Esti Ujság, 1939. augusztus (4. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

2 Amerikában megszigorítják a külföl­­iek ellenőrzését Washington, július 31. Az Egyesült Államokban a jövőben az ed­diginél is szigorúbban ellenőrzik az ott élő külföldieket. A képviselőház új törvényjavas­latot fogadott el, amely lényegesen megszigo­rítja a külföldiek ellenőrzését. Ez az ellenőr­zés igen szigorú lesz mindazokra a külföl­diekre nézve, akik hosszabb, vagy rövidebb ideig az Egyesült Államok területén tartóz­kodnak. A külföldieket valóságos rendőri fel­ügyelet alá helyezik. A törvényjavaslat értel­mében a külföldről érkező könyveket és újsá­gokat is szigorúan ellenőrizni fogják. . ■ ír"—" rrri Negyventagú bizottság tárgyalja a házszabályrevíziót A képviselőház ma délben 12 órakor tartja ülését. A napirend egyetlen tárgya: a házszabály revízióra vonatkozó parlamenti indítvány előterjesztése és megindokolása. Az indítványt Ivády Béla országgyűlési képviselő, a Magyar Élet Pártja elnöki ta­nácsának tagja terjeszti elő. Az indítvány a következőképpen szól: Indítványozom, hogy küldjön ki a Ház negyventagú bizott­­ságot a jelenleg érvényben lévő házszabá­lyok átvizsgálása céljából. Ivády Béla — értesülésünk szerint —a nagyobb beszédben indokolja meg indítvá­nyát, amely felett vita nem indul meg, hanem a Ház nyomban határos annak el­fogadásáról. Az indítvány elfogadása után a Ház mai ülése véget ér. Az Esti Újság információja szerint a képviselőház keddi, vagy szerdai ülésén választja meg a házszabályrevízió átvizs­gálására kiküldendő negyven tagú bizott­ságot, amely azután érdemi munkáját ezen a héten megkezdheti. Ősz előtt létrejön a szerb­-horvát megegyezés Zágráb, július 31. Mécsek dr. birtokán Kupinecben, vasárnap nagy népünnepély volt, amelyen horvát paraszt­táncokat mutattak be és dalárdák énekeltek. Mécsek dr. beszédet is mondott, amelyben kiemelte, hogy a horvát nép politikai egysé­gének megvalósulása után most már a kul­turális egységet is meg kell teremteni. A horvát kultúra elsősorban a paraszti kultúra és a városi lakosságnak is meg kell is­mernie ezt a népi kultúrát. Javasolta, hogy a jövőben rendszeresítsék a horvát városok­ban a paraszti művészetek bemutatását s így közelebb hozzák a várost a faluhoz. Ez­után az analfabetizmusról beszélt és rámu­tatott arra, hogy a férfiak között az utóbbi időben tíz százalékra csökkent, ezzel szem­ben a női analfabéták száma még mindig igen nagy. A legközelebbi évre az legyen a feladat, hogy minden horvát férfi hat hó­napon belül tanítsa meg feleségét és nővé­reit az írni- olvasni tudásra. A következő születésnapjára ez legyen a legszebb szüle­tésnapi ajándék. Az ünnepségek lezajlása után újságírók megkérdezték Mtrcsek dr.-tól, hogyan áll a horvát-szerb kiegyezés ügye. — Nem vagyok jós, — mondotta Mácsek — csak annyit mondhatok, hogy ha a meg­egyezés Cvetkovics miniszterelnöktől és tő­lem függne egyedül, már rég létrejött volna. Mácsek dr. e kijelentésével kapcsolatban politikai körökben utalnak Cvetkovics mi­niszterelnök szombati spalatói nyilatkozatára, amelyben leszögezi hogy a kiegyezési tár­gyalások kedveim haladnak előre és az egyezmény allmmrssáralm­ég őse előtt sor ke­rül. iLkm­uA/ncNC/­I KÁBÁN W-FUK­« is.­M Kedd, 1939 augusztus 1 IIWIMII,Iliin....Mimim Anglia és Franciaország erődláncot épít a Földközi-tengeren Gibraltártól a Dardanellákig BERLIN, július 81. A Beutsche Allgemeine Zeitung tengerészeti szakértője megállapítja, hogy Anglia és Fran­ciaország a Földközi-tengeren Gibraltártól a Dardanellákig katonai támaszpontokat épít ki, amelyek számára az utánpótlást és ellá­tást a Földközi-tengeren, a Vörös-tengeren és a Perzsa-öblön át akarja biztosítani. Ennek az erődítményláncolatnak keleti végét Bulgá­ria ellen építik ki, hogy a központi hatal­mak esetleges támadását a Dardanellák ellen kivédhessék és a tengerszoroskat nyitva tart­hassák Rmánia és Szovjetoroszország felé és így teljessé tegyék a totális államok bekerí­tését. Ezek a lázas erődítési munkálatok nap­nál világosabban bizonyítják a nyugati de­mokráciák támadó szándékait, mert más cél­juk nem is lehet a Földközi-tenger partjai­nak erősítésével. A tengerészeti szakértő idézi Mussolini szavait, hogy a Földközi­tenger Anglia számára csak út, de Olasz­országnak az életet jelenti. Az angol-francia törekvésekkel kapcsolatban a lap tengeré­szeti szakértője, leszögezi, hogy most a köz­ponti hatalmak mindenesetre előnyösebb hely­zetben vannak, mint a világháborúban, mert az esetleges blokád határa nem az Alpok szorosaiban lesz, hanem ezer kilométerrel dé­lebbre, a balkáni partvidéken s ezzel élelmezési területük hatalmasan megnövekszik; abba az egész Balkán-félsziget beletartozik, amelyet a nyugati hatalmak nem tudnak elzárni előlük. A központi hatalmaknak ezt a védelmi állá­sát nehéz lesz megingatni. AHOL SOHA SINCS GYÜMÖLCS-KRACH Éjféli piacon a megelégedett ceglédiek között Cegléd, július 31. (Az Esti Újság tudósítójától.) Este nyolc óra, de Cegléd, a negyvenezer la­kosú alföldi város már alszik. Néhány ut­cán akad még némi élet, a külvárosi ré­szeken fekete ablakok bámulnak a szürk­és­­esti fénytelenségbe. Csak a piac van ébren, vagy legalább is a piac most ébredezik. Az évszázados katolikus templom mögött hatalmas ívlámpák gyúlnak ki s a félórá­val ezelőtt még üres téren egyre nagyobb tömegben gyülekeznek a­ szőlőtermelő gaz­dák, tragaccsal, taligával, kocsival. Tíz­húsz kilós kasokban, garabokban gyűlik a határ termése a mésszel előírásosan meg­­cirkalmazott helyeken. Cegléd ugyanis az ország egyik legérdekesebb gyümölcster­melő városa s legkiegyensúlyozottabb ár­nívójú gyümölcspiaca. Érdemes tudni, hogy számos olyan gyü­mölcsfajta van, amelyet egyedül csak Ceg­léden termelnek s amíg Kecskeméten, Nagy­kőrösön jó, ha háromféle alma s kétféle körte van, itt 6—8-féle barack, 30—40-féle alma s legalább ugyanennyi fajta körte kerül össze egy-egy nagyobb piacon. A ceglédi határban megterem Magyar­­ország minden gyümölcsfélesége. A ceglédi piacon nem is jelenik meg ko­moly exportőr, mert nincs egységes gyü­mölcs, de a várost nem is lehet export­termelésre rászoktatni Azt mondják a­­ gazdák: így jobban járnak. Cegléd ugyanis­­ Budapest gyümölcsöskertje, a fővárosi kis­kereskedő innen vásárolja legnagyobbrészt gyümölcsszükségletét. Főleg a kisebb üz­­letes keresi fel szívesen Ceglédet. 31 Ceglédet tehát este kilenc órától kezdve ellepik a pesti és pestkörnyéki vásár­lók, néha százával állanak az utcákon, a téren a fák mellett a biciklik, há­romkerekű járművek, kasokkal meg­pakoltam amíg a gazda valahol a többezres tömegben a földre lerakott kosarak közt gyümölcsöt válogat. Harminc-negyven kiló gyümölcsöt is fel­rak egy-egy lelkes biciklis, sokszor az üz­let kifutója a kerékpárra s évig meztelenre vetkőzve, tíz óra felé megindul vissza Pest felé a vándorlás. Viszik az éj sötét­jében a ceglédi határ termését 63 reggelre valamelyik üzlet előtt csillogóra törölve, már a vevőt várja az ízes alföldi gyümölcs. Ez az első hullám csak bevezetés. A biciklisták a piac szegényei, de ez a száz, kétszáz ember is jelenti az 50—60 mázsa gyümölcs felvásárlását. A második hullá­mot a kocsik jelentik. Éjfél felé néha 300 szekér is csomagol itt a tér körül. Éjfélt kongat a toronyóra, amikor ki­érünk a piacra. Legalább négyezer ember szorong, kiabál, alkuszik az aránylag szűk té­ren. A Petőfi­ utcában tizennyolc nagy te­herautó és 30 parasztkocsi rakodik a 'DBiiigiiiriNiiiiiiniinifliiiiiigiiiiiigiRiinHRiniffiiHiniMifiHiniiiiiiiiiHiginiiginiiiiininiiiiiirifiinnrinninMiniiiiiiiiB Az amerikai magyarok második csoportját TÖRS TIBOR országgyűlési képviselő üdvö­zölte a Keleti pályaudvaron a Magyarok­ Világszövetsége nevében a Horthy Miklós-út elején megerősített rendőrposztok irányítják a forgalmat. Sze­rény számítás szerint is 500 tragacs és ta­liga sűrűl egymás hegyén-hátán a törvén­y a mellékutcákban. A városi hivatalos mázsán kívül 19 ma­­gánmázsálót számlálunk össze. A barack 14—30, alma 10—40, körte 12—60 fillér, mindennek megvan az ára, a nívó alig egy-két fillérrel marad alatta a pesti ár­nak s bizony Cegléd éjféli piaca adja meg sok te-­­­kintetben a reggeli budapesti nagy­­vásártelepi nyitó árakat. Ha van Cegéden gyümöcs elég a piacon, reggel esik a vásártelepi ár, ha nincs, emelkedik, mert a kocsik, autók részben teher nélkül térnek vissza.­­ Éjfélkor s két óra körül leghangosabb a tér, akkor indulnak a kocsik, lovasszeke­rek, kettőkor meg a teherautók. Félhárom felé már alig párszáz ember lézeng a té­ren. Végigballagunk a kocsik során, még székesfehérvári kocsi is rakodik. Apró barackot csomagolnak. Ez a különösen, édes fajta csak itt terem, Unghváryék honosították meg. Lekvárnak és dzsemnek viszik. Két szentedrei kocsi almát csoma­gol, nyolc vecsési kocsi van, azok körtét visznek. A városháza előtt angol rendszámú kocsi. A nagy forgalom zaja állította meg utasait, ők is kiszálltak éjféli piacot nézni, valami magyaros sajátosságot látni. Han­gos nevetéssel járják a lassan gyérülő tö­megben a piac keskeny utait. S vásárol­nak. Almát, újdonságképpen, mutatóba be­hozott szőlőt. Félnégy. A piacon nincs több ötven em­­­bernél. A kasok mellé rakott pokrócokon, leterített tragacsokon alszanak és várják a reggeli piacot, mert fél ötkor új piac kezdődik. Ilyenkor jönnek Nagykőrösről és Kecskemétről az exportőrök, ha törté­netesen a két másik piacon kevés az áru. Cegléd itt is jól jár. Akkor keresik a gyü­mölcsöt, amikor másutt is nagy az ára. Ha nem jön kereskedő, reggel hatkor meg­jelenik a ceglédi közönség és felvásárolja, ami még maradt. Ez indokolja azt a tapasztalatot is, hogy Cegléden bizony magánháznál és ter­melőnél csak igen ritka esetben látni szép gyümölcsöt. — „Mindent meg­eszik Budapest”, — zsörtölődik egy nagybajusza magyar, Molnár András bácsi. Nagyon haragosnak szeretne látszódni, amíg kérdezgetjük s szeretné mutatni meg­vetését a nagy Pesttel szemben, de látszik, hogy kiengeszteli a csilnyább gyümölcsért a nagyszerű ár, amit itt mindenkor mágia csak megfizet az a „pesti”. Budapest most ébredezik, Cegléd most hunyja álomra szemét. Budapest és Ceg­,­léd között pedig izzoló biciklisták, fáradt kocsisok, álmosszemű sofőrök szállítják a friss gyümölcsöt. , ALFÖLDI GÉZA Hat halálos áldozata van két németországi autókarambolnak Berlin, július 31. Vasárnap két súlyos közlekedési szeren­csétlenség összesen hat halálos áldozatot kö­vetelt. A Bodeni-tó mellett fekvő Oberuhldingen közelében két teljes sebességgel száguldó­ motorkerékpár egymásba futott. Az egyik kerékpár vezetője és kísérő utasa olyan sú­lyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórház­ban belehalt sérüléseibe. A másik motor­­kerékpár vezetője a helyszínen meghalt, míg útitársa, egy fiatal leány kisebb sérülések árán szabadult. A másik szerencsétlenség Linz közelében történt, ahol a lejtős úton egy teherautó, amelyen négy ember ült, megcsúszott és tel­jes sebességgel egy ház falának rohant. A kocsi pozdorjává zúzódott. Az utasok közül három szörnyethalt, a negyedik súlyos sérü­léseket szenvedett. Akinek bélműködése és­ ^gopioremész­­tése rossz s ezért kedvet fegy levert, végűl pedig munkára teljesen Intelen, az hasz­nálja rendszeresen'a jrf&r emberöltők óta ismeretes, Us^én y'trmészetes „Ferenc József“ keserűmzal^ reggelenként felkelés­­kor egyrtél, ekdileg egy egész pohárral, tervezze meg orvosát.

Next