Esti Ujság, 1940. március (5. évfolyam, 50-72. szám)
1940-03-01 / 50. szám
2 Ai Ázsias és a kütföld Ünnepel a kormányzóválasztás XX. évfordulóján Csöndesen, pompa nélkül, de a lelkek legmélyéről fakadó érzelmekkel ünnepli Kormányzó Urát Magyarország, és ünneplésében részt vesz a külföld is. A magyar társadalom minden rétege, apraja és nagyja hódolatteljes, meleg érzelmekkel fordul a királyi vár felé. A társadalmi ünnepségek már tegnap megkezd A tegnapi társadalmi ünnepségek között országos jelentőségűvé nőtt a Pesti Vigadóban tartott Magyar Hódolat ünnepe, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott remekbeszabott beszédet. A főváros egyébként már tegnap zászlódíszbe öltözött. Kivilágították a királyi várat, a Citadellát, a Lánchidat, a Parlamentet és délután 5 óra után a főváros minden tájáról megindultak a Vigadó felé a hatalmas tömegek. A Vigadó lépcsőházában a feljárattal szemben örökzöld növények között Horthy Miklós életnagyságú mellszobra állott, a nagytermet a kormányzó Boldizsár István által festett arcképe díszítette. Balra egy borongó hangulatot kifejező festmény,dődtek és ugyancsak tegnap megártotta díszgyűlését sok egyesület, intézmény, szervezet, hogy kifejezést adjon hódolatának. A mai napra van kitűzve a legtöbb törvényhatóság ünnepi díszgyűlése és a mai napon tartják meg az ország összes templomaiban a hálaadó istentiszteleteket. 1920-as felirattal, jobbra 1940-es felirattal örömöt, feltámadást sugárzó képet helyeztek el, kétoldalt a Horthy-család és a Vitézi Rend címere függött, az emelvényt pedig a különböző társadalmi egyesületek lobogói díszítették. Zúgó taps és tomboló ünneplés robbant ki, amikor megjelent a teremben vitéz nagybányai Horthy Miklósné fia, vitéz Horthy István, mennyasszonyával, Edelsheim-Gyulay Hana grófnővel, továbbá a kormányzó veje, ifjú Károlyi Gyula gróf, .. . Az ünnepség a Hiszekegy elhangzásával kezdődött, aztán Dohnányi Ernő vezényletével a Filharmonikusok Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát adták elő. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök lépett az emelvényre, hogy ünnepi beszédet mondjon, mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartást követelek.” Húsz éve, hogy az egész nemzet nevében az országgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a romtakarító csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A Kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét.“ De megmondotta a Kormányzó Úr azt is, hogy „A keresztény világnézet erkölcsi fensőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni.“ Ezekben a szavakban fejezte ki a magábaszállt és megújhodott nemzet jövendőt építő elhatározását. És mi mindnyájan hittünk benne és felesküdtünk, hogy követjük őt, 20 éves országálására visszatekintve, boldog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskübeszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság és velünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Elszántan követett politikájának egyenességét és igazságát felismerte lassanként az egész világ. Ennek köszönjük Kormányzó Urunk személyén keresztül azt amegbecsülést, amelyben országának és népének ma a külföldön része van. Horthy Miklós élettörténete történelemmé vált már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz az 1000 éves alkotmány szellemében, mely nem betűkben, hanem a nemzetnek és az ezeréves nemzetet egyéniségében visszatükröző kormányzónak lelkében él. Vezeti a nemzetet nemcsak avval a jogkörrel, amelyet a betű, de avval a jogkörrel, amelyet a nemzet kimeríthetetlen bizodalma Őreáruház és Nála a legjobb kézben tud. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. A magyarnak lehetnek hibái, — mindenkinek vannak —, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. És sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. Becsületük őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. Az egyedül igaz és magyar lelkünk szerint való úton gyarapította és gyarapítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsülésben egyaránt külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondviselésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Ma este minden magyar ember avval a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És avval a fohásszal, hogy Istsen óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! • 1. A Magyar Hódalas ünnepe a WigatdeSsaB'i Gróf Teleki Pál ünnepi beszéde — Mélységes hódolattal és bensőséges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kormányzó Urunkat — mondotta egyebek között annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország kormányzójává választottuk. — Ebben az ünneplésben nincsen semmi hivatalos. Nem a miniszterelnök beszél, hanem a magyar társadalom egyik tagja, a Keresztény Nemzeti Liga elnöke. — Nem tudok szebb szavakat azoknál, amelyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezésében. Ha tehát szabad néhány szót a magam nevében külön is szólanom, Kormányzó Urunknak ezekkel a tulajdon szavaival élve mondom: szeretettel teljes és ragaszkodó csodálattal hódolok neki én is, akinek a Gondviselés megadta, hogy együtt felesküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, miniszterelnöke ,ai legnemesebb, a legjóságosabb, a leglovagiasabb ember, akivel valaha életemben találkoztam. Képeknek és embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsessége tudja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme az összefüggések mélységébe lát." — 1919 csúf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe vegye a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpraállítsa az önhibájából is összeomlott nemzetet. — Bécsben, Bethlen Istvánnal kettesben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula. Károlyi Gyula hívására jött Szegedre családja köréből. • Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával kezet szorítva, azt mondta: „Eljöttem, vállalom!” Abban a szóban, hogy „eljöttem", bátorság volt és önfeláldozás; abban a szóban, hogy „vállalom", benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása, akárhol és akármilyen körülmények között. --- Miután átvezette a maroknyi Nemzeti Hadsereget, a Dunántúlra, Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsereget. 1919 Szent István napján megmondotta Dunántúl népének és az egész nemzetnek. Lászlónk a Szűz-Máriás fehér lobogó, nemzetiszín szegéllyel, — Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth zászlója." — Azután bevonult a Nemzeti Hadsereggel Budapestre s e mindnyájunknak felejthetetlen, borongós őszi napon a főváros és az ország népéhez igy szólt: *ál. p«HBM*8szónak IsBBár .vége van, isti ttisty PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1. II fformtog tagjainak kihallgatásakó a kormányzónál Délelőtt tizenegy órakor a kormány tagjai a miniszterelnökségi palotában gyülekeztek, majd élükön gróf Teleki Pál miniszterelnökkel — valamennyien díszmagyarban — a királyi palotába mentek át, hogy kihallgatáson jelenjenek meg Magyarország kormányzójánál. A kihallgatáson a miniszterelnök kifejezésre juttatta a kormány és az egész magyar nemzet hódolatát a két évtizedes évforduló alkalmából, egyben pedig a miniszterelnök személyesen terjesztette elő az országgyűlés két háza által megalkotott törvényt és kérte annak aláírását és kihildetését. Ünnepi istentiszteletek A budavári koronázó főtemplomban a katolikus világ ünnepi szentmisével áldozott a kormányzó jubileuma napján. A misére már fél 1ó órakor gyülekeztek a meghívottak, akiket Barsy Aladár miniszterelnökségi miniszteri osztályfőnök fogadott. A templom szentélyében foglalták el helyüket József, József Ferenc és Albrecht királyi hercegek, dr. Rotta Angelo pápai nuncius és Mikes János gróf címzetes érsek, a főváros, mint kegyúr, képviseletében Szendy Károly polgármester. A kormány tagjai közül Teleki Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc, Hóman Bálint, Bartha Károly, Csáky István gróf, Varga József, Radocsay László és Jaross Andor miniszterek, a honvédség nagy küldöttségének élén Werth Henrik vezérkari főnök, továbbá a titkos tanácsosok, a felsőbíróságok, minisztériumok és állami hivatalok kiküldöttei. Pontban 10 órakor kürtszó jelezte a bíboros hercegprímás jövetelét. A segédkező papság élén dr. Kátay Béla pápai kamarás, a templom plébánosa fogadta. A hercegprímás az oltárhoz vonult, ahol ünnepélyes szentmisét pontifikált. A mise végén a hercegprímás a Te Deum-ot intonálta, majd elénekelte az egybegyűrt közönség Erkel Himnuszát. A kormányzó országlásának huszadik évfordulója alkalmából a Kálvin-téri református templomban 10 órakor tartottak ünnepi istentiszteletet, amelyen a kormány tagjai közül Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, valamint Vay László báró, Fáy István és Törley Bálint kereskedelmi államtitkár jelentek meg. Ravasz László püspök arról beszélt, hogy kik látogatják meg ma a kormányzót. Az első egy ismerős és mégis ismeretlen öreg magyar, az ezeresztendős magyar, aki azért jött el, hogy megmondja: Kormányzó Ur a legdicőségesebb gazdáink közé tartozik. Kormányzó Ur csak a magyar szíveket kérte — elhozta hát ajándékba minden magyarok szívét. Ezután egy szép kisfiú szalad a Kormányzóhoz: a magyar jövendő, aki azt köszöni a Kormányzó Úrnak, hogy — van, hitből született és hit által győzött. A harmadik vendég Krisztus, a Királyok Királya, alá így szól: „Még nincs vége a nagy küldetésnek — még hátra van a neheze, de ne félj, megáldalak Téged és áldás leszesz.” — S a királyi vár kőboltjai eltűnnek, mint a délibáb: magános pusztán áll a kormányzó, élete hű társával s millió galamb szárnyán magyarok imádsága von sátrat fölötte. Jertek, mi is imádkozzunk. A Deák-téri evangélikus templomban Raffay Sándor püspök tartotta az ünnepi istentiszteletet. Itt a kormányt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, a képviselőházat Tors Tibor alelnök, a székesfővárost pedig Bódy László alpolgármester képviselte. Az evangélikus egyház képviseletében Radvánszky Albert báró egyetemes felügyelő jelent meg az istentiszteleten. A titkos tanácsosok közül megjelentek Feilitzsch Berthold báró, Láng Boldizsár báró, Fabinyi Tihamér, megjelentek továbbá Vladár Gábor kúriai tanácselnök, Hohenlohe Károly Egon herceg, Samarjay Lajos és még sokan mások a közélet kitűnőségei közül. Az ünnepi istentiszteleten Raffay Sándor dr. püspök mondott beszédet és imádkozott a Kormányzóért, — Imádságunkat — mondotta többek között — a tisztelet adja ajkunkra a legelső magyar ember iránt, aki magyar lelke teljes hűségével hordozza a nemzet bánatát, célkitűzéseit, történelmi hivatását, reménységeit és töretlen hősként jár előttünk a nemzetépítő munka útjain. Kormányzónk az elmúlt két évtized alatt az idegen, sőt ellenséges népek között is tiszteletet szerzett árva nemzetünknek.