Esti Ujság, 1942. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-27 / 21. szám

KEDD, 1942 JANU­Á­R 27. .......in i i nini i_j'ijiMJTJ.I'Ii1 ................................................. Elemem pernek (ormáüan indul Berlinné Tárosé azonban nem megnyugtató Február 1-én lesz Berlinben a „fiók- Európabajnokság“ 400 méteres és 100 méteres gyorsúszásban. Nem kisebb Európa-na­gyságok vesznek ezen a 400-as versenyen részt, mint a svéd Borg, a német Plath és a ma­gyar Totos. A 100 méteres versenyben a svéd Olsson, Európa ma egyetlen 1 percen belüli úszója a vitán felüli nagy' esélyes'. Ki tud ma Európában 1 percen belül úszni akkor, amikor akarja. Sőt 59 mp-en be­lül is­ Olsson ellen is állítunk ellenfelet. A magyar szövetség bátor és benevezte Elemérit. Eleméri viszont nem szívbajos. Elkezdett komolyan készülni és vasárnap a kapitány vizsgáztatta. 100 métert úsza­­tott vele a Fedettben. Eleméri a vizsgát remek idővel abszolválta. Hogy mennyi volt Eleméri ideje? Nem áruljuk el, mert ez „hadititok“. Különben sem akarjuk el­kiabálni azt a berlini százas versenyt. Tátos is úszott vasárnap egy négy­százas „vizsgát“. Tátos ideje bizony nem oly örvende­tes, mint Elemeidé. De hát higyjün­k a versenyzőnek, aki így panaszkodott utána: — Megfáztam és nem ment. Meg kell gyógyítani a náthámat, akkor Berlinben is jobban megy majd. Wannie András dr., az úszókapitány így vélekedett a „vizsga“ eredményéről: — Amennyire örülök Eleméri idejének, annyira aggaszt Tátos, akin van vagy 3 kiló téli felesleges súly is és valahogyan nem az, aminek lennie kellene, úgy számí­tom, hogy Plath ellen elég lesz ez a form­a is, de Borg ellen már nagy kérdőjel mered Tátos elé. Eleméri lelkiismeretesen ké­szült és emberi számítás szerint nagyon jó eredményt fog elérni. A magyar úszó­különítmény: Tátos, Eleméri és a vezetőjük Wannie András dr. elutazásáról Méray János főtitkár így beszélt: — Csütörtökön délután utaznak el Budapestről. A beutazási engedély már megérkezett, tehát az utazásuk elé semmi akadály sem gördülhet. FRIGYES DEZSŐ babérkoszorús magyar ökölvívók sorában Egy ökölvívó versenyző, egy derék, kitűnő sportember többet nem kívánhat, minthogy erőfeszítése, szorgalma, köteles­ségteljesítése és tudása jutalmául az Európabajnokság babérkoszorúja fonódjék homloka körül. Magasztos érzés lehetett Boroszlóban vasárnap este, amikor Söderlund a nem­zetközi szövetség elnöke átadta az Európa­bajnokság érmét a bajnoknak és az orgo­nán felcsendült a magyar himnusz hangja. A nemzeti imádságunk fenséges dallamá­nak hallatára mindig elszorul a szívünk. Mily dicsőséges érzés volt ezt a templomi, imádságos dallamot hallgatni annak, aki­nek munkája, tudása, küzdelme tette lehe­tővé ott az idegen tengerben azt, hogy sor kerülhetett a himnusz eljátszására. Frigyes is így lehetett, így is volt, mert hiszen utána elcsukló hangon csak annyit tudott mondani: — Életem legszebb pillanata ez ... Hisszük ezt és meg is értjük. TÍZ MAGYAR EURÓPABAJNOK Frigyes Dezső méltó utóda az Európa­­bajnokságot nyert babérkoszorús elődeinek. Eddig 9 magyar versenyzőt tüntettek ki az Európa-bajnokság díjával, most Frigyes a tizedik ebben a sorban. A magyar Európa-bajnokok a következők: 1928 Amsterdam légsúly: Kocsis. 1930 Budapest, légsúly: Énekes I., har­matsúly: Széles, pehelysúly: Szabó Gy. 1932 Los angeles, légsúly: Énekes I. 1934 Budapest harmatsúly: Énekes I., középsúly: Szigeti. 1936 Berlin, harmatsúly: Harangi. 1937 Milánó, légsúly: Énekes II. 1942 Boroszló, pehelysúly: Frigyes. Frigyes tehát a tizedik Európa-bajno­kunk, ha ezt a háborús bajnokságot is a többiekhez számítjuk. Nemzetek szerint most a megnyert Európa-bajnok­ságok alapján ez a sorrend: 1—2 Olaszország és Németország 16—16, 3—4 Magyarország és Svédország 10­—10 európabajnokkal. FIATALOK, ELŐRE! A magyar ökölvívóválogatott különít­mény Boroszlóban 12 pontot szedett össze. Figyelemreméltó, hogy a 12 pont közül az első csapatnak tagja, Frigyes 5 pontot szerzett, míg a többi hét pontot a második vonal, a máso­dik csapat versenyzői gyűjtötték ösz­­sze. A hét pontból ötöt három fiatal: Szentgyörgy, Miriszlay és Csapogya szívének és tudásának köszönedtünk! Ez a körülmény mindenesetre intő jel a szövetségi kapitány részére. Staindl Antal, a szövetség főtitkára is hasonló véleményen van. — Fájdalmas csalódásokat hozott ne­künk Boroszló, de kellemes meglepetések­kel is szolgált. Frigyes európabajnoksága a kitartó szorgalommal párosult tudás gyümölcse. Torma II veresége azonban le­sújtó. Viszont a fiatalok, Csapogya, Mík­sz­­a­lay és főleg Szentgyörgyi a vártnál jobb szereplése örvendetes a jövő szempontjá­ból. Nem voltam ott Boroszlóban, de kép­zelem, mit kapott a kis Torma az elnök úr­tól! Rossz rá gondolni is. Az ökölvívó Európabajnokság befejezése után ünnepélyes vacsorán történt a díjak kiosztása. A legeredményesebben szere­pelt olasz ökölvívó csapat a Vezér értékes ezüstserlegét, tagjai: Paesani, Paoletti és Bianchini a bajnoki övön kívül tisztelet­díjat is kaptak. Az olaszok mögött végzett két német együttes, valamint Raeschke és Ten Hoff szintén értékes tiszteletdíjat ka­pott. A további győztesek közül a svéd Noren Ribbentrop külügyminiszter, a dán Cristensen Hanke körzetvezető és Frigyes Rust birodalmi miniszter tiszteletdíját kapta. A boroszlói magyar különítmény egyéb­ként ma, kedden délután érkezik haza Bu­dapestre a Keleti-pályudvarra. isa (!)$&§■7 ÉRDEKES**. AZ MLSZ BUDAPESTI KERÜLETE január 27-én tartja rendkívüli évi közgyűlését székházának nagytermében. A budapesti kerület egyébként, mint a BLASz jogutóda,, most adta ki jelentését az elmúlt 3 bajnoki évben kifejtett működéséről. Barcsay János elnök vezetésével a legszilár­dabb keresztény és nemzeti alapon áll és mű­ködik az alosztály. A három évről szóló jelen­tést Nagy Zoltán, a kerület főtitkára állí­totta össze.* LEVENTE-SÍVERSENY. Miskolcon vasár­nap rendezték a hadtest levente-síversenyt a Bükkszentkereszt határában lévő Bagoly­hegyen. A versenyben 180 síző indult. Ered­mények: Futóversenyben: 1. Maluk Salgótar­ján, műlesiklóversenyben: 1. Krazsalbari Há­mor, lesiklóversenyben: 1. Dániel, Balassa­gyarmat. A legjobban a diósgyőri, ózdi, há­mori és balassagyarmati leventék szerepeltek. * A MAGYAR LOVASSPORT EGYESÜLE­TEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE január 31-én este 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a szövetség hivatalos helyiségében (Vin., Szent­királyi­ utca 29/31. szám, IH. 1.). HÚSZEZERPENGŐS öröklakásait uisoraazola - NEGYVENEZERPENGŐS Köztudomású, hogy az utóbbi időben bizonyos elemek spekulációs tevékeny­ségüket az ingatlanfrontra tették át. Ga­rázdálkodásuk eredménye az, hogy a lakbér az új házakban csillagászati magasságokba lendült, öröklakást pe­dig csak méregdrága áron lehet kapni. A spekulációs elemek észrevették, hogy az árdrágításról szóló jogszabályaink az eddigi törvénymagyarázat szerint megtor­pannak az ingatlan határán: ingatlanban büntetlenül lehet drágítani és üzérkedni. Mostanában tehát nem téglát, meszet, fát, vagy vállalkozási díjat drágítottak, ha­nem mindezt ingatlanná építették össze és ingatlanalakban adták el másfélszeres, vagy dupla áron és büntetlenül. Azt is észrevették ezek az elemek, hogy az új házak vagy az átalakított házak bérét senki sem őrzi; ezen a téren is szabadon garázdálkodnak. A vagyon három hónap alatt való meg­duplázásának lehetősége összetalálkozott a spekuláns zsidó pénzmentési törekvéseivel, amelynek jegyében szívesen megadják az ingatlan kétszeres és háromszoros pengő árát. Figyelemreméltók ennek a szomorú fo­lyamatnak kísérő jelenségei is. A pillanat­nyi kereslet kielégítése címén egészséges otthonépítés helyett a szociá­lis legénylakások százait építették. A családi élet lehetőségének biztosításánál rentábilisabb volt a kapualjak bár­hangu­lata. A helyzet odáig fajult, hogy életfon­tosságú objektumok, ipartelepek, középü­letek, óvóhelyek, árvízszabályozási műtár­gyak, árvízsújtotta falvak építése hetekre megakadt, de pesti spekulációs bérházépítés soha egyetlen percig sem állt. A magyar középosztálynak éveken ke­resztül összekuporgatott kevés tízezer pengős elúsznak a húszezerpengős pesti örök­lakások negyvenezerpengős uzsora­árában. Ezeket a visszaéléseket meg kell akadá­lyoznunk azzal, hogy az árdrágítási jog­szabályok hatályát kiterjesztjük az ingat­lanfrontra is. Erre minden jogi lehetőség és gazdasági szükségszerűség megvan. Az öröklakások előállítási költségét pon­tosan meg lehet állapítani. Ismerjük a te­lek vételárát, vagy pontosan megbecsül­hetjük annak értékét az építkezés idején, fillérre kiszámíthatjuk az építés min­den költségét is. Számításunk alapja persze nem az anya­gok és a bérek uzsoraára, hanem a ható­sági ár, vagy a nyíltpiaci átlagár. Ehhez hozzá kell adni azt a megengedett hasznot, amelyet az uzsorabíróságok gyakorlata már pontosan kialakított. Ami ezen felül van, az illetéktelenül elért nyereség, amely­nek összege a legtöbb esetben sokezer pengő! A spekulánsok és azok védelmezői azt állítják, hogy az árdrágítási törvény „köz­szükségleti cikkről“ szól, tehát az örökla­kásra nem vonatkozik, ezt az okoskodást néhány felsőbírósági döntvény már eleve elintézi, mert a közönséges öröklakás a döntvények szerint kétségkívül közszükségleti cikknek tekintendő. Semmi akadálya nincs annak, hogy az ár­drágítási törvényt a lakásspekulánsokra és drágítókra is alkalmazzuk. * A törvényes büntetés megnyugtatóan szigorú. Aki csak egyetlen öröklakást ad el jogtalanul magas áron, egy évig terjedhető fogházzal büntet­hető, az eladó azonban rendszerint több örök­lakást szokott eladni. Ilyen esetekben ár­drágításért már öt évig terjedhető börtön­ről lehet szó, mellékbüntetésként pedig hi­vatalvesztés, politikai jogok felfüggesz­tése, iparengedély megvonás, kiutasítás,­­ kitiltás, stb. szerepelhet. A vagyoni elég- s tétel a cselekménnyel illetéktelenül elért,­­ vagy elérni kívánt nyereség többszöröse is lehet és az elítélt egész vagyon értékének elkobzásáig terjedhet. Arról is szó lehet, hogy az irreális magas áron megvásárolt öröklakások árának jogtalan részét a vevő az egykori eladótól visszasze­rezze. Magánjogunk általános szabályai azt mondják: oly szolgáltatás (jelen esetben a vételár egy részét), amelynek elfogadásáv­val a másik fél a törvény tilalma ellen vé­tett, vissza lehet, követelni. Ez az összeg — építészmérnöki és ingatlanszakértői gyakorlatok tapasztalata szerint — igen sok esetben több ezer pengőre, olykor tíz­ezer pengő körüli összegre becsülhető. Meg fogja könnyíteni a visszaszerzést, ha az eladó az árdrágítást több házon, soro­zatosan, hosszabb időn át végezte. Meg­győződésünk, hogy feltétlenül sürgős szükség van ilyen­irányú intézkedésre, a további spekulációs tevékenység meg­­gátlására és a retorzió biztosítására. A viszonyok között a gazdasági életnek egy jelentős frontját nem hagyhatjuk védte­lenül az árdrágítók és spekulánsok tevé­kenységével szemben, különösen akkor, amikor valóban elsőrangú fontosságú köz­szükséglet ellátásáról, a lakásokról van szó. Krompecher László építészmérnök. Megindult a szellemi élet is a felszabadított ukrán területeken Rovnó, január 27. Az ukrajnai birodalmi biztosság terüle­tén a kulturális élet fokozatosan ukrán nemzeti jelleget ölt. A színházak, iskolák, tudományos intézetek stb. ismét megnyíl­tak. Újból megjelennek a napilapok is. A Deutsche­s Ukraine Zeitung-on kívül már több mint negyven ukrán napilap jelent meg. Újból megnyitották a kievi orvosi intézetet is. A kievi akadémia szintén újra megkezdte tudományos munkálatait. Az akadémia új elnökséget választott, amely­­nek élén Lyssenko ukrán zeneszerző fia áll. Legközelebb megnyitják a kievi egye­temet is. . Pest Vármegye igazoló választ­mánya befejezte a törvény­­hatósági bizottsági tagok származásának igazolását Pest vármegye igazoló választmánya az elmúlt napokban fejezte be a törvény­­hatósági bizottsági tagok származásának igazolását. Az igazolás­­reményeként sok bizottsági tag vesztette el mandátumát. Több tagot azért töröltek, mert nem tet­te­k eleget adatszolgáltatási kötelezettsé­güknek, másoknál viszont elégtelenek voltak a benyújtott okmányok. Megszűntnek nyilvánították: Székely György, Friedmann Dénes, Ti­hanyi Lajos, Fadgyas Gyula, Fábián Béla, Hevesi Andor, Hetényi Gyula, Aradi Béla, Vámos Gyula, Palotai Andor, Do­­náth István, Szende Dezső és Szende Andor, továbbá Bárdos Ferenc, Schöffer Ferenc és Schöffer Pál, Fried Sándor és végül Kelemen Gyula bizottsági tagságát. Önkéntes lemondás folytán megszűnt: dr. Bedő Béla, Halmi Miklós, Hajdú Pál, Kopa Károly, Mericzay Aladár és Sahin- Tóth Rafael mandátuma. A vármegye igazoló választmánya merí­tette az intézkedést a megüresedett he­lyek betöltésére és behívta Pest vár­megye új törvényhatósági bizottsági tag­jait.

Next