Esti Ujság, 1939. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1939-12-27 / 293. szám
4 Az Esti Vísás teljes rádióműsora dec 27. déltől — dec 28 délig Szerda, december 27 12 óra Budapest I.: 12 Harangszó. Himnusz — Időjárásjelentés. 12.10—Hanglemezek. —• 12.40 Hírek. 13 óra Budapest I.: 13.20 Időjelzés, időjárás és 14 óra Budapest I.: 14.30 Hírek. 14.43 Műsor és-15 óra Budapest I.: IS Árfolyam hírek, piaci árak, IS óra Budapest I.: 16.10 Aszszonyok tanácsadója. Előadás. 16.45 Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. Kassa: 16.10—0.16 Budapest 17 óra Budapest 1. 17 Hírek szlovák és magyarorosz nyelven. 17.15 A rádió szalonzenekara 18 óra Budapest I.: 18: A millkorcsolyázás újabb fejlődése. Előadás. 1936: Gáspár Lajos cigányzenkara. Budapest II.: 18.10 A rádió szalonzenekara. — 18.45 6: Régi magyar urak mulatságai. Előadás. Belgrád: 18.05: Rádiózenekar. Bécs: 18 Balladák. 13 óra Budapest I: 19.15 Hirek. 19-25 Az Operaház előadásának ismertetése. 19 30 Az Operaház előadásának közvetítése: Rigoletto. Budapest II.: 19-15 Tánclemezek. Belgrádi 19 40 Lemezek. Berlin: 19-10 Hírek. 20 óra Budapest I: 20.45 Külügyi negyedóra.Budapest II.: 20 Hírek magyar, szlovák és magyarorosz nyelven. — 20.20 Epilógus egy kiállításhoz- Előadás. Ankara: 20.10 Szórakoztató zene. Belgrád: 20 Opera. Bécs: 20 Hírek, népzene. Beront.. 20.15 Katona-Berlin: 20.00 Hírek, karonédalok. Bukarest: 20 Szórakoztató zene. Firenze: 20 Hírek, lemezek. 21 óra Budapest I., 21.40 Hírek, időjárásjelentés, hírek szlovák és magyarorosz nyelven. Budapest II.: 21 Közvetítés a margitszigetiPalatínus szállóból. Ankara: 21.30 Jazz. Bécs: 21 Verdi-est. Berlin: 21.15 Géczy 7c-Bukarest: 21.10 Hírek, . Lemezek. Brüsszel: 20.30 Klasszikus zene. Firenze: 21 Opera. Hilversnm I.; 21.25 Szimfonikus zene. Kalundboxg: 21.55 He-' gedü hangverseny. Königsberg: 21.10 Kamarazene, 22 óra Bndapest I.: 22.30 Budapest IX. Budapest II.: 22 Időjárásjelentős. 22.05 Közvetítés a Kakuk étteremből. Bécs: 22 Hírek, könnyű zene. Beront.: 22 Hírek, klaszszikus zene. Berlin: 22 Hírek, népzene. Boroszló: 22 Hírek, le'' mezek. Brüsszel: 22.15 Szórakoztató zene. 23 óra Budapest I. 28 Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. 23.20: Jazzdalok és szólók hanglemezről. 0.05 Hírek. Bécs: 24 Hírek, majd Berlin. Berlin: 23 Esti zene. 24 Hirek, majd -jfélt zene. 'Boroszló: 23.30: Klasszikus zene.. Budapest I. 6.45: Torna, hírek. • közlemények és hanglemezek.. utána:étrend. 10 Hírek. 10.20 4. Az asszony szive, 2. é. Kassa: 12—15.25 Budapest 1. Bukarest: 12.18 Rádiózenekar. vízállásjelentés. 15.30 Rendőrzenekar, mertetés, élelmiszerárak. Kassa: Hanglemezek. Bécs: 16 Szórakoztató zene. Königsberg: 16 Tarka óra München: 16 Rádiózenekar. Stuttgart: 16 Szórakoztató zene. Hamburg: 17.10 Klaszszikus zene. München: 17 Hírek, lemezek. Belton: 18 Szórakoztató zene. Boroszló: 18.30: Könnyű zene. Bukarest: 18.17: Tánclemezek. Köln: 18 Vonósnégyes. 18.15 Hírek. Lipcse: 18.30: Berlin. München: 19 Berlin. Stuttgart: 18.15: Hírek,rakoztató zene. Boroszló: 19-45 Hírek. Bukarest: 19 05 Dalok hírek. Hamburg: 19 Berlin. Köln: 19 Berlin. Milano: 19-37 Magyar hírek. Pozsony: 19.49 Jazz. Stuttgart: 19-15 Lemezek. R. Szálló: 19.50 Opera. Kalundborg: 20 Norvég dalok. Königsberg: 20 Hírek, vidám zene. Milano: 20 Hírek, leme-Paris PTT. :20.46 Opera. Prága I.: 20.15 Rádiózenekar. Riga: 20.05 Lemezek. Róma: 20 Hírek,lemezek. 20.30 Tánczene. Stockholm: 20 Szórakoztató zene. Stuttgart: 20.00 Hírek, hangjáték. Toulouse: 20.50 Tánczene. Zágráb: 20 Hangverseny. Milano: 21 Szimflnikus zene. Oslo: 21.30 Rádiózenekar. Paris PTT.: 21.15 Tarka óra. Pozsony: 21 Rádiózenekar. Prága I.i 21.05 Fockzenekar. R. Paris: 21.45 Szimfónikus zene. Riga: 21.20 Tengerészest. Róma: 21.20 Operettekből. Sottens: 21.05 Szimfónikus zene. Stockholm: 21.35 Hangverseny. Stuttgart: 21 Szórakoztató zene. Hilversum I.s 22.15 Szimfónikus zene. Kalundborg: 22.20 Tánczene. Königsberg: 22.20 Hírek, majd Berlin. Oslo: 22.15 Tánczene. Pozsony: 22 Hírek, lemezek. Prága I.: 22 Hírek. — 22.30 Fock-zenekar. Róma: 22.20 Hegedühangverseny. Stockholm: 22.15 Tánczene. Touleuse: 22.00 Katonazens. Brüsszel: 23 Hírek. — 23.10 Lemezek. Hilversum X.: 23.55: Lemezek. Milano: 23 Hírek. 23.15: Tánczene. Prága I: 23 Rádiózenekar. R. Paris: 23.15 Tarkaságok, majd hírek. Római 23 Hírek. Tánczene. Toulouse: 23.20 Francia négyes. Iván. Felolvasás.11.10 Csontváry, a festészet hon Quijoteja. Felolvass. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. Csütörtök, december 28 ésű Ujsfy Szerda, 1939 december 97 A FÜVESASSZONY írta: Felkai Ferenc Háborút járt embernek ilyenkor télen, nyirkos időben, vagy a végtagjai fájnak, vagy a csípője — vagy köhög. Én például köhögök. Két orvosnál is jártam. Egyformán ezt mondták: — Naponta három cigaretta — és naponta háromszor tíz csepp orvosság. Három cigarettával nem lehet megélni. Gondoltam, elszívok hatot, viszont ellensúlyozásul felemelem a keserű cseppeket háromszor húszra. Rendületlenül köhögtem. Azt mondja egy éjszaka kapunyitáskor a viceházmester: — Szerkesztő úr, tudnék én valamit, ami „elállítja” a köhögést. Legyintettem. — Két orvosnál is voltam... Most ő legyintett. — Tudja, szerkesztő úr, merre van a Zárda utca? — Tudom. Itt mindjárt a hegy alatt. ■— Igen. Nahát, szánjon rá félórát, oszt menjen a füves asszonyhoz. Megsúgta a címet — másnap délután bekopogtam a füvesasszonyhoz. Mondom ki protegált. Mindjárt hellyel kínált. Körülnéztem. Szerte a szobában, szitákban, kosarakban, uborkásüvegekben, különféle csodafű száradt. Elpanaszoltam a bajomat, azt is elmondtam, hogy két orvosnál is voltam, de csak cseppeket kaptam. — Milyen cseppeket? — kérdezi a tudós néni. — Ilyent. Átnyújtottam az üveget. Mosolyogva nézegette, vizsgálgatta, szagolgatta, aztán köténye zsebébe sülylyesztette: — Nem mondom, hogy rossz, de nem mindenkinek használ. A fűvel is úgy vagyunk. Minden embernek másat választunk. Kettő nem kapja ugyanazt, még ha ugyanarról a betegségről is van szó. Alaposan kikérdezett, közben hol ebbe a szitába, hol abba a szakajtóba nyúlt , és összeszedte a gyógyításomra szánt füvet. — Minden szombaton pedig tessék eljönni, mert meg kell szemlélnem az arcát, hogy nem kell-e változtatnom az adagot. — Hát a cigaretta? — Abból tizenkettőt lehet naponta. Remek. Elbúcsúztam, rágyújtottam. Szombatig kicsit visszaestem. Panaszkodtam is a tudós néninek — Az semmi. Ilyesmi előfordul a kúra alatt — vígasztalt. Hátbaveregetett, aztán bizalmasan megkérdezte: — Az úr, ügyi, ingyér kapta azokat a cseppeket? — Hát nem egészen. Tagsági díjat fizetek. Miért kérdi, néni? — A vejem miatt. Neki is az a baja, ami az úrnak. Gondoltam kipróbálom, hátha neki meg az használ. —■ Na és használt? — Neki igen... Oszt fogytán van. Repetálmi kéne. Közben részemre elkészült az új javító zacskó. Egy kassai „puskaművész" készítette az első hátultöltő puskát A mai hadipuska ősének feltalálója névtelenül halt meg, a poroszok háborút nyertek az új fegyverrel Kamar, december 27. Ahogy ma meglepetést jelentenek az úgynevezett mágneses aknák, a múlt század közepén az első hátultöltő puskák voltak az új, váratlan harci fegyverek. Európában a poroszok léptek először ezzel a fegyverrel a hadszíntérre és az akkori viszonyoknak, megfelelően vilámháborúval győzedelmeskedtek Ausztria felett. A német egység megteremtésére törekvő Bismarck alkalmaztatta hadseregében a hátultöltő puskákat s ezzel háborút nyert Ausztriával szemben, amelynek katonái a töltést vasnáteával elültömték a puskacsőbe. Gyakorlatilag Poroszország alkalmazta először a hátultöltő puskát 1866- ban, pedig ez a gyalogsági fegyver magyar földön, Kassán született meg, Alexy Lajos kassai „puskaművész” volt a feltalálója, de évtizedeken keresztül hiába kísérletezett azzal, hogy találmányát értékesítse. Úgy halt meg, mint a legtöbb magyar feltaláló: találmányát külföldön felhasználták, maga pedig névtelen maradt. Milyen volt az első hátultöltő-puska ? Az első hátultöltő puska mintáit a kassai Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum őrzi Alexy Lajos puskáiból ma kettőt találunk ebben a múzeumban, két példánya pedig Budapestre került s ma a Hadtörténeti Múzeumban őrzik azokat. Néhai Mihálik József múzeumigazgató adta az első pontos leírást ezekről a fegyverekről. A leltár így írja le a becses hadtörténelmi emléket: „Katonafegyver mintája. Végén hengeridomú, tövén nyolcszögű vontcsővel, légygyel és felállítható irányzókkal. Sárgaréz gyűrűvel montírozott csőtok két oldalán egy-egy csuklós tag van. Függőleges irányban mozgatható henger képezi a cső elzárható felét. Gyújtótűs sárkánya élűlről csap. Hengerébe bevésve: Alaxy Kassa. Rézgyűrűjébe bevésve: 1850. Tusája és ágya sárgára fényezett bükkfa. Hossza: 129,5 cm., csöve hossza 90 cm., kalibere: 1.5 cm. Alexy Lajos kassai puskaműves találmánya.” A tökéletesített fegyver leírása ez: „Katonafegyver mintája. Hengeralakú vont csővel, felállítható hármas irányzékkal, sárgaréz légygyel. Csöve tövét vízszintes, sarkon forgó henger zárja el, melybe a vízszintes irányban előrecsapó gyújtótű hégere foglal helyet. Csöve tövén bevésve: Alexy Lajos találmánya Kassán, 1852-ben. Agyában ellipszis alakú sárgaréz ajtóval zárható tölténytartó üregi” A feltaláló és a találmány különös sorsa A híres kassai feltaláló, aki magát egyik puskáján „puskaművész”-nek nevezi, a város egyik csendes utcájában, a Major utcában dolgozgatott. Azok az abaúji urak, akik a múlt század elején jó fegyvert akartak, nála vásároltak. Ide jártak a Csákyak, Andrássyak, Bárczayak, Hadikok, és még igen sok felsőmagyarországi nemes és térmes. Alexy a szabadságharc kitörésekor Kossuthnak is bemutatta fegyvereit, amelyeken sok újítás volt, azonban az akkori viszonyok mellett szó sem lehetett arról, hogy egyik napról a másikra áttérjenek a hátultöltő puskára. A fegyverek átalakítása, vagy az újak gyártása sokba került volna s ezért magyar honvédség az osztrák hadsereggel egyforma puskával küzdött. Akkor még senki sem■ gondolt arra, hogy a könnyebben kezelhető fegyver milyen döntő terrepet játszik a háborúban. Amikor Kassára bevonultak az oroszok, a feltalálót keresték legelőször. Helyette azonban Alexy Lajos dr. orvost fogták el, akit — mint azt Siposs Aladár dr. a szabadságharc kassai emlékkönyvében megírta — Krakkóba szállítottál s itt két hónapon át tartottak fogságban — Alexy Lajos puskaműves helyett. A városban mindenki tudta, hogy a feltaláló kellett volna az ellenséges hatalomnak, de mert az orvos sem szólt arról, hogy névcsere történt, a „puskaművész” tovább dolgozhatott műhelyében. Néhányan a régi kassai polgárok közül Alexy Lajos sorsát továbbra is figyelemmel kísérték. Ezek tudtak arról, hogy a hátultöltő puska feltalálója később Bécsben jelentkezett találmányával. A császárvárosban akarta értékesíteni az új puskát, melynek a szabadságharc alatt nem vehette hasznát a honvédség. Az osztrák hadügyminisztériumban — ahol akkor irtóztak minden újítástól — elutasították a puskaművest. A városban bolyongva azonban bebotlott a porosz udvar követeihez s itt kapva kaptak a tökéletesített fegyveren. Alexy vagyonkához jutott és a régi műhelyben folytatta munkáját. Néhány év múlva, 1866-ban pedig a poroszok a hátultöltő puskával győzedelmeskedtek Königritznél az osztrák haderő felett . . . A középkori fegyverektől a „lőelemsképő”ág Poroszországnak Dreyse fegyvergyáros szállította a háta töltő, gyujtótűs puskákat. Ez a gyáros, aki a német szövetséges államoknak titkos tanácsosa lett, még az 1866-os háború után sem akart nyilatkozni arról, hogy mi a gyujtótű lényege. Egykorú írások szerint is a porosz kormány „a gyúfűs fegyvers lőkészlet készítési módját titokteljes homályban rejtegeti”, tehát Alexy nem juthatott hozzá ehhez a találmányhoz, sőt nagyon valószínű, hogy bécsi kirándulása nyomán került ez Dreyse kezébe, aki azután értékesítette azt. Az osztrák kormány különben a königrätzi csata után súlyos szemrehányásokat is kapott azért, hogy a gyalogság munkáját megkönnyítő fegyvert nem alkalmazta Ha Kassa múltját nézzük, nem is tekinthetjük véletlennek azt, hogy Európában itt készítették az első hátul törő, gyújtótűs puskát. Alexy Lajos előtt már századokra visszanyúló műhelytitkai voltak itt a fegyvergyártásnak. A krónikások említést tesznek bizonyos Jőry (György) ágyúmesterről, aki a XV. században Mátyás király szolgálatában állt. Jőry ágyúmester Kassa város védelmét irnyította addig. Azuttán írott emlékeink vannak arról is, hogy Bethlen Gábor alatt az erdélyi hadak számára itt készítettek fegyvereket az úgynevezett kardcsiszárok. A XVI. században pedig Illenfelt András főszertárokkal találkozunk, alá békeidőben harangot öntött a kassai templomok számára. András mester öntötte az Orbántorony nagyharangját is, amely több, mint háromszáz éve hívja élőszavával a hívőket a Szent Erzsébet székesegyházba. Kassáról kapott fegyvereket Rákóczi is. Alexy Lajos tehát csak folytatta elődei munkáját. Tökéletes fegyvert akart adni városának, hazájának, de munkáját nem kísérte az eredmény, amelyet tőle várt. És amint az egykori „puskaművész” meglepte Európát a hátultöltő puskával, egy évszázad múltával egy másik kassai származású feltaláló, Juhász István mérnök a legmodernebb légelhárító ágyút adta a magyarságnak, mely az úgynevezett „lőelemképzővel” a legbiztosabb elhárító fegyver a légitámadások ellen. A légelhárító ágyút ismeri a külföld is, azonban a biztos találatot a Juhász-féle „lőelemképző” segíti elő. Ki tudja, nem lesz-e olyan döntő ez a fegyver is a jövőben, mint amilyen fölényt jelentett néhány évtizeddel ezelőtt a könnyen kezelhető puska, amivel nem kellett annyit vesződni, mint a kóccal kezelt kovás és gyutacsos puskával ? _ SOMOSVARI KAROLY — A gymornyomás és gyomorfájás, rossz emésztés és fehér nyelvlepedék, halvány arcszínés kedvetlenség igen sok esetben hamarban megszűnnek, ha bélműködésünket ingyel felkeléskor egy pohár természetesFerenc József“ keserűvízzel rendbe! Kérdezze meg orvosát!