Esti Ujság, 1939. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
Budapest, 1989 február 1. Negyedik évf., 26. tsz. Szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vill., József körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szerda Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 1ő fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 őmmtes, de békés beszéd volt Hitler vezér és kancellár hétfői szózata. A jósok, a világsajtó százszor és ezerszer megbukott Phyllái most is egészen mást vártak. És most is azt kapták, amit rendszeresen kapni szoktak erről, az oldalról, őszinte szót, férfias nyíltságot, tiszta békeakaratot és legfőként igazságot. Ma pedig az igazság szolgálja legjobban a békét, mert ennek fénye kegyetlenül leleplezi azokat, akik humanitást hirdetnek, de fegyvert kovácsolnak, demokráciáról szavalnak, de örök egyenlőtlenségben, proletársorsban akarnak tartani nagy és kicsiny népeket. Hitler Adolf beszéde hatalmas dokumentum volt az igazság mellett. Azt hirdette, hogy nem a berlin-római tengely hatalmai akarják vérbe, tűzbe borítani a világot, hanem éppen ellenkezőleg: tekintélyükkel, katonai fölényükkel, elszántságukkal épp ezek őrzik a világ nyugalmát. Egyes demokrata erkölcsbajokok, a hamis hangokon lármázó világjavítók hatásos oktatást kaptak. A békére csak hasznos lehet, — mondotta a vezér és kancellár, •— ha mindenki tudja, hogy Berlin minden háború esetén Róma mellett áll. Ugyanígy meg kellett tudnia tegnap este mindenkinek, hogy hiú minden reménykedés, amely arra számít, hogy gazdasági háborúval ,térdre kényszerítheti a tengelyhatalmakat. Hamis minden frázis, amely még ma is a páriskörnyéki békeszerződések szellemében próbál megvédelmezni bizonyos jogtalan hódításokat. Valótlan minden állítás, amely a keresztény népekben gyűlöletet akar elhinteni a totális országok iránt, mert minden ilyen kísérlet nem a világ, hanem csak egyetlen szétszóródott fajta külön céljait szolgálja. Jó tehát mindenütt, mindenkinek tisztába jönni azzal a ténnyel, amire Hitler figyelmeztet. ,Ha a zsidóságnak — mondja — ismét sikerülne a népeket háborúba döntenie, ennek az eredménye nem a világ bolsevizálása, hanem a zsidóság megsemmisítése lesz.” Ez a felismerés egyre szélesebb és szélesebb körökben terjed a világ népei között, amelyek „nem akarják a csatamezőket táplálni azért, hogy egy hazátlan faj gazdagodjék”. Mi magyarok nem most, hanem már két évtizede levontuk ennek a meggyőződésünknek konzekvenciáit. Ez vált teljessé most, amikor Magyarország is csatlakozott a komintern-elenes egyezményhez, amiről igen melegen emlékezett meg a német nép vezére. Mindazokra, akik hallották vagy olvasták a hatalmas államférfiúi megnyilatkozást, mély hatást tettek a tiszta, meggyőződéstől fűtött, rendkívül barátságos szavak, amelyekkel inter Adolf a magyar népről szólott. „Magyarországhoz való viszonyunk régóta kipróbált barátságon alapszik, közös érdekeken és hagyományos, kölcsönös nagyrabecsülésen.” A magyar nép mindenkor hálás volt ama barátai így Németország iránt, akik a felvidéki válság idején igazsága mellé állottak. A manyar MVügyminiszter legutóbbi berlini látogatása, óta még szorosabbra fűződött, ez a barátság, amely valóban kipróbáltatott már a nehéz napokban és a kemény helytállás idején is. Ennek szellemében a manyar név mindig kész rá hárja együtt menetelben vágt" hordta:~'ala revi””+'h békéjeár* és ne *g(rg?áaondam’ló béke v'.eard,és'*.’’~”ért. nmf'7’!nek noav. nehéz m*’'7* ''~’'b”.a történeim! volt " ''•'.étfőn este elmondott Hitlerbeszéd.. Franco megkéselte Madrid ostromát BÉKET VÁR AZ EGÉSZ VILÁG HITLER BESZÉDE NYOMÁN Németország lehetségesnek tartja a nagy nemzetközi problémák békés megoldását Hajnalig ünnepelte Berlin a Führert PARIS, január 31. Hitler vezér és kancellár nagy beszédét, amelyet a nagynémet birodalmi gyűlés hétfő esti ülésén mondott, az egész francia és angol közvélemény, de túlzás nélkül lehet mondani, hogy a vitágközvélemény feszült érdeklődése előzte meg. A beszédet csak Európában harminc rádióleadó-állomás közvetítette, s valóban milliók és milliók hallgatták, annál is inkább, mert a legtöbb állomás a Vezér nyilatkozatait, legalábbis részben, fordításban is közölte. A nagy beszéd iránti izgatott érdeklődést csak fokozták egyes külföldi lapoknak azok az előzetes híradásai, amelyek szerint a Führer rendkívül harcias nyilatkozatot fog tenni s bizonyos gyarmatterületek azonnali átadását követeli. Ma reggelre már megállapítható, hogy Hitler erélyes hangú, de határozottan békés szándékú beszéde világszerte a legnagyobb megnyugvást keltette s még a baloldali sajtó is kénytelen elismerni, hogy a német birodalom a békés megoldások híve. A tárgyilagos sajtónak a beszédből leszűrt következtetései egy mondatba tömörítve ki lehet fejezni s ez az, hogy új békekorszak köszöntött Európára. Jóan hatott ezekre a körökre, hogy Hitler Adolf beszédében a kereskedelempolitikai kérdéseket helyezte a birodalom új feladatainak első vonalába. A német vezérkancellár nagy nyomatékkal hangoztatott készsége, hogy Németország a világkereskedelemben megfelelő szerepét akarja csak folytatni, különösen kedvező fogadtatásra talált az angol közvéleményben. Ami a beszéd szorosan vett külpolitikai részét illeti, arra vonatkozóan az angol politikai körökre leginkább az a kijelentés hatott, hogy a Német Birodalom Olaszországgal a legszorosabb együttműködésben akar maradni. Az angol sajtó kedden reggel hosszú vezércikkekben méltatja Hitler Adolf vezérkancellár beszédének jelentőségét. Valamennyi lap a vezérkancellár békekészségét hangoztatja. A félhivatalos Times kimeli a beszédnek azt a részét, amelyben Hitler Adolf ismételten kifejtette, hogy Németország nem törekszik világuralomra és politikájának nem célja a háború. Angiva ée az Egyesült Államok kormányához szóló üzenet volt ez a beszéd, — állapítja meg a lap —, amely ezután különböző bíráló megjegyzéseket fűz a beszédhez. A nyarmisti kérdés rendezésén a sor London: Hosszú békekorszak következik... London, január 31. Hosszú békekorszak következik, s ez a vezérgondolat csendül ki kedden reggel az angol sajtó fejtegetésiből, amelyeket Hiller Adolf birodalmi vezérkancellár hétfő esti beszédéhez fűz. A német vezérkancellár beszéde iránt eddig nem tapasztalt mértékben nyilvánult meg a közönség érdeklődése. Hétfőn este a lapok folyamatosan adták ki különkiadásaikat a beszéd különböző részeiről. Az angol rádióállomások hamar végeztek a zenei műsor leadásával, csak azért, hogy rögtön hozzáfoghassanak a beszéd angol kivonnának közléséhez. A nagy beszéd elhangzása után az első benyomás az volt, hogy béke lesz. Mindenüt csak annak hangoztatását lehetett hallani, hogy Hitler Adolf nem akar háborút. Általában megállapítható, hogy első benyomásra a beszédet kedvezően fogadták. "Megdőlt valamennyi feltevés és találgatás, amelyet a beszéd várható tartalmához előzően fűztek. Poliikai körökben megelégedéssel állapítják meg, hogy Hitler Adolf beszédében semmiféle területi követelést nem hangoztatott a nyugateurópaiállamokkal szemben és hogy nyitva hagyta a demokrata államokkal való tárgyalások lehetőségét. Angliénak kezdenie kell a közeledést Angol politikai körökben úgy látják, hogy a beszéd elhangzása után Angliának kezdeményező lépést kell tennie a világkereskedelmi kapcsollatok újjárendezése kérdésében és az általános gyarmati kérdés rendezése tekintetében. Megnyugta Ara 10 Ilét A Daily Telegraph, amely tudvalevőleg szintén szoros kapcsolatokat tart fenn az angol külügyi hivatallal, nagyjában ugyanazokat az érveléseket hangoztatja a beszéddel kapcsolatban, mint a Times. A Daily Express most már elengedhetetlennek tartja, hogy Chamberlain miniszterelnök a legsürgősebben, felvesse a gyarmati kérdés rendezését. Angliának, mint gyarmati kezesnek, elsőrendű kötelessége, hogy az általa-