Esti Ujság, 1940. április (5. évfolyam, 73-98. szám)
1940-04-01 / 73. szám
4 Az Esti Újság teljes rádióműsora ápr. 1. déltől — ápr. 2. délig Hétfő, április 12 óra !Budapest I.: 13 Harang*szó. Himnusz. Időjárásjelenlét. 12.10 Haját Károly hegedül, zongoralun érekel. — 12.10 Hírek. 13.55 Lídió— Mannnger Angela énekel, zongorakísérettel. Kassa: 13—15.25 Budapest I. Belgrád: 13 Népdalok. Bukarest: 12.30 Lenne... sek. 13 óra Budapest I.: 18.20 Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 13.30 A rádió szalonzenekara. 14 óra Budapest I.: 11.30 Hírek. 14.45 Műsorismertetés. 15 óra Juulapest I.: 15.00 Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 15.35 Hanglemezest. 18 óra Budapest I.: 18.15 Diáktélóra. 18 45 Időjelzés, Időjárás jelentés, hírek. Kassa: 16.15 Budapest , Boroszló: 16 Szórakoztató zene. Köln: 16 Tarka délután. ultimken: 16 Szórakoztató zene. 17 óra Budapest I. 17 Hírek .magyar és szlovák nyelven. 17.15 Részletek a Beszkárt Közművelődési Egyesület vidám műsorából. Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Berlin: 17.30 Szórakoztató zene. Bécs: 17 Hírek, lemezek. Stuttgart: 17.15 Lemezek. 18 óra Budapest I.; ÍS X kijelentőlap Vidám elbeszélés 18.20 Hoenisch Guldóné sehramill zenekara játszik. 18.50 JsvuH-e valóban a magyar munkás élete. — Előadás. Budapest IX. 18.30 német nyelvoktatás. 18.50 Lovászi Ferenc cigányzenekara. Kassa: 18.20 Budapest II. 18.50 Budapest I. Belgrád: 1820 Lemezek. Boroszló: 15.30 Lemezek. Bukarest: 18.17 Lemezek. Küln: 18.05 Lemezek. Kincse: 18 Hangjáték. 18.30 Berlin. Stuttgart: 18.13 Hírek, könnyű zene. 19 óra Budapest I.: 19.15 Hírek. 19.25 Vidám egyfelvonásosok. Belgrád: 19.40 Rádiózenekar. Berlin: 19.30 Lemezek. Bécs: 19.15 Katonadalok. Boroszló: 19 Lemezek, hírek. Bukarest: 19.15 Lemezek, hírek. MUánó: 19.55 Magyar hírek. B. Széria: 19.30 Könnyű zene. Bruttgart: 19.35 Lemezét 20 óra .Budapest 1.8 31.30 Mosolygó muzsika. II. rész. Budapest II.: 20.00 Hírek, lóversenyeremények, hírek szlovák és ruszin nyelven. — 20.25 A Keleti-tenger. (Felolvasás. — 20.55 Beethoven: Es-dur vonósnégyes, hanglemezről. Angol műsor: 891 és 449 méteren. 20 Hirek: 20.35 Zongora. Ankara: 20.00 Rádózenekar.. Belgrád: 20.10 Dalok. Berlin: 20.15 A nők dicsérete szóban és dalban. Berom.: 20.15 Könnyűz. Bécs: 20.15 Berlin. Boroszló: 20.10 Hangy. Brüsszel: 20.30 Szórakoztató zene. Bukarest: 30 Lemezek. Firenze: 20 Hírek. Lemezek: 20.45 Szalonzene. Hamburg: 20.00 Hírek, hangjáték. Hilversum: 20.55 Olasz dalok. Köln: 20.15 Könnyű s. Königsberg: 20 Hírek, tarka est . Milánó: 20.30 Lemezek. München: 20.15 Tánczene. Oslo: 20 Filharmonikusok. Koste Paridén: 20.25 Dalok. R. Paris: 20.45 Kamarazene. Roma: 20.30 Könnyű zene. Stuttgart: 20 Hirek, operákból. Toulouse: 20.43 Operettekből. 21 óra Budapest I.: 2110 Hirek, időjárásjelentés, sporteredmények. — Hírek szlovák és ruszin nyelven. Budapest II.: 21.SS Időjárásjelentés. Angol műsor: 2030 Tánczene. Ankara: 21.30 Lemezek. Berlin: 21.00 Beethoven VIII. szimfónia. Bécs: 21 Lemezek. Brüsszel: 21 Lemezek. Bukarest: 21.10 Hírek, lemezek. Firenze: 21.30 Dalok. London: 31.15 Magyar hírek. Milánó: 21 Könnyű zene. R. Paris: 21.45 Dalok. Feste Párisien: 21.13 Hírek, legenda. Prága I.: 21.05 Rádiózenekar. Riga: 2120 Lemezek. Któmia: 21.36 Zomgorahármas. Stockholm: 21.30 Rádiózenekar. Zágráb: 21.30 Népdalok. 22 óra Budapest I.: 22.19 Közvetítés a Baroas-kávéházból. Angol műsor: 22 Rádiózenekar. Ankara: 22 Jazz. Belgrád: 22 Hangverseny, hírek. Berlin: 22 Hirek, tarka Berom.: 22.10 Hegedűhangverseny. Bécs: 22 Hírek, lemezek. Brüsszel: 22.10 Jazz. Bukarest: 22 Lemezek, hírek. Firenze: 22.45 Tánczene. Hilversum: 22.40 Leme-Köln: 22.30 Hangverseny. Königsberg: 22 Hírek. Berlin. Oslo: 22 Hírek, hangverseny. R. Paris: 22.15 Tánczene. Pozsony: 22 Hírek, szórakoztató zene. Prága I.: 22 Hírek, lemezek. Riga: 22 Lemezek. Róma : 22.45 Hírek. Je'• Stőclílioím: 22.15 Klaszszllcus zene. K. Szófia: 22 Tánczene. Toulouse: 22.15 Operákból. Zágráb: 23 Hírek, zenczene. 23 óra Budapest I.: 23 Hírek német, olasz, angol, francia és eszperantó nyelven. 23.25 Tánclemezek. 0.05 Hírek. Berlin: 23 Dobrindl zenekar. 24 Hírek, hangverseny. Boroszló: 24 Hírek. Berlin. Hilversum: 23.50 Orgona 0.50 Tánczene. Milánó: 23 Hírek. 23.15 Tánczene. 0.20 Hírek. Paris PTT.: 23.15 Hegedű hangverseny. 0.30 Hírek, az etafónikus zene. P. Párisién: 23.15 Jazz. Prága I.: 23.00 Vonósnégyes. Róma: 23.15 Tánczene. 0.30 Hírek. Toulouse: 23.15 Indulók. Kedd. április 2 Budapest I.: 6.45 Torna, hirek, közlemények, hanglemezek, étrend. 10 Hírek. 10.20 Olajkutatás Venezuela őserdeiben, Felolvasás. 10.45 Pl vet tudódtál. 11.10 Nemzetkööi*. jelsBetoldásai, Hasso. 10 Budapest I. 11.05 A magyar föld a történelem tükrében. Előadás.. 11.25 Művészlemezek. 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismert isii Ui$é$ HÉTFŐ, 1940 APRHISEI ÁRVÍZ Írta: Barabás Gyula Este, amikor keresztülmentem a hídon, még nem vettem észre semmi különöset rajta. Sőt nem is gondoltam a patakra, mint a többi emberek általában esen a környéken, én sem törődtem vele. Megszokottan és sunyian kanyarog a villák között, legfeljebb csak a kutyák és baromfiak méltányolták a hivatást, amelyet betölt. Az állatok tisztelik az élet jelenségeinek még az oly csenevész megnyilatkozási formáját is, mint ez a patak a hűvösvölgyi villák között, az emberek azonban nem érdemesítették figyelemre. Medrét jó darabon befödték, nehéz cementhidat vertek nyakára, vizébe szemetet löktek, így megbéklyósva és megcsúfolva hiányzott belőle mindaz a kellem, amely kollégáit némely falusi patakokat oly kiessé, szinte Uraivá emel anynyira, hogy még az irodalomban is helyet kapnak. Ez elzülött patak volt gazdag városrészben, mocskosan és számüsötten megbújva a villák között. Lehet, hogy mindez fájt neki és most bosszút állt. A bántalmak felkorbácsolták benne az indulatot s a márciusi éjszaka sötétjében egyszerre csak kitört rajta a lázadás. Éjfél után lépett ki medréből. A házőrző kutyák ugyan észrevették és foglalkozásukhoz híven nagy eréllyel és szorgalommal ugattak rá, de a patak nem ijedt meg. Betört a villák udvarára, csapkodta a kerítéseket, szétdúlta a leérteket, iszappal rakta tele az ösvényeket. Zúgott és toporzékolt .Gyárosokat zavart fel álmukból, bankigazgatókat, akik még nappal is párnázott ajtók mögé húzódnak az élet lármásabb tünetei elöl. Most őket is kizavarta az ágyból. Az éj sötétjében bőszen és kihívóan csapkodott, semmibe véve a szabályokat, a felriasztott emberek méltatlankodását és a kutyák ugatását. A pánik a márciusi éjszaka sötétjében komor volt és vésztjósló s a megtámadottak a rendőrségre és a tűzoltókhoz telefonáltak. A megbolondult patak ekkor már az erőteljes betonhidat pofozta és nekitámadva egy tojásnagykereskedő autójának, mindenáron ki akarta fordítani a garázsból. Később egyenruhás emberek érkeztek a helyszínre különféle dübörgő alkotmányokkal, szerszámokkal és nekiláttak a patak megfékezésének. Ez azonban nyilván már nem volt beszámítható állapotban, tovább tépte a hidat, csapkodta a tojásnagykereskedő autóját, amely karosszériájának minden finnyásságával tiltakozott ez alantas bántalmazás ellen. Már kivirradt, amikorra sikerült a patakot némileg észretéríteni. A nagy búgó szivatytyúk visszaterelték az udvarokról, pincékből és garázsokból a medrébe, az emberek köréje gyűltek és álmélkodással vegyes tisztelettel néztek rá. Lám, a patak, lei hitte volna — mondták megilletődötten. A patak csendes volt immár, majdnem szelíd. Különben sem okozott komolyabb bajt, csak néhány álmot megzavart. Csak éppen észrevétette magát. ............. Nyáron követik el a legtöbb öngyilkosságot, s az életuntaknak egyharmada méreggel vet véget életének A belügyminiszter 1929-ben rendeletet adott ki az életuntak megmentéséről és védelméről, s kötelezte a rendőrhatóságokat, hogy a tudomásokra jutott öngyilkossági eseteket és kísérleteket külön erre a célra rendszeresített lapon jelentsék a Központi Statisztikai Hivatalnak. A rendelet kiadásának tizedik évfordulója alkalmából a Magyar Statisztikai Szemle érdekes beszámolót közöl Mozolovszky Sándor dr. tollából A cikk részletes áttekintést ad az öngyilkosságok statisztikájának első tíz esztendejéről és mindenekelőtt megállapítja, hogy az 1929 és 1938 között eltelt évtized alatt a Statisztikai Hivatalhoz befutott adatok szerint 56.527 öngyilkossági eset fordult elő. Ennek a másvilág felé önként menetelő seregnek csak 49.3 százaléka jutott el a halálig, 13.1 százalék azonban csupán súlyos, 37.6 pedig könnyebb testi sérüléssel tetézte lelkének ama sebeit, amelyek az öngyilkosság elkövetésébe belehajszolják. Az öngyilkossági eseteknek a városok és a vidék szerint való megoszlásában a helyzet úgy alakul, hogy vidéken 51.7, a fővárosban 349, a törvényhatósági jogú városokban 13.4 százalék az öngyilkosok arányszáma. Az öngyilkosságot elkövető egyéneknek több mint a fele (51.8 százaléka) a 20—39 évesek közül kerül ki, de az egyszerű százalékos arányszámok itt sem adnak tiszta képet. Ha az egyes korcsoportok lélekszámához arányított eseteket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a 20— 24 éves korúak közül 1 millió lélekre 1275, a 25—29 évesek korcsoportjában ugyancsak 1 millió lélekre 1074, a 20—39 éves korcsoportra pedig 823 öngyilkosság esik, míg a 79 éven felüliek korcsoportjában 1 millió ember közül 1450 lett önöngyilkos, mértékben az élet küzdelmeibe belépő és annak zordonságaitól, első súlyosabb csapásaitól megrettenő 20—24 évesek és még a 25—29 évesek korcsoportjaiban is. Legjobban felvértezettnek látszik ebből a szempontból az élet megpróbáltatásaihoz már hozzáedzett 4Q 19 évesek csoportja. Az életkor szerint való megoszlással némileg összefügg a családi állapot szerint való megoszlás is, mert körülbelül egyforma az öngyilkosok között a nőtlenek és hajadonok, valamint a 30 éven aluliak száma. Az öngyilkosok között sokkal kevesebb a nőtlen és hajadon, de kevesebb a házas is, mint az országos arányszám, viszont az öngyilkosok között az özvegyek és kivált a törvényesen elváltak arányszáma lényegesen nagyobb az országos arányszámnál. Az özvegysorban lévőknél tehát fokozottabb mértékben hatnak az öngyilkosságot kiváltó tényezők, az elváltaknál pedig már az elválás ténye is bizonyos meghasonlás eredménye és az elrontott életre való ráébredés még inkább hozzájárul az öngyilkosságra vezető egyéb lélektani hatások fokozásához. A legtöbb öngyilkos nagyon öreg, vagy nagyon fiatal Az öngyilkossági hajlam tehát aránylag leginkább jelentkezik a legidősebb, az élet küzdelmeiben kifáradt, elfásult kor- Sportbaviteléig valamivel alacsonyabb A kozmikus és klimatikus jelenségek hatása Az öngyilkosságot minden vallás egyformán kárhoztatja és igyekszik híveit megóvni, elrettenteni ettől a cselekedettől. A statisztika szerint az öngyilkosságok megoszlása vallásfelekezetek szerint csaknem teljesen egyezik az egész népesség megoszlásával. Az ország egész népességének 64.9 százaléka római katolikus, az öngyilkosok aránya ebben a vallásfelekezetben 63.1 százalék. A reformátusok és evangélikusok együttes arányszáma 27 százalék, az öngyilkosok arányszáma 28.1 százalék. .4 zsidóság arányszáma 5.1 százalék, az öngyilkosok között viszont 6.6 százalék zsidót találunk. A statuetitai adatszolgáltatás kiterjed az öngyilkosságot elkövető személyek egészségi és vagyoni viszonyaira is. Tíz esztendő alatt betegnek minősült az öngyilkosok 11,1 százaléka és betegesnek további 18,1 százaléka. A túlnyomórész tehát egészségesnek mutatkozott, bár ezt minden esetben kimutatni meglehetősen nehéz. Az öngyilkosok vagyoni viszonyait tekintve 781 százalékot vagyontalannak találtak, 4,8 százalék bizonyult vagyonosnak és több mint 17 százalék élt rendezett vagyoni viszonyok között. További figyelemreméltó megállapítása a statisztikai adatgyűjtésnek az öngyilkosságok valószínű okaira vonatkozó beszámoló. Ez a rész a következőket mondja: fennálló vagy vélt testi és lelki, betegség miatt 23,8, nyomor, keresetnélküliség és egyéb anyagi baj miatt 23, családi viszály, családi baj és gyászeset miatt 19, szerelmi bánat miatt 13, életuntság miatt 8.2, félelem vagy elkeseredés, bűncselekmény elkövetése, büntetés, rossz előmenetel vagy egyéb sikertelenség miatt 6.4 százalék, ismeretlen ok miatt pedig 6.6 százalék volt az öngyilkosok száma. Ha az öngyilkossági esetek számának havonkénti megoszlását vizsgáljuk, feltűnik, hogy évről-évre aránylag a legkevesebb öngyilkossági eset fordul elő a téli hónapokban és a legtöbb a nyári évszakban. A nyomor, keresetnélküliség és mindenféle anyagi baj elviselése sokkal nehezebb télen, mint nyáron, azt lehetne tehát feltételezni, hogy az öngyilkosságok tömegesebb előfordulásával inkább a téli hónapokban kellene találkoznunk, holott a statisztika ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. A statisztikusok gondoltak arra is, hogy a szerelmi bánat okából elkövetett öngyilkosságok szöktetik fel a nyári hónapokban az öngyilkosságok számát, de ez a feltevés is megdőlt, így arra a megállapításra kell jutni, hogy az öngyilkosságok azok közé a népességi események közé tartoznak, amelyekre a klimatikus és kozmikus jelenségek közvetlenül, vagy közvetve bonyolult módon hatnak ki mindazoknál, akik az öngyilkosság elkövetésére hajlamossággal bírnak. Végül az öngyilkossági módozatokról ad áttekintést a cikk. Az említett tíz esztendő alatt az öngyilkosságot elkövetők 38,5 százaléka a méregpoharat választotta, tehát ez a legtöbbször előforduló öngyilkossági mód. A másik leggyakoribb módozat, hogy az öngyilkosok kötéllel vetnek véget életüknek, ezt a módot ez öngyilkosok 29 százaléka választotta, lőfegyverrel és vágószerszámmal 8, vízbeugrással 7.4 százalék próbált véget vetni életének. Gázzal 3,4, magasból való kiugrással 2,2, önelgázoltatással pedig 2,1 százaléka óhajtott szabadulni megunt életétől. Nagy sikere van a műtrágyagyárak együttes kiállításának A magyar műtrágya-vállalatok aztán első ízben vesznek részt egységes kiállítási anyaggal az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Ennek a kiállításnak jelentősége talán sohasem volt olyan nagy, mint éppen a mai időkben. A termelés fokozása és a minőség javítása egyaránt megkívánja, hogy a műtrágyahasználat minél szélesebb körökben terjedjen el. Az intenzív gazdaságokban a műtrágya fontosságát már régen felismerték, a kisgazdák között azonban csak az utóbbi időben kezd általánosabbá válni. Vitéz Zsilinszky Gábor kormányfőtanácsos, a Péti Nitrogénművek vezérigazgatójának kezdeményezésére rendezték meg a műtrágyagyárak az idei együttes kiállítást, hogy ezzel is bizonyságot tegyenek arról, hogy a műtrágyázás elterjedése és alkalmazásának helyes módszerei mennyire fontsak. A kiállítási pavilion nagyszabású méreteivel, ízléses elrendeztével, áttekintő anyagával megérdemelt feltűnést keltett és sikerrel mozdítja elő a nagy gazdasági célkitűzést. A rendezés munkáját dr. Filó János végezte kiváló szakszerűséggel, sőt ötletességgel. Isti Újság. TELEJOLTSLÁMA SZERKESZTŐSéG&STRK 1-4M-00