Esti Ujság, 1941. április (6. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-16 / 86. szám
tfVMM Eredeti operettbemutató az Erzsébetvárosi Színházban Az elmúlt eszte fedőben az Erzsébetvárosi Színház téli idénye alatt csak olyan darabokat játszottak, anelyek már más színházak műsorán szerepelt. Erdélyi Mihály, a színház igazgatója az idén azonban egymásután hoz ki olyan daljátékokat, amelyeket még egyetlenegy színnél sem játszott. Pénteken ismét premiert tartanak a városligeti színházban, ezúttal a színház rendezőjének, Körössy Zoltánnak„Csak egy asszon van a világon” című operettjét mutatják be, amelynek muzsikáját az ismert dalszerző, Nádor József írta, akinek ez a muzsika lesz első operett kompozíciója. A darab a szerző rendezésében kerül aközönség elé. Az idén már csak két délutáni előadás kp az Operabálban Az Operaház néjlszerű vasárnap délutáni előadásai ebben a hínapban befejeződnek. Az idén már mindösszel csak két délutáni előadást tartanak olc® helyárakkal. A jövő vasárnap, április 20-én a Romeo és Julia, a Fából faragott királyi és a Csárdajelenet kerül színre, április 27-én, az Idény utolsó délutáni előadásán pedig Lehár Ferenc nagyoperettje, a „Riosolit országa”. 8 Júliusban osztják ki a főváros színészösztöndíjait A főváros által alapított színészösztöndíjakat minden esztendőben a színházi idény utolsó hónapjában osztják ki. A főváros négy, egyenként 1000 pengős ösztöndíjjal jutalmazza azt a fiatal, 35 évet még be nem töltött, tehetséges színészt, vagy színésznőt, aki az elmúlt színházi idényben valamelyik színpadon önálló szerepet játszott és bizonyságot tett, érdemes arra, hogy az ösztöndíj felhasználásával tanulmányait elmélyíthesse, vagy folytathassa. A pályázati kérvényeket május 15-ig kell beadni a székesfővárosbóre. Az ösztöndíjakat kiosztó bírálóbizittság dr. Morvay Endre alpolgármesteri elnöklete alatt már meg is alakult a napokban. " VIZSGAELŐADÁS a Magyar Színházban Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának végzi növendékei vasárnap, április 20-án délelőtt féltizenegyórai kezdettel vizsgaelőadást tartanak a Magyar Színházban. A növendékek Farkas Imre „Repülj fecském” című daljátékát adják elő Széll József tanár rendezésében. Ifi műsor a Pódiumban Egy csokorra való ,vidám jelenetet és tréfát gyűjt össze „Mezősen Igazság” címmel a Pódium kabaré szombeton bemutatott új műsora. Örömmel állapítjuk meg, hogy végre a Pódiumban felhagytál a politikai szatírákkal és a sokszor bántó hanggal, amennyiben a műsorszámok legnagyobb része a szórakoztatásra törekszik és csak néha csillan ki a régi szellem. Ez aztán a Meztelen igazságot legtöbbször álöltözetben mutatja be. Az Egy fillért parodizáló „Egy pengő” című tréfában a kabaré vendégművére, Somlay Artur, aki ismét színész-szerepet j játszik, arat szép sikert. A többi kis jelenetés darab, ha nem is mind újszerű, szórakoztató, vidám és mulatságos. Oláh Böske, Tluvias Vera, Köpeczi- Boócz Lajos és a Pódium törzsgárdájának tagjai viszik sikerre az új műsort. A Magyar Művelődés Házában április 20-án ifjú Jáhn Antal, Budapest legismertebb, közkedvelt harmonika-tenára rövid előadást fog tartani a Mamuk tangóharmonika-est keretében a tangóharmonikáról. Utána Hajós Évával, a bűbájos tangóharmonika-fenoménnel bravúr-duettet adna elő. A hangverseny után, mint hírlik, tanítványai ünneplésben kívánják részesíteni a kilátó pedagógust abból az alaklomból, hogy talgóharmonika-iskolája Mamicz Frigyes kiadásában megjelent. A* ** WZÍNSZM. Cserefitzy Járosi őszre megnyitja a Király Színházat Évek óta üresen áll a Király utcában a nagymúltú operettszínház, a Király-színház, ahol a háború előtt, majd a háború alatt és azután két-háromszázas, sorozatos előadásokban peregtek a leghíresebb operettek. A Király Színház nem sokkal az Unió Tröszt összeomlása után csukott be és azóta csak rövidebb-hosszabb ideig tartottak benne állandó jellegű előadásokat. Az épület bérletére vonatkozólag már többízben folytattak tárgyalásokat különböző vállalkozók, de minden tárgyalás meghiúsult eddig, miután a színház olyan elhanyagolt állapotban van, hogy csak nagy pénzbe kerülő átalakítással lehetne a jelenlegi helyzeten segíteni. A közelmúltban Ferenczy Károly kezdett tárgyalni az épület gazdáival s a mögötte álló tőkecsoport nevében vételi ajánlatot is tett. Ezek a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak s ha a megegyezés sikerül, úgy még a tavasszal, illetve a nyáron megkezdik az épület átalakítását, illetve modernizálását. Ferenczy Károly terve az, hogy a régi, Király Színházat kelti életre és népszínházat csinál itt, de természetesen a kor igényeinek megfelelő művészi felkészültséggel. Amennyiben Ferenczy terve sikerül, úgy szeptemberre vagy októberre ismét megnyílik a Király Színház. Tanyai statiszták az „András“ felvételeinél A Hunniában nemrégiben fejezték be az „András“ című új „Mesterfilm“ műtermi felvételeit s néhány nap óta már a külsőkön dolgoznak. Pest megyében, Pettenden dolgozott a filmegyüttes Bánky Viktor rendező irányítása mellett. A külső munkán részt vett valamenynyi főszereplő: Bordy Bella, Hidvéghy Valéria, Páger Antal, Tímár József, Köpeczi- Boócz Lajos, valamint néhány epizódszereplő. Szerepel ezenkívül a filmben rengeteg tanyai statiszta is. A környékbeli béreseket szerződtették erre a munkára s egy sereg „alkalmi színész“ napokon át dolgozott a film stábjával. Még a pettendi kocsmáros is játszik, továbbá a béresgazda és mások és nemcsak a tömegjelenetekben szerepelnek a gép előtt, hanem kisebb szerepeket „alakítottak“ is. Az új magyar film csak a jövő szezonban kerül színre. Sorozatos meglepetés lesz a TELL VILMOS repríze az Operaházban A hét végére tűzte ki az Operaház Rossini dalművének, a Tell Vilmosnak előadását. A darab 1907 óta nem szerepelt nálunk műsoron, addig azonban a régi előadásban egyike volt a hajdani Nemzeti Színház és a később épült Operaházi legnagyobb sikereinek. Rossini életének utolsó operája, a Tell Vilmos, amelyet pályájának csúcspontján írt Párisban. Az opera alág legnagyobb színpadjain állandóan műsoron szerepel s nemcsak az énekesek, hanem a rendezők és díszlettervezők kedvenc darabja is, mert kevés olyan dalműve van a világnak, amelyben annyi lehetőségre nyílna alkalom, mint a Tell Vilmosban. Az Operaház parádés felújítása háromszoros meglepetést tartogat a közönségnek. Először, hogy mennyire nem fakult meg és nem veszített érdekességéből a százéves dalmű és hogy rendkívül nehéz énekszerepeit milyen szépen éneklik a magyar együttes tagjai. Márkus László igazgató parádés szereposztásban tűzte ismét műsorra a Teli Vilmost. A második meglepetés a rendezés lesz. A Teli Vilmos nemcsak az operairodalomnak, hanem az egész színpadi irodalomnak egyik legnehezebben előadható darabja. Története során a napfényes, derűs tavaszi hangulattól holdas éjszakákon keresztül a legerősebb szélviharig, zivatarig minden„színpadi időjárás” előfordul. A háttérben tavon érkeznek bárkán a szereplők, Teli Vilmos a hajó orráról a sziklás partra ugrik és egy rúgással visszalendíti a hajót a tó közepére. Az első felvonás végén felgyújtott falu megrázó képére megy le a függöny. Gessler zsoldosai puszítanak, gyújtogatnak Tel Vilmos falujában. A világhírű esküjelenet holdfényes erdőszélen és hatalmas feszület tövében játszódik. Nem hiányzik az operából a pompás, nagyszabású ünnepély sem, amelyet felvonulások, táncjelenetek tesznek színessé. A darab második felében csatajelenet és a legendás nyíllövés képe ad kiváló alkalmat Nádasdy Kálmánnak meglepően színes és érdekes rendezésre. Nádasdy abban a formában rendezi Budapesten a Telit, ahogy legutóbb Olaszországban ünnepi előadássorozatban színpadra állította. A harmadik meglepetése less az előadásnak, hogy Rossini muzsikájának pompás örözik az olasz hősi opera kezdeteit és hogy a nagy zeneszerző arisztokratikus és népi kultúrából sarjadó muzsikája milyen változatos színű élményt nyújt a legerőteljesebb realitású pillanatoktól a transzcendentalizmusig. A népi zene korunkban annyira erős szeretete és új felfedezése nyomán ismét megszerettük és sokra becsüljük a zenei ornamentikát és drámai jelenetekben sem hat valószínűtlenül a melizmatikus dallam. Ez a dithirambikus muzsika ma is annyira él, mint megírásának korában és tüzes színekkel díszíti, mély mondanivalóval szélesíti a svájci szabadsághősök megkapó történetét. A vezénylést és a betanítás munkáját Rubányi Vilmosra bízta az Operaház, a díszleteket Fülöp Zoltán és a jelmezeket, amelyek a XIV. század elejének német népviseletét viszik a színpadra, Márk Tivadar tervezte. A karigazgató Roubal Vilmos, a baletteket pedig Harangozó Gyula tanította be. Az új fordítást Innocent Vincze Ernő készítette, a főszerepeket Osváth Júlia, Budanovits Mária, Horányi Karola, Palló Imre, Hámory Imre, Halmos János, Koréh Endre, Komáromy Pál és Fodor János éneklik. AMűvészetietek Ungváron és Kolozsvárott Hómon Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére rendezett Művészeti Hetek legközelebbi állomása Ungvár lesz. Az anyaország és Kárpátalja képzőművészeinek együttes kiállítása vezeti be a május közepén kezdődő ungvári Művészi Hetek gazdag programját, amelynek irodalmi, művészeti és színpadművészeti eseményei átterjednek június hónapra is. Ungvár után szeptemberben Kolozsvárott rendeznek Művészi Heteket, amely alkalmat ad Erdély közönségének, hogy bensőséges kapcsolatokkal ismerkedjem meg a magyar művészet magas-J*. . m l _ m wywsiuiwUiygv bi & „A MAI OLASZ ZENE"-CIKLUS utolsó hangversenye A Budapesti Olasz Kultúrintézet csütörtökön, április 17-én rendezi modern olasz zenei ciklusában negyedik és egyben befejező hangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Műsoron Rota Pizzetti, Petrassi és Malipiero kamaraművei szerepelnek a Zeneművészeti Főiskola kamaraegyüttesének előadásában. Jegyek az Olasz Kultúrintézet Eskü úti székházában és a Székesfővárosi Népművelési Bizottságnál kaphatók. Rosier Endre a firenzei zenei ünnepségeken A háborús események ellenére az idén is megtartják Firenzében a nagy nemzetközi zenei ünnepséget, a Maggio Musicale-t. Az ünnepségekre meghívást kapott Rossler Endre, Operaházunk kiváló énekese is, aki a tavalyi Maggio Musicalen már nagy sikert aratott az olasz közönség előtt. A május első napjaiban megtartandó zenei ünnepségen Rössler Endre a Missa Solemnis tenorszólóját énekli. A „Halálra ítéltek“ — másodszor A közönség még bizonyára emlékezik még arra a nagyhatású drámára, amely évekkel ezelőtt került színre Budapesten. A film szereplői egy halálos beteg leány és egy halálra ítélt fegyenc, akik egy hongkong—san franciscoi hajóron ismerkednek meg és szeretnek egymásba. A rendkívül érdekes filmregényt most újból megfilmesítették — természetesen új szereplőkkel. Merle Oberon és George Brent játsszák a két főszerepet — a film rövidesen Budapesten is bemutatásra kerül. Vigyázat, törékeny! Vigyázat, sikamlós! megfelelőbb címe volna a Komédia Orfeum új műsorának, mint a Vigyázat, törékeny. Mert annyi fűszeres tréfa, éles jelenet és annyi leplezetlen pikantéria tarkítja ezt a műsort, amely jellemző a kis orfeumszínház stílusára. A színpadi részben Türk Berta dizőz-számai kapnak a legtöbb tapsot, a kis jelenetekben pedig Barna Anci és Misoga László nevettetik a közönséget. A varieté-számok közül ki kell emelnünk Quick átváltozó művész és Corodini bűvész produkcióit. Kora Terry Táncos, zenés, énekes revüfilm, kémtörténettel. A történet nem túlságosan izgalmas, ellenben a táncos revüjelenetek kiállítása fényűző, a felvételek technikai bravúrja pedig csodálatos. Rökk Marika kettős szerepet játszik, két táncosnőtestvért. Az egyik lelkiismeretlen könynyelmű, villogó szemű démon, a másik szelídlelkű, ártatlan és szende. A kettő szintézisét alakítja Rökk Marika — ez már szinte a harmadik szerep — amikor a démon meggyilkolása után a szende testvér lép a világhírű Kora Terry örökébe. Rökk Marika drámát játszik, de igazi elemében akkor van, amikor táncra perdül vagy pedig énekelnie kell. Igazi revüprimadonna, egyetlen ma Európában. Amerikai méretű, luxusfilm gondos német kiadásban. (Uránia) (*) Igen érdekes kiállítás rendezéséről folyik most a tárgyalás néhány arisztokrata műgyűjtő és egy pesti filmszínház igazgatósága között. A mozi ugyanis néhány nap múlva mutatja be Frank Capra „Kék hold völgye“ című filmjét, amelynek meséje tudvalévően Tibetben játszódik. A budapesti magángyűjteményekben igen sok olyan értékes távolkeleti műtárgy és kuriózum található, amelyet a nagyközönség természetesen nem láthatott. Most felmerült az ötlet, hogy a film bemutatásával kapcsolatban a filmszínház előcsarnokában tibeti kiállítást rendez-