Esti Ujság, 1939. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Budapest, 1989 február 1. Negyedik évf., 26. tsz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vill., József­ körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szerda Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 1ő fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 őmmtes, de békés beszéd volt Hitler vezér és kancellár hétf­ői szózata. A jósok, a világsajtó százszor és ezer­szer megbukott Phyllái most is egészen mást vártak. És most is azt kapták, amit rendszeresen kapni szoktak erről, az oldalról, őszinte szót, férfias nyílt­ságot, tiszta békeakaratot és legfőként­­ igazságot. Ma pedig az igazság szol­gálja legjobban a békét, mert ennek fénye kegyetlenül leleplezi azokat, akik humanitást hirdetnek, de fegyvert ko­vácsolnak, demokráciáról szavalnak, de örök egyenlőtlenségben, proletár­sors­ban akarnak tartani nagy és kicsiny népeket. Hitler Adolf beszéde hatalmas dokumentum volt az igazság mellett. Azt hirdette, hogy nem a berlin-római tengely hatalmai akarják vérbe, tűzbe borítani a világot, hanem éppen ellenke­zőleg: tekintélyükkel, katonai fölényük­kel, elszántságukkal épp ezek őrzik a világ nyugalmát. Egyes demokrata er­­kölcsbajokok, a hamis hangokon lár­mázó világjavítók hatásos oktatást kaptak. A békére csak hasznos le­het, — mondotta a vezér és kancellár, •— ha mindenki tudja, hogy Berlin min­den háború esetén Róma mellett áll. Ugyanígy meg kellett tudnia tegnap este mindenkinek, hogy hiú minden re­ménykedés, amely arra számít, hogy gazdasági háborúval ,térdre kényszerít­heti a tengelyhatalmakat. Hamis min­den frázis, amely még ma is a páris­­környéki békeszerződések szellemében próbál megvédelmezni bizonyos jogta­lan hódításokat. Valótlan minden állí­tás, amely a keresztény népekben gyű­löletet akar elhinteni a totális országok iránt, mert minden ilyen kísérlet nem a világ, hanem csak egyetlen szétszóró­dott fajta külön céljait szolgálja. Jó tehát mindenütt, mindenkinek tisztába jönni azzal a ténnyel, amire Hitler figyelmeztet. ,Ha a zsidóságnak — mondja — ismét sikerülne a népeket háborúba döntenie, ennek az eredménye nem a világ bolsevizálása, hanem a zsidóság megsemmisítése lesz.” Ez a felismerés egyre szélesebb és szélesebb körökben terjed a világ népei között, amelyek „nem ak­arják a csata­­mezőket táplálni azért, hogy egy hazát­lan faj gazdagodjék”. Mi magyarok nem most, hanem már két évtizede le­vontuk ennek a meggyőződésünknek konzekvenciáit. Ez vált teljessé most, amikor Magyarország is csatlakozott a komintern-elenes egyezményhez, amiről igen melegen emlékezett meg a német nép vezére. Mindazokra, akik hallották vagy olvasták a hatalmas államférfiúi megnyilatkozást, mély hatást tettek a tiszta, meggyőződéstől fűtött, rend­kívül barátságos szavak, amelyekkel inter Adolf a magyar népről szólott. „Magyarországhoz való viszonyunk régóta kipróbált barátságon alapszik, közös ér­dekeken és hagyományos, köl­csönös nagyrabecsülésen.” A magyar nép mindenkor hálás volt ama barátai így Németország iránt, akik a felvidéki válság idején igazsága mellé állottak. A manyar MVügyminisz­­ter legutóbbi berlini látogatása, óta még szorosabbra fűződött, ez a barátság, amely valóban kipróbáltatott már a ne­héz napokban és a kemény helytállás idején is. Ennek szellemében a manyar név mindig kész rá hárja együtt mene­telben vágt" hordta:~'al­­a revi””+'h bé­­kéjeár* és ne *g(rg?áaon­­dam’ló béke v'.ear­d,és'*.’’~”ért. nmf'7’!nek noav. ne­héz m*’'7* ''~’'b”.a történeim! volt " ''•'.étfőn este elmondott Hitler­­beszéd.. Franco megkéselte Madrid ostromát BÉKET VÁR AZ EGÉSZ VILÁG HITLER BESZÉDE NYOMÁN Németország lehetségesnek tartja a nagy nemzetközi problémák békés megoldását Hajnalig ünnepelte Berlin a Führert PARIS, január 31. Hitler vezér és kancellár nagy beszédét, amelyet a nagynémet birodalmi gyűlés hétfő esti ülésén mondott, az egész francia és angol közvélemény, de túlzás nélkül lehet mondani, hogy a vitágközvélemény feszült érdeklődése előzte meg. A beszédet csak Európában harminc rádióleadó-állomás közvetítette, s valóban milliók és mil­liók hallgatták, annál is inkább, mert a legtöbb állomás a Vezér nyilatkozatait, legalábbis részben, fordításban is közölte. A nagy beszéd iránti izgatott érdeklődést csak fokozták egyes külföldi lapoknak azok az előzetes híradásai, amelyek szerint a Führer rendkívül harcias nyilatko­zatot fog tenni s bizonyos gyarmatterületek azonnali átadását követeli. Ma reggelre már megállapítható, hogy Hitler erélyes hangú, de h­atározottan békés szándékú beszéde világszerte a legnagyobb megnyugvást keltette s még a baloldali sajtó is kénytelen elismerni, hogy a német birodalom a békés megoldások híve. A tárgyilagos sajtónak a beszédből leszűrt következtetései egy mondatba tö­mörítve ki lehet fejezni s ez az, hogy új békekorszak köszöntött Európára. Jóan hatott ezekre a körökre, hogy Hitler Adolf beszédében a kereskedelempolitikai kérdéseket helyezte a birodalom új fel­adatainak első vonalába. A német vezér­kancellár nagy nyomatékkal hangozta­tott készsége, hogy Németország a világ­kereskedelemben megfelelő szerepét akarja csak folytatni, különösen kedvező fogad­tatásra talált az angol közvéleményben. Ami a beszéd szorosan vett külpolitikai részét illeti, arra vonatkozóan az angol politikai körökre leginkább az a kije­lentés hatott, hogy a Német Birodalom Olaszországgal a legszorosabb együtt­működésben akar maradni. Az angol sajtó kedden reggel hosszú vezércik­kekben méltatja Hitler Adolf vezér­­kancellár beszédének jelentőségét. Va­lamennyi lap a vezérkancellár béke­­készségét hangoztatja. A félhivatalos Times kimeli a beszéd­nek azt a részét, amelyben Hitler Adolf ismételten kifejtette, hogy Németország nem törekszik világuralomra és politiká­jának nem célja a háború. Angiva ée az Egyesült Államok kormányához szóló üze­net volt ez a beszéd, — állapítja meg a lap —, amely ezután különböző bíráló megjegyzéseket fűz a beszédhez. A nyarmisti kérdés rendezésén a sor London: Hosszú békekorszak következik... London, január 31. Hosszú békekorszak következik, s ez a vezérgondolat csendül ki kedden reggel az angol sajtó fejtegetésiből, amelyeket Hiller Adolf birodalmi vezérk­ancellár hétfő esti beszédéhez fűz. A német vezérkancellár beszéde iránt ed­dig nem tapaszt­alt mértékben nyilvánult meg a közönség érdeklődése. Hétfőn este a lapok folyamatosan adták ki különkiadá­saikat a beszéd különböző részeiről. Az an­gol rádióállomások hamar végeztek a ze­nei műsor leadásával, csak azért, hogy rög­tön hozzáfoghassanak a beszéd angol kivo­nnának közléséhez. A nagy beszéd elhangzása után az első benyomás az volt, hogy béke lesz. Min­­denü­t csak annak hangoztatását lehetett hallani, hogy Hitler Adolf nem akar há­borút. Általában megállapítható, hogy első benyomásra a beszédet kedvezően fogad­ták. "Megdőlt valamennyi feltevés és talál­gatás, amelyet a beszéd várható tartalmá­hoz előzően fűztek. Poli­ikai körökben meg­elégedéssel állapítják meg, hogy Hitler Adolf beszédében semmiféle területi köve­telést nem hangoztatott a nyugateurópai­­államokkal szemben és hogy nyitva h­agyta a demokrata államokkal való tárgyalások lehetőségét. Angliénak kezdenie kell a közeledést Angol politikai körökben úgy látják, hogy a beszéd elhangzása után Angliának kezdeményező lépést kell tennie a világ­kereskedelmi kapcsollatok újjárendezése kérdésében és az általános gyarmati kér­dés rendezése tekintetében. Megnyugta­ Ara 10 Il­­ét A Daily Telegraph, amely tudvalevőleg szintén szoros kapcsolato­kat tart fenn az angol külügyi hivatallal, nagyjában ugyanazokat az érveléseket hangoztatja a beszéddel kapcsolatban, mint a Times. A Daily Express most már elengedhe­tetlennek tartja, hogy Chamberlain miniszterelnök a legsürgősebben, fel­vesse a gyarmati kérdés rendezését. Angliának, mint gyarmati kezesnek, elsőrendű kötelessége, hogy az általa-

Next