Esti Ujság, 1939. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
Vasárnap, 1r3® imuár 72 hó Is A népszavazás lesz vasárnap Svájcban két módosító törvényjavaslatról Bern, január 21. Vasárnap, január 22-én népszavazás lesz Svájcban két alkotánymódosító javaslat tárgyában. A most népszavazás alá kerülő két javaslat teljesen formális jellegű és nem is vált ki valami nagy izgalmat a szavazók körében. A két javaslat közül az első a fontosabbik és ez áll inkább az érdeklődés középpontjában. Ez a javaslat a törvényhozási határozatok úgynevezett sürgősségi záradékára vonatkozik. A svájci népfront 300.000 aláírással népszavazást követelt ennek a záradéknak eltörlésére, a kormány viszont ellenjavaslatot készített, amely szerint a sürgősségi záradék továbbra is érvényben marad, a Sürgősséget azonban pontosan körvonalazzák és ezután csak azok a javaslatok részesülhetnek ebben a megkülönböztetésben, amelyek törvényerőre emelése elhalaszthatatlanul szükséges és ezek a szükségtörvények csupán korlátozott időtartamra szorítkoznak. Ezen kívül az ilyen szükségtörvények vagy rendeletek életbeléptetéséhez mindkét kamarában elért többség is szükséges. A másik alkotmánymódosító javaslatot már mindkét kamara elutasította. Ez a javaslat arról szól, hogy a legfőbb svájci bíróságnak joga legyen a hatósági rendeleteket felülbírálni. A népszavazás kimenetele — beavatottak véleménye szerint — nem kétséges és biztosra vehető, hogy a kormány és a parlament javaslata győzelmet arat. lÁdmdminvektornak a fajai márnám empimáim mimidimiéi twdéjfal Baja, január 21. Baja város díszpolgári oklevelének átvételekor vitéz Imrédy Béla miniszterelnök az üdvözlőszavakra többek között azzal felelt: büszke arra, hogy a dédunoka, mint díszpolgár tér vissza arra a helyre, ahol dédatyja, rabit polgár tevékenykedett. Az ezt követő banketten foglalkozott azokkal a vádakkal, amelyeket egyes röpcédulák terjesztettek arról, hogy mint a miniszterelnök mondotta: „anyai nagyanyám zsidó, az anyai nagyatyám pedig félzsidó.” A társasvacsorán jelen voltak megdöbbenve és felháborodva hallgatták azokat az adatokat, amelyek megvilágították, hogy bizonyos oldalról milyen eszközökkel akarnak küzdeni — a zsidótörvény elbuktatása érdekében. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis eredeti okmányok birtokában pontról-pontra és betűről-betűre cáfolta meg a sötétben bujkáló rágalmazó, hazug állításait. Egykorú okmányok bizonyságai Baján különben is közismertek az Imrédy-család származási adatai és bajai kapcsolatai. A városi múzeum könyvtára számos adatot őriz az Imrédy-familia múltjáról, tevékenységéről ér? nem egy köztörténeti dokumentumot őriz megtépett, megsárgult lapokon, ifj. Hellenbronth Kálmán családtörténeti munkájában igen érdekesen jegyzi fel az Imrédy família történetét: ,,A család — írja — állítólag Württembergből származik és hazánkban a Dunántúlon telepedett meg, ahol tagjai kezdetben bérlők voltak. A beköltözött Heinrichek közül János uradalmi liszt volt herceg Esterházy Boldogasszony község határában elterülő birtokán, Moson megyében. Ennek két fia volt, János és György. János az omorameai Heinrich- és Imrédy-családnak, György pedig Hainrikffy családnak lett az őse.” Az ifjú János, aki 1719-ben született, 1743-ban nősült először. Felesége, Stadler Mária Anna, aki 1775-ben húnyt el. Ebből a házasságból tizenhét gyerek született. Fiai közül Pál az őse a Fejér vármegyében élő Heinrich-családnak. János 1775-ben másodszor is megnősül. Feleségül vette Canther Annát és ebből a házasságból három fiú született: Alajos, Ferenc és József. Ezek közül Alajos felesége Knots Rozina, Ferenc felesége pedig Ettinger Erzsébet. A két testvér közül Alajostól a Heinrich, Ferenctől pedig az Imrédy-Család származik. Ebben az időben Bácskában már színtiszta magyar világ volt. Itt éltek a híres Dungyerszkyek, a magyarrá lett szerbek és magyarul beszéltek a bácskai németek is, akik, mint az Imrédy-család őse is, már javarészt elfelejtették württenberg: őseik nyelvét és fenntartás nélküli beleolvadtak a nagy magyar közösségbe. 1845 ben királyi dekrétummal kapta a család az Irrédy-nevet Megfakult, sárga papírok, régi pergamentek tanúskodnak az ősök munkásságáról. A dédapa, Heinrich Ferenc, gabonakereskedő Baján. Az ősi ház még ma is ott áll a Vörösmary-utcában. Hombárjai ott sorakozik a mai Várady érsek-útod. Ugyanő Bács és Bodrog egyesiett vármegyék táblabírája. Ugyancsak gabonakereskedő Alajos is, akinek háza helyén, straszérságában az ősi Imrédy-háznak, egy modern, emeletes bír palota épült. Heinrich Ferenc neje Elinger Erzsébet volt. Az Ettinger-név ebben az időben — 1789—1802 — sűrűn föllelhető Baján. Ebből a házasságból származik Imrédy lipót Antal, a miniszterelnök nagy, atyja, aki 1818-ban született és 1882-b itt halt meg. Neje sárosfai Bittó Jula jasult, akinek atyja Magyarország utolsó ipjak-partij. TRizimea MM MMt IM treton, svéd hócsizma és sáréikből 10%, xieton hók ÉÉDi m lg) Kürti, 20%, házicipőkből 10—20% engedményt nyújt. I niszterelnöke. Imrédy Lipót Antal gyermeke volt a miniszterelnök atyja Imrédy Kálmán udvari tanácsos, a Kisbirtokosok Földhitelintézetének vezérigazgatója, akinek neje szeredi Vajkay Karolin volt. Heinrich Ferenc 1845 június 3-án nevét királyi dekrétummal Imrédyre változtatta és azóta feljegyzésekben, iratokban a család már így is szerepel. De már ez a név van felvésve azon a sírkövön is, mely a késői unokát e sirhanton keresztül a múltak tradíciójához köti. Azok a magyarok, akik szabadságharc ideje előtt megváltoztatták nevüket és beolvadtak a magyarságba, a legkétségtelenebb bizonyítékot szolgáltatták arra nézve, hogy magyarokká váltak minden tekintetben. Az Imrédy-család 1827-ben nyerte el a magyar nemességet. Az erről szóló irat sárguló papirfoszlányait is Baján lelték fel. Nemesi oklevél Ez pedig a következőképpen szól: Méltóságos Császár Királyi Arany Kulcsos Úr! Dicsőségesen uralkodó Első Ferenc Felséges Fejedelmünk , Császári és Apostoli Királyi Felsége, mint hűséges jobbágyai érdemének megjutalmazója méltóztatott számtalanszor gyakorlott királyi kegyelmét Heinrich Alois és Heinrich Ferenc ural és egy testvérekre is kegyelmesen kiterjeszteni, és őket, fejedelmi tellyes hatalmából magyarországi, nemesi, rangra emelvényesen Tekintetes Nemes Bács és Bodrog törvényesen egyesült Vármegyékben helyheztetett Ó-Morovica, helységnek néhai Tábla Biró Vörös István magvaszakadtával, a királyi fiskusra szállott részét, minden ezen jószágrészt illető királyi javával, s akár milyen néven nevezendő haszonvételével királyi kegyelmes adománylevele által nékiek ajándékozni egyszer ’s mind pedig a nevezett Heinrich Aloiz és Heinrich Ferenc urakat azon különös kegyelemmel is tetézni, hogy ők ’s mind a két ágon lévő maradékai ezen birtok névvel, vagy praedicatummal „O-Morodiczai Heinrich” élhessenek. A felséges parancsolatban megnevezett királyi embernek méltóztatott Császári Apostoli Királyi Felsége azt kegyelmesen megparancsolni, hogy ezen királyi adományszerző Heinrich Aloiz és Heinrich Ferenc urakat törvényes mód és ősi szokás szerint a Moraviczu. helyiség fent említett részének örökös és földesúri birtokába tulajdonába és jussaiba, mint királyi képviselő vezessem és iktassam bé. Melly kegyelmes parancsolatnak jobbágyi kötelességem szerint híven engedelmeskedni kívánván, ezen beiktatásnak időhatárául Ő-Moravicza helységbe folyó esztendei Mindszent Hava 22.ét s a következő napokat választottam s ezt Méltóságának a felséges parancsolatból eredő kötelességem szerint, jelentvén fellyebb kitett időre s helyre nemzetiségünknek sokszázados régiségű lisztes szokása, és törvényei által kiszabott végre Mélóságát hartózó tiszteletel e jelen való levelem által, meghívom. Alázatos szolgája Almásy Antunovits Albert, m. k. A bajai városi múzeum az Imrédy-család számtalan leszármazottjának föllelt írásait őrzi kegyelettel. A kegyelet ősök hervadhatatlan érdemeiért és azokért az elévülhetetlen munkásságukért jár ki, mellyel nemzetüket mindenkor rendíthetetlen hűséggel szolgálták. » BÍRÓ LÁSZLÓ SSCsak háromféle engedéllyel lehessen vendéglátó-ipart gyakorolni* — ez a vendéglősük kérése A szállodás, vendéglős és kávéházi iparok rendezése küszöbön ál. A vendéglátó ipart eddig tizenháromféle iparjogosítvánnyal és kilencféle különböző terjedelmű üzletkörben űzhették s nem lehet csodálkozni azon, hogy az iparban nagy fejetlenség keletkezett, mert a kisebb jogosítványú ipar a nagyobb jogosultságának üzletkörét állandóan kisajátította. Az idegenforgalom egyik legfontosabb palére a magyar vendéglátó ipar, amely sok terhet visel és erősen érzi az idők változását. Kunder Antal kereskedelmi miniszter most készítette a vendéglátó ipar rendezésére vonatkozó rendelettervezetet, amellyel kapcsolatban a szállodás és vendéglős ipar képviselői ankétot tartottak a Hungáriaszállóban. Gundel Károly ismertette a rendelettervezetet a megjelentek előtt és kijelentette, hogy a kereskedelmi miniszter ezzel nemcsak az iparjog terén végez hasznos munkát, hanem magán a vendéglátó iparon is segít-Gundel Károly ezután a következőkben foglalta össze a vendéglátó ipar kívánságait: 1. A jövőben a vendéglátó ipart csak háromféle iparengedéllyel lehessen gyakorolni : fogadó- (szacilás-penziós) iparengedéllyel, továbbá vendéglős, végül kávés iparengedéllyel. A tisztes fogadósipar védelmében a polgári erkölcsöket érintő üzleti vállalkozásokat már címükben is meg kell különböztetni. 2. A vendéglátó ipar szükségesnek tartja a termelő borkimérések revízióját. A fővárosban mintegy négyszáz termelői borkimérés van, legtöbbje álbortermelő. A vendéglátó ipar álláspontja az, hogy a tortermmelő csak igazoltan saját borát a hivatásos italmérőkkel egyenlő feltételek mellett, hatósági felügyelet alatt és csak régi törvényeinknek s hagyományainknak megfelelően * ősztől tavaszig, azaz Szent Mihály napjától Szent György napjáig mérhesse. Nagytermelő bort kicsinyben ne mérhessen, csupán termelő helyén adhasson úgynevezett kóstolót. A termelőnek is gazdasági érdeke, hogy a bort nagyban adja el és olyan áron, amelyet az áltermelő borkimérések versenye most nem enged meg. 3. A kocsmáros ipar képesítéshez kötése, a vendéglőkkel való egyenrangúsítása a nagyobb szakképesítésű vendéglősök helyzetét ásná alá. A rendelettervezet szerint a kocsmáros a jövőben meleg ételt nem szolgáltathat ki s így a képesítés tárgya csupán a borkezelés lenne. Gundel Károly végül a kifőző- és kávémérő-iparról beszélt, amelyeket teljesen feleslegesnek tartanak. Ezeket az üzletágakat nem sikerült megrendszabályozni és működésterületüket a nagy közterhet viselő, magas színvonalú és a közönség higiénikus követelményeit teljesen biztosító vendéglős- és kávésipartól elhatárolni. Az úgynevezett kisvendéglőben fehér asztal mellett, megfelelő kiszolgálási feltételekkel ugyanolyan olcsó áron megkapja a közönség a hagyományos magyar konyha minden ízletes ételét. Áll ez különösen az annyira elburjánzott házi kifőzdékre. annak,, gondoskodni", kell arról, hogy az idegek megcsapják azt a,', táplálóidőt, anmly az idegszövet ép működésének fenntartásához nél- külözhetetlemui idegeink, agysejtjeink csak akikor tudnak feladatuknak megfelelni, ha kellő mennyiégű és minőségü ’tápanyag, az idegélet alapvető fonztosságú tápSiM, _________ -jai hiánytalanul állnak rendelkezésre. Hogy idegei fel ne mondják a szolgálatot, hogy a mai válságos időkben helyt tudjon állni, munkaképességének, életkedvének fokozása, szellemi frisseségének fenntartása céljából igyon reggelire-uzsonnára 1—2 csésze Ovomartine-t, ez a vitaminokban gazdag természetes erősítő tápszer erősíti idegeit.