Esti Ujság, 1939. augusztus (4. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

Budapest, 1939 augusztus 1. Negyedik évf., 173. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII., József-körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Kedd Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 a­­békének, biztonságos nyugalomnak szigete ez a kis Magyar­­ország! Hirdette gróf C­s­áky István külügyminiszter a­ soproni nyári egye­tem megnyitásán. Nem frázis ez, ha­nem valóság, amelyet így látnak meg a külföldiek is, akik a háborús uszítás, gyűlölködő idegesség nagy Szaharáiból érkeznek ide, a mi földünkre. Nálunk­­­nál sokkal hatalmasabb, erősebb orszá­gokban is úrrá lett már a nyugtalan fé­lelem. Aggódva tekintenek jövőik elé olyan nemzetek is, amelyek mögött ott áll a fél világnak minden szuronya és minden aranya. Madame Tabouis egyet­len sikerült hazugságára vagy a de­mokrata sajtó egyetlen vak hírére tíz­ezrek tolonganak a párisi és londoni szerkesztőségek előtt s a rémüldöző tö­meg már-már hallani is véli az ágyuk dörgését, a repülőbombák sivítását Mit tagadjuk: a magyar oázisban sem ismeretlen fogalom a hisztéria és a sut­togó propaganda, amely azonban csak egy szűk körre terjed ki. Maga a nem­zet nyugodtan, félelem nélkül néz elébe minden eshetőségnek. Nem rémüldözik mert, mint a külügyminiszter mondja, elszánt lelkű, határozott nemzetté ér­lelt meg minket a sors. Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy a magyar oázis nyugalmát, a békés, de határozott s ki­tűnően bevált magyar külpolitika te­remtette meg. A nemzet tökéletes biz­tonságérzettel tekint a jövő felé, mert feltétlen bizalmat érez azok iránt, akik a mai nehéz időkben az ország külpoli­tikáját irányítják. ,, Ennek a politikának szelleme a béke és az igazság volt a múltban és lesz a jövőben is. Görcsösen ragaszkodunk az alkotó munka nyugalmához, de immár van erőnk ahhoz is, hogy elszántan tud­junk küzdeni igazságunkért. Bebizonyí­tottuk, hogy van türelmünk és nem kell kalandokat keresnünk, eszeveszett vál­lalkozásokba rohannunk, mert szá­munkra már a vezérek korában elmúlt a kalandozások ideje s azóta közel ezer esztendő türelmével tudunk várni a percre vagy napra, amelyen mégis a mi igazságunk és a mi akaratunk érvénye­sül. A fölénynek és a nyugodtságnak az érzetét még csak erősíti az az őszinte és szoros barátság, amely a tengely­­hatalmakhoz fűzi Magyarországot. Hiába hirdet bármit a ravasz és zsidó­szellemű suttogó propaganda, hiába akarnak kuruc kacagányt magukra öl­teni a legjellegzetesebb liberálisok is és hiába hintik a gyanú mérgét, hogy ve­szélyben van a magyar függetlenség, gróf Csáky István külügyminiszter most bátran kimondja: „a magyar lé­lek tudatában van annak, hogy nincs semmi olyan magyar érdek, amely el­lentétben állana a berlini római ten­gely érdekeivel.” A gazdaságilag, erkölcsileg és kato­nailag felkészülő Magyarország hónap­­ról-hónapra nagyobb értéket fog jelen­teni a barátok és ezzel együtt az eu­rópai béke számára. A fegyverben álló ma­gyar fiatalság őrzi a Dunavölgy rendjét és a magyar oázis békéjét. A társada­lom pedig vigyázzon továbbra is az ide­geire, őrizze meg ezt a példamutató higgadtságot, amelyet megirigyel tő­lünk a külföldi, mert látja, hogy ez olyan nemzet nyugalma, amely hisz a jövőben és amelynek útja mindig fél­felé, mindig előre vezet. MOSZKVÁBAN most már a katonáka a szól Súlyos aggodalmak Parisban és Londonban a szovjet­ tárgyalásokkal szemben Toki Man­alból a végsőkig kiéleződtek az angal-japán ellentétek Paris, július 31. A moszkvai tárgyalásokon most már a katonáké a szó­t állapítja meg a Petit Párisién. Ugyanakkor a Petit Journal le­szögezi, hogy minden ellenkező híreszte­léssel szemben a vezérkari megbeszélése­ket akkor is megkezdik, ha a politikai tár­gyalások még nem zárultak le. A hivatalos jelentések szerint a véleménykülönbségek ezeken a tárgyalásokon már csak jelenték­telenek, a lap azonban rámutat arra, hogy ezek az árnyalati különbségek még nagyon nyugtalanító természetűek. Azok a lapok, amelyek eddig is ellenez­ték a szorosabb kapcsolatok felvételét Szovjetroszországgal, most a vezérkari ta­nácskozások megindulása előtt egyre éle­sebben figyelmeztetnek azokra a veszé­lyekre, amelyek Franciaországot is fenye­getik Szovjetoroszország részéről. feszültség ezzel az ediginél is nagyobb mértékben kiéleződött. A Daily Telegraph, amelynek tudvalevő­leg jó kapcsolatai vannak az angol külügyi hivatallal, szintén ezt a megállapítást teszi. A lap szerint a tokiói angol nagykövetnek a japán álláspont megmerevedése folytán kellett kormányától új utasításokat kérnie. Londonban többhatos tárgyalásra számítanak London, július 31. Londonban azzal számolnak, hogy a moszkvai katonai tárgyalások is éppen úgy elhúzódnak majd, mint a diplomáciai megbeszélések és ezekkel is hetek, sőt hó­napok telhetnek el eredménytelenül. A Sunday Times diplomáciai levelezője le­szögezi, hogy „a tárgyalások valószínűleg több hetet vesznek igénybe, tekintettel a sok fontos stratégiai kérdésre és meggon­dolásra, amelyek a közös angol-francia­­szovjetorosz akció kidolgozásából adód­nak”. A többi angol lap is hasonló véleményé­nek ad kifejezést. Kiderült, hogy Mosz­kvában még nem tisztázták a kérdést, mit ért a szovjet kormány a három hatalom közös katonai akcióján. A katonai tárgyalásokra tehát éppoly kevéssé készítették elő a talajt, mint tizennégy héttel ezelőtt a politikai megbeszélésekhez. A Foreign Officeban hétfőn délelőttre várják Sir William Leeds moszkvai angol nagykövet jelentését arról, hogy a szov­jet kormány hogyan fogadta a háromol­dalú vezérkari megbeszélésekre vonatkozó legújabb javaslatot. A Daily Express még az alsóházi álta­lános külpolitikai vita előtt kifejezésre juttatja tiltakozását a kormány várható álláspontját illetőleg. Ez a legnagyobb an­gol lap azt írja, hogy egyetlen pontban sem érthet egyet az angol szövetségi poli­tikával. Abban az esetben ugyanis, ha a szovjetoroszoknak sikerül álláspontjukat érvényesíteni, úgy Anglia a szovjet kormány kezébe teszi le a döntést a háború és béke ügyé­ben, ugyanúgy, mint ahogyan Angliának hábo­rút kell majd viselnie, ha Lengyelország ezt úgy akarná. Angliának nem szabad sorsának irányítását Sztálin kezébe le­tennie. T Tokióban Japán a kínai dollár forgalmának betillását követeli Tokió, július 31. Vasárnap reggel 8 órakor két angol és három japán kiküldöttből álló különbi­zottság ült össze, amely megvitatta a kínai dollár forgalmának a tiencini angol enged­ményes területen való betiltásával kapcso­latos kérdéseket, nemkülönben a kínai bankok ezüstkészletének kiszolgáltatását, a tárgyalások legkényesebb két kérdését Hír szerint a japánok hangoztatták, hogy a kínai dollár forgalmának betiltása szük­séges a japán hadsereg s a béke és a rend fentartása érdekében. Londoni jelentés szerint: Az angol-japán Amerika új előnytíjsal akar szávazni magának a Távolkeleten Páris, július 31. A francia sajtó nagy figyelemmel kí­séri a tokiói angol—japán tárgyalások le­folyását, tekintettel arra, hogy Francia­­országnak is nagy érdekei fűződnek a tá­volkeleti helyzet alakulásához. Francia politikai körökben attól tartanak ugyanis, hogy az angolok esetleg túlzott engedé­kenységet tanúsítanak a japánokkal szem­ben és ezzel megnehezítik Franciaország indo­kínai helyzetét. A Petit Journal, De la Roque ezredes lapja, szembeszáll ezzel a felfogással. A lap szerint a Foreign Office keletázsiai politikáját a brit kereskedelmi érdekek határozzák meg. Az angolok mindezideig semmit sem adtak fel ezekből az érdekek­ből. Másrészről nem bizonyos, hogy az amerikai—japán kereskedelmi szerződés felmondása véglegesen lerontja az Egyesült Államok és Japán közötti politikai kap­csolatokat. Valószínű, hogy az Egyesült Ál­lamok a következő hat hónapban a felkelő nap birodalmával újabb kereskedelmi egyezményt kötnek és megkísérlik majd, hogy még nagyobb előnyöket biztosítsanak a maguk szá­mára, mint amilyen előnyöket a legutóbb fel­mondott japán—amerikai egyezmény biz­tosított az Egyesült Államok külker­es­ke­delme számára.

Next