Esti Ujság, 1939. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1939-12-27 / 293. szám

4 Az Esti Vísás teljes rádióműsora dec 27. déltől — dec 28 délig Szerda, december 27 12 óra Budapest I.: 12 Ha­­rangszó. Himnusz — Időjárásjelentés. 12.10­­—Hanglemezek. —• 12.40 Hírek. 13 óra Budapest I.: 13.20 Idő­jelzés, időjárás­ és 14 óra Budapest I.: 14.30 Hí­rek. 14.43 Műsor és-15 óra Budapest I.: IS Árfo­lyam hírek, piaci árak, IS óra Budapest I.: 16.10 Asz­­szonyok tanácsadója. Előadás. 16.45 Időjel­zés, időjárásjelentés, hírek. Kassa: 16.10—0.16 Buda­pest 17 óra Budapest 1.­ 17 Hírek szlovák és magyar­orosz nyelven. 17.15 A rádió szalonzenekara 18 óra Budapest I.: 18: A mil­l­korcsolyázás újabb fej­lődése. Előadás. 1936: Gáspár Lajos cigány­­zenkara. Budapest II.: 18.10 A rá­dió szalonzenekara. — 18.45 6: Régi magyar urak­ mulatságai. Elő­adás. Belgrád: 18.05: Rádió­­zenekar. Bécs: 18 Balladák. 13 óra Budapest I­: 19.15 Hirek. 19-25 Az Operaház elő­adásának ismertetése. 19 30 Az Operaház elő­adásának közvetítése: Rigoletto. Budapest II.: 19-15 Tánc­­lemezek. Belgrádi 19 40 Lemezek. Berlin: 19-10 Hírek. 20 óra Budapest I: 20.45 Kül­ügyi negyedóra.­­Budapest II.: 20 Hírek magyar, szlovák és ma­­gyarorosz nyelven. — 20.20 Epilógus egy kiál­lításhoz- Előadás. Ankara: 20.10 Szórakoz­­­­tató zene. Belgrád: 20 Opera. Bécs: 20 Hírek, népzene. Beront.. 20.15 Katona-Berlin: 20.00 Hírek, kar­­onédalok. Bukarest: 20 Szórakoz­tató zene. Firenze: 20 Hírek, leme­zek. 21 óra Budapest I., 21.40 Hí­rek, időjárásjelentés, hírek szlovák és ma­­gyarorosz nyelven. Budapest II.: 21 Közve­títés a margitszigeti­­Palatínus szállóból. Ankara: 21.30 Jazz. Bécs: 21 Verdi-est. Berlin: 21.15 Géczy 7c-Bukarest: 21.10 Hírek, . Lemezek. Brüsszel: 20.30 Klasszi­kus zene. Firenze: 21 Opera. Hilversnm I.; 21.25 Szimfonikus zene. Kalundboxg: 21.55 He-' gedü hangverseny. Königsberg: 21.10 Ka­marazene, 22 óra Bndapest I.: 22.30 Buda­pest IX. Budapest II.: 22 Időjá­­rásjelentős. 22.05 Köz­vetítés a Kakuk étte­remből. Bécs: 22 Hírek, könnyű zene. Beront.: 22 Hírek, klasz­­szikus zene. Berlin: 22 Hírek, nép­zene. Boroszló: 22 Hírek, le­'' mezek. Brüsszel: 22.15 Szóra­koztató zene. 23 óra Budapest I.­ 28 Hírek német, olasz, angol és­­ francia nyelven. 23.20: Jazzdalok és szólók hanglemezről. 0.05 Hí­rek. Bécs: 24 Hírek, majd Berlin. Berlin: 23 Esti zene. 24 Hirek, majd -jfélt ze­ne. 'Boroszló: 23.30: Klasszi­kus zene.. Budapest I. 6.45: Torna, hírek. • közlemények és­­ hanglemezek.. utána:­­étrend. 10 Hírek. 10.20 4. Az asszony szive, 2. é. Kassa: 12—15.25 Buda­pest 1. Bukarest: 12.18 Rádió­zenekar. vízállásjelentés. 15.30 Rendőrzenekar, mertetés, élelmiszerárak. Kassa: Hanglemezek. Bécs: 16 Szórakoztató zene. Königsberg: 16 Tarka óra München: 16 Rádiózene­kar. Stuttgart: 16 Szórakoz­tató zene. Hamburg: 17.10 Klasz­szikus zene. München: 17 Hírek, le­mezek. Belton: 18 Szórakoztató zene. Boroszló: 18.30: Könnyű zene. Bukarest: 18.17: Tánc­lemezek. Köln: 18 Vonósnégyes. 18.15 Hírek. Lipcse: 18.30: Berlin. München: 19 Berlin. Stuttgart: 18.15: Hírek,­rakoztató zene. Boroszló: 19-45 Hírek. Bukarest: 19­ 05 Dalok hírek. Hamburg: 19 Berlin. Köln: 19 Berlin. Milano: 19-37 Magyar hí­rek. Pozsony: 19.49 Jazz. Stuttgart: 19-15 Lemezek. R. Szálló: 19.50 Opera. Kalundborg: 20 Norvég dalok. Königsberg: 20 Hírek, vidám zene. Milano: 20 Hírek, leme-Paris PTT. :20.46 Opera. Prága I.: 20.15 Rádió­zenekar. Riga: 20.05 Lemezek. Róma: 20 Hírek,­leme­zek. 20.30 Tánczene. Stockholm: 20 Szórakoz­tató zene. Stuttgart: 20.00 Hírek, hangjáték. Toulouse: 20.50 Tánc­zene. Zágráb: 20 Hangverseny. Milano: 21 Szimflnikus zene. Oslo: 21.30 Rádiózene­kar. Paris PTT.: 21.15 Tarka óra. Pozsony: 21 Rádiózene­kar. Prága I.i 21.05 Fock­­zenekar. R. Paris: 21.45 Szimfó­­nikus zene. Riga: 21.20 Tengerész­est. Róma: 21.20 Operettek­ből. Sottens: 21.05 Szimfó­nikus zene. Stockholm: 21.35 Hang­verseny. Stuttgart: 21 Szórakoz­tató zene. Hilversum I.s 22.15 Szimfónikus zene. Kalundborg: 22.20 Tánc­zene. Königsberg: 22.20 Hí­rek, majd Berlin. Oslo: 22.15 Tánczene. Pozsony: 22 Hírek, le­mezek. Prága I.: 22 Hírek. — 22.30 Fock-zenekar. Róm­a: 22.20 Hegedü­­han­gverseny. Stockholm: 22.15 Tánc­­zene. Touleuse: 22.00 Katona­­zens. Brüsszel: 23 Hírek. — 23.10­ Lemezek. Hilversum X.: 23.55: Le­mezek. Milano­: 23 Hírek. 23.15: Tánczene. Prága I­: 23 Rádiózene­kar. R. Paris: 23.15 Tarkasá­gok, majd hírek. Római 23 Hírek. Tánc­zene. Toulouse: 23.20 Francia négyes. Iván. Felolvasás.­­11.10 Csontváry, a festészet h­on Quijoteja. Felol­vass. 11.10 Nemzet­közi vizjelzőszolgálat. Csütörtök, december 28 ésű Ujsfy Szerda, 1939 december 97 A FÜVESASSZONY írta: Felkai Ferenc Háborút járt embernek ilyenkor télen, nyirkos időben, vagy a végtagjai fájnak, vagy a csípője — vagy köhög. Én pél­dául köhögök. Két orvosnál is jártam. Egyformán ezt mondták: — Naponta három cigaretta — és na­ponta háromszor tíz csepp orvosság. Három cigarettával nem lehet megélni. Gondoltam, elszívok hatot, viszont ellen­súlyozásul felemelem a keserű cseppeket háromszor húszra. Rendületlenül köhögtem. Azt mondja egy éjszaka kapunyitáskor a viceházmester: — Szerkesztő úr, tudnék én valamit, ami „elállítja” a köhögést. Legyintettem. — Két orvosnál is voltam... Most ő legyintett. — Tudja, szerkesztő úr, merre van a Zárda­ utca? — Tudom. Itt mindjárt a hegy alatt. ■— Igen. Nahát, szánjon rá félórát, oszt menjen a füves asszonyhoz. Megsúgta a címet — másnap délután bekopogtam a füvesasszonyhoz. Mondom ki protegált. Mindjárt hellyel kínált. Kö­rülnéztem. Szerte a szobában, szitákban, kosarakban, uborkásüvegekben, külön­féle csodafű száradt. Elpanaszoltam a ba­jomat, azt is elmondtam, hogy két or­vosnál is voltam, de csak cseppeket kap­tam. — Milyen cseppeket? — kérdezi a tu­dós néni. — Ilyent. Átnyújtottam az üveget. Mosolyogva nézegette, vizsgálgatta, szagolgatta, aztán köténye zsebébe süly­­lyesztette: — Nem mondom, hogy rossz, de nem mindenkinek használ. A fűvel is úgy va­gyunk. Minden embernek másat válasz­tunk. Kettő nem kapja ugyanazt, még ha ugyanarról a betegségről is van szó. Alaposan kikérdezett, közben hol ebbe a szitába, hol abba a szakajtóba nyúlt , és összeszedte a gyógyításomra szánt füvet. — Minden szombaton pedig tessék el­jönni, mert meg kell szemlélnem az arcát, hogy nem kell-e változtatnom az adagot. — Hát a cigaretta? — Abból tizenkettőt lehet naponta. Remek. Elbúcsúztam, rágyújtottam. Szombatig kicsit visszaestem. Panasz­kodtam is a tudós néninek — Az semmi. Ilyesmi előfordul a kúra alatt — vígasztalt. Hátbaveregetett, aztán bizalmasan megkérdezte: — Az úr, ügyi, ingyér kapta azokat a cseppeket? — Hát nem egészen. Tagsági díjat fize­tek. Miért kérdi, néni? — A vejem miatt. Neki is az a baja, ami az úrnak. Gondoltam kipróbálom, hát­ha neki meg az használ. —■ Na és használt? — Neki igen... Oszt fogytán van. Re­petálmi kéne. Közben részemre elkészült az új javító zacskó. Egy kassai „puskaművész" készítette az első hátul­töltő­ puskát A mai hadipusk­a ősének­ feltalálója névtelenül­­ halt meg, a poroszok há­bor­út nyertek az új fegyverrel Kamar, december 27. Ahogy ma meglepetést jelentenek az úgynevezett mágneses aknák, a múlt szá­zad közepén az első hátultöltő puskák voltak az új, váratlan harci fegyverek. Európában a poroszok léptek először ezzel a fegyverrel a hadszíntérre és az akkori viszonyoknak, megfelelően vilámháborúval győzedelmeskedtek Ausztria felett. A né­met egység megteremtésére törekvő Bis­marck alkalmaztatta hadseregében a há­tultöltő puskákat s ezzel háborút nyert Ausztriával szemben, amelynek katonái a töltést vasnáteával elül­tömték a puska­­csőbe. Gyakorlatilag Poroszország alkal­mazta először a­ hátultöltő puskát 1866- ban, pedig ez a gyalogság­i fegyver magyar földön, Kassán született meg, Alexy Lajos kassai „puskaművész” volt a feltalálója, de évtizedeken keresztül hiába kísérlete­zett azzal, hogy találmányát értékesítse. Úgy halt meg, mint a legtöbb magyar fel­találó: találmányát külföldön felhasznál­ták, maga pedig névtelen maradt. Milyen volt az első hátult­öltő-puska ? Az első hátultöltő puska mintáit a kas­sai Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum őrzi Alexy Lajos puskáiból ma kettőt találunk ebben a múzeumban, két példá­nya pedig Budapestre került s ma a Had­történeti Múzeumban őrzik azokat. Néhai Mihálik József múzeumigazgató adta az első pontos leírást ezekről a fegyverekről. A leltár így írja le a becses hadtörténelmi emléket: „Katonafegyver mintája. Végén henger­idomú, tövén nyolcszögű vontcsővel, légy­gyel és felállítható irányzókkal. Sárgaréz gyűrűvel montírozott csőtok két oldalán egy-egy csuklós tag van. Függőleges irányban mozgatható henger képezi a cső elzárható felét. Gyújtótűs sárkánya élűlről csap. Hengerébe bevésve: Alaxy Kassa. Rézgyűrűjébe bevésve: 1850. Tusája és ágya sárgára fényezett bükkfa. Hossza: 129,5 cm., csöve hossza 90 cm., kalibere: 1.5 cm. Alexy Lajos kassai puskaműves találmánya.” A tökéletesített fegyver leírása ez: „Katonafegyver mintája. Hengeralakú vont csővel, felállítható hármas irány­­zékkal, sárgaréz légygyel. Csöve tövét vízszintes, sarkon forgó­ henger zárja el, melybe a vízszintes irányban előrecsapó gyújtótű hégere foglal helyet. Csöve tövén bevésve: Alexy Lajos találmánya Kas­sán, 1852-ben. Agyában ellipszis alakú sárgaréz ajtóval zárható tölténytartó üregi” A feltaláló és a találmány különös sorsa A híres kassai feltaláló, aki magát egyik puskáján „puskaművész”-nek ne­vezi, a város egyik csendes utcájában, a Major­ utcában dolgozgatott. Azok az abaúji urak, akik a múlt század elején jó fegyvert akartak, nála vásároltak. Ide jártak a Csákyak, Andrássyak, Bár­­czayak, Hadikok, és még igen sok felső­­magyarországi nemes és térmes. Alexy a szabadságharc kitörésekor Kossuthnak is bemutatta fegyvereit, amelyeken sok újítás volt, azonban az akkori viszonyok mellett szó sem le­hetett arról, hogy egyik napról a má­sikra áttérjenek a hátultöltő puskára. A fegyverek átalakítása, vagy az újak gyártása sokba került volna s ezért ma­gyar honvédség az osztrák hadsereggel egyforma puskával küzdött. Akkor még senki sem■ gondolt arra, hogy a könnyeb­ben kezelhető fegyver milyen döntő ter­repet játszik a háborúban. Amikor Kassára bevonultak az oro­szok, a feltalálót keresték legelőször. Helyette azonban Alexy Lajos dr. orvost fogták el, akit — mint azt Siposs Aladár dr. a szabadságharc kassai emlékkönyvé­ben megírta — Krakkóba szállítottál­ s itt két hónapon át tartottak fogságban — Alexy Lajos puskaműves helyett. A vá­rosban mindenki tudta, hogy a feltaláló kellett volna az ellenséges hatalomnak, de mert az orvos sem szólt arról, hogy név­csere történt, a „puskaművész” tovább dolgozhatott műhelyében. Néhányan a régi kassai polgárok közül Alexy Lajos sorsát továbbra is figyelem­mel kísérték. Ezek tudtak arról, hogy a hátultöltő puska feltalálója később Bécsben jelentkezett találmányával. A császárvárosban akarta értékesíteni az új puskát, melynek a szabadságharc alatt nem vehette hasznát a honvédség. Az osztrák hadügyminisztériumban — ahol akkor irtóztak minden újítástól — eluta­sították a puskaművest. A városban bo­lyongva azonban bebotlott a porosz udvar követeihez s itt kapva­ kaptak a tökélete­sített fegyveren. Alexy vagyonkához ju­tott és a régi műhelyben folytatta munká­ját. Néhány év múlva, 1866-ban pedig a poroszok a hátultöltő puskával győzedel­meskedtek Königritznél az osztrák haderő felett . . . A középkori fegyverektől a „lőelemskép­ő”ág Poroszországnak Dreyse fegyvergyáros szállította a háta töltő, gyujtótűs puská­kat. Ez a gyáros, aki a német szövetséges államoknak titkos tanácsosa lett, még az 1866-os háború után sem akart nyilat­kozni arról, hogy mi­ a gyujtótű lényege. Egykorú írások szerint is a porosz kor­mány „a gyúfűs fegyver­s lőkészlet készí­tési módját titokteljes homályban rejte­geti”, tehát Alexy nem juthatott­ hozzá ehhez a találmányhoz, sőt nagyon való­színű, hogy bécsi kirándulása nyomán ke­rült ez Dreyse kezébe, aki azután értékesí­tette azt. Az osztrák kormány különben a königrätzi csata után súlyos szemrehányá­sokat is kapott azért, hogy a gyalogság munkáját megkönnyítő fegyvert nem al­kalmazta Ha Kassa múltját nézzük, nem is te­kinthetjük véletlennek azt, hogy Európá­ban itt készítették az első hátul törő, gyúj­tótűs puskát. Alexy Lajos előtt már századokra visszanyúló műhelytitkai voltak itt a fegyvergyártásnak. A krónikások említést tesznek bizonyos Jőry (György) ágyúmesterről, aki a XV. században Mátyás király szolgálatában állt. Jőry ágyúmester Kassa város védel­mét irnyította addig. Azut­tán írott emlé­keink vannak arról is, hogy Bethlen Gábor alatt az erdélyi hadak számára itt készítettek fegyvereket az úgynevezett kardcsiszárok. A XVI. században pedig Illenfelt András főszertárokkal találkozunk, alá békeidő­ben harangot öntött a kassai templomok számára. András mester öntötte az Orbán­­toron­y nagyharangját is, amely több, mint háromszáz éve hívja élőszavával a hívőket a Szent Erzsébet székesegyházba. Kassáról kapott fegyvereket Rákóczi is. Alexy Lajos tehát csak folytatta elődei munkáját. Tökéletes fegyvert akart adni városának, hazájának, de munkáját nem­ kísérte az eredmény, amelyet tőle várt. És amint az egykori „puskaművész” meg­lepte Európát a hátultöltő puskával, egy évszázad múltával egy másik kas­sai származású feltaláló, Juhász Ist­ván mérnök a legmodernebb légelhá­rító ágyút adta a magyarságnak, mely az úgynevezett „lőelemképzővel” a legbiztosabb elhárító fegyver a légi­támadások ellen. A légelhárító ágyút ismeri a külföld is, azonban a biztos találatot a Juhász-féle „lőelemképző” segíti elő. Ki tudja, nem lesz-e olyan döntő ez a fegyver is a jövőben, mint amilyen fö­lényt jelentett néhány évtizeddel ezelőtt a könnyen kezelhető puska, amivel nem kel­lett annyit vesződni, mint a kóccal kezelt kovás és gyutacsos puskával ? _ SOMOSVARI KAROLY — A gymornyomás és gyomorfájás, rossz emésztés és fehér nyelvlepedék, hal­vány arcszín­­és kedvetlenség igen sok esetben hamarban m­egszűnnek, ha bél­működésünket ingyel felkeléskor egy po­hár természetes­­Ferenc József“ keserű­vízzel rendbe! Kérdezze meg orvo­sát!

Next