Esti Ujság, 1938. december (3. évfolyam, 274-298. szám)

1938-12-01 / 274. szám

Budapest, 1938 december 1. Harmadik évf., 274. sz. Szerkesz­tőség, kiadói hivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII., József-körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Csütörtök napra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási Iroda telefonja *1-444-00 Ikes Attidi a „világ fővárosának f "élete, a sok forradalmat és sztrájkot látott Páris utcáin megint mozdulatla­nul vesztegelnek az autóbuszok, taxik, a­ gyárak gépei állanak, a bárókban ott ülnek asztaluk mellett a hivatalnokok, de az aktákat senki sem intézi el. És szerte egész Franciaországban egy nagy válság lázától reszket minden, mert ez a mozdulatlanság, az általános sztrájknak ez a tétlensége, betegség, talán a világ régi értelemben vett demokráciájának halálosra fordult kórja. Mindenki tudja s elsősorban a francia nép józanabbik fele igen tisz­tán látja, hogy ez a sztrájk, amelyet a Daladie­r-kormány ellen szerveztek meg, nem a szokásos bérmozgalmak arculatát viseli, hanem tisztára poli­tikai megmozdulás, forradalmi kísér­let, amelynek hátterében a kommu­nista párt áll, mögötte pedig ott sötét­­lik Moszkva árnyékul... Daladier szakítani akar a népfront­tal, össze akarja fogni a radikálisokat, s a mérsékelt és jobboldali pártokat egy új, kormányképes fúzióba, hogy ezzel a guvernamentális többséggel a háta mögött végkép leszámoljon Blum Leóék katasztrófa-politikájával, amely­nek köszönhető, hogy Franciaország úgyszólván elvesztette lába alól a ta­lajt s elbúcsúzhatott attól a nagy­hatalmi pozíciótól, amelyet a világ­háború befejezése után az európai poli­tikában, s a Népszövetségben verseny­társ nélkül betöltött. Nem lesz könnyű dolga Daladiernek, hiszen itt a példa a ma megkezdődött roppant méretű sztrájkban, amelynek mozgatói képesek voltak egész Franciaország életét ve­szedelmes merevgörcsbe bénítani. Fran­ciaország jövője szempontjából élet­halál kérdés, hogy sikerül-e Daladier­nek letörni a sztrájkmozgalmat, mert ha nem,­­ a francia nép olyan káosz felé rohan, amelynek útja beláthatat­lan s a végén esetleg egy polgárháború rémségei várnak. Egyetlen vigasztaló jelenség, hogy a kormány ellen fegyverkező kommunis­ták és Blum Leóék néma harcát a fran­cia nép maga, a józan kispolgárság, amely a köztársaság életerejét jelen­tette mindig, csak messziről nézi, s az­zal nem hajlandó magát azonosítani. Természetesen az egész világ közvéle­ménye feszült érdeklődéssel kíséri a francia sztrájk fejleményeit, s a sztrájk mögött Daladier tiszteletreméltó küz­delmét Franciaország megmentéséért.. Őszinte szívvel kívánja mindenki, hogy ez a férfiú, akinek volt bátorsága szem­beszállni a Moszkva sötét hatalmainak parancsára megmozdult rombolókkal, győzzön, s vezesse ki népét abból az in­goványból, amelybe a demokrácia és a liberalizmus jelszavaival lelkiismeretle­nül belevezették. Senki sem tudja még egyelőre, mi lesz. Senki sem tudja, hogy a kihűlt motorral utcán veszteglő autóbuszok, a megbénult hivatali élet, a gyárak ájult gépei mikor indulnak meg újra, s ki fogja őket megindítani... Csak annyit lehet máris biztosan és kétségtelenül tudni: a Blumok uralma után minde­nütt ugyanez, vagy ehhez hasonló kö­vetkezett. .. MEGBUKOTT A VÖRÖS FRONT általános sztrájkja Franciaországban Daladier elszánt fellépésére a közalkalmazottak és vasutasok a legtöbb helyen felvették a munkát Vidéken és Brüsszelben nyomat­ták ki a párisi napilapokat Páris, november 30. Az általános sztrájk szerdán a hajnali órákban megkezdődött. Az utolsó percig nagy erőfeszítések folytak a sztrájk elhá­rítására, a békeközvetítések azonban kudar­cot vallottak. Az általános szakszervezeti szövetség vezetősége a késő éjszakai órákig tanácskozott, végül is azonban semmiféle határozatot nem hozott, úgy, hogy a sztrájkparancs továbbra is érvényben ma­radt Az általános sztrájk, noha a Daladier kormány erélyes fellépésére a sztrájkolni akarók tömegei félnek a sztrájkban részt­­venni, mégis megbénította az ország életét Szerdán a reggeli órákban mé­g nehéz át­látni a sztrájk kihatásait, azt azonban már az első órákban is látni lehetett hogy tel­jes zűrzavar uralkod­ik. A nagy kikötővárosokban, így Brest, Marseille és Toulon kikötőkben is a reggeli órákban nagy csapattestek helyezkedtek el. Bordeauxban a postások megkezdték a munkát, ezzel szemben a villamos- és futó­­buszalkalmazottak sztrájkolnak úgy, hogy e nagy kikötőváros közlekedési forgalma megbénult. A lapok szerdán reggel csak szórvá­nyosan jelentek meg. Marseilleben a lapok vidéki kiadásai meg­jelentek, mert azokat még éjfél előtt nyomták ki, ezzel szemben azonban az úgynevezett városi kiadás csak korlátozott terjedelemben és nagy késéssel tudott megjelenni. Parisban csak a Journal volt kapható az utcán, ez is korlátozott terje­delemben. nölősztrájkra“szólították fel a közalkalmazottakat a vörös szervezetek A sztrájk központi vezetősége érdekes módon a­karja kijátszani a kormánynak azt az intézkedését, amellyel a katonaság számára elrekvirálta valamennyi közüze­met, hogy ezzel a közalkalmazottakat a katonai parancsnokság alá helyezzék. Az engedelmességet megtagadó alkalmazotta­kat katonai törvényszék elé állítanák. A sztrájk vezetősége ezért azt az uta­sítást adták az alkalmazottaknak, hogy abban az esetben, ha meg is je­lennek munkahelyeiken, úgy kezdjenek ülősztrájkot. A közalkalmazottak nagy része szerdán reggel valóban meg is jelent a munkahe­lyeken és az irodákban, egyelőre azonban még nem lehet áttekinteni, hogyy milyen mértékben tesznek eleget a sztrájkvezető­ségek parancsának és hogy a hatóságok milyen intézkedéseket tesznek az Ülő­­sztrájkot folytató közalkalmazottakkal szemben. A reggeli órákban még azt sem lehet áttekinteni, hogy az általános sztrájk mi­lyen üzemekre terjed ki. Egy azonban már most bizonyos, hogy a sztrájk távol­ról sem nevezhető általánosnak, hanem inkább részlegesnek. Katonai csapatok szállták meg a városokat Az északafrikai gyarmatokon nagyjában mindenütt folyik a munka. Maga az álta­lános szakszervezet utasította például a tuniszi munkásokat, hogy tekintettel a gyarmat különleges helyzetére, a sztrájkban ne vegyenek részt. Marokkóban is dolgoz­­nak, ezzel szemben Algírban a sztrájk­parancs érvényben van. A kormány intézkedésére az ország nagyobb városaiban, főleg azonban az ipari központokban csapatokat vontak össze. Főleg az északfranciaországi szénvidéken történtek széleskörű biz­tonsági intézkedések. Valenciennes, Anzin és Lille városokban, továbbá több más városban is már a kora haj­nali órákban felvonultak a katonai csapatok. Valamennyi városban a reggeli óráktól a késő esti órákig nemzetőrségi járőrök cir­kálnak. i fillér Ara Az első összeütközés a valenciennesi bányavárosban A többi párisi lap nem tudott megje­lenni, mert a szedők igen erősen vannak megszervezve. Lehetséges azonban, hogy a kora délelőtti órákban még néhány lap meg tud majd jelenni, természetesen azok is csak nagyon is korlátozott terje­­delemben, így például a Figaro kiadó­­hivatala telefonérdeklődésre közölte, hogy a lap megjelenik majd a déli órákban. A lapot az egyik külvárosi újságnyomdában szedik ki. Késéssel természetesen megje­leni­k az Action Francaise is, amelynek szedőmunkásai kizárólag royalisták. Az egész sztrájkra az ülősztrájk nyomja rá a bélyegét. A villamos- és autóbusz­alkalmazottak úgy Párizsban, mint a na­gyobb városokban többnyire megjelentek munkahelyeiken, azonban ülősztrájkba kezdtek. Brestben az arzenál munkásai szintén ülősztrájkot folytatnak. A vasutasok ki­jelentették, hogy abban az esetben, ha be­fut a párisi gyors, úgy ő­k is dolgoznak

Next