Esti Ujság, 1941. április (6. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-16 / 86. szám

tfVMM Eredeti operettbemutató az Erzsébetv­árosi Színházban Az elmúlt eszte fedőben az Erzsébetvárosi Színház téli idény­e alatt csak olyan darabo­kat játszottak, an­elyek már más színházak műsorán szerepelt­. Erdélyi Mihály, a szín­ház igazgatója az idén azonban egymásután hoz ki olyan daljá­tékokat, amelyeket még egyetlenegy színnél sem játszott. Pénteken ismét premiert tartanak a városligeti szín­házban, ezúttal a színház rendezőjének, Körössy Zoltánnak­„Csak egy asszon van a világon” című operettjét mutatják be, amely­nek muzsikáját az­ ismert dalszerző, Nádor József írta, akinek ez a muzsika lesz első operett kompozíciója. A darab a szerző ren­dezésében kerül a­­közönség elé. Az idén már c­­sak két délutáni előadás kp az Operabálban Az Operaház néjlszerű vasárnap délutáni előadásai e­bben a hínapban befejeződnek. Az idén már mindösszel csak két délutáni elő­adást tartanak olc® helyárakkal. A jövő vasárnap, április 20-én a Romeo és Julia, a Fából faragott királyi és a Csárdajelenet kerül színre, április 27-én, az Idény utolsó délutáni előadásán pedig Lehár Ferenc nagy­operettje, a „Riosolit országa”. 8 Júliusban osztják ki a főváros színész­ösztöndíjait A főváros által alapított színészösz­töndíjakat minden esztendőben a szín­házi idény utolsó hónapjában osztják ki. A főváros négy, egyenként 1000 pengős ösztöndíjjal jutalmazza azt a fiatal, 35 évet még be nem töltött, tehetséges szí­nészt, vagy színésznőt, aki az elmúlt színházi idényben valamelyik színpadon önálló szerepet játszott és bizonyságot tett, érdemes­ arra, hogy az ösztöndíj felhasználásával tanulmányait elmélyít­hesse, vagy folytathassa. A pályázati kérvényeket május 15-ig kell beadni a székesfővárosbóre. Az ösztöndíjakat ki­osztó bírálóbizi­ttság dr. Morvay Endre alpolgármester­i elnöklete alatt már meg is alakult a napokban. " VIZSGA­ELŐ­ADÁS a Magyar Színházban Az Országos S­zínészegyesület Színészképző Iskolájának végzi növendékei vasárnap, áp­rilis 20-án délelőtt féltizenegyórai kezdettel vizsgaelőadást tartanak a Magyar Színház­ban. A növendékek Farkas Imre „Repülj fecském” című daljátékát adják elő Széll Jó­zsef tanár rendezésében. Ifi műsor a Pódiumban Egy csokorra való ,vidám jelenetet és tré­fát gyűjt össze „Mezősen Igazság” címmel a Pódium kabaré szomb­eton bemutatott új mű­sora. Örömmel állapítjuk meg, hogy végre a Pódiumban felhagytál­ a politikai szatírákkal és a sokszor bántó hanggal, amennyiben a műsorszámok legnagy­obb része a szórakoz­tatásra törekszik és cs­ak néha csillan ki a régi szellem. Ez aztán a Meztelen igazságot leg­többször álöltözetben mutatja be. Az Egy fillért parodizáló „Egy­ pengő” című tréfában a kabaré vendégművére, Somlay Artur, aki ismét színész-szerepet j játszik, arat szép si­kert. A többi kis jelenet­és darab, ha nem is mind újszerű, szórakoztató, vidám és mulat­ságos. Oláh Böske, Tluvias­ Vera, Köpeczi- Boócz Lajos és a Pódium törzsgárdájának tagjai viszik sikerre az új műsort.­­ A Magyar Művelődés Házában április 20-án ifjú Jáhn Antal, Budapest legismertebb, közkedvelt harmonika-tenára rövid előadást fog tartani a Mamu­k tangóharmonika-est keretében a tangóharmonikáról. Utána Hajós Évával, a bűbájos tangóharmonika-fenomén­­nel bravúr-duettet adna elő. A hangverseny után, mint hírlik, tanítványai ünneplésben kí­vánják részesíteni a kilátó pedagógust abból az alaklomból, hogy talgóharmonika-iskolája Mamicz Frigyes kiadás­ában megjelent. A* ** W­­ZÍNSZM. Cserefitzy J­áros­i őszre megnyitja a Király Színházat Évek óta üresen áll a Király­ utcában a nagymúltú operettszínház, a Király-szín­ház, ahol a háború előtt, majd a háború alatt és azután két-háromszázas, sorozatos előadásokban peregtek a leghíresebb ope­rettek. A Király­ Színház nem sokkal az Unió Tröszt összeomlása után csukott be és azóta csak rövidebb-hosszabb ideig tar­tottak benne állandó jellegű előadásokat. Az épület bérletére vonatkozólag már többízben folytattak tárgyalásokat külön­böző vállalkozók, de minden tárgyalás meg­hiúsult eddig, miután a színház olyan el­hanyagolt állapotban van, hogy csak nagy pénzbe kerülő átalakítással lehetne a jelen­legi helyzeten segíteni. A közelmúltban Ferenczy Károly kez­dett tárgyalni az épület gazdáival s a mö­götte álló tőkecsoport nevében vételi aján­latot is tett. Ezek a tárgyalások már elő­rehaladott stádiumban vannak s ha a megegyezés sikerül, úgy még a tavasszal, illetve a nyáron megkezdik az épület át­alakítását, illetve modernizálását. Feren­czy Károly terve az, hogy a régi, Király Színházat kelti életre és népszínházat csi­nál itt, de természetesen a kor igényeinek megfelelő művészi felkészültséggel. Amennyiben Ferenczy terve sikerül, úgy szeptemberre vagy októberre ismét meg­nyílik a Király Színház. Tanyai statiszták az „András“ felvételeinél A Hunniában nemrégiben fejezték be az „András“ című új „Mesterfilm“ műtermi fel­vételeit s néhány nap óta már a külsőkön dol­goznak. Pest megyében, Pettenden dolgozott a filmegyüttes Bánky Viktor rendező irányítása mellett. A külső munkán részt vett valameny­­nyi főszereplő: Bordy Bella, Hidvéghy Valé­ria, Páger Antal, Tímár József, Köpeczi- Boócz Lajos, valamint néhány epizódszereplő. Szerepel ezenkívül a filmben rengeteg tanyai statiszta is. A környékbeli béreseket szerződ­tették erre a munkára s egy sereg „alkalmi színész“ napokon át dolgozott a film stábjá­val. Még a pettendi kocsmáros is játszik, to­vábbá a béresgazda és mások és nemcsak a tömegjelenetekben szerepelnek a gép előtt, hanem kisebb szerepeket „alakítottak“ is. Az új magyar film csak a jövő szezonban kerül színre. Sorozatos meglepetés lesz a TELL VILMOS repríze az Operaházban A hét végére tűzte ki az Operaház Rossini dalművének, a Tell Vilmosnak előadását. A darab 1907 óta nem szerepelt nálunk műso­ron, addig azonban a régi előadásban egyike volt a hajdani Nemzeti Színház és a később épült Operaházi legnagyobb sikereinek. Ros­sini életének utolsó operája, a Tell Vilmos, amelyet pályájának csúcspontján írt Páris­­ban. Az opera a­­lág legnagyobb színpadjain állandóan műsoron szerepel s nemcsak az énekesek­, hanem a rendezők és díszletterve­zők kedvenc darabja is, mert kevés olyan dal­műve van a világnak, amelyben annyi lehető­ségre nyílna alkalom, mint a Tell Vilmosban. Az Operaház parádés felújítása háromszo­ros meglepetést tartogat a közönségnek. Elő­ször, hogy mennyire nem fakult meg és nem veszített érdekességéből a százéves dalmű és hogy rendkívül nehéz ének­szerepeit milyen szépen éneklik a magyar együttes tagjai. Márkus László igazgató parádés szereposz­tásban tűzte ismét műsorra a Teli Vilmost. A második meglepetés a rendezés lesz. A Teli Vilmos nemcsak az operairodalomnak, hanem az egész színpadi irodalomnak egyik legnehezebben előadható darabja. Története során a napfényes, derűs tavaszi hangulattól holdas éjszakákon keresztül a legerősebb szélviharig, zivatarig minden­­„színpadi idő­járás” előfordul. A háttérben tavon érkeznek bárkán a szereplők, Teli Vilmos a hajó orrá­ról a sziklás partra ugrik és egy rúgással visszalendíti a hajót a tó közepére. Az első felvonás végén felgyújtott falu megrázó képére megy le a függöny. Gessler zsoldosai puszíta­nak, gyújtogatnak Tel Vilmos falujában. A világhírű esküjelenet holdfényes erdőszélen és hatalmas feszület tövében játszódik. Nem hiányzik az operából a pompás, nagyszabású ünnepély sem, amelyet felvonulások, táncjele­netek tesznek színessé. A darab második felé­ben csatajelenet és a legendás nyíllövés képe ad kiváló alkalmat Nádasdy Kálmánnak meglepően színes és érdekes rendezésre. Nádasdy abban a formában rendezi Budapes­ten a Telit, ahogy legutóbb Olaszországban ünnepi előadássorozatban színpadra állította. A harmadik meglepetése less az előadás­nak, hogy Rossini muzsikájának pompás ö­rözik az olasz hősi opera kezdeteit és hogy a nagy zeneszerző arisztokratikus és népi kul­túrából sarjadó muzsikája milyen változatos színű élményt nyújt a leg­erőteljesebb reali­tású pillanatoktól a transzcendentalizmusig. A népi zene korunkban annyira erős szere­­tete és új felfedezése nyomán ismét megsze­rettük és sokra becsüljük a zenei ornamenti­kát és drámai jelenetekben sem hat valószí­­nűtlenül a melizmatikus dallam. Ez a dithi­­rambikus muzsika ma is annyira él, mint megírásának korában és tüzes színekkel dí­szíti, mély mondanivalóval szélesíti a svájci szabadsághősök megkapó történetét. A vezénylést és a betanítás munkáját Ru­­bányi Vilmosra bízta az Operaház, a díszle­teket Fülöp Zoltán és a jelmezeket, amelyek a XIV. század elejének német népviseletét vi­szik a színpadra, Márk Tivadar tervezte. A karigazgató Roubal Vilmos, a baletteket pe­dig Harangozó Gyula tanította be. Az új for­dítást Innocent­ Vincze Ernő készítette, a fő­szerepeket Osváth Júlia, Budanovits Mária, Horányi Karola, Palló Imre, Hámory Imre, Halmos János, Koréh Endre, Komáromy Pál és Fodor János éneklik. AMűvészeti­­­etek Ungváron és Kolozsvárott Hómon Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére rendezett Mű­vészeti Hetek legközelebbi állomása Ungvár lesz. Az anyaország és Kárpátalja képzőmű­vészeinek együttes kiállítása vezeti be a má­jus közepén kezdődő ungvári Művészi Hetek gazdag programját, amelynek irodalmi, mű­vészeti és színpadművészeti eseményei átter­jednek június hónapra is. Ungvár után szep­temberben Kolozsvárott rendeznek Művészi Heteket, amely alkalmat ad Erdély közönsé­gének, hogy bensőséges kapcsolatokkal is­merkedjem meg a magyar művészet magas­-J*. . m l _ m wywsiui­wUiygv bi­ & „A MAI OLASZ ZENE"-CIKLUS utolsó hangversenye A Budapesti Olasz Kultúrintézet csütörtö­kön, április 17-én rendezi modern olasz zenei ciklusában negyedik és egyben befejező hang­versenyét a Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében. Műsoron Rota Pizzetti, Petrassi és Malipiero kamaraművei szerepelnek a Zene­művészeti Főiskola kamaraegyüttesének elő­adásában. Jegyek az Olasz Kultúrintézet Eskü­ úti székházában és a Székesfővárosi Népművelési Bizottságnál kaphatók. ­ Rosier Endre a firenzei zenei ünnepségeken A háborús események ellenére az idén is megtartják Firenzében a nagy nemzet­közi zenei ünnepséget, a Maggio Musica­le-t. Az ünnepségekre meghívást kapott Rossler Endre, Operaházunk kiváló éne­kese is, aki a tavalyi Maggio Musicalen már nagy sikert aratott az olasz közönség előtt. A május első napjaiban megtar­tandó zenei ünnepségen Rössler Endre a Missa Solemnis tenor­szólóját énekli. A „Halálra ítéltek“ — másodszor A közönség még bizonyára emlékezik még arra a nagyhatású drámára, amely évekkel ezelőtt került színre Budapesten. A film sze­replői egy halálos beteg leány és egy halálra ítélt fegyenc, akik egy hongkong—san fran­­ciscoi hajóron ismerkednek meg és szeretnek egymásba. A rendkívül érdekes filmregényt most újból megfilmesítették — természetesen új szereplőkkel. Merle Oberon és George Brent játsszák a két főszerepet — a film rö­videsen Budapesten is bemutatásra kerül. Vigyázat, törékeny! Vigyázat, sikamlós! megfelelőbb címe volna a Komédia Orfeum új műsorának, mint a Vi­­gyázat, törékeny. Mert annyi fűszeres tréfa, éles jelenet és annyi leplezetlen pikantéria tarkítja ezt a műsort, amely jellemző a kis orfeumszínház stílusára. A színpadi részben Türk Berta dizőz-számai kapnak a legtöbb tapsot, a kis jelenetekben pedig Barna Anci és Misoga László nevettetik a közönséget. A varieté-számok közül ki kell emelnünk Quick átváltozó művész és Corodini bűvész produk­cióit. Kora Terry Táncos, zenés, énekes revüfilm, kémtörténet­tel. A történet nem túl­ságosan izgalmas, ellenben a táncos revü­­jelenetek­ kiállítása fényűző, a felvételek technikai bravúrja pedig csodálatos. Rökk Marika kettős szerepet játszik, két táncosnő­­testvért. Az egyik lelkiismeretlen köny­­nyelmű, villogó szemű démon, a másik sze­lídlelkű, ártatlan és szende. A kettő szinté­zisét alakítja Rökk Marika — ez már szinte a harmadik szerep — amikor a démon meg­gyilkolása után a szende testvér lép a világ­hírű Kora Terry örökébe. Rökk Marika drá­mát játszik, de igazi elemében akkor van, amikor táncra perdül vagy pedig énekelnie kell. Igazi revüprimadonna, egyetlen ma Európában. Amerikai méretű, luxusfilm gon­dos német kiadásban. (Uránia) (*) Igen érdekes kiállítás rendezéséről fo­lyik most a tárgyalás néhány arisztokrata műgyűjtő és egy pesti filmszínház igazgató­sága között. A mozi ugyanis néhány nap múlva mutatja be Frank Capra „Kék hold völgye“ című filmjét, amelynek meséje tudva­lévően Tibetben játszódik. A budapesti ma­gángyűjteményekben igen sok olyan értékes távolkeleti műtárgy és kuriózum található, amelyet a nagyközönség természetesen nem láthatott. Most felmerült az ötlet, hogy a film bemutatásával kapcsolatban a filmszín­ház előcsarnokában tibeti kiállítást rendez-

Next