Esti Ujság, 1940. március (5. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-01 / 50. szám

2 Ai Ázsias és a kütföld Ünnepel a kormányzóválasztás XX. évfordulóján Csöndesen, pompa nélkül, de a lelkek legmélyéről fakadó érzelmekkel ünnepli Kormányzó Urát Magyarország,­­ és ünneplésében részt vesz a külföld is. A magyar társadalom minden rétege, apraja és nagyja hódolatteljes, meleg érzelmek­kel fordul a királyi vár felé. A társa­dalmi ünnepségek már tegnap megkez­d A tegnapi társadalmi ünnepségek kö­zött országos jelentőségűvé nőtt a Pesti Vigadóban tartott Magyar Hódolat ünnepe, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott remekbeszabott beszédet. A főváros egyébként már tegnap zászló­díszbe öltözött. Kivilágították a királyi várat, a Citadellát, a Lánchidat, a Parla­mentet és délután 5 óra után a főváros minden tájáról megindultak a Vigadó felé a hatalmas tömegek. A Vigadó lépcsőházában a feljárattal szemben örökzöld növények között Horthy Miklós életnagyságú mellszobra állott, a nagytermet a kormányzó Boldizsár István által festett arcképe díszítette. Balra egy borongó hangulatot kifejező festmény,­dődtek és ugyancsak tegnap megártotta díszgyűlését sok egyesület, intézmény, szervezet, hogy kifejezést adjon hódola­tának. A mai napra van kitűzve a leg­több törvényhatóság ünnepi díszgyűlése és a mai napon tartják meg az ország összes templomaiban a hálaadó istentisz­teleteket. 1920-as felirattal, jobbra 1940-es felirattal örömöt, feltámadást sugárzó képet helyez­tek el, kétoldalt a Horthy-család és a Vi­tézi Rend címere függött, az emelvényt pedig a különböző társadalmi egyesületek lobogói díszítették. Zúgó taps és tomboló ünneplés robbant ki, amikor megjelent a teremben vitéz nagybányai Horthy Miklós­­né fia, vitéz Horthy István, mennyasszo­nyával, Edelsheim-Gyulay Hana grófnővel, továbbá a kormányzó veje, ifjú Károlyi Gyula gróf, .. . Az ünnepség a Hiszekegy elhangzásával kezdődött, aztán Dohnányi Ernő vezényle­tével a Filharmonikusok Erkel Ferenc Ünnepi nyitány­át adták elő. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök lépett az emelvényre, hogy ünnepi beszé­det mondjon, mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartást követelek.” Húsz éve, hogy az egész nemzet nevé­ben az országgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a rom­takarító csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A Kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „A­ magyar nép erényeire akarom fel­építeni a nemzet jövőjét.“ De megmondotta a Kormányzó Úr azt is, hogy „A keresztény világnézet erkölcsi fen­­sőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni.“ Ezekben a szavakban fejezte ki a magába­­szállt és megújhodott nemzet jövendőt építő elhatározását. És mi mindnyájan hittünk benne és felesküdtünk, hogy követjük őt, 20 éves országálására visszatekintve, boldog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskü­beszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folya­mán felserdült magyarság és velünk es­küszik az általa visszacsatolt országré­szek népe is lelkesen. Elszántan követett politikájának egye­nességét és igazságát felismerte las­sanként az egész világ. Ennek köszönjük Kormányzó Urunk­ személyén keresztül azt a­­megbecsülést, amelyben országának és népének ma a külföldön része van. Horthy Miklós élettörténete történe­lemmé vált már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz az 1000 éves alkotmány szelle­mében, mely nem betűkben, hanem a nem­zetnek és az ezeréves nemzetet egyénisé­gében visszatükröző kormányzónak lelké­­ben él. Vezeti a nemzetet nemcsak avval a jogkörrel, amelyet a betű, de avval a jogkörrel, amelyet a nemzet kimerít­hetetlen bizodalma Őreá­ruház és Nála a legjobb kézben tud. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. A magyarnak lehetnek hibái, — minden­kinek vannak —, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünk­nél. És sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. Becsületük őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. Az egyedül igaz és magyar lelkünk szerint való úton gyarapította és gyarapítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsü­lésben egyaránt külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európá­nak is gondviselésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Ma este minden magyar ember avval a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És avval a fohásszal, hogy Istsen óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! • 1. A Magyar Hódalas ünnepe a WigatdeSsaB'i Gróf Teleki Pál ünnepi beszéde — Mélységes hódolattal és bensőséges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kor­mányzó Urunkat — mondotta egyebek között annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország ko­rmányzójává választottuk. — Ebben az ünneplésben nincsen semmi hivatalos. Nem a miniszterelnök beszél, hanem a magyar társadalom egyik tagja, a Keresztény Nemzeti Liga elnöke. — Nem tudok szebb szavakat azoknál, amelyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezé­sében. Ha tehát szabad néhány szót a ma­gam nevében külön is szólanom, Kor­mányzó Urunknak ezekkel a tulajdon sza­vaival élve mondom: szeretettel teljes és ragaszkodó csodá­lattal hódolok neki én is, akinek a Gondviselés megadta, hogy együtt fel­esküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, minisz­terelnöke­­ ,ai legnemesebb, a legjóságosabb, a leg­lova­giasabb ember, akivel valaha életem­ben találkoztam. Képeknek és embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsessége tudja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme az össze­függések mélységébe lát." — 1919 csúf tavaszát éltük, amikor ke­restük azt az embert, aki kezébe vegye a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpra­állítsa az önhibájából is összeomlott nem­zetet. — Bécsben, Bethlen Istvánnal kettes­ben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula. Károlyi Gyula hívására jött Szegedre csa­ládja köréből. • Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulá­val kezet szorítva, azt mondta: „Eljöttem, vállalom!” Abban a szóban, hogy „eljöttem",­­ bá­torság volt és önfeláldozás; abban a szó­ban, hogy „vállalom", benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása, akár­hol és akármilyen körülmények között. --- Miután átvezette a maroknyi Nem­zeti Hadsereget, a Dunántúlra, Budapest­nek fordult, hogy megállítsa előnyomulá­sában a román hadsereget. 1919 Szent István napján megmondotta Dunántúl né­pének és az egész nemzetnek. Lászlónk a Szűz-Máriás fehér lobogó, nemzetiszín szegéllyel, — Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth zászlója." — Azután bevonult a Nemzeti Hadse­reggel Budapestre s e mindnyájunknak fe­lejthetetlen, borongós őszi napon a fővá­ros és az ország népéhez igy szólt: *ál. p«HBM*8szónak IsBBár .vége van, isti ttisty PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1. II fformtog tagjainak kihallgatása­kó­­ a kormányzónál Délelőtt tizenegy órakor a kormány tag­jai a miniszterelnökségi palotában gyüle­keztek, majd élükön gróf Teleki Pál mi­niszterelnökkel — valamennyien dísz­magyarban — a királyi palotába mentek át, hogy kihallgatáson jelenjenek meg Magyar­­ország kormányzójánál. A kihallgatáson a miniszterelnök kife­jezésre juttatta a kormány és az egész magyar nemzet hódolatát a két évtizedes évforduló alkalmából, egyben pedig a miniszterelnök személyesen terjesz­tette elő az országgyűlés két háza ál­tal megalkotott törvényt és kérte annak aláírását és kihildetését. Ünnepi istentiszteletek A budavári koronázó főtemplomban a ka­tolikus világ ünnepi szentmisével áldozott a kormányzó jubileuma napján. A misére már fél 1ó órakor gyülekeztek a meghívottak, akiket Barsy Aladár miniszterelnökségi mi­niszteri osztályfőnök fogadott. A templom szentélyében foglalták el helyüket József, József Ferenc és Albrecht királyi hercegek, dr. Rotta Angelo pápai nuncius és Mikes János gróf­ címzetes érsek, a főváros, mint kegyúr, képviseletében Szendy Károly pol­gármester. A kormány tagjai közül Teleki Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc, Hóman Bálint, Barth­a Károly, Csáky István gróf, Varga József, Radocsay László és Jaross Andor miniszterek, a honvédség nagy küldöttségének élén Werth Henrik vezér­kari főnök, továbbá a titkos tanácsosok, a felsőbíróságok, minisztériumok és állami hivatalok kiküldöttei. Pontban 10 órakor kürtszó jelezte a bíboros hercegprímás jövetelét. A segédkező papság élén dr. Kátay Béla pápai kamarás, a templom plébánosa fogadta. A hercegprímás az oltárhoz vonult, ahol ünnepélyes szentmisét pontifikált. A mise végén a hercegprímás a Te Deum-ot intonálta, majd elénekelte az egybegyűrt közönség Erkel Himnusz­át. A kormányzó országlásának huszadik évfordulója alkalmából a Kálvin-téri re­formátus templomban 10 órakor tartottak ünnepi istentiszteletet, amelyen a kor­mány tagjai közül Teleki Mihály gróf föld­­m­ívelésügyi miniszter, valamint Vay László báró, Fáy István és Törley Bálint kereskedelmi államtitkár jelentek meg. Ravasz László püspök arról beszélt, hogy kik látogatják meg ma a kormány­zót. Az első egy ismerős és mégis isme­retlen öreg magyar, az ezeresztendős ma­gyar, aki azért jött el, hogy megmondja: Kormányzó Ur a legdicőségesebb gazdáink közé tartozik. Kormányzó Ur csak a ma­gyar szíveket kérte — elhozta hát aján­dékba minden magyarok szívét. Ezután egy szép kisfiú szalad a Kormányzóhoz: a magyar jövendő, aki azt köszöni a Kor­mányzó Úrnak, hogy — van, hitből szü­letett és hit által győzött. A harmadik vendég Krisztus, a Királyok Királya, alá így szól: „Még nincs vége a nagy külde­tésnek — még hátra van a neheze, de ne félj, megáldalak Téged és áldás leszesz.” — S a királyi vár kőboltjai eltűnnek, mint a délibáb: magános pusztán áll a kormányzó, élete hű társával s millió ga­lamb szárnyán magyarok imádsága von sátrat fölötte. Jertek, mi is imádkozzunk. A Deák-téri evangélikus templomban Raffay Sándor püspök tartotta az ün­nepi istentiszteletet. Itt a kormányt Re­­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, a képviselőházat Tors Tibor alelnök, a székesfővárost pedig Bódy László alpol­gármester képviselte. Az evangélikus egy­ház képviseletében Radvánszky Albert báró egyetemes felügyelő jelent meg az istentiszteleten. A titkos tanácsosok kö­zül megjelentek Feilitzsch Berthold báró, Láng Boldizsár báró, Fabinyi Tihamér, megjelentek továbbá Vladár Gábor kúriai tanácselnök, Hohenlohe Károly Egon her­ceg, Samarjay Lajos és még sokan má­sok a közélet kitűnőségei közül. Az ünnepi istentiszteleten­ Raffay Sán­dor dr. püspök mondott beszédet és imád­kozott a Kormányzóért, — Imádságunkat — mondotta többek között — a tisztelet adja ajkunkra a leg­első magyar ember iránt, aki magyar lelke teljes hűségével hordozza a nemzet bánatát, célkitűzéseit, történelmi hivatá­sát, reménységeit és töretlen hősként jár előttünk a nemzetépítő munka útjain. Kor­mányzónk az elmúlt két évtized alatt az idegen, sőt ellenséges népek között is tisz­teletet szerzett árva nemzetünknek.

Next