Esti Ujság, 1941. április (6. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-28 / 96. szám

­­isti Ujség ! Amerika nem hajókaravánokat, hanem „tengeri őrjáratot" szervez New­ York, április 28. (NST) Az amerikai sajtó meglehetősen hidegen fogadja Roosevelt elnöknek el­határozását, hogy az Egyesült Államok őrszolgálatot teljesítenek az angolok ér­dekében. Mindenesetre megnyugvással veszik tudomá­sul, hogy Roosevelt elejtette eredeti tervét, amely szerint amerikai hajókaravánokat létesít. A New York Sun véleménye szerint az Egyesült Államok elnöke igen részletesen ismertette a semleges őrszolgálat és az U­SA- convoy közötti különbséget, de egy szóval sem emlékezett­­meg arról, hogyan viselked­jenek az őrszolgálatot teljesítő hajók, ha ellenségre találnak. A New York World Telegraph a semleges őrszolgálat kiterjesztésében azt látja, hogy az Egyesült Államok kormánya bizonyos zavarban van és ezért egy „tessék-lás­­sék“ megoldást keresett. A hajókaravánok létesítésének veszélyét nem vállalták magukra, más oldalról azonban az angoloknak nem tudtak komoly és hathatós segítséget nyújtani. Hans­son Baldwin, a Newyork Times hasáb­jain azt írja, hogy Rooseveltnek a tengeri őrjáratokról tett kijelentése nem teremt ott helyzetet. Ilyen őrjáratszolgálatot már ed­dig is fenntartottak­­ ezer mérföldnyi távol­ságig — valószínűleg a 30. hosszúsági fokig — Grönlandtól keletre és az Azori-szigetek­­től nyugatra. a tengeri őrjárat nem passzív védelem, mint a hajókaraván, hanem inkább tá­madó intézkedés, mert felkutatja a tengeralattjárókat és segédcirkálókat. Az angolok ezt a módszert már a világhá­ború idején is használták és most is alkal­mazzák. A rendszernek az a hibája, hogy az óceán túlságosan nagy és a valenta sűrű őr­járatokhoz igen nagyszámú hajra van szük­ség. Ezért az őrjáratok mellett Ihajókaravá Az olyan egyénnek, akiré« bélürülése elégtelen s ezért emésztés» m meg van za­varva és aludni nem t túl, ajánlatos korán reggel egy porfiát természetes „Ferenc József“ keserű/szefif­éhgyomorra inni, mert ennek hashajtó hatása alapos és biztos, enyhe és kellemes. Kérdezze meg orvosát! Sokat és más intézkedéseket is alkalmaznak. Az Egyesült Államok esetében az őrjárat­­rendszer hatása még jobban csökken, mert az elgondolás szerint azt csupán tájékoztatás, de nem támadás céljaira használják fel. Roosevelt szerint tehát a fegyveres hadiállapotot még nem ér­ték el. Ennek ellenére mégis döntően megsegítették az angolokat a hajóveszteségek csökkenté­sére irányuló fáradozásaikban. A Ny­a Dagligt Allejumda londoni tudó­sítója azt írja, londoni politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Roosevelt elnöknek az őrjáratszolgálat kiterjesztéséről tett kijelentésének. Angol felfogás szerint ezzel formális döntés történt és a hajó­­karavánok védelmének nehéz kérdését megkerülték és mégis biztosították az Amerikából Angliába irányuló szállítá­sok védelmét. Mindenesetre Roosevelt szavait úgy ma­gyarázzák, hogy a szállítmányok biztonsága növekedett. Az ezzel kapcsolatos kockázatot az Egye­sült Államok magukra vállalták. Angol né­zet szerint minden eshetőségre meg­vannak a terveik. Jellemzőnek tartják Londonban ■ írja a svéd tudósító , hogy Roosevelt a sajtókonferencián két kérdésre nem adott választ. Az egyik kérdés az volt, hogy az amerikai őrhajószolgálat segítséget jelent-e az angol hadiflotta számára, a másik kérdés pedig, hogy m­it tesznek az Egyesült Államok akkor, ha egy hadihajót megtámadnak. Az Aftonbladet tudósítója szerint London­ban az a nézet uralkodik, hogy az amerikai elnök néhány szóval meg­változtatta az atlantióceáni helyzetet. Az amerikai biztonsági övezetet Grönlandig terjesztették ki és biztosították az Angliába irányuló szállítmányok védelmét, ugyan­akkor pedig Roosevelt elkerülte a kongresz­­szussal való viszályt, amelyet lehetséges­nek tartottak ebben a kérdésben. A londoni Daily Herald kiemeli Rooseveltnek , Grön­­landra tett célzásait és jellemzőnek tartja, hogy a német hadihajók , tevékenységük te­rületét egészen Grönlandig kiterjesztették. Havana, április 28. (NST) A már hosszabb ideje megfigyelhető feszültség az Egyesült Államok és Cuba között különösen világosan kitűnik az Információn című cubai lap fejtegetéseiből. A lap idézi Saladrigas cubai miniszterelnök és Messer­­smith havanai amerikai nagykövet között le­folyt beszélgetést. A cubai miniszterelnök ki­jelentette, hogy a kormány rendkívül el van keseredve az Egyesült Államok részéről Cubával szemben tanúsított bánásmód miatt. Amidőn az amerikai nagykövet engedékenyen a már régóta tervezett ötvenmillió dolláros amerikai kölcsönre terelte a szót, a miniszter­­elnök leszögezte, hogy bár igaz, hogy Cubá­­nak pénzre van szüksége, de a tervezett köl­csön csupán újabb nagy terhet jelent bizonyos néprétegekre, míg más osztályok hasznot húznak belőle. Ennél a kölcsönnél például csak az ame­rikai cukortermelők jutnak előnyhöz. A miniszterelnök ezzel kapc­­olatban köve­telte, hogy az Egyesült Államok gazdasági téren jobb bánásmódban részesítsék Cubát. Megadóztatják Anglia javára Amerikában az élelmiszereket Washington, április 28. (NST) Az amerikai képviselőház költségvetési bi­zottságának ülésén, amelyen a pénzügy­minisztérium egyes kiküldöttei is részt vet­tek, új adótervet beszéltek meg az Angliá­nak nyújtandó segítség megvalósítása érde­kében. A terv szerint megadóztatják az élelmiszereket és élvezeti cikkeket, többek között a kávét, kakaót, teát, cukrot, vala­mint a villanykörtét, és végül az autókat is. Vihar az ausztráliai országgyűlésen Róma, április 28. (NST) A Popolo di Roma newyorki jelentése sze­rint borzalmas viharok között ült össze az ausztráliai országgyűlés. A közeli napokban lesz ugyanis a Gallipolli­­arcoió 26. évfordulója. Amikor ezzel kapcso­latban ismertették a hadihelyzetet, egy kép­viselő, aki részt vett a Gallipoli-ütközetben, élesen közbekiáltott: — Nincs értelme ilyen meséket mondani. Ott voltam Gallipolinál és tudom, hogy az angol jelentések hemzsegnek bizonyos frázi­soktól. Az izgalom a csúcspontját azonban akkor érte el, amikor Menzies miniszterelnök lon­doni sürgönyét olvasták fel. Ebben az ausztráliai miniszterelnök bejelentette, hogy nem állt módjában az országgyűlés engedélyét kikérni az ausztráliai csapa­toknak Közelkeletre való kiküldésére. A történtekért a felelősséget egyedül Chur­chill és Eden viseli. A tudósítás szerint a távirat fölolvasása után olyan borzalmas vihar tört ki, hogy azt még a francia képviselőház legnehezebb nap­jaival sem lehet összehasonlítani. HÉTFŐ, 1941 ÁPRILIS 28. ÍRORSZÁG nem adja fel semlegességét Róma, április 28. (NST) Az Egyesült Államok azt követelték Aiker tábornok ír hadügyminisztertől, hogy a lon­doni követeléseknek tegyen eleget és adjon támpontokat. Az Egyesült Államok csak eb­ben az esetben adhatnak ír­országnak fegy­vert, — jelenti a Vooe d Italia Washingtonból. Az ír hadügyminiszter erre ismételten kény­telen volt leszögezni a nyilvánosság előtt, hogy Iroszág teljesen semleges akar maradni. POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK MINDEN HÉTKÖZNAP DÉLBEN Felelős szerkesztő: Szerkesztő: MAKRAI JÁNOS vitéz BÉRY LÁSZLÓ Felelős kiadó: Dr. BÁTHORY-HÜTTNER JÁNOS Nyomatott a Stádium Sajtóvállalat klírforgógépein Felelős: Győgy Aladár niazfalá

Next