Esti Ujság, 1941. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-01 / 99. szám

CSÜTÖRTÖK, 1941 MÁJUS 1. Baldur von Sehirach ma délután Budapestre érkezik Varga József kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter amikor múlt év őszén Né­metországban járt és megnézte a bécsi vásárt, Baldur von Sehirach birodalmi vezetőt, Bécs helytartóját meghívta a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitá­sára. Baldur von Sehbrach a meghívást elfogadta és most kiadott félhivatalos jelentés szerint ma délután Budapestre érkezik, ahol három napot tölt el. Svájci író a Szent-Istváni gondolat korszerű alkalmazásáról Genfből jelentik. A svájci könyvpiacon francia nyelvű könyv jelent meg Erdélyről, „Terres hongroises de Transylvanie” címen. Van Leisen Herbert genfi író a bécsi­­döntés után Magyarországra utazott, bejárta a visszacsatolt Kelet-Ma­­gyarország és Észak-Erdély városait és tá­jait. Utazásáról és benyomásairól még 1940 őszén cikksorozatban számolt be különböző svájci lapokban és folyóiratokban. Kötetében ezeket a cikkeit gyűjtötte össze, kiegészítette földrajzi, néprajzi, történeti és gazdasági ta­nulmányokkal, térképekkel és szép fénykép­sorozattal. A könyv jól felkészült író mun­kája, akit szemmel láthatólag megkapott Er­dély beszédes történelmi múltja és érdeklik mindazok a kérdések és feladatok, amelye­ket a régi területei egy részével megnagyob­bodott Magyarországnak kell megoldania. A megoldást a szerző a szentistváni gondolat korszerű alkalmazásában látja. A külföldi olvasóközönség szempontjából rendkívül tanulságosak a könyvnek azok a fe­jezetei, amelyekben röviden és tárgyilagosan összefoglalja a trianoni szerződésnek Erdélyre vonatkozó részleteit, gazdasági, politikai és erkölcsi következményeit Csonka-Magyar­­országra és az erdélyi magyarságra, a reví­ziós gondolat magyar és nemzetközi fejlődé­sét, a Népszövetség tehetetlenségének okait és eredményeit, az európai politikai erők fo­kozatos, majd rohamos eltolódását egészen a bécsi döntésig. " WKUHRULJ VcOPROL w isti Ujsty Az idei vásár tűzpróbája Állandóan bombázzák a németek Tobruk erődjeit Berlin, május 1. Mint a Német Távirati Iroda értesül, a tobruki területen német és olasz zuhanó bombázók erősebb kötelékei kedden tá­madásokat intéztek hadifontosságú célok ellen. Nagy hatással bombázták Tobruk­­ban és Tobruk mellett a kikötői berendezéseket, az erődíté­seket és katonai állásokat. Három telitalálattal oly súlyosan meg­rongáltak a kikötőben egy 5000 tonnás kereskedelmi hajót, hogy öt perc alatt elsüllyedt. A támadó zuhanó bombázók sok talála­tot értek el az erődítési berendezésekben, a katonai állásokban és más katonai cél­pontokban, így eltalálták a brit rádió­­állomást, bombáztak járműoszlopokat és gyülekező páncélkocsikat. Mindenütt sok tűz és robbanás mutatta a német légi­támadások megsemmisítő hatását. A MAGYAR FÖLDÉRT... A magyar mezőgazdaságra közel két esztendő óta egymásután zúdulnak a ter­mészeti csapások. A múlt esztendő telén a szibériai fagyhullám, majd a példátlan arányú árvíz rendítette meg a termelés nyugodt menetét s évközben a háborús események, majd az állandó esőzés hát­ráltatta a munkálatok nyugodt elvégzé­sét, ami igen károsan befolyásolta a terméseredményeket. Az idén tavasszal újabb árvízveszedelem szakadt ránk. A mezőgazdasági termelés zavartalanságai­nak biztosítása részint nemcsak a köz­vetlenül érdekelt gazdatársadalom szem­pontjából bír fontossággal, de az egész magyar gazdasági élet menetére is nagy kihatással van. Természetes, hogy a kormányzat fi­gyelme állandóan kiterjed ezekre a problémákra. Bárdossy László miniszter­­elnök bemutatkozó beszédében részletesen ismertette azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozása terén a kormányzatra várnak. Aggodalomra nincs okunk, mert a magyar föld és an­nak népe a legnehezebb időkben is meg­tette a maga kötelességét, de annál in­kább szükség van arra, hogy a természeti csapások következtében megviselt mező­­gazdaságot gyors kormányzati intézkedé­sekkel megsegítsük. Ez a munka állandóan folyik. Utalnunk kell itt többek között arra, hogy a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében honvédelmi munka­kötelezetteket rendeltek ki és igénybe vették a honvédelmi dologi szolgáltatáso­kat is. A honvédség közvetlenül is segít­ségére sietett a gazdáknak a szükséges és időszerű munkák elvégzésében. Az árvíz­­károsultak között vetőmagot osztott ki a földmívelésügyi kormány. A szőlősgazdák helyzetétől milliós tömeg sorsa függ. A tavalyi elemi csapások miatt kárt szen­vedettek között másfélmillió szőlővesszőt osztottak ki és tízmillió, pengő kölcsönt adtak nekik. A kormányzat figyelme azonban nem­csak a pillanatnyi segítésre terjed ki, ha­nem a további fejlődés alapjait is elő­segíti, így több értékes akció indult a kisgazdák termelésének korszerű színvo­nalra emelése érdekében. Erősen fokozzák az ipari, kereskedelmi és takarmánynö­vények termelését, nagyszabású újabb állami akciók indulnak az állattenyésztés fejlesztésére. A kisgazdákat ellenőrző és tanácsadó szervekbe tömörítik, hogy termelésüket eredményesebbé tehessék. Az ország megnagyobbodásával fa­importáló államból fakiviteli országgá léptünk elő. Ma már hat millió holdnyi erdővel rendelkezünk, ebből egy millió hold a kincstár birtokában van. A csehek és a románok ötletszerűen pusztították az erdőket, a kormány most jóváteszi az üzemtervek nélkül folytatott rablógazdál­kodás következtében előállott károkat. Az Alföldön 200.000 katasztrális hold terü­letet fásítanak és a Kisalföldön is ha­sonló munka indult meg. Rendkívüli fon­tossága van a magyar-német mezőgazda­­sági megállapodásnak, amely hosszabb időre tervszerű alapokra fekteti a két ország mezőgazdasági árucseréjét. Ez a megállapodás a termelés nyugodt mene­tének biztosítását szolgálja. A tervszerű készletgazdálkodás kialakítása az érté­kesítés vonalán és az ellátás tekintetében könnyít a gazdatársadalmon. A Tisza és a Körösök mentén tovább fejlesztik a ga­­bonatárház-hálózatot és azt kiterjesztik Erdélyre is. A gyümölcsértékesítés elő­mozdítására hűtőházakat, csomagolókat, tárolókat és aszalókat építenek. Nagy vonalakban ezek azok az intézke­dések, amelyek ez idő szerint is folyamat­ban vannak, illetve a közvetlen megvaló­sítás előtt állnak. Mezőgazdasági terme­lésünk életereje, gazdáink életrevalósága, odaadása és munkaszeretete azok az ala­pok, amelyekre jogosan építhet minden időben a kormány. Az átgondolt és jól megalapozott hivatalos akciók nem pilla­natnyi segítséget, hanem rendszeres alá­támasztást jelentenek a magyar gazdag társadalom számára, hogy nemzetépítő hivatását maradéktalanul fejthesse ki az egész ország javára. Kétévi fegyházra ítéltek egy iparost hamis vádaskodás miatt A pestvidéki törvényszék dr. Csikmák La­­jos­ tanácsa ma tárgyalta K. Tóth Sándor veresegyházai 43 éves iparos bűnügyét, akit az ügyészség hamis vád bűntette miatt ülte­tett a vádlottak padjára. A vádirat szerint Tóth Sándor a veresegyházai csendőrök előtt sikkasztással vádolta meg dr. Csuka András és dr. Kutzián Géza ügyvédeket. Az iparos­nak — állítása szerint — a két ügyvédtől kö­vetelése volt, amelyről a váci járásbíróság ítéletében megállapította, hogy alaptalan. Ennek tudatában emelte Tóth Sándor a ha­mis vádat a csendőrök, mint hatóság előtt a két ügyvéd ellen. A mai főtárgyaláson a vádlott tagadta bű­nösségét és oly izgága módon viselkedett, hogy a tanácselnök két alkalommal megbün­tette egy-egy napi sötétzárkára. A bizonyí­tási eljárás lefolytatása, valamint dr. Fábián Károly ügyész vádbeszéde után a bíróság K. Tóth Sándort hamis vád bűntette miatt két­évi fegyházzal sújtotta. Az ítélet nem jog­erős. „Nagy közös ellenségünk el fog bukni" Berlin, május 1. Ley dr. birodalmi vezető a május 1-i nemzeti ünnep alkalmából felhívást inté­zett a német munkásokhoz, munkásnők­höz, üzemvezetőkhöz és alkalmazottaik­hoz. Amikor katonáink példátlan hősiesség­gel védik népünket és birodalmunkat — mondja a többi között a felhívás — hűséggel dolgozik, mint a harcoló front. A mi nagy közös ellenségünk el fog bukni. A német nemzetiszocialsta állam, az a l kötő munka állama, azonban élni fog. Sose feledje! Ara 34 fit­ér

Next