Esti Ujság, 1939. augusztus (4. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

Kedd, 1939 augusztus f isti tífésg A történelem csínálja államférfiak és politikusok — Sopron közismerten nagy tudományos központ, amely nemcsak egy általános műveltségre igyekszik nevelni a magyar föld lakóinak széles rétegeit, hanem kiváló szakképzettséget is nyújt azoknak, akik azt keresik. — A most megnyíló Nyári Egyetem ezért kitűnő helyet választott működésének színteréül. Sopron a természet szépségeitől körülvett ősi magyar város, amelyet körüllebeg a tradíciónak tudományos, katonai és gazdasági dicsfénye, a megfelelő tudományos légkör, amelyet az ember lépten-nyomon érez ebben a városban. — Mielőtt az exakt tudományos előadások megkezdődnének, mintegy antidózisként rövid politikai elmefuttatásba szeretnék belekezdeni. — A politika rendkívül bonyolult szerkezeti tanulmánya az emberi közületek együttélésének, mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. — Analitikai részében tisztán tudományos. A szintézis megalakításában transzcendentális motívumok és imponderábiliák, valószínűségszámítások is erősen belenyúlnak. — A legexaktabb része talán az együttélési formák történelme, amely azt látszik bizonyítani, hogy az empirizmusnak nagyobb része van kialkulásukban, mint a spekulációnak, vagyis az elvont filozófiának. A spekulatív rész, mely tulajdonképpen az emberi lélek megnyilvánulásait tükrözi vissza, iktatja bele azokat a tényezőket, amelyek által sokban hasonló lesz a művészethez. Mindenekelőtt ehhez fantázia, formaérzék és a művészek által is anynyiszor emlegetett szent tűz szükséges. E három tényező nélkül épúgy nincs politika, mint nincs művészet. E vegyes megjelenési formája miatt sokan nem is tekintik a politikát tudománynak, különösen azok nem, akik a politikát összezavarják a közigazgatással, vagy a politizálással. Pedig az igazi politika nagy analitikai készséget és szintetikai érzéket kíván meg, továbbá tapasztalatot és bizonyos előképzettséget, különben — zseniktől eltekintve — kevesen tudnak helyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a folyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Ebben hasonlít a nagy feltalálókra, vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagyvonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiút és politikust, valamint feltalálót találunk éppen az autodidakták soraiban. „Nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állna a tenyely érdekeivel“ — Az igazi államférfiúra a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompromisszumokat keres tapasztalati alapon, amikor teremtenie kellene, vagy okvetlen kreálni akarja amikor továbbfejlesztésről, vagy az ésélyzet egymáshoz idomításáról transzjt.M — Említettem már, hogy poliakjf alatt tudományos értelemben Sopron, július 31. Ünnepélyes keretek között és igen nagy érdeklődés mellett nyitották meg vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében a soproni nyári egyetemet, amelyet a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem rendez immár harmadik éve. A megnyitó ünnepségen megjelent és felszólalt Csáky István gróf külügyminiszter, valamint Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi államtitkár. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott voltak Hőgyészy Pál főispán, Sopronyi-Thurner Mihály polgármester, Czettler Jenő, a nyári egyetem tanulmányi bizottságának elnöke, a Józsefnádor-egyetem, valamint az Erzsébet-tudományegyetem hittudományi karának tanárai, Ullein-Reviczky Antal követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Baranyay Zoltán külügyminitériumi tanácsos, Papp Kálmán városplébános, felsőházi tag, Gacs János és Quirin Leó országgyűlési képviselők és sok más előkelőség. Wälder Gyula rector magnificus megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a József nádor-egyetem már harmadízben rendezi meg a soproni nyári egyetemet, programmjában állandóan bővülve, hallgatóiban megszaporodva. A hallgatók száma az idén közel jár a nyolcszázhoz. Meleg szavakkal köszöntötte Csáky István gróf külügyminisztert, akit a megnyitóünnepség közönsége lelkes ünneplésben részesített, valamint a többi előkelőséget és a nyári egyetem résztvevőit. Ezután a hallgatóság hosszantartó, lelkes tapsa közepette Csáky István gróf külügyminiszter alott fel szólásra és a következőket mondotta: tek léterhozásának, fenntartásának és fejlesztésének a tudományát értjük. — Praktikus értelemben a politika különböző emberi természetekben és az ezeken felépülő közületekben a priori gyökeredző konkrét súrlódási felületek körülhatárolására s azok kiküszöbölésére irányuló művészet. Alapja a tényleges diagnózis megállapítása s ebben hasonlít az orvosi tudományra is. Attól a spekulatív elem választja el, amennyiben a fejlődés, az átmenetek és új formák lehetőségeit is tanulmányozza, míg az orvosi tudomány nagyjában a meglévő, évezredes törvények állandó működésének kifürkészésére szorítkozik. — Éppen, mert egy Szabad Egyetem előadásai leginkább alkalmasak arra, hogy a legkülönbözőbb emberi közületeket hozzák egymással érintkezésbe, voltam bátor igen hézagosan és röviden néhány elgondolást érinteni abból a tudománykörből, amely a közületi sejttől a legmagasabb egységekig rendszerbe igyekszik foglalni az emberi együttélés törvényeit.— De nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy a fenti értelemben vett széleskörű, vagyis egy állam határain túlmenő közületek összejövetelénél néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondolásairól is. — A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a történelmi múlt és a gazdasági egymásrautaltság szabja meg. Hozzájárul ehhez mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete. — Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolások, vagy számítások folyamányaként jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket, vagy a várható előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, amelyet szimpátiának, vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politikusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív politikai tényezővel, számolni kell, akár érti, akár nem. Ha egy tükörképet vetítenek Magyarország politikai lelki hangulatáról a hallgatóság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dinamikus politikai előképlet a jövőt is erősen befolyásolja. Nemcsak a két nagy nemzet jövőjét, hanem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel és hogy az évszázados együttélés vagy kultúrközösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fejlesztett ki Magyarország, Németország és Olaszország között. Történelmi, gazdasági és más kapcsolataink e népekkel már tulol,túl ismertek, nem óhajtanám ezeknek a fejtegetésével az időt tölteni. Csáky István gróf külügyminiszter: Magyarország becsületes őszinteséggel ragaszkodik a tengelyhatalmak politikáiéhoz A békés,de határozod politikát hirdette a a soproni nyári egyetem megnyitásán A magyar nemzet nyugodtan kiáll barátai mellett . Amiért az előbb mondottakat újból hangsúlyoztam, annak fő oka az, hogy szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről újból és újból megállapíttassék, hogy a magyar nemzet egyenes úton jár, senkit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben kihangsúlyozza, minél jobban tádják azokat akár belföldön, akár külföldön. (Nagy taps.) Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válságos időkben nem vonul a meglapulás úgynevezett bölcsessége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem viszonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren. — Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számítani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet becsületét mindennél többre tartjuk és annak "megóvása érdekében minden kockázatot vállalunk. (Nagy taps.) — Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti,hogy a legkisebb jogunkról is lemosnunk, mert c ^sak halálrajítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. (Viharos taps és éljenzés.) — Tudatában vagyunk annak, hogy igen súlyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők országunk fölött és mindig átéltük őket. Ez leginkább bizonyítja, hogy létezésünk és fejlődésünk történelmi szükségesség. — Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunknál többet senkitől sem követelünk és a legboldogabb ember én volnék, ha minden szomszédunkkal olyan bizalmi atmoszféra fejlődhetnek ki, amelyben nem nyerne tápot a gyanakvás még akkor sem ha itt, vagy ott egy-egy meggondolatlan cselekedet történik, vagy káros szó hangzik el. Persze ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézségeket is, amelyek egyikmásik szomszédállamunkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, lehetetlent, vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk. Az építőmunka, amelyet a kormány belpolitikájában folytat, természetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmulasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődését nyugodt és megbízható külpolitikával támasszuk fel. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van éppen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszántlelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors.