aki a konyhaajtón át hatolt a lakás előszobájába, ahonnan elvitte a képviselő télikabátját, a zsebében levő kulcscsomó­val együtt. Tors Tibor képviselő azzal a felszólítással fordul a betörőhöz, hogy a ránézve értéktelen kulcscsomót bármely úton juttassa vissza hozzá. APENTA

Next