Esti Ujság, 1938. október (3. évfolyam, 222-247. szám)
1938-10-01 / 222. szám
Ill mm »# il V Budapest, 1938 október 1. Harmadik évf. 222. sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vm., József-körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szombat Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőségi kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja •1-444-00 fillér Eldőlt a magyar Felvidék sorsa tíz évig van megegyeznek a csehek velüik és a lengyelekkel, vagy a nagyhatalmak döntenek Prágának ma délig kell válaszolnia Holnap bevonulnak a németek a szudétavidékre Ullongva fogadja az egész világ a béke megmentését Arra, ami most csütörtökön Münchenben történt, nem volt még példa az emberiség történetében. Európa egy pattanásig feszült válság utolsó perceit élte, amikor a négy nagyhatalom képviselői összeültek a bajor fővárosban s egy egész napot és éjszakát igénybevevő tanácskozások során megmentették a vlágbékét és ugyanakkor azeurópai népeknek az emberi igazság erejébe vetett hitét is. Münchenben nemcsak a béke gondolata győzött, hanem az igazság eszméje is! A háborút, a vérontást, az öldöklést s az európai civilizáció elpusztulását a négy ország államsért mái nem tartalmatlan félmegoldással, vagy a diplomáciában annyira szokásos halogatással és újabb ravaszságok kitalálásával védték ki, hanem is igazságot szolgáltattak. Azonnali igazságot a német követelésekre s biztos és ki nem játszható módon igazságot a felvidéki magyarságnak és a csehországi lengyeleknek is, akiknek ügye most már biztosan és elkerülhetetlenül a németekéhez hasonlatos módon fog megoldatni három hónapon belül. Ennek a müncheni döntésnek a hatása és jelentősége az európai jövő fejlődésére szinte beláthatatlan, de annyi bizonyos, hogy ezt a négyhatalmi megegyezést úgy kell fogadni, mint az első felét az új világpolitikai korszaknak, amelyben a népi igazságok s az emberiség nagy érdekei fognak dominálni Óriási, világraszóló eredmény, hogy Münchenben a béke győzött, de még nagyobbá teszi ezt az eredményt az a tény, hogy vele együtt az igazság is diadalmaskodott, mintha csak a művelt európai népek az együttérzésben, közös vagy távoli érdekekben és az emberi ideálok szent eszméiben egymásra találtak volna. Ezzel a döntéssel, ezzel a történelmi jelentőségű elhatározással az utolsó reménye is összeomlott azoknak, akik a saját apró céljaikat és érdekeiket mindenáron, akár egy világkatasztrófa felidézésével is, meg akarták menteni. Elsősorban a cseh politika és a cseh inspirációk mögött húzták meg a lélekharangot a müncheni megegyezés szigorú és kérlelhetetlen intézkedései. A cseheknek órákon belül kell választ adniuk arra, hogy a négy nagyhatalom döntését elfogadják-e, vagy sem. A csehek és a háttérben bujtogató orosz szövetségesek az első perctől kezdve világháborúra spekuláltak. Csehország rozoga állami tákolmányát semmiképpen sem lehetett már megmenteni, de volt még egy remény: hátha egymásnak lehet ugrasztani a nagy európai népeket, hátha világháborút lehet felidézni? Ezt a világháborút lehetett volna megnyerni és elveszíteni, de akár így, akár úgy, beláthatatlan jövő kísérteties perspektivája meredt a tántorgó Európára, a háttérben pedig az orosz bolsevizmus nyújtogatta a maga polipkarjait, hogy ha a világ kimozdulna sarkaiból, minden vagyon, minden érték, az emberi kultúra és civilizáció minden kincse és ékessége, s a fehér emberiség egész sorsa esetleg az ő karjaiba hullik. A csehek és az oroszok világháborúra játszottak s a művelt európai népek a világháború kitörését nemcsak, hogy megakadályozták, de megegyezésekkel a jövendő számára olyan együttműködési alapot teremtettek, amely ezt a bolseviki és Nyugat-Európában is forradalmiságot sugárzó katasztrófapolitikát kiküszöbölte az európai hatóerők közül. Csehországot a hideg és puritán igazságosság s a józan ész bonckésével fogják darabokra szedni, dicstelen, de egyedül egészséges módon. A propagandára és hazugságra épült Csehországnak nem sikerült magával rántani a katasztrófába a vén Európát, ő maga azonban kénytelen lesz ezután csak saját fajtestvérei számára tartani fenn demokráciájának életkereteit. A müncheni megegyezés lényege az, hogy a szudétanémet igények teljesen kielégíttetnek, rövid heteken belül. A magyar és a lengyel igények pedig legkésőbben három hónap alatt. Mit jelent most már magyar szempontból mindaz, ami Münchenben történt: 1. Jelenti mindenekelőtt azt, hogy az európai nagyhatalmak elismerték Magyarországnak a csehszlovákiai magyar nemzetiségre és az azok által lakott területekre vonatkozó követelését és ezzel a trianoni békeszerződés területi rendelkezéseit is áttörték. 2. A prágai kormány három hónapon belül vagy megegyezik Magyarországgal és Lengyelországgal a kérdéses területek átcsatolásáról, vagy pedig, ha ilyen megegyezés nem jöhetne létre, akkor a négy nagyhatalom képviselői ismét összeülnek és maguk fognak dönteni. A történtek után nem lehet Chamberlain angol miniszterelnök, Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter tarssaságában távozik a müncheni repülőtérről