Esti Ujság, 1940. április (5. évfolyam, 73-98. szám)
1940-04-01 / 73. szám
2 „A mi politikánk és céljaink nyitott könyvi nem változhatnak .»I — Olaszország tele van történelmi emlékkel. Valahányszor köztük járok, sajnálom, hogy nálunk, különösen az ország megmaradt részeiben, oly kevés történelmi emlékünk maradt meg, oly kevés régi szépség, ami az embereket állandóan magasabb művelődési atmoszférában tartja, neveli, bennük a szépérzéket fejleszti. A korok összeszövődnek Róma emlékeiben és ezzel a korok harmóniája a lelkekben, amely a szépséget nem látja egyoldalúan, hanem örök értékeiben és a történelmi emlékek összeszövődő egységéből a nemzeti múlt és a nemzeti felelősség forrnak egészbe. Nekünk, harctérre kellett odaadnunk hazánkat, magunk és Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lelkekben nemzedékrőlnemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyományok felett még jobban őrködnünk, mert nekünk néhány kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. — Ez a két nép megérti egymást a hagyományok tiszteletében, de megérti egymást lelki alkatának bizonyos délies hasonlóságából kifolyólag is. A hagyományok tisztelete, a legrégibb hagyományokhoz való visszanyúlás, azoknak soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. Ez is közelebb hozza őket Európa sok népe közt. Az ilyen hagyománytisztelő népek gondolkodásának, felfogásának lényege nem változik. És nem változnak a leglényegesebb problémák sem, nem változnak a nemzeti élet elemei, ha valamikép problémákká is válnak. Ugyanazok maradnak azok, ugyanaz marad felfogásunk, politikánk s nem változik sem olasz barátainké, sem a miénk. A mi politikánk és céljaink nyitott könyv és nem is változhatnak. Mindenki tudja, százszor megmondtuk. De ugyanúgy hangoztatjuk, hosszú évek óta, hogy céljainkat, ha csak lehet, békés úton kívánjuk elérni. És ugyanúgy megmondtuk azt is mindig, — ha ugyan történelmünk tanulságai után ez egyáltalán szükséges, — hogy Európa egyetemes érdekeit szem előtt tartjuk, mert a mi észjárásunk természetes s természetszerű az, hogyha egy nép ebbe a nagy európai életközösségbe lépett, kölcsönösség és önérdek szerint is ezeket az egyetemes érdekeket is kell, hogy szolgálja. ««A pillanatnyi békét fentartjuk“ — így fogjuk fel a Dunamedencében való helyzetünket is, így fogtuk fel mindig tanítással és példával előljárni abban, hogy ezt az érdeket szolgáljuk. Lehettünk erősek vagy gyengék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében ilyen magasabb hivatást töltsünk be. Ebből kifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, amit a római kommünikében is kifejezésre juttatunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillananyi békét és azt a békét, amelynek a nagy európai konfliktus végével kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hivatást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélküli békés együttélését. — Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségében, hanem az élet mozijában élnek. Pedig ma nemcsak érdekes, de a legnagyobb mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítéljük, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzetnek teremteni. Aki ebben részt akar venni — és többékevésbé a maga nagy vagy kis körében mindenkinek részt kell vennie — el kell telve lennie bizonyos hivatástudattal és kötelességérzettel. Ilyen hivatástudatok emelhetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való, magában foglalja európai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentistváni gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hívően kereszténységünket. Ezért minden magyar embernek mindenkor élmény, de különösen élmény annak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a Pápa Őszentsége előtt megjelenhet. Különösen erős ez az érzés a mai pillanatban, amikor erős hitünknek még nagyobb megerősítésére van szükségünk és XII. Pius pápa előtt, akinek fenkelt alakja élénken él az Eucharisztikus Kongresszus óta, nekünk magyaroknak lelkében. Amidőn átadtam őszentségének Főméltóságú Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságú Asszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemzetünk iránt érzett őszinte szeretet® a magyar szentek iránti érzéseinek élénksége és hazánk minden fontos kérdése iránt való bensőséges és élénk érdeklődése. Nagy szó ez egyedő ország számára a mai idők nagy problémái és gondjai közepette. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiára. Élénk érdeklődéssel viseltetik mindenféle problémánk iránt Maglione bíboros államtitkár is, akivel nagyon örültem eszmecserét folytathatni. — Sok régi ismerőssel találkoztam Rómában, köztük Pavolini miniszter úrral is. 7 + 7 + 7 + 21 wserencseszám között könnyen megtalálhatja SAJÁT SZEREIT CSUSZÁMÁT, fia "hoz két egyenest kezdőbetűjétől kereszti! születése hónapjától ! z *serencsevonat találkozhatja meg a tt 700.880 ±Ü iket vezetéknevének óbetűjéig, a másikat apjáig. Ahol a két a kockában talál* # mellyel nyerhet A *-gal Jelölt számokból nyolcad nem rendelhető. Rendeljen azonnal, míg a sorsjegy kapható, mert az esetleg csak remény, de Önnek főnyeremény. Fizetni ráér húzás előtt is, A húzás ápr. 6. és 9. lesz Telefon, vitéz Jénes József m. kir. osztálysor*jel,gízárusító SZOLNOK ÍUU HÉTFŐ, 1940 ÁPRILIS 1. akivel az olasz—magyar kultúrkapcsolatok elmélyítéséről beszélgettem. Ezen a téren még sok a tennivaló. Az olasz nyelv tanítását sokkal élénkebbé és eredményesebbé kell tennünk, többet kell járni Olaszországba. Magam is, ki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942. évi, most épülő világkiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz- és magánépületekkel, amelyek 1942-ben a világkiállítás céljait fogják szolgálni, azután pedig áradatnak állandó hivatásuknak, mint minisztériumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások. — Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek, Chini szenátornak vezetése alatt, aki, mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is meg fognak oldani. — Meglátogattam a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Falconieriben. Kanttal különösen a műtermeket néztük meg , örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg. — Amint jól esett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jól esett egy órára geográfusnak visszavedlenem a Királyi Földrajzi Társaság szép parkkal körülvett római székházában. Kihallgatás a . A miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatának végén említi az olasz földrajzi intézetben tett látogatását. Hozzá kell fűznünk ehhez, hogy ez a látogatás annak az ünnepélyes külsőségek között megtartott díszülésnek keretében történt meg, amelyen gróf Teleki Pálnak, az európai hírű tudósnak az olasz földrajzi társaság tiszteleti tagjává történt választásáról szóló oklevelet átnyújtotta. Egyebekben a nyilatkozat politikai része teljes tájékoztatást ad a magyar közvéleménynek a római út eredményeiről. Mint minden külföldi utazás után, úgy természetesen ez alkalommal is első dolga volt gróf Teleki Pál miniszterelnöknek Magyarország kormányzójánál kihallgatásra jelentkezni. A kormányzó délelőtt fél 11 órakor fogadta a miniszterelnököt és meghallgatta jelentését az olaszországi megbeszélésekről. A mai nap további eseménye a délután 5 órára összehívott minisztertanács lesz, amelyen gróf Teleki Pál beszámol a kabinet tagjainak a római útról, egyben pedig foglalkozni fog a minisztertanács a holnap összeülő képviselőház munkarendjének megállapításával és ezzel kapcsolatosan az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokkal. Járott Andor ma benyújtja lemondását Személyi vonatkozásban is jelentőségteljes belpolitikai esemény történik a mai napon: vitéz Jaross Andor miniszter benyújtja lemondását. Az Esti Újság többször megemlékezett arról, hogy a felvidéki minisztérium munkája március végével befejeződik. Miután ez valóban megtörtént, logikus következményként vitéz Jaross Andor miniszter befejezettnek érzi misszióját és március 30-án nyilvánosságra hozta lemondási szándékát. Természetesen a formális lemondásra gróf Teleki Pál miniszterelnök távolléte miatt csak a mai napon kerülhet sor. A mai nap mozgalmas programja után jelentőségteljes események várhatók a belpolitikai életben a hét további napjaira is. A képviselőház plénuma holnap délelőtt összeül és folytatja az állattenyésztési alap létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Dolgozni fognak holnap a Ház bizottságai is, sőt megkezdődik a bizottsági munka a felsőházban is, ahol rövidesen napirendre kerülnek a képviselőház által már letárgyalt és a felsőházba áttett törvényjavaslatok. Összehívták a külügyi bizottságot Szerdán a plenáris munkán kívül a képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága tart ülést gróf Széchenyi Lajos ügyében, amelyet az Esti Újságban már ismertettünk. Politikai körökben azt hiszik, hogy a bizottság már holnap érdemben dönt és meg fogja állapítani gróf Széchenyi Lajos összeférhetetlenségét, aminek következtében Széchenyi Lajos elvesztené mandátumát. Úgy a képviselőházban, mint a felsőházban legrövidebb időn belül napirendre kerül a földbirtokpolitikai törvényjavaslat még függőben lévő harmadik szakasza. Miután a két ház egyeztető bizottsága csaknem teljes egyhangúsággal állapodott meg az új azonos szövegben, nincs kétség az iránt, hogy a javaslatot ebben a formájában mindkét ház plénuma magáévá teszi és így a nagyjelentőségű törvényjavaslat rövid időn belül legfelsőbb aláírásra és kihirdetésre kerül. Politikai körökben — mint arról az Esti Újság már megemlékezett — számolnak a két ház külügyi bizottságainak öszszehívásával is és ennek valószínű napját csütörtökben jelölik meg. A külügyi bizottság ülésén gróf Teleki Pál miniszterelnök fog tájékoztatást adni a római megbeszélésekről, gróf Csáky István külügyminiszter pedig az általános politikai helyzetről. A parlamenti munkán kívül természetesen megélénkül az élet a politikai pózokban is. A Magyar Élet Pártja nagy lendülettel és lelkesedéssel folytatja munkáját. A közeli napokban értekezletet tart a párt, amelyen a képviselők egyrészt külpolitikai kérdésekről, másrészt a képviselőház legközelebbi munkarendjével kapcsolatos problémákról kapnak tájékoztatást. Zárt ajtók mögött tárgyalják a kommista képviselik bűnperét Parisban Páris, április 1. (Havas) A haditörvényszék folytatta a kommunista képviselők perének tárgyalását. A törvényszék úgy döntött, hogy Bonnet megidézése szükségtelen. A törvényszék ezután zárt ajtók mögött folytatta a tárgyalást, amelynek során Loriot ezredes és Bruzin parancsnok mondja el vádbeszédét. Délután Daude védőbe®sédére,erül sor. (MTI) Ifjabb német repülők Shetland felett London, április (Havas) Vasárnap ismét megjelentek német repülők a Shetland-szigetek fölött. Ez a látogatás immár a huszonegyedik a háború kezdete óta, viszont első alkalommal történt, hogy vasárnap légiriadó rendeltek el. (MTI) oduMon az Isilisáf Szinti üzlegyirodájához Vill.. József-körut 5.