Esti Ujság, 1941. április (6. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-28 / 96. szám
isti Ujség ! Amerika nem hajókaravánokat, hanem „tengeri őrjáratot" szervez New York, április 28. (NST) Az amerikai sajtó meglehetősen hidegen fogadja Roosevelt elnöknek elhatározását, hogy az Egyesült Államok őrszolgálatot teljesítenek az angolok érdekében. Mindenesetre megnyugvással veszik tudomásul, hogy Roosevelt elejtette eredeti tervét, amely szerint amerikai hajókaravánokat létesít. A New York Sun véleménye szerint az Egyesült Államok elnöke igen részletesen ismertette a semleges őrszolgálat és az USA- convoy közötti különbséget, de egy szóval sem emlékezettmeg arról, hogyan viselkedjenek az őrszolgálatot teljesítő hajók, ha ellenségre találnak. A New York World Telegraph a semleges őrszolgálat kiterjesztésében azt látja, hogy az Egyesült Államok kormánya bizonyos zavarban van és ezért egy „tessék-lássék“ megoldást keresett. A hajókaravánok létesítésének veszélyét nem vállalták magukra, más oldalról azonban az angoloknak nem tudtak komoly és hathatós segítséget nyújtani. Hansson Baldwin, a Newyork Times hasábjain azt írja, hogy Rooseveltnek a tengeri őrjáratokról tett kijelentése nem teremt ott helyzetet. Ilyen őrjáratszolgálatot már eddig is fenntartottak ezer mérföldnyi távolságig — valószínűleg a 30. hosszúsági fokig — Grönlandtól keletre és az Azori-szigetektől nyugatra. a tengeri őrjárat nem passzív védelem, mint a hajókaraván, hanem inkább támadó intézkedés, mert felkutatja a tengeralattjárókat és segédcirkálókat. Az angolok ezt a módszert már a világháború idején is használták és most is alkalmazzák. A rendszernek az a hibája, hogy az óceán túlságosan nagy és a valenta sűrű őrjáratokhoz igen nagyszámú hajra van szükség. Ezért az őrjáratok mellett Ihajókaravá Az olyan egyénnek, akiré« bélürülése elégtelen s ezért emésztés» m meg van zavarva és aludni nem t túl, ajánlatos korán reggel egy porfiát természetes „Ferenc József“ keserű/szefiféhgyomorra inni, mert ennek hashajtó hatása alapos és biztos, enyhe és kellemes. Kérdezze meg orvosát! Sokat és más intézkedéseket is alkalmaznak. Az Egyesült Államok esetében az őrjáratrendszer hatása még jobban csökken, mert az elgondolás szerint azt csupán tájékoztatás, de nem támadás céljaira használják fel. Roosevelt szerint tehát a fegyveres hadiállapotot még nem érték el. Ennek ellenére mégis döntően megsegítették az angolokat a hajóveszteségek csökkentésére irányuló fáradozásaikban. A Nya Dagligt Allejumda londoni tudósítója azt írja, londoni politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Roosevelt elnöknek az őrjáratszolgálat kiterjesztéséről tett kijelentésének. Angol felfogás szerint ezzel formális döntés történt és a hajókaravánok védelmének nehéz kérdését megkerülték és mégis biztosították az Amerikából Angliába irányuló szállítások védelmét. Mindenesetre Roosevelt szavait úgy magyarázzák, hogy a szállítmányok biztonsága növekedett. Az ezzel kapcsolatos kockázatot az Egyesült Államok magukra vállalták. Angol nézet szerint minden eshetőségre megvannak a terveik. Jellemzőnek tartják Londonban ■ írja a svéd tudósító , hogy Roosevelt a sajtókonferencián két kérdésre nem adott választ. Az egyik kérdés az volt, hogy az amerikai őrhajószolgálat segítséget jelent-e az angol hadiflotta számára, a másik kérdés pedig, hogy mit tesznek az Egyesült Államok akkor, ha egy hadihajót megtámadnak. Az Aftonbladet tudósítója szerint Londonban az a nézet uralkodik, hogy az amerikai elnök néhány szóval megváltoztatta az atlantióceáni helyzetet. Az amerikai biztonsági övezetet Grönlandig terjesztették ki és biztosították az Angliába irányuló szállítmányok védelmét, ugyanakkor pedig Roosevelt elkerülte a kongreszszussal való viszályt, amelyet lehetségesnek tartottak ebben a kérdésben. A londoni Daily Herald kiemeli Rooseveltnek , Grönlandra tett célzásait és jellemzőnek tartja, hogy a német hadihajók , tevékenységük területét egészen Grönlandig kiterjesztették. Havana, április 28. (NST) A már hosszabb ideje megfigyelhető feszültség az Egyesült Államok és Cuba között különösen világosan kitűnik az Információn című cubai lap fejtegetéseiből. A lap idézi Saladrigas cubai miniszterelnök és Messersmith havanai amerikai nagykövet között lefolyt beszélgetést. A cubai miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány rendkívül el van keseredve az Egyesült Államok részéről Cubával szemben tanúsított bánásmód miatt. Amidőn az amerikai nagykövet engedékenyen a már régóta tervezett ötvenmillió dolláros amerikai kölcsönre terelte a szót, a miniszterelnök leszögezte, hogy bár igaz, hogy Cubának pénzre van szüksége, de a tervezett kölcsön csupán újabb nagy terhet jelent bizonyos néprétegekre, míg más osztályok hasznot húznak belőle. Ennél a kölcsönnél például csak az amerikai cukortermelők jutnak előnyhöz. A miniszterelnök ezzel kapcolatban követelte, hogy az Egyesült Államok gazdasági téren jobb bánásmódban részesítsék Cubát. Megadóztatják Anglia javára Amerikában az élelmiszereket Washington, április 28. (NST) Az amerikai képviselőház költségvetési bizottságának ülésén, amelyen a pénzügyminisztérium egyes kiküldöttei is részt vettek, új adótervet beszéltek meg az Angliának nyújtandó segítség megvalósítása érdekében. A terv szerint megadóztatják az élelmiszereket és élvezeti cikkeket, többek között a kávét, kakaót, teát, cukrot, valamint a villanykörtét, és végül az autókat is. Vihar az ausztráliai országgyűlésen Róma, április 28. (NST) A Popolo di Roma newyorki jelentése szerint borzalmas viharok között ült össze az ausztráliai országgyűlés. A közeli napokban lesz ugyanis a Gallipolliarcoió 26. évfordulója. Amikor ezzel kapcsolatban ismertették a hadihelyzetet, egy képviselő, aki részt vett a Gallipoli-ütközetben, élesen közbekiáltott: — Nincs értelme ilyen meséket mondani. Ott voltam Gallipolinál és tudom, hogy az angol jelentések hemzsegnek bizonyos frázisoktól. Az izgalom a csúcspontját azonban akkor érte el, amikor Menzies miniszterelnök londoni sürgönyét olvasták fel. Ebben az ausztráliai miniszterelnök bejelentette, hogy nem állt módjában az országgyűlés engedélyét kikérni az ausztráliai csapatoknak Közelkeletre való kiküldésére. A történtekért a felelősséget egyedül Churchill és Eden viseli. A tudósítás szerint a távirat fölolvasása után olyan borzalmas vihar tört ki, hogy azt még a francia képviselőház legnehezebb napjaival sem lehet összehasonlítani. HÉTFŐ, 1941 ÁPRILIS 28. ÍRORSZÁG nem adja fel semlegességét Róma, április 28. (NST) Az Egyesült Államok azt követelték Aiker tábornok ír hadügyminisztertől, hogy a londoni követeléseknek tegyen eleget és adjon támpontokat. Az Egyesült Államok csak ebben az esetben adhatnak írországnak fegyvert, — jelenti a Vooe d Italia Washingtonból. Az ír hadügyminiszter erre ismételten kénytelen volt leszögezni a nyilvánosság előtt, hogy Iroszág teljesen semleges akar maradni. POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK MINDEN HÉTKÖZNAP DÉLBEN Felelős szerkesztő: Szerkesztő: MAKRAI JÁNOS vitéz BÉRY LÁSZLÓ Felelős kiadó: Dr. BÁTHORY-HÜTTNER JÁNOS Nyomatott a Stádium Sajtóvállalat klírforgógépein Felelős: Győgy Aladár niazfalá